| Forró öledben szép álmok alusznak |
| és álmodnak bíboros, nagy álmot. |
| Én leszek, én leszek az életrekeltőjük, |
| Mea, én megváltom az álmod! |
|
| Forró öled tüzét, a csókod, az ajkad |
| a véremmel én kicserélem. |
| Föl fogod gyujtani az éjjeleimet |
| és én a te életedet élem. |
|
| Átvetem lelkeden az árnyékomat |
| és a lelkemen átsütöm a lelked. |
| Gyönyörű vétkeket csókolok beléd, |
| hogy vad legyen, mint én a te lelked. |
|
| Vad legyen, átkozott, bűnbe szökött, |
| hogy te se légy jobb, Mea, nálam. |
| S ujjongó nászindulót zengjen, amíg |
| kirepül tűzöledből az álom. |
|
|
