| Így nyárutón már hűvösebb az éj. |
| Hallgass szivedre. Szívedtől ne félj. |
|
| A csillag csillog télen-nyáron át |
| s felvillogtatja szíved bánatát. |
|
| S ha holdtöltekor bánatod vagyon, |
| csak csöndben könnyezz, ne kínlódj nagyon. |
|
| Csak virrassz te a csillagok alatt |
| és számláld a sok sötét madarat, |
|
| amely szíveden keresztülsuhog, |
| mint templomon a béna koldusok. |
|
| A szomorúság istentől való, |
| csak akkor érzi a szív, hogyha jó. |
|
| A meghalt mult a szép jövőbe néz. |
| A házad épül és te tönkremész. |
|
|
