1004530.htm
Cimszó: Artisták - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
szinhazifogalom
Szócikk: Artisták - Közhasználatban ma
mindazokat a színpadi, cirkuszi és pódium-művészeket nevezik így, akik nem
szószerinti értelemben vett színházi és hangversenyműködést fejtenek ki.
Másszóval, mai értelmezésben ide számítják az orfeumok, cirkuszok,
tánchelyiségek szerződtetett produkálóit, tekintet nélkül arra, hogy milyen
természetű produkciót nyújtanak a közönségnek. Az artisták nemzetközi
szervezete, az Internationale Artisten-Loge és országos szervezetei, mint
például a Magyarországi Artisták Egyesülete, ilyen értelmezésben foglalja
magában mindezeknek, az ilyenfajta helyeknek működő személyzetét. Ilyen tág
értelmezésben azonban artistaművészeiről beszélni lehetetlen. Ilyen nagyon
szabad összefoglalásban különböző művészetek különböző, magasabb- vagy
alacsonyabbrendű válfajait egyesíti, amelyeknél, ha művészi szempontokról szó
lehet, azok egymástól teljesen különbözőek. Van azonban az artista-fogalomnak
egy szigorú és komolyabb értelmezése is és ez mindazokat a produkálókat
összesíti, akik az emberi test valamely képességének fölfokozott
kihasználásával bizonyos irányú fizikai tehetséggel nyújtanak produkciót —
természetesen a szoros értelemben vett színészi produkció kizárásával. Ide
tartoznak tehát mindenfajta akrobaták, zsonglőrök és bűvészek, műlovasok,
céllövők, idomítok, bohócok és végül bizonyos fokig a táncosok is. Ilyen
összeállításban valóban lehet esztétikai szempontokról beszélni és az artisták
munkáját egységes föltételekhez kötött művészi munkának tekinteni. Az
esztétikai kiindulópont minden művészetnek játékszerűsége. Mindezek az artisták
az emberi testnek olyan játékait mutatják, amelyek mindig azt a látszatot
keltik, hogy az illető produkáló nemcsak a normális emberi test lehetőségeit
szárnyalja túl, de legalább is látszat szerint, a természet és a fizika
alaptörvényein is túlteszi magát. Minthogy pedig a természet törvényein túl senki
nem teheti magát, itt mindig ez a látszatszerűség a döntő. Az emberi testnek
egy fölfokozott tehetségéről van tehát szó, akár a test hajlékonyságában vagy
erejében, a kéz ügyességében vagy eszközök jó fölhasználásában. A teljesítmény,
művészi szépségét pedig ugyancsak egy másik látszat determinálja, amely minden
művészetnél közös, hogy a produkció a maga megjelenésében a fizikai fáradságnak
és munkának, mesterségességnek és erőszakoltságnak semmi nyomát ne mutassa. Az
artisták között nem az ad igazi erőprodukciót, aki megmutatja, milyen nehéz
kínlódással emeli fel a súlyt, hanem az, aki a súlyok nehézsége ellenére a
fizikai kínlódás minden jele nélkül végzi el a maga munkáját. Esztétikai
szempontból tehát az artistaművészet értelmezése olyan mutatvány, amely
tetszetős formában nyújtja az emberi testnek valamely fölfokozott képességét,
játékszerűen és könnyedén, a fizikai munka nyomai nélkül. A legmodernebb
színpadművészeti kísérletek egyébként több esetben próbát tettek azzal, hogy az
igazi színpadon is bekapcsolják ezt az ertistaművészetet, még pedig úgy, hogy
színészi és artistamunkát egyesítenek. (Bálint Lajos.)
Ez a címszó a Magyar Színművészeti
Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és
korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos
szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált
oldalképet!
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0086.pdf
Az
itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti
lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy
Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás
(kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben
Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon
internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B.
Kádár Zsuzsanna
A
szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928
HETJEGYUSORSZAM 1004530 Artisták
Közhasználatban ma mindazokat a színpadi, cirkuszi és pódium-művészeket nevezik
így, akik nem szószerinti értelemben vett színházi és hangversenyműködést
fejtenek ki. Másszóval, mai értelmezésben ide számítják az orfeumok, cirkuszok,
tánchelyiségek szerződtetett produkálóit, tekintet nélkül arra, hogy milyen
természetű produkciót nyújtanak a közönségnek. Az artisták nemzetközi
szervezete, az Iyintezmenyy nternationale Artisten-Loge§8§ és országos szervezetei,
mint például a yintezmenyy Magyarországi Artisták Egyesülete§8§, ilyen
értelmezésben foglalja magában mindezeknek, az ilyenfajta helyeknek működő
személyzetét. Ilyen tág értelmezésben azonban artistaművészeiről beszélni
lehetetlen. Ilyen nagyon szabad összefoglalásban különböző művészetek
különböző, magasabb- vagy alacsonyabbrendű válfajait egyesíti, amelyeknél, ha
művészi szempontokról szó lehet, azok egymástól teljesen különbözőek. Van
azonban az artista-fogalomnak egy szigorú és komolyabb értelmezése is és ez
mindazokat a produkálókat összesíti, akik az emberi test valamely képességének
fölfokozott kihasználásával bizonyos irányú fizikai tehetséggel nyújtanak
produkciót — természetesen a szoros értelemben vett színészi produkció
kizárásával. Ide tartoznak tehát mindenfajta akrobaták, zsonglőrök és bűvészek,
műlovasok, céllövők, idomítok, bohócok és végül bizonyos fokig a táncosok is.
Ilyen összeállításban valóban lehet esztétikai szempontokról beszélni és az
artisták munkáját egységes föltételekhez kötött művészi munkának tekinteni. Az
esztétikai kiindulópont minden művészetnek játékszerűsége. Mindezek az artisták
az emberi testnek olyan játékait mutatják, amelyek mindig azt a látszatot
keltik, hogy az illető produkáló nemcsak a normális emberi test lehetőségeit
szárnyalja túl, de legalább is látszat szerint, a természet és a fizika
alaptörvényein is túlteszi magát. Minthogy pedig a természet törvényein túl
senki nem teheti magát, itt mindig ez a látszatszerűség a döntő. Az emberi
testnek egy fölfokozott tehetségéről van tehát szó, akár a test
hajlékonyságában vagy erejében, a kéz ügyességében vagy eszközök jó
fölhasználásában. A teljesítmény, művészi szépségét pedig ugyancsak egy másik
látszat determinálja, amely minden művészetnél közös, hogy a produkció a maga
megjelenésében a fizikai fáradságnak és munkának, mesterségességnek és
erőszakoltságnak semmi nyomát ne mutassa. Az artisták között nem az ad igazi
erőprodukciót, aki megmutatja, milyen nehéz kínlódással emeli fel a súlyt,
hanem az, aki a súlyok nehézsége ellenére a fizikai kínlódás minden jele nélkül
végzi el a maga munkáját. Esztétikai szempontból tehát az artistaművészet
értelmezése olyan mutatvány, amely tetszetős formában nyújtja az emberi testnek
valamely fölfokozott képességét, játékszerűen és könnyedén, a fizikai munka
nyomai nélkül. A legmodernebb színpadművészeti kísérletek egyébként több
esetben próbát tettek azzal, hogy az igazi színpadon is bekapcsolják ezt az
ertistaművészetet, még pedig úgy, hogy színészi és artistamunkát egyesítenek.
(yszemelynevy Bálint Lajos§6§.)
CSAKKOD 1004530 yintezmenyy nternationale
Artisten-Loge§8§ yintezmenyy Magyarországi Artisták Egyesülete§8§ yszemelynevy
Bálint Lajos§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1004530.htm
Ha hibát talál, keressen meg minket:
elit.project.2010s@gmail.com