|
Sóvárgás
Szívem szép, szőke szerelme,
mondd, merre vagy? Merre jársz?
Lelkem felét elvitted magaddal,
gyorsan siettél, s nem hiába vársz.
Merre induljak utánad?
Mutasd, merre van az út,
melynek végén én is megtalálom
azt a csak befelé nyíló kaput.
Nappal és éjjel álmodom,
nekem még a sors zenél,
de egyszer elhalkul ez a zene,
és az életem akkor véget ér.
Nem félek. Utat mutatsz majd.
Egy más világba megyek,
és újra érezni fogom azt a
lelkemet éltető szerelmedet. |