Betlehemi (kis)királyok

     "Három árva ül magában, egy elhagyott üres szobában..." Nagyon árvák. Egyedül vannak hármasban, mert a gépkocsivezetők a konyhában ultiznak. Elhagyatottak, mert egy erdő közepén, egy vadászházban ülnek, és a titkárnőik, meg a testőreik sincsenek jelen. A szoba is majdnem üres, mert csak egy barokk nappali garnitúra, a falon néhány vadásztrófea, az asztalon némi skót viszki, néhány liter tokaji aszú, egy feltrancsírozott vaddisznó boros mártásban, adja a társaságot. Nincs bekapcsolva a színes tévével egybeépített videomagnó se. A búslakodásukat a nosztalgiazenét zümmögő hifitorony még csak erősíti. Gáspár, Menyhért, és Boldizsár, a három (kis)király csak ül. Közben azért esznek, isznak, de legfőképpen búslakodnak.
     "Nekünk találkozni kellett, valahol, valamikor..."- dünnyögi a hifitorony.
    - Tényleg! Nekünk találkozni kellett? - kérdezi Gáspár.
    - Miért ne?! - adja meg a kimerítő választ Menyhért.
    - Isten, és a politika útjai kiszámíthatatlanok! - emeli fel jobb keze mutató ujját Boldizsár, aki szerecseny király.
    Csak ülnek, esznek, isznak, sőt néha dohányoznak, és egyre jobban búslakodnak.
    - Gyerekek! - szólal meg újra Gáspár - én drótot kaptam. Azt hallottam, hogy állítólag megszületett. Meg kellene látogatni.
    - Vigyünk neki ajándékot - mondja Menyhért, - a szolgálati mercédesz csomagtartójába sok minden belefér.
    - Úgy van! Sok minden - csatlakozik Boldizsár, aki szerecseny király.
    - De mit? - kérdi Gáspár.
    - Aranyat - mondja Menyhért.
    - Tömjént és mirrhát - ugrik fel Boldizsár, aki szerecseny király.
    - Miből? - kérdezi Gáspár.
    - Reprezentációból - felel Menyhért.
    - Propaganda költségből - ül le Boldizsár, aki szerecseny király.
    - Hol keressük, merre menjünk? - kérdezi Gáspár.
    - A csillag után- böki ki Menyhért.
    - Csak az ötágú vörös csillag után - mondja ki a szentenciát Boldizsár, aki szerecseny király.
    - Hogy hívják az újszülöttet? - kérdezi Gáspár.
    - Állítólag Reformnak - feleli Menyhért.
    - Úgy van. Reformnak! - dünnyögi utálattal Boldizsár, aki szerecseny király.
    - Jó ez nekünk? - veti fel a nagy kérdést Gáspár.
    - Hát én bizony nem tudom - foglal állást szokása szerint Menyhért.
    - Nem jó nekünk! - csap az asztalra Boldizsár, aki szerecseny király.
    - Szólni kellett volna Heródesnek .- mondja elgondolkozva Gáspár.
    - Úgy van! - áll a többséghez gyorsan Menyhért.
    - Gyilkoljon le minden újszülöttet! - kontráz Boldizsár, aki szerecseny király.
    - Sajnos, úgy tudom, hogy már késő. - sóhajt egy nagyot Gáspár.
    - Hát akkor beszéljünk a sofőrökkel, hogy pakoljanak be. - szívja a fogát Menyhért.
    - Adjuk oda a repit, meg a propaganda költséget - javasolja könnyes szemmel Boldizsár, aki szerecseny király.

    És a három (kis)királyok elindultak az ötágú vörös csillagot követve, hogy megkeressék az újszülöttet, átadják ajándékaikat, hódoljanak neki és imádják. Az utolsó pillanatban vették észre, hogy a csillag elvesztette vörös színét, kifehéredett. Megtalálták az újszülöttet és Gáspár, az elöl írott (kis)király nekikezdett üdvözlő beszédjének:
    - Kedves újszülött, drága Reformocskánk...
    Tovább már nem tudta mondani, mert az újszülött körül serénykedők egyike nagy hangon letorkolta:
    - Maga azt se tudja hogy mi a neve?
    - Miért? Nem Reform? - érdeklődött ártatlan arccal Menyhért.
    - De nem ám! - adta a jól informáltat az egyik pelenkázó asszony.
    - Hát akkor hogy hívják? - könyörgött összetett kézzel Boldizsár, aki szerecseny király.
    A jelenlévők kórusban válaszoltak:
    - Rendszerváltás!
    Egymásra nézett a három (kis)király. Végül Gáspár mondta ki mindhármuk véleményét, álláspontját:
    - Nekünk mindegy hogy ez az újszülött kicsoda. Lényeg az, hogy megajándékozzuk azért, hogy ha felnő, jó szívvel legyen irántunk.
    És a három (kis)királyok az újszülött elé helyezték ajándékaikat, az aranyat, a tömjént és a mirrhát. Odatették még a régebben szilárdnak mondott meggyőződésüket is, királyi palástjukat kifordították és a jövőbe vetett optimizmusukkal együtt vidáman királyságukba távoztak.
    Az újszülöttnek pedig még nagyon sokat kell várni ahhoz, hogy a farizeusokkal és pénzváltókkal együtt a (kis)királyokat is kizavarhassa a nép templomából.