5 Levél,+ amelyet az előbb említett Jenő pápa úrnak küldtek
János akkori vajda+ úr stb. nevében, aki előbbi kéréseit ismétli meg
sürgetően a törökök elleni segítség érdekében

Boldogságos Atyám!

Hogy mennyire vágyódom a keresztények nemrég megrendült erőinek megújítására és szégyenük letörlésére, úgy vélem, levelem és küldöttem*+ útján elég világosan sikerült kifejtenem Boldogságtok előtt. Azután, hogy küldöttem visszatértével választ kaptam Szentségtektől, s megtudtam, hogy Boldogságtok erre vonatkozóan figyelmeztetésben részesített igen sok katolikus fejedelmet, vágyam tovább nőtt, és főtisztelendő uramnak és atyámnak, a velencei bíboros* úrnak, Szentségtek legátusának levelével együtt én is levelet írtam ama fejedelmek buzdítására, miként Szentségtek erről szintén kimerítő tájékoztatást kaphatott az említett legátus úrtól is, akivel erről a kérdésről hosszasan tárgyaltam Boldogságtok gályáin.*

Most pedig, midőn mind a legátus úr, mind Burgundia fenséges herceg urának× kapitánya*+ megnövelte reményemet a támogatásra vonatkozólag, úgy döntöttem, hogy soraimat ezúttal is megismételve apostoli kötelezettségére és atyai kötelezettségére hivatkozva még odaadóbban s még buzgóbban fogom kérlelni Szentségteket: újítsa meg Boldogságtok a gondoskodást, és adjon a hit eme ügyében hathatós támogatást, hogy azon az alapon, amelyet Szentségtektől fogok kapni, én is mind szilárdabbra építhessem gondoskodásom buzgalmát, melynek határt énnálam nem szab semmi – ha csak nem a halál.

Kelt az Úr 1445. esztendejében, november hó utolsó előtti napján.




Hátra Kezdőlap Előre