1006280.htm

Cimszó: Balatonfüredi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

konkretszinhazcimszo

Szócikk: Balatonfüredi színészet - 1816 után Kilényi Dávid társulata talál itt otthont a bálteremben. 1821 jul. 29-től aug. elejéig Balogh István játszik itt. Az első napon Ruzitska kolozsvári karmester által Kotzebue szövegére írt legrégibb magyar opera, a Béla futása került színre, a másodikon három kis darabból álló Quodlibet, benne Kocsi Horváth József színésznek Ujholdvasárnapi gyermek című műve, harmadnap Kotzebue Zűrzavar című vígjátéka, búcsúzóul pedig Kisfaludy Károly Kemény Simon-ja, tablóval. József palatinus hitvesének, Mária Dorottya főhercegnőnek első ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba hozta a szép fürdőhelyet. Attólfogva a dunántúli megyékben vándorló színészek is rendszeresen felkeresik a nyári hónapokban Balatonfüredet. 1825-ben a fehérváriak játszanak, Horváth József és Komlóssy Ferenc társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott Füred az első apostoloknak? Az aktorok fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel és tűzhelyükkel; derékaljuk: földre hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban léptek fel, vitézi játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket, népies kellékeket meg a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas állapotból kívánta kiemelni Kisfaludy Sándor színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést szánt. Kisfaludy 1827-ben kezdte meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben pedig már nyíltan is fellépett Vas vármegye közgyűlésén, kettős indítvánnyal: 1. a dunántúli megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű színtársulat, melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés is elősegítse; 2. a Dunántúl színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék egy sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. Vasmegyében Kisfaludy — sógorának, Szegedy Sándornak hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a legfontosabbat: ügyét életbevágó nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben végleg megalakult a dunántúli színjátszó társaság. 1830-ban pedig a zalaegerszegi megyei közgyűlés foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának, Kisfaludynak a színház ügyében beadott kérvényével. A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye maga kér »célarányos« telket a játékszín számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen legott gyűjtést indítottak és hamarosan össze is adtak mintegy ezer váltó forintot; a szolgabírák utasíttattak, hogy járásaikban minden nemes embert adakozásra serkentsenek; a létesítendő játékszínt és társulatát a vármegye oltalmába helyezték és Kisfaludy Sándor »közbizodalmú hazánkfia« főkormányzata alá rendelték; átirattal ajánlották az eszmét Győr-, Vas-, Veszprém-, Somogy- és Fehérmegye atyafiságos buzgalmába; végül kimondták, hogy a füredi nemzeti színházban soha más nyelven, mint magyar nyelven, ne legyen szabad játszani. 1830-iki év őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi, XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható és csak 1846-ban, a jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra. A játékszín megtervezését és a munkálatok vezetését Fülöp József veszprémi főpostamester és tanult építő vállalta, ingyenesen. A tél beállta előtt a falak a 6 öl széles és 24 öl hosszú alapon már két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden anyag megérkezvén, 1831 nyarának elején olyan hévvel láttak a munkához, hogy egy rövid hó alatt az épület tető alá jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős, 400 személy befogadására alkalmas színház volt, tetején kis torony, tornáca felett óra. Bejáratával a Balaton felé fordult. Fülöp József lelkes munkáján kívül benne volt az épületben a »helikoni gróf« fiának, Festetics Lászlónak (L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek s a megyék többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer téglája és a fedélhez szükséges gerendái, Kisjókai Szabó István révkomáromi kereskedő 6600 zsindelye s végül benne volt a füredi jobbágyság ingyen vállalt száz igás és ezer kézi napszáma; csak az állami kormányzatnak nem volt benne egy ezüst húszasa sem. Kisfaludy 1831 év július 3-ára tűzte ki a felavatás ünnepét. S ezen a napon a játékszín Komlóssy Ferenc társulata által meg is nyittatott. Társulata a füredi színház megnyíltakor húsz tagból állott. A férfiak közt ott volt Bárányi Péter, Földváry Vince, Hubenay Ferenc és Tóth István, az »Asszony személyek« sorában pedig Komlóssyné, Kőrösyné és a fő csillag, Hivatal Anikó, utóbb Lendvay Márton neje. Lendvay, valamint a régibb iskola feje: Pergő Celesztin, ebben az évadban sűrűn vendégszerepeltek Komlóssynál. A megnyitó előadáson Komlóssy mondta el a prológust, melyet Kisfaludy írt erre az alkalomra. Ezután a »Magyar hölgy« c. vígjáték került színre, mely azonos Karl Töpfer: »Schein und Sein« c. művével. A! nép erre az előadásra ingyen mehetett, másnap megismételték az előadást a nemesség számára, ők azonban fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán ezen szavak díszelegtek: »Hazafiság a nemzetiségnek!«. Később új színház építése körül buzgólkodtak a hazafiak, 1834-ben a Regélő azonban azt írja, hogy még nem kész. 1839-ben ugyancsak a Regélő (41. számban) már hozza a régi színház látképét Erdős János színész rajzában. A negyvenes évek elején felmerül egy szellősebb színkör építésének kívánsága. A fürdőzők belátták — írja a Hazánk és a Külföld-ben Roboz István —, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb kincs; az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. 1845-ben gróf Zichy Ödön elnöklete alatt a fürdőtelepen tanácskozmány volt és elhatározták az aréna felállítását; költségeire nyomban alá is iratott 500 pf. Ekkor nyújtott tehát a balatonfüredi vendégsereg másodízben segítőeszközt színészetünknek. De a színjátszókban is élt még a régi hagyomány: az építőanyagot maguk kubikolták a parkban kijelölt térségre. 1846-ban már állt a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája csak kettő volt; az igazgató ós a primadonna számára. (Akkoriban Latabár Endre — a ma is működő színészdinasztia alapítója — állt a társulat élén). A kisebb szerepek játszói a színpad deszkázata alatt tanyáztak, a főbb tagok részint Füred és Arács községben, részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában kaptak szállást. Az előadások itt d. u. 4 órakor tartattak; hatkor a zenekarnak már a sétatéren kellett játszania. Egészben az új színkör nem igen felelt meg a várakozásnak, kivált az eső meg zivatar bénította meg sűrűn a födetlen színház munkáját. Azért a közönség sem kedvelte meg mindjárt — még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú Bizainak nógatására sem — s egyelőre visszavonult az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában legfeljebb kötéltáncosok és kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. 1846-ban Hetényi József győri társulata váltotta fel Latabárékat. Nála játszott Tóth József, a nagy jellemszínész s utóbb a Nemzeti Színház második generációjának egyik kiválósága. 1847-ben látogatta meg a fürdőhelyet István főherceg, Magyarország akkori helytartója, később nádora. S azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt Füreden színészet. 1854-ben itt játszik Molnár György is. Itt vendégszerepelt Jókainé, Komlóssy Ida, Bulyovszkyné. A szomszédos Füred és Arács községekből parasztszekereken jött a közönség az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban fizették, amiről Molnár György a »Világostól—Világosig« c. munkájában emlékezik meg. A színházat 1860. szept. 10-én restaurálták, gróf Zichy Manó lelkes felhívására 1861 júl. 7-én Molnár György az újonnan restaurált színkörben megkezdi előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát is építettek a színészek számára. A színpad 7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere 9 öl hosszú. Van 14 páholya. Az építkezés élén választmány állt, melynek tagjai gr. Zichy Manó, a két Rudics báró, gr. Hunyadi János, Janikovics László, Krisztiány Piusz és Écsy László (Ez utóbbit lásd címszavánál). Ez év nyarán Jókainé egy vendégszereplése alkalmával meghűlt, ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés gondolatával. 1865-ben újból javították a színkört. Ekkor Pázmán, Mihály, majd Bényei István az igazgató. (A balatonfüredi színkör egyébként arról is nevezetes, hogy ez volt az ország első épített színköre). 1927-ben mozgalom indult meg a színkör felépítésére. (dr. Rédey Tivadar)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0118.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1006280 Balatonfüredi színészet yevszamy 1816§20§ után yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ társulata talál itt otthont a bálteremben. yevszamy 1821§20§ jul. 29-től aug. elejéig yszemelynevy Balogh István§6§ játszik itt. Az első napon yszemelynevy Ruzitska§6§ ytelepulesy kolozsvár§2§i karmester által yszemelynevy Kotzebue§6§ szövegére írt legrégibb magyar opera, a ycimy Béla futása§10§ került színre, a másodikon három kis darabból álló ycimy Quodlibet§10§, benne yszemelynevy Kocsi Horváth József§6§ színésznek ycimy Ujholdvasárnapi gyermek§10§ című műve, harmadnap yszemelynevy Kotzebue§6§ ycimy Zűrzavar§10§ című vígjátéka, búcsúzóul pedig yszemelynevy Kisfaludy Károly§6§ ycimy Kemény Simon§10§-ja, tablóval. yszemelynevy József palatinus§6§ hitvesének, yszemelynevy Mária Dorottya főhercegnő§6§nek első ottüdülése a felsőbb körökben egy csapásra divatba hozta a szép fürdőhelyet. Attólfogva a dunántúli megyékben vándorló színészek is rendszeresen felkeresik a nyári hónapokban ytelepulesy Balatonfüred§2§et. yevszamy 1825§20§-ben a fehérváriak játszanak, yszemelynevy Horváth József§6§ és yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ társigazgatósága alatt. Milyen otthont nyújtott ytelepulesy Füred§2§ az első apostoloknak? Az aktorok fából tákolt félszerben tanyáztak, díszleteikkel és tűzhelyükkel; derékaljuk: földre hintett szalma. Modern darabokban a tagok nappal viselt ruháikban léptek fel, vitézi játékokhoz vendég uraktól kölcsönöztek magyar öltönyöket, népies kellékeket meg a környékbeliektől, biléta fejében. Ebből a siralmas állapotból kívánta kiemelni yszemelynevy Kisfaludy Sándor§6§ színészetünk úttörőit, akiknek nagy küldetést szánt. yszemelynevy Kisfaludy§6§ yevszamy 1827§20§-ben kezdte meg az izgatást színházalkotó terve érdekében. A következő évben pedig már nyíltan is fellépett ytelepulesy Vas vármegye§2§ közgyűlésén, kettős indítvánnyal: 1. a dunántúli megyék segítségével szerződtessék fejlődésreképes, állandó jellegű színtársulat, melynek megerősödését a gondos támogatáson kívül a gondos ellenőrzés is elősegítse; 2. a ytelepulesy Dunántúl§2§ színészete jusson tisztes hajlékhoz, hogy művelőit ne helyezzék egy sorba a vásári csepűrágókkal és medvemutogató cigányokkal. ytelepulesy Vasmegyé§2§ben yszemelynevy Kisfaludy§6§ — sógorának, yszemelynevy Szegedy Sándor§6§nak hathatós buzgólkodása mellett —- elérte a legfontosabbat: ügyét életbevágó nemzeti kérdésként tárgyalták. A következő évben végleg megalakult a yintezmenyy dunántúli színjátszó társaság§8§. yevszamy 1830§20§-ban pedig a zalaegerszegi megyei közgyűlés foglalkozott nagytekintélyű táblabírájának, yszemelynevy Kisfaludynak§6§ a színház ügyében beadott kérvényével. A megyegyűlés elhatározta, hogy a vármegye maga kér »célarányos« telket a játékszín számára a pannonhalmi főapáttól; a gyűlésen legott gyűjtést indítottak és hamarosan össze is adtak mintegy ezer váltó forintot; a szolgabírák utasíttattak, hogy járásaikban minden nemes embert adakozásra serkentsenek; a létesítendő játékszínt és társulatát a vármegye oltalmába helyezték és yszemelynevy Kisfaludy Sándor§6§ »közbizodalmú hazánkfia« főkormányzata alá rendelték; átirattal ajánlották az eszmét ytelepulesy Győr§2§-, ytelepulesy Vas§2§-, ytelepulesy Veszprém§2§-, ytelepulesy Somogy§2§- és ytelepulesy Fehérmegye§2§ atyafiságos buzgalmába; végül kimondták, hogy a yintezmenyy füredi nemzeti színház§8§ban soha más nyelven, mint magyar nyelven, ne legyen szabad játszani. yevszamy 1830§20§-iki év őszén kicövekelték a színház telkét a sétálóhely felső, ligetes szélén, a régi, XVII. századi kápolna közelében, mely egy harmincas évekből való rajzon még latható és csak yevszamy 1846§20§-ban, a jelenlegi Rotunda-templom építésekor került lebontásra. A játékszín megtervezését és a munkálatok vezetését yszemelynevy Fülöp József§6§ veszprémi főpostamester és tanult építő vállalta, ingyenesen. A tél beállta előtt a falak a 6 öl széles és 24 öl hosszú alapon már két ölnyire fölhúzattak!. Télen minden anyag megérkezvén, yevszamy 1831§20§ nyarának elején olyan hévvel láttak a munkához, hogy egy rövid hó alatt az épület tető alá jutott.Csinos, ó-görög homlokzatú, zsindelytetős, 400 személy befogadására alkalmas színház volt, tetején kis torony, tornáca felett óra. Bejáratával a Balaton felé fordult. yszemelynevy Fülöp József§6§ lelkes munkáján kívül benne volt az épületben a »helikoni gróf« fiának, yszemelynevy Festetics László§6§nak (L. o.) hat szép jóni oszlopa, a fürdővendégek s a megyék többezer, buzgón összeadott váltóforintja, a tihanyi apátság húszezer téglája és a fedélhez szükséges gerendái, yszemelynevy Kisjókai Szabó István§6§ révkomáromi kereskedő 6600 zsindelye s végül benne volt a ytelepulesy füred§2§i jobbágyság ingyen vállalt száz igás és ezer kézi napszáma; csak az állami kormányzatnak nem volt benne egy ezüst húszasa sem. yszemelynevy Kisfaludy§6§ yevszamy 1831§20§ év július 3-ára tűzte ki a felavatás ünnepét. S ezen a napon a játékszín yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ társulata által meg is nyittatott. Társulata a yintezmenyy füredi színház§8§ megnyíltakor húsz tagból állott. A férfiak közt ott volt yszemelynevy Bárányi Péter§6§, yszemelynevy Földváry Vince§6§, yszemelynevy Hubenay Ferenc§6§ és yszemelynevy Tóth István§6§, az »Asszony személyek« sorában pedig yszemelynevy Komlóssyné§6§, yszemelynevy Kőrösyné§6§ és a fő csillag, yszemelynevy Hivatal Anikó§6§, utóbb yszemelynevy Lendvay Márton§6§ neje. yszemelynevy Lendvay§6§, valamint a régibb iskola feje: yszemelynevy Pergő Celesztin§6§, ebben az évadban sűrűn vendégszerepeltek yszemelynevy Komlóssy§6§nál. A megnyitó előadáson yszemelynevy Komlóssy§6§ mondta el a prológust, melyet yszemelynevy Kisfaludy§6§ írt erre az alkalomra. Ezután a »ycimy Magyar hölgy§10§« c. vígjáték került színre, mely azonos yszemelynevy Karl Töpfer§6§: »ycimy Schein und Sein§10§« c. művével. A! nép erre az előadásra ingyen mehetett, másnap megismételték az előadást a nemesség számára, ők azonban fizették a belépti díjat. A színház homlokzatán ezen szavak díszelegtek: »Hazafiság a nemzetiségnek!«. Később új színház építése körül buzgólkodtak a hazafiak, yevszamy 1834§20§-ben a yintezmenyy Regélő§8§ azonban azt írja, hogy még nem kész. yevszamy 1839§20§-ben ugyancsak a yintezmenyy Regélő§8§ (41. számban) már hozza a régi színház látképét yszemelynevy Erdős János§6§ színész rajzában. A negyvenes évek elején felmerül egy szellősebb színkör építésének kívánsága. A fürdőzők belátták — írja a yintezmenyy Hazánk és a Külföld§8§-ben yszemelynevy Roboz István§6§ —, hogy itt a szabad lóg a legnagyobb kincs; az elzárt színházban pedig nyár derekán kiállhatatlan volt a melegség. yevszamy 1845§20§-ben yszemelynevy gróf Zichy Ödön§6§ elnöklete alatt a fürdőtelepen tanácskozmány volt és elhatározták az aréna felállítását; költségeire nyomban alá is iratott 500 pf. Ekkor nyújtott tehát a ytelepulesy balatonfüred§2§i vendégsereg másodízben segítőeszközt színészetünknek. De a színjátszókban is élt még a régi hagyomány: az építőanyagot maguk kubikolták a parkban kijelölt térségre. yevszamy 1846§20§-ban már állt a kőfallal kerített, nyitott színkör. Lakószobája csak kettő volt; az igazgató ós a primadonna számára. (Akkoriban yszemelynevy Latabár Endre§6§ — a ma is működő színészdinasztia alapítója — állt a társulat élén). A kisebb szerepek játszói a színpad deszkázata alatt tanyáztak, a főbb tagok részint ytelepulesy Füred§2§ és ytelepulesy Arács§2§ községben, részint egy nagy szőlő elhagyott kastélyában kaptak szállást. Az előadások itt d. u. 4 órakor tartattak; hatkor a zenekarnak már a sétatéren kellett játszania. Egészben az új színkör nem igen felelt meg a várakozásnak, kivált az eső meg zivatar bénította meg sűrűn a födetlen színház munkáját. Azért a közönség sem kedvelte meg mindjárt — még a »nemzet bárójá«-nak, az örökifjú yszemelynevy Bizai§6§nak nógatására sem — s egyelőre visszavonult az állandó színház zárt falai közé, míg az arénában legfeljebb kötéltáncosok és kócrágók mulattatták az alsóbb néposztályt. yevszamy 1846§20§-ban yszemelynevy Hetényi József§6§ ytelepulesy győr§2§i társulata váltotta fel yszemelynevy Latabár§6§ékat. Nála játszott yszemelynevy Tóth József§6§, a nagy jellemszínész s utóbb a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ második generációjának egyik kiválósága. yevszamy 1847§20§-ben látogatta meg a fürdőhelyet yszemelynevy István főherceg§6§, Magyarország akkori helytartója, később nádora. S azután jöttek a szabadságharc évei. Ezekben az időkben nem volt ytelepulesy Füred§2§en színészet. yevszamy 1854§20§-ben itt játszik yszemelynevy Molnár György§6§ is. Itt vendégszerepelt yszemelynevy Jókainé§6§, yszemelynevy Komlóssy Ida§6§, yszemelynevy Bulyovszkyné§6§. A szomszédos ytelepulesy Füred§2§ és ytelepulesy Arács§2§ községekből parasztszekereken jött a közönség az előadásokra, a karzatot terményekben és aprómarhákban fizették, amiről yszemelynevy Molnár György§6§ a »ycimy Világostól—Világosig§10§« c. munkájában emlékezik meg. A színházat yevszamy 1860§20§. szept. 10-én restaurálták, yszemelynevy gróf Zichy Manó§6§ lelkes felhívására yevszamy 1861§20§ júl. 7-én yszemelynevy Molnár György§6§ az újonnan restaurált színkörben megkezdi előadásait. Ekkor egyúttal 12 szobát is építettek a színészek számára. A színpad 7 öl hosszú, 6 és fél öl széles, nézőtere 9 öl hosszú. Van 14 páholya. Az építkezés élén választmány állt, melynek tagjai yszemelynevy gr. Zichy Manó§6§, a két yszemelynevy Rudics báró§6§, yszemelynevy gr. Hunyadi János§6§, yszemelynevy Janikovics László§6§, yszemelynevy Krisztiány Piusz§6§ és yszemelynevy Écsy László§6§ (Ez utóbbit lásd címszavánál). Ez év nyarán yszemelynevy Jókainé§6§ egy vendégszereplése alkalmával meghűlt, ekkor kezdtek foglalkozni a betetőzés gondolatával. yevszamy 1865§20§-ben újból javították a színkört. Ekkor yszemelynevy Pázmán, Mihály§6§, majd yszemelynevy Bényei István§6§ az igazgató. (A yintezmenyy balatonfüredi színkör§8§ egyébként arról is nevezetes, hogy ez volt az ország első épített színköre). yevszamy 1927§20§-ben mozgalom indult meg a színkör felépítésére. (yszemelynevy dr. Rédey Tivadar§6§)

CSAKKOD 1006280 yintezmenyy Balatonfüredi színészet§8§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Balogh István§6§ yszemelynevy Ruzitska§6§ ytelepulesy kolozsvár§2§ yszemelynevy Kotzebue§6§ ycimy Béla futása§10§ ycimy Quodlibet§10§ yszemelynevy Kocsi Horváth József§6§ ycimy Ujholdvasárnapi gyermek§10§ yszemelynevy Kotzebue§6§ ycimy Zűrzavar§10§ yszemelynevy Kisfaludy Károly§6§ ycimy Kemény Simon§10§ yszemelynevy József palatinus§6§ yszemelynevy Mária Dorottya főhercegnő§6§ ytelepulesy Balatonfüred§2§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Horváth József§6§ yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ ytelepulesy Füred§2§ yszemelynevy Kisfaludy Sándor§6§ yszemelynevy Kisfaludy§6§ yevtizedy 182§30§ ytelepulesy Vas vármegye§2§ ytelepulesy Dunántúl§2§ ytelepulesy Vasmegye§2§ yszemelynevy Kisfaludy§6§ yszemelynevy Szegedy Sándor§6§ yintezmenyy dunántúli színjátszó társaság§8§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Kisfaludynak§6§ yszemelynevy Kisfaludy Sándor§6§ ytelepulesy Győr§2§ ytelepulesy Vas§2§ ytelepulesy Veszprém§2§ ytelepulesy Somogy§2§ ytelepulesy Fehérmegye§2§ yintezmenyy füredi nemzeti színház§8§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Fülöp József§6§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Fülöp József§6§ yszemelynevy Festetics László§6§ yszemelynevy Kisjókai Szabó István§6§ ytelepulesy füred§2§ yszemelynevy Kisfaludy§6§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ yintezmenyy füredi színház§8§ yszemelynevy Bárányi Péter§6§ yszemelynevy Földváry Vince§6§ yszemelynevy Hubenay Ferenc§6§ yszemelynevy Tóth István§6§ yszemelynevy Komlóssyne§6§ yszemelynevy Kőrösyne§6§ yszemelynevy Hivatal Anikó§6§ yszemelynevy Lendvay Márton§6§ yszemelynevy Lendvay§6§ yszemelynevy Pergő Celesztin§6§ yszemelynevy Komlóssy§6§ yszemelynevy Komlóssy§6§ yszemelynevy Kisfaludy§6§ ycimy Magyar hölgy§10§ yszemelynevy Karl Töpfer§6§ ycimy Schein und Sein§10§ yevtizedy 183§30§ yintezmenyy Regélő§8§ yevtizedy 183§30§ yintezmenyy Regélő§8§ yszemelynevy Erdős János§6§ yintezmenyy Hazánk és a Külföld§8§ yszemelynevy Roboz István§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy gróf Zichy Ödön§6§ ytelepulesy balatonfüred§2§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Latabár Endre§6§ ytelepulesy Füred§2§ ytelepulesy Arács§2§ yszemelynevy Bizai§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Hetényi József§6§ ytelepulesy győr§2§ yszemelynevy Latabár§6§ yszemelynevy Tóth József§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy István főherceg§6§ ytelepulesy Füred§2§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Molnár György§6§ yszemelynevy Jókaine§6§ yszemelynevy Komlóssy Ida§6§ yszemelynevy Bulyovszkyne§6§ ytelepulesy Füred§2§ ytelepulesy Arács§2§ yszemelynevy Molnár György§6§ ycimy Világostól—Világosig§10§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy gróf Zichy Manó§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Molnár György§6§ yszemelynevy gr. Zichy Manó§6§ yszemelynevy Rudics báró§6§ yszemelynevy gr. Hunyadi János§6§ yszemelynevy Janikovics László§6§ yszemelynevy Krisztiány Piusz§6§ yszemelynevy Écsy László§6§ yszemelynevy Jókaine§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Pázmán, Mihály§6§ yszemelynevy Bényei István§6§ yintezmenyy balatonfüredi színkör§8§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy dr. Rédey Tivadar§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1006280.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com