[Budapest, 1907. dec. (28.?)]
Édes Lajoskám,
összesen nyolc példányt kaptam a Franklintól, ezért késtem el <az> s vagyok kénytelen szűk marku lenni a kötet küldésével. A lapok írnak róla, írótársaim Bródyval s Molnárral élükön kicsinylik. Kelni nem igen kell[!]. Mindegy, megvan és szép. És most már elmehetek Pestről. Egyelőre Mindszentre, mert már félig őrjöngő bolond vagyok. Onnan, ha lehet, Párisba. Miért nem írtál semmit magadról, magatokról? Hogy vagytok? Írj. Mindenkit nagy-nagy szeretettel üdvözlök a famíliából. Ölellek édes Lajoskám
Ady Endre
[Címzés:]
Nagyságos
Bíró Lajos urnak
Berlin
W. Schönberg Landshuter-Str. 20.
[Budapest, 1907. dec. (28.?)]
K: OSZK – növn. 1958/23/7 – Hajtott levélpapír borítékkal – 2 f. (r) – 120 x 170; 95 x 125 mm – Tintaírás – Pr.: Bíró Lajosné ajándéka 1958.
Dat.: fpb: Bp 907 dec 2(8?) (a második számjegy bizonytalan, rosszul olvasható) – épb: Berlin 07 12 (a nap számjegye olvashatatlan).
M: Lengyel 365.– AEl I. 271. (dec. 28.)
A Vér és arany-ból küldött ajándék-köteteket Berlinbe.
A lapok írnak róla, írótársaim Bródyval és Molnárral élükön kicsinylik. Kelni nem igen kell[!]: A lapokban 1907. dec. 29-vel bezárólag hat kritika jelent meg a kötetről. – Bródy Sándor és Molnár Ferenc nem írtak róla, valószínűleg szóban kicsinylették. – A kiadói és az eladott példányszámok néhány adatát sorolja fel Király István, bizonyítva, hogy az új irodalom és Ady „megbukott a gazdaságosság mérlegén” (Király I. 647–648.).
És most már elmehetek Pestről: Csak 1908. febr. 4-én utazik haza Érmindszentre, Párizsba 1908. máj. 23-án jut ki.