HARMADIK RÉSZ
Jelenések
könyve
Jelenések
könyve
|
Akik érdeklődést mutatnak a Világegyetem keletkezése, létünk célja, a Vallási Iratok iránt, valószínű már rájöttek arra, hogy a Vallási Iratok tartalmai, amelyeket eddig nem lehetett megfejteni, főleg a Jelenések Könyve szerkezetileg, miért olyan hasonló törvényszerű lefolyásokon alapul, akár egy matematikai, vagy kémiai egyenlet. Azokat sem lehet összekeverni. Sőt arra is, ha ez irányban próbáltuk volna megfejteni, már régen megoldódott volna a bennük foglalt összes titok. S, az is, hogy a Hit, a tudománytól, miért elválaszthatatlan. Ha a Jelenések Könyve első soraival kezdjük, már az is bizonyíték arra, hogy olyan Univerzumon túli Erőkről van szó, amelyek nem hasonlíthatók semmiféle földi természettudományi törvényhez, vagy emberi képzelethez. (Talán ez tükröződik vissza a piramisok kamráiban.) Hiszen olyan formában Űrünkön túl semmi nem létezik, ahogyan a Jelenések Könyve, a Teremtés Könyve azt leírja, vagy az emberi fantázia azt elképzeli. Ezért, már ez is bizonyíték arra, hogy Világegyetemünkön túl, teljesen más valóságok léteznek, amelyek nem férnek bele semmiféle földi tudományba. Az évezredek folyamán mégis megéreztük ezeket az Erőket, ezért személyesítettük meg és nevekkel láttuk el. Ez azonban egy olyan irányba vezetett, ami tévedéseken alapuló retteneteket okozott. Hiszen a földi természet is, ürünk megvalósulása után, az előírt lefolyás szerint alakult ki. Éppen úgy, ahogyan a Naprendszer bolygóinak összetétele is. Mert, ha arra gondolok, hogy a Szatellitek már visszaigazolják felületük különböző összetételét, vagy az Űr távoli részében létező valóságokat, akkor ez bebizonyosul. Tehát nem Isten alkotta meg külön. Ezután a Jelenések Könyve azzal folytatódik tovább, hogy az Űrön túli Erők akaratából a világ összes népének tudomására kell hozni az utasításokat, a figyelmeztetéseket, sőt a jutalmakat is, amelyeket, ha betartunk, csak akkor létezhet tovább az emberiség. Ha nem, akkor a |
