| Erdő, erdő, de magas vagy; |
| Szép galambom, de messze vagy! |
| Azt az erdőt levághatnám, |
| Szép galambom megláthatnám. |
|
| Szép galambom megláthatnám, |
| Környös-körül csókolgatnám, |
|
| Ó, víg időm, de elmúltál, |
| De hamar búmra fordultál! |
| Víg napjaim de elvesztek, |
|
| Nem mondhatom, miként bánom; |
| Tudja Isten, hogy szeretlek, |
| Tudod te is, hogy kedvellek. |
|
| El ne felejts, drága lélek! |
| Te azt meg fogod álmodni. |
|
| Akkor egy gyászos sírt ássál, |
| És naponként ott sirassál, |
| Mintha testem ott nyugodna, |
|
| Még egyszer is arra kérlek, |
| El ne felejts, amíg élek; |
| Ne zokogj hát, ne sirassál; |
| Én elmegyek, isten hozzád!311 |
|
|
