|
|
4–5 CCN Türés formája, Szentség példája; 11–12 CCN jaj! s' meg-fonnyadtál, oh! Angyalok szépsége. 13–24 CCN Hiányzik. 28–29 CCN Véredet ontod; Testedet rontod 31–42 CCN Hiányzik. 43–54 CCN A 8–9. vsz. fordított sorrendben. 45–48 CCN Szent Véred én ontottam: Szent Fejed szúrtam; Szent Lábad fúrtam: eleted én fogyattam. 52–54 CCN A' veszett vétket követvén, Mérget, s' ecztet [!] néked kevertem. 55–60 CCN Hiányzik. 63 CCN Szenvedek veled méltán: 64–65 CCN Bünöm általlom, hitem meg-vallom. Nyomtatott kiadásai: Cantus catholici. Kassa 1674, 299–300. Előtte a latinja kottával. – Felirata és nótajelzése: Magyarúl: Azon Nótája. [Szőlősy Benedek:] Cantus catholici. Nagyszombat 1675, 294. Előtte a latinja kottával. Kiad. MIR 39, 70. – Felirata és nótajelzése: Magyarul. Azon Nótára [ = O languens Jesu]. Szövege megvan még a következő gyűjteményekben: Evangeliumok es Epistolak (Nagyszombat 1692, 342), Écsi-ék. (1700–25, 205), Vépi ék. (1725–68, 139), Bozóki Mihály: Katólikus kar-béli kótás énekes könyv (Vác 1797, 171). Sirató ének, az O languens Jesu kezdetű latin planctus parafrázisa. A latin eredeti csak az idézett magyarországi forrásokban található; a himnológiai irodalomban ismeretlen. – Szövege a következő:
A latin ének öt strófás; ezt a magyar parafrázisban az 1675-i Cantus catholici öt versszakkal, az 1674-i kassai Cantus catholici még további öt versszakkal toldotta meg. Szerzője ismeretlen. Versforma: 5–5–7–5–5–7 (a–a–b–c–c–b). Dallama: RMDT II., 175/I. sz.
|