1003780.htm

Cimszó: Aradi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

konkretszinhazcimszo

Szócikk: Aradi színészet - A vidéki színészetnek kulturális szempontból is egyik számottevő középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes színházi és színészeti múltja van a városnak. 1813-ban tart először színielőadást Sándorffy József dr. nagyváradi színtársulata. Két évvel később Wándza Mihály jár itt, 1818. jún. 16-án pedig Kilényi Dávid igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat, Pestről. Az Első Mátyás király választása c. színművet mutatták be az első előadáson, amelyről a »Hazai tudósítások« akkor így ír: »Német, rác, örmény, román, előkelők, választottabbak, a logékat kétszeresen fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban büszkén vetélkedni. Örömkönnyek lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében, midőn a temérdek sokaságot a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany honnyi nyelvet a Játszók padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották és igen is érzettek« Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; 1820-ban új színház nyílik meg német színészekkel. A világosságot gyertyafény szolgáltatta és szabad volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt Kilényi Dávid, úgylehet azért, mert a társulatnak Déryné volt a főerőssége. 1826-ban Horváth József az igazgató itt, de egy év múlva ismét Kilényit hívják meg, aki akkor különösképen kitűnő társulattal rendelkezik. 1832. nyarán a kassai dal- és színjátszó társaság kap itt hajlékot. 1838. júl. havában a színház művészi színvonalának emelése céljából szépművészeti bizottságot szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor Pergő Celesztin lesz az igazgató, akinek részben sikerül, a német színészet mellett, a magyar színészetet is megkedveltetni a közönséggel. 1844-ben Latábár Endre társasága keresi fel a várost, ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat is. Ezután Szerdahelyi József, majd ismét Kilényi Dávid igazgató nevével találkozunk. 1843-ban nyári színkört építenek a városban; előbb németek, majd magyarok játszanak itt, Szerdahelyi József és Havi Mihály társasigazgatók. 1846-ban Veszter Sándor, majd Szerdahelyi társulatának 15 tagja tart itt előadásokat, akiket Komáromy Samu és Mátray István színigazgatók váltanak fel. Nemsokára ismét Kilényi Dávid és Csabay, később pedig Kőrössy Ferenc és Gócs Ede társulatát találjuk a városban. 1847-ben ismét társigazgatók kapják meg a színházat, Szöllőssy-Szabó Lajos és Végsey Sándor. 1848-ban ismét Gócs Ede áll a színház élén, azután Feleky Miklós, 1849-ben Philippovits István, akit 1850-ben Szabó József követ. Ez utóbbi kap engedélyt a következő évben is, 1853-ban Havi Mihályt veszi maga mellé társigazgatónak és ők 1859-ig fáklyahordozói a nemzeti színészet ügyének. Őket rövid ideig Budai József váltja fel az igazgatásban. 1861—64-ig Szabó és Philippovits állanak a színház élén, akiket Szilágyi Béla követ egy évre, majd az 1865—66-os szezont Hubay Gusztáv játssza végig. 1866. okt. havától 1873. virágvasárnapig Follinusz János híres társulata működött a nagymultú színházi városban. — 1868-ban báró Bánhidy Béla mozgalmat indít egy új színház építése ügyében. 1872. aug. 3-án a város Atzél Péter polgármester indítványára a színházépítésre a Földhitelintézetnél kölcsönt vett fel, 1874. szept.21-én felavatták a Skalnitzky építész által emelt új színházat. A színház 90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb, szélessége 36 láb; 3 emelete, 25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és 110 karzati ülése volt.) Az ünnepi megnyitón a Hunyadi László-nyitány, Szász Károly prológusa (szavalta: Prielle Cornélia) és a Hymnus eléneklése (aradi dalárda) után A mátrai vadászat c. eredeti 3 felv. vj. került színre. A prológus szövege ez volt: Először szólalnak meg itt e lakban A játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült alakban, A képzelet szép tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve a varázsos égi fényt, S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá emelt. Itt jő elől, setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca halvány, véres tőr kezében, És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a dicsőség, s a szégyen, Az elbukott nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő Játékba tűnik alakján elő. Nyomán a Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát játszian, Tükrébe fogja, — ferdeség és tévely Az életben s világban ami van. Majd könnyű ostort suhogtat kezével, S megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség nélkül ki volna itt? Nevetve sújt s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi körbe', Víg táncot lejt a tündérek kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút s gondot ölve édes mámora. A festészet szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge sátora. Kezet minden művészet arra fog: Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki lép elő komoly fenségben, S irányt a többi játékának ad? A lelkesülés lángja ég szemében, Pajzsán egy ősi szent címert mutat, Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket oszlat, míg szívekbe hat... Ismeritek: — nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője ő. Itt vannak ím a várva-várt vendégek, Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal én szerényen félre lépek, Mert érezzük: istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell tolmácsolni néktek Ez égi lények ihlett hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje meg Szíveteket e hely tündérinek! A megnyitón a király is megjelent. Az első két előadáson 4327 forint volt a bevétel. 1874—75-iki szezonban Aradi Gerő az igazgató, 1875—76-iki évben Bogyó Alajos és Mándoky Béla (ez utóbbi társas alapon) ; őket követi a következő évben Sztupa Andor, 1877-ben megalakul a színügygyámolító egyesület. — Ugyanez évben Mansberger Mosonyi Károly az igazgató és ő vezeti a színházat 1883-ig. Ez év február 18-án, délután tűz ütött ki a színházban. A színház kára 300.000 írtra rúgott. Az esti előadásra a Stomfai-család volt kitűzve. A színház, összes berendezésével, 172.000 frtra volt biztosítva. 1883. rnárc. 14-én ,új színház felépítését határozták el, előleges költségül 150.000 forint volt megállapítva. 1884. febr. 15-én fogott hozzá a színházépítő-bizottság a felépítés munkájához és ez év máj. 30-án megindult az építkezés. Másnap Mansberger Károly a nyári színkört nyitotta meg. 1885. okt. 1-én megnyílt az új színház. Építette: Halmai Andor, aradi építész; költsége: 170.000 frt, a festményeket Gyöngyösi Rezső aradi festő készítette, a szobrászmunkákat pedig Máhr Lajos aradi szobrász. Férőképessége: 1200 néző. A földszinten 200 ülőhely van és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten 14 páholy, a két emeleten 150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely, a karzaton 400 ülőhely. Az első igazgató: Krecsányi Ignác volt; a megnyitó előadás műsora: 1. Csiky Gergely prológusa, 2. Csikós I. felv. változása, 3. Bálkirálynő, 4. Koldusdiák I. felv. változása. A következő szezon igazgatója Krecsányi Ignác, 1888-ig, azután újra Mansberger kap koncessziót. Őt követi: Leszkay András; 1902-ben Zilahy Gyula, végül Szendrey Mihály. Újabban Róna Dezső és ismét Szendrey Mihály. — Aradon elhunyt színészek: Spányi Lenke, Nyilasi Mátyás, Várai Mariska, Zöldy Miklós, Kulinyi Márton, Fóriss István stb. 1924. márc. 5-én éjjel a színház színpadja és zsinórpadlása leégett.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0071.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1003780 Aradi színészet A vidéki színészetnek kulturális szempontból is egyik számottevő középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes színházi és színészeti múltja van a városnak. yevszamy 1813§20§-ban tart először színielőadást yszemelynevy Sándorffy József dr.§6§ ytelepulesy nagyvárad§2§i színtársulata. Két évvel később yszemelynevy Wándza Mihály§6§ jár itt, yevszamy 1818§20§. jún. 16-án pedig yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat, Pestről. Az ycimy Első Mátyás király választása§10§ c. színművet mutatták be az első előadáson, amelyről a »yintezmenyy Hazai tudósítások§8§« akkor így ír: »ynemzetisegy Német§4§, ynemzetisegy rác§4§, ynemzetisegy örmény§4§, ynemzetisegy román§4§, előkelők, választottabbak, a logékat kétszeresen fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban büszkén vetélkedni. Örömkönnyek lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében, midőn a temérdek sokaságot a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany honnyi nyelvet a Játszók padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották és igen is érzettek« Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; yevszamy 1820§20§-ban új színház nyílik meg ynemzetisegy német§4§ színészekkel. A világosságot gyertyafény szolgáltatta és szabad volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt yszemelynevy Kilényi Dávid§6§, úgylehet azért, mert a társulatnak yszemelynevy Déryné§6§ volt a főerőssége. yevszamy 1826§20§-ban yszemelynevy Horváth József§6§ az igazgató itt, de egy év múlva ismét yszemelynevy Kilényi§6§t hívják meg, aki akkor különösképen kitűnő társulattal rendelkezik. yevszamy 1832§20§. nyarán a yintezmenyy kassai dal- és színjátszó társaság§8§ kap itt hajlékot. yevszamy 1838§20§. júl. havában a színház művészi színvonalának emelése céljából szépművészeti bizottságot szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor yszemelynevy Pergő Celesztin§6§ lesz az igazgató, akinek részben sikerül, a ynemzetisegy német§4§ színészet mellett, a magyar színészetet is megkedveltetni a közönséggel. yevszamy 1844§20§-ben yszemelynevy Latábár Endre§6§ társasága keresi fel a várost, ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat is. Ezután yszemelynevy Szerdahelyi József§6§, majd ismét yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ igazgató nevével találkozunk. yevszamy 1843§20§-ban nyári színkört építenek a városban; előbb ynemzetisegy német§4§ek, majd magyarok játszanak itt, yszemelynevy Szerdahelyi József§6§ és yszemelynevy Havi Mihály§6§ társasigazgatók. yevszamy 1846§20§-ban yszemelynevy Veszter Sándor§6§, majd yintezmenyy Szerdahelyi társulatá§8§nak 15 tagja tart itt előadásokat, akiket yszemelynevy Komáromy Samu§6§ és yszemelynevy Mátray István§6§ színigazgatók váltanak fel. Nemsokára ismét yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ és yszemelynevy Csabay§6§, később pedig yszemelynevy Kőrössy Ferenc§6§ és yszemelynevy Gócs Ede§6§ társulatát találjuk a városban. yevszamy 1847§20§-ben ismét társigazgatók kapják meg a színházat, yszemelynevy Szöllőssy-Szabó Lajos§6§ és yszemelynevy Végsey Sándor§6§. yevszamy 1848§20§-ban ismét yszemelynevy Gócs Ede§6§ áll a színház élén, azután yszemelynevy Feleky Miklós§6§, yevszamy 1849§20§-ben yszemelynevy Philippovits István§6§, akit yevszamy 1850§20§-ben yszemelynevy Szabó József§6§ követ. Ez utóbbi kap engedélyt a következő évben is, yevszamy 1853§20§-ban yszemelynevy Havi Mihály§6§t veszi maga mellé társigazgatónak és ők yevszamy 1859§20§-ig fáklyahordozói a nemzeti színészet ügyének. Őket rövid ideig yszemelynevy Budai József§6§ váltja fel az igazgatásban. yevszamy 1861§20§—64-ig yszemelynevy Szabó§6§ és yszemelynevy Philippovits§6§ állanak a színház élén, akiket yszemelynevy Szilágyi Béla§6§ követ egy évre, majd az yevszamy 1865§20§—66-os szezont yszemelynevy Hubay Gusztáv§6§ játssza végig. yevszamy 1866§20§. okt. havától yevszamy 1873§20§. virágvasárnapig yszemelynevy Follinusz János§6§ híres társulata működött a nagymultú színházi városban. — yevszamy 1868§20§-ban yszemelynevy báró Bánhidy Béla§6§ mozgalmat indít egy új színház építése ügyében. yevszamy 1872§20§. aug. 3-án a város yszemelynevy Atzél Péter§6§ polgármester indítványára a színházépítésre a Földhitelintézetnél kölcsönt vett fel, yevszamy 1874§20§. szept.21-én felavatták a yszemelynevy Skalnitzky§6§ építész által emelt új színházat. A színház 90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb, szélessége 36 láb; 3 emelete, 25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és 110 karzati ülése volt.) Az ünnepi megnyitón a ycimy Hunyadi László-nyitány§10§, yszemelynevy Szász Károly§6§ prológusa (szavalta: yszemelynevy Prielle Cornélia§6§) és a ycimy Hymnus§10§ eléneklése (yintezmenyy aradi dalárda§8§) után ycimy A mátrai vadászat§10§ c. eredeti 3 felv. vj. került színre. A prológus szövege ez volt: Először szólalnak meg itt e lakban A játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült alakban, A képzelet szép tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve a varázsos égi fényt, S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá emelt. Itt jő elől, setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca halvány, véres tőr kezében, És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a dicsőség, s a szégyen, Az elbukott nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő Játékba tűnik alakján elő. Nyomán a Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát játszian, Tükrébe fogja, — ferdeség és tévely Az életben s világban ami van. Majd könnyű ostort suhogtat kezével, S megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség nélkül ki volna itt? Nevetve sújt s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi körbe', Víg táncot lejt a tündérek kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút s gondot ölve édes mámora. A festészet szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge sátora. Kezet minden művészet arra fog: Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki lép elő komoly fenségben, S irányt a többi játékának ad? A lelkesülés lángja ég szemében, Pajzsán egy ősi szent címert mutat, Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket oszlat, míg szívekbe hat... Ismeritek: — nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője ő. Itt vannak ím a várva-várt vendégek, Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal én szerényen félre lépek, Mert érezzük: istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell tolmácsolni néktek Ez égi lények ihlett hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje meg Szíveteket e hely tündérinek! A megnyitón a király is megjelent. Az első két előadáson 4327 forint volt a bevétel. yevszamy 1874§20§—75-iki szezonban yszemelynevy Aradi Gerő§6§ az igazgató, yevszamy 1875§20§—76-iki évben yszemelynevy Bogyó Alajos§6§ és yszemelynevy Mándoky Béla§6§ (ez utóbbi társas alapon) ; őket követi a következő évben yszemelynevy Sztupa Andor§6§, yevszamy 1877§20§-ben megalakul a yintezmenyy színügygyámolító egyesület§8§. — Ugyanez évben yszemelynevy Mansberger Mosonyi Károly§6§ az igazgató és ő vezeti a színházat yevszamy 1883§20§-ig. Ez év február 18-án, délután tűz ütött ki a színházban. A színház kára 300.000 írtra rúgott. Az esti előadásra a ycimy Stomfai-család§10§ volt kitűzve. A színház, összes berendezésével, 172.000 frtra volt biztosítva. yevszamy 1883§20§. rnárc. 14-én ,új színház felépítését határozták el, előleges költségül 150.000 forint volt megállapítva. yevszamy 1884§20§. febr. 15-én fogott hozzá a színházépítő-bizottság a felépítés munkájához és ez év máj. 30-án megindult az építkezés. Másnap yszemelynevy Mansberger Károly§6§ a nyári színkört nyitotta meg. yevszamy 1885§20§. okt. 1-én megnyílt az új színház. Építette: yszemelynevy Halmai Andor§6§, ytelepulesy arad§2§i építész; költsége: 170.000 frt, a festményeket yszemelynevy Gyöngyösi Rezső§6§ ytelepulesy arad§2§i festő készítette, a szobrászmunkákat pedig yszemelynevy Máhr Lajos§6§ ytelepulesy arad§2§i szobrász. Férőképessége: yevszamy 1200§20§ néző. A földszinten 200 ülőhely van és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten 14 páholy, a két emeleten 150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely, a karzaton 400 ülőhely. Az első igazgató: yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§ volt; a megnyitó előadás műsora: 1. ycimy Csiky Gergely prológusa§10§, 2. ycimy Csikós§10§ I. felv. változása, 3. ycimy Bálkirálynő§10§, 4. ycimy Koldusdiák§10§ I. felv. változása. A következő szezon igazgatója yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§, yevszamy 1888§20§-ig, azután újra yszemelynevy Mansberger§6§ kap koncessziót. Őt követi: yszemelynevy Leszkay András§6§; yevszamy 1902§20§-ben yszemelynevy Zilahy Gyula§6§, végül yszemelynevy Szendrey Mihály§6§. Újabban yszemelynevy Róna Dezső§6§ és ismét yszemelynevy Szendrey Mihály§6§. — ytelepulesy Arad§2§on elhunyt színészek: yszemelynevy Spányi Lenke§6§, yszemelynevy Nyilasi Mátyás§6§, yszemelynevy Várai Mariska§6§, yszemelynevy Zöldy Miklós§6§, yszemelynevy Kulinyi Márton§6§, yszemelynevy Fóriss István§6§ stb. yevszamy 1924§20§. márc. 5-én éjjel a színház színpadja és zsinórpadlása leégett.

CSAKKOD 1003780 yintezmenyy Aradi színészet§8§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Sándorffy József dr.§6§ ytelepulesy nagyvárad§2§ yszemelynevy Wándza Mihály§6§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ ycimy Első Mátyás király választása§10§ yintezmenyy Hazai tudósítások§8§ ynemzetisegy Német§4§ ynemzetisegy rác§4§ ynemzetisegy örmény§4§ ynemzetisegy román§4§ yevtizedy 182§30§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ yszemelynevy Déryne§6§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Horváth József§6§ yszemelynevy Kilényi§6§ yevtizedy 183§30§ yintezmenyy kassai dal- és színjátszó társaság§8§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Pergő Celesztin§6§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Latábár Endre§6§ yszemelynevy Szerdahelyi József§6§ yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ yevtizedy 184§30§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Szerdahelyi József§6§ yszemelynevy Havi Mihály§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Veszter Sándor§6§ yintezmenyy Szerdahelyi társulata§8§ yszemelynevy Komáromy Samu§6§ yszemelynevy Mátray István§6§ yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ yszemelynevy Csabay§6§ yszemelynevy Kőrössy Ferenc§6§ yszemelynevy Gócs Ede§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Szöllőssy-Szabó Lajos§6§ yszemelynevy Végsey Sándor§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Gócs Ede§6§ yszemelynevy Feleky Miklós§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Philippovits István§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Szabó József§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Havi Mihály§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Budai József§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Szabó§6§ yszemelynevy Philippovits§6§ yszemelynevy Szilágyi Béla§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Hubay Gusztáv§6§ yevtizedy 186§30§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Follinusz János§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy báró Bánhidy Béla§6§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Atzél Péter§6§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Skalnitzky§6§ ycimy Hunyadi László-nyitány§10§ yszemelynevy Szász Károly§6§ yszemelynevy Prielle Cornélia§6§ ycimy Hymnus§10§ yintezmenyy aradi dalárda§8§ ycimy A mátrai vadászat§10§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Aradi Gerő§6§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Bogyó Alajos§6§ yszemelynevy Mándoky Béla§6§ yszemelynevy Sztupa Andor§6§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy színügygyámolító egyesület§8§ yszemelynevy Mansberger Mosonyi Károly§6§ yevtizedy 188§30§ ycimy Stomfai-család§10§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Mansberger Károly§6§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Halmai Andor§6§ ytelepulesy arad§2§ yszemelynevy Gyöngyösi Rezső§6§ ytelepulesy arad§2§ yszemelynevy Máhr Lajos§6§ ytelepulesy arad§2§ yevtizedy 120§30§ yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§ ycimy Csiky Gergely prológusa§10§ ycimy Csikós§10§ ycimy Bálkirálynő§10§ ycimy Koldusdiák§10§ yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Mansberger§6§ yszemelynevy Leszkay András§6§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Zilahy Gyula§6§ yszemelynevy Szendrey Mihály§6§ yszemelynevy Róna Dezső§6§ yszemelynevy Szendrey Mihály§6§ ytelepulesy Arad§2§ yszemelynevy Spányi Lenke§6§ yszemelynevy Nyilasi Mátyás§6§ yszemelynevy Várai Mariska§6§ yszemelynevy Zöldy Miklós§6§ yszemelynevy Kulinyi Márton§6§ yszemelynevy Fóriss István§6§ yevtizedy 192§30§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1003780.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com