Dobzódó Farsangnak álarcás leányi! |
Vigadó Bacchusnak részeg tanítványi, |
Kiket fedd s ápolgat püspök Szentiványi, |
Mit zörögtek annyit hívság maradványi? |
|
Megúntam én immár tótoknak dudáját, |
Kik szekérre vetvén Janónak mátkáját, |
Plébánushoz viszik szerelmes Ancsáját, |
És ott megáldatják Cupido munkáját. |
|
Nem így van Erdélyben, hol havas tetején, |
Egy szép nap, virágos tavasznak elején, |
Mint régen Albának vendéglő mezején, |
Híres vásár esik Zarándnak megyéjén. |
|
Ó! te, ki nem régen ifjú Florindával*, |
Szárnyas lóra szökél vén banya Múzsával, |
Ha messzünnen voltál Bacace árnyékával, |
Szerezz segedelmet ennek hatalmával. |
|
Hagyd, én lefesthessem e szent sokadalmat, |
Hol az egész vásár keres lakadalmat, |
Hol fáta ficsórnak igér oly jutalmat, |
Mely két fáradt szívnek nem okoz unalmat. |
|
Fényes nap tüzének első sugárain, |
Alig jut kis világ Ojtóz határain, |
Még juhász nem sípolt Zsili havasain, |
Hogy már zsib kezdődik Bihar kopaszain. |
|
Felül e nagy bércnek kies tetejére |
Már ezer szűz nyugodt virágok helyére, |
Hol koszorút fonván társának fejére, |
Ki-ki Hébé maga, vagy tekint Hébére. |
|
Gyengén lengedező zefir suttogása, |
Kivel hasad arany hajnal mosolygása, |
Itt van, nincs szűzeknek tőle nyugovása, |
Siet, mégis ott van legtöbb mulatása. |
|
Napkeleti völgyek kellős közepéből, |
Valamit lophatott Flórának kertjéből, |
Vagy futva nyerhetett Pomóna kezéből, |
Véle van, s itt osztja kedves kebeléből. |
|
Mondják, hogy elhozván ama forrás vizét, |
Melyben az Est-csillag mosván fényes fejét, |
Virradtra úgy fonja ragyogó üstökét, |
Véle fecskendezi szűzeknek seregét. |
|
Melyre majd ha Phébé kegyes tekintete |
Fénylik, kitől vidúl világ kerűlete, |
Keleti gyöngyekké válik új élete, |
Kinek halandóknál harmat nevezete. |
|
Mikor világosság éltető tüzével |
Fának-fűnek színt ád titkos erejével, |
Ez áldott víz múlik ragyogó színével, |
Bihar pedig ébred zengő seregével. |
|
Valamit esztendő kedves szakaszával, |
S újuló természet hozhat tavaszával, |
Itt megtalálhatod szűzek vásárával, |
Melyet ki-ki hozott eladni magával. |
|
Egyik jó illatú epret tart kezében, |
A más galamb-fiat zárt kis rekeszében, |
Ez kosár cseresnyét tett ki elejében, |
Amaz pedig gombát mutat tenyerében. |
|
Alól sűrű gyalog-fenyők szomszédjában, |
Számtalan ifiak állanak sorjában, |
Olyanok, mint Hercul volt serdült korában, |
Mikor még nem lankadt Omphales láncában. |
|
E két szép sereg közt öregek nyugosznak, |
Nagy-atyák és anyák sokan találkoznak, |
Kik e szent vásárra száz unokát hoznak, |
Hol boldogságokért égbe sóhajtoznak. |
|
Azt vélnéd, Filémon van itt Baucisával, |
Vagy az öreg Nínon aggott Dámonjával, |
Vagy – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
Már ezt beszélje meg Kónyi múzsájával.* |
|
Végre e szakálos csoport közepéből, |
Mikép szakadt Glaucus tenger mélységéből, |
Egy ezüst-szín hajú felkelvén helyéből, |
Ezt lehet hallani törött beszédéből: |
|
Ó! ti, kik e napon Egek védelmével, |
Ez helyre jöttetek Ámornak hírével, |
Íme feloldozlak tisztem erejével, |
Legyetek boldogok Hymennek mívével. |
|
Erre egy tyrusi csigának vérében |
Mártott szép keszkenyőt vévén a kezében, |
Kiveti, mint labdát, vásár közepében, |
S rövid fohászkodást tesz Vénus nevében. |
|
Azután két fehér galambnak véréből, |
Kiknek még inai rángódnak testéből, |
Áldozatot tévén buzgó szerelméből, |
Az ifjakra hinti szentelt medencéből. |
|
Ezzel ezer szózat édes zendűlete, |
Mint amellyel hangzik Paphosnak szigete, |
Midőn már közelget anyánk tisztelete, |
Égig hat, s megindul Bihar kerülete. |
|
A sebesen folyó vizek forrásai, |
Kiktől nedvesednek hegynek oldalai, |
Kiszökvén, mint Márli ugró patakai, |
Vékony fellegekké változnak habjai. |
|
A Nap ez éltető állat árnyékában |
Rejtezvén, kegyesen mosolyog magában, |
De hogy részesüljön Vénus munkájában, |
Sugárait küldi Iris abroncsában. |
|
Múzsák! kik rég Homért Trója juhászáról, |
És most legközelebb Pestnek farsangáról |
Orczyt sugarlátok Bacchus templomáról, |
Mondjátok a többit Bihar vásáráról. |
|
Én, kit a dicsőség harcok mezejére, |
Régtől fogva szólít Márs tiszteletére, |
Myrthus-ágat hintek végső tömjényére, |
S vékony fátyolt húzok hívság seregére. |
|
|