| Esteledik, a nap nyugszik. |
| Gyászba borút az hajnalom, |
| Nincs szívembe nyúgudalom, |
| Mert elhagyott a kegyetlen. |
| Vár’ meg vár’ meg, te kegyetlen, |
| Mert megvér téged az Isten! |
| Verjen is meg, azt kívánom: |
| Szeretetlen társat adjon; |
| Lelked vele ne nyugodjék, |
| Bágyadt tested ne aludjék; |
| Szíved rólam gondolkozzék; |
| Szemed mind utánam járjon. |
| Szemed akárkit szeressen, |
| Szíved engem ne felejtsen!7 |
|
|
