Prózák

Rendszerváltás

     Az Országos Kifligörbítő KFT barokk stílusú központi tanácskozó termében a légkondicionáló berendezés zümmögése sem tudta elnyomni az egyre hangosabb nyüzsgést. Sorban érkeztek az "Istenek Tanácsának" tagjai, élükön Sós Perec, ügyvezető vezérigazgatóval, végükön Sóher Péter kifligörbítő betanított munkással. A hatalmas intarziás tanácskozóasztalon a finom illatokat árasztó kávéscsészék között óriási mákos- és diós kifli hegyek magasodtak. A többiek előtt olyan sok volt ezekből, hogy Sóher Péter elé már csak egy félig egyenesre sikeredett sóskifli jutott.
     A vezér kényelmesen elhelyezkedett bársonyszékében és elégedetten szemlélte egy darabig az "Istenek Tanácsának" buzgón bólogató tagjait, majd Sóhert meglátva szeme összeszűkült és keményen kérdőre vonta:
     - Sóher! Maga miért van itt?
     - Azért, vezérigazgató úr, mert én képviselem a melósokat! - felelt öntudatosan Sóher.
     - Ezek szerint most nincs termelés? - jött a kérdés a magasságos bársonyszékből.
     - Nem a termelés a fontos kérem, hanem az, hogy ki melyik pártot képviseli jelen pillanatban - nyomta a politikai álláspontot a munkásosztály képviselője.
     - És maga melyiket képviseli? - dörrent a vezér.
     - Magamat! Mert ebben az üzemben én vagyok a munkásosztály! Ezt már nem egyszer kijelentettem. - felelt Sóher.
     Közben az "Istenek Tanácsának" többi huszonöt tagja jelentősen és hozzáértően hümmögött.
     - Kevés melós, kis gond - mondta ki a többiek véleményét Káder Győző, a FIDESZ helyi csapatának fővezére.
     Sós Perec felállt, nagy nehezen lenyelte a szájában lévő, félig összerágott diós kiflit, ivott rá két korty kólát, megköszörülte a torkát, elővette a tíz tanácsadója közreműködésével, három nap alatt kiizzadott beszédének, számítógépen írt, színes vonalakkal aláhúzott, letisztázott szövegpéldányát, orrára biggyesztette aranykeretes szemüvegét, és nekikezdett olvasni:
     - Uraim, hölgyeim, munkatársaim!
     - Munkatársad a halál! - mordult egyet Sóher, csak úgy magának.
     Sósnak akkorát villámlott a szeme, hogy a "munkásosztály" úgy összement, mint a kifli a kemencében.
     - Szóval - olvasta tovább a vezér - örömmel jelentem a tisztelt Igazgató Tanácsnak, hogy üzemünkben a politikai rendszerváltást sikeresen végrehajtottuk. Ezt az a tény is mutatja, hogy itt vannak ebben a tanácsban a pártok helyi vezetői, helyettesei, titkárnői kávéfőzői, egyszóval mindenki, akinek semmi köze sincs a termeléshez. És hogy a demokráciát megvalósítottuk, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebből a hatalomból Sóher Péteren keresztül már ma a munkásosztály is részesül. Uraim és munkásosztály! Most, hogy politikailag helyre tettük a dolgokat, itt az ideje gazdaságilag is rendszert váltani. Én ezzel befejeztem, kérem a javaslatokat, hozzászólásokat, hogy a termelést hogyan tegyük rendbe.
     A vezér a szokatlanul kemény szellemi munkától kimerülve, fáradtan rogyott bársonyszékébe, de így is nagy érdeklődéssel várta a javaslatokat, hozzászólásokat.
     Hosszú ideig úgy törte mindenki a fejét, mint Fekete Pákó a magyar nyelvet, de egy áldott pillanatban kiszakadt a csend gátja, és mint az árvíz, jöttek a javaslatok:
     - Duplázzuk meg a fizikai dolgozók számát, vegyünk fel még egy embert - javasolta legszebb mosolyával Góliát Bibi, az MDF reprezentatív kávéfőzőnője.
     - Helyes! Mindent a munkásosztályért! - értett szokásától eltérően egyet az MDF-fel
Munkás Oszkár, az MSZP helyi ügyvivője.
     A Munkáspárt Kifli Szakosztályának gondnoka, aki a másik sarokban bóbiskolt, erre felriadt, mert a munkásosztályt Munkás Oszkárnak hallotta, akit nagyon utált, és felugorva, hadonászva kiabálni kezdett:
     - Nem! Nem! És negyedszer is nem! Proletárdiktatúrát! Üzemcsínyt! Katonai hatalomátvételt! Puccsot!
     A vezér személyi titkárnője feladata magaslatán állva mindent rögtön megértett, és egy pillanat múlva már hozta is ezüsttálcán a forró, pikáns illatokat árasztó puncsot. A forró puncs némileg lehűtötte a kedélyeket, és az ülés már majdnem olyan nyugodtan folyt tovább, mint a Parlamentben a napirendi pontok előtti hozzászólások alkalmával.
     - Nem eshetünk túlzásokba. Takarékoskodni kell a drága forintjainkkal - mondta egy dundi, pödört bajuszos szaktárs, akiről senki nem tudta, hogy melyik Kisgazda Pártot képviseli. Aztán, amíg a javaslat hatására a tanács tagjai összenéztek, belemarkolt a dióskifli hegye egyikébe, és telemarkát széles mosoly kíséretében zsebrevágta.
     - Keresztény atyámfiai! - szólt közbe a Kereszténydemokrata Párt ügyeletese - szüntessük be a termelést, és akkor nem lesz ráfizetés.
     - Egy fenét! - ugrott fel a Tanács MIÉP-es tagja, akinek csurkába fonott haja a derekáig ért - zavarjuk ki a kommunistákat az üzem területéről. Le a vörösökkel! Még azzal a vörös macskával is, amelyik mindig itt kószál az udvaron. Üssük agyon!
     - Magukat kellene agyonütni, de nincs hol. Mert agyuk az nincs! - verte az asztalt az SZDSZ lótuszfaktusza, s ezen Sóher Péter, a munkásosztály egy jó nagyot röhögött.
     - Óriási ötletem van - szólalt meg szokásától eltérően újra Káder Győző, a FIDESZ képviselője -, gyártsunk kiflit balkezeseknek. Nagy közvéleménykutató kampányunk végeredményét értékelve rájöttem, hogy a jelenlegi kormány duplán fog vásárolni, mert kétbalkezesek, mindig, mindenhez balkézzel nyúlnak.
     Ezután nagy lett a csend. A résztvevők magukba szálltak, halkan emésztettek és úgy törték a fejüket, mint a mókus az őszi mogyorót. Az ötletadók is kimerültek, mint a kisvállalkozók, csak a vezér arca derült fel egy pillanat alatt:
     - Uraim! Megvan! Javaslatom olyan, mint amilyen én vagyok: zseniális. Ez felvirágoztatja a céget! Figyeljenek ide! Ezentúl nem befelé, hanem kifelé görbítjük a kiflit. Értik?
     Értették. Mindannyian felugráltak, lelkesen tapsoltak és éljeneztek. Sorban a vezér elé járultak, kezet fogtak vele, egyesek meg is ölelték, s míg nagy zajjal kivonultak a teremből, nem hallották Sóher Péter véleményét:
     - Logikus. Amíg befelé mentünk a rendszerváltásba, addig befelé görbítettünk, amióta kifelé megyünk a rendszerváltásból, azóta meg kifelé kellene görbíteni a kiflit! Helyes! Éljen a rendszerváltás!
     Ezzel, mint aki jól végezte dolgát, ő is elindult. Kifelé!