| Testvéreim, farkasok, gyönyörű leopárd |
| Foltos hiéna, bátyám és rokonaim mind |
| Páva, cifra kuzin, nagynéném, zöld papagáj |
| Otromba, bölcs elefánt, mókás maki, bánatos marabu |
| Elbujtam itt a bokorban, hagyjatok egy kicsikét |
| A Bozót Törvényét jól ismerem én |
| Kutyával ugatok, üvöltök a sakállal |
| De ez most nem szemeteknek szól |
| Friss koncot hagytam a tisztáson, rágjátok le sietve |
| (Mindjárt jövök én is) csak ezt a pár jelet itt |
| Hadd karmolom csorbult körmömmel a barlang sziklafalába |
| Hogy visszataláljon százezer év múlva eltévedt utódom |
| Magamban hadd makogok, hadd hallja fülem csak |
| A hangot, a hangot, a tompa zörejt, mit a Lélek |
| Szorít ki, belülről, kifeléfordult zabáló bestiaszámon |
| Valami van itt, mit a Bozót hiába figyelne |
| Amire felelni szárcsa hiába vijjog, |
| Hiába rikkant a rigó, béka hiába kuruttyol |
| Valami van itt, valamit szimatolok |
| Amivel együtt ketten vagyunk csak égi vizen |
| Önmagam és én – én és ő – apja nem én |
| Van valami, más, mint ez a Törvény, |
| Van Valaki, kit nőstény nem szült, hím sose nemzett |
| Nem anyaméhből származik, itt születik most |
| Makogó két vastag cserepes ajkam |
| Kínjában széttárt nyílása közül |
| Buggyanó könnyek magzatvize mellől, |
| Hörgöm el az új jeladást: is-ten… |
| Is-ten… is-te-nem könyörülj! |
|
|
