| Lehettem volna szép, szőkefejű |
| és kékszemű, szomorú ember. |
| Türelmes vérű, ábrándozó, |
| mint a nagy kékvizü tenger. |
|
| Lehetne homlokom ívelt, merész: |
| bámulnák szép koponyámat. |
| – Szép darab ember volt Antóniusz, |
| de nem ihlette meg az anyámat. – |
|
| A szeme röpköd szemem helyén, |
| mint vészben a Noé galambja. |
|
| Haragos, átkos, fekete fej |
| és elborult viharos homlok, |
| szereti Mea szép barna fejét; |
| s akik szeretnek: mind szép bolondok. |
|
|