1006810.htm

Cimszó: Ballet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Ballet - A ballet a francia bal, az olasz ballo-ból képzett kicsinyítő szó és tulajdonképen kistáncot, táncünnepélyt jelent, általában oly magasabb rendű színpadi táncprodukciót, ahol a drámai cselekményt mimikával és tánccal fejezik ki. (Nálunk 1834-ben »táncjáték« volt a neve). A táncformákat a darab tartalma és értelme határozza meg. Szülőföldje Olaszország, ahol a B. —részben a klasszikus és vallásos antik kar táncok utánzataként — az olasz renaissance idejében, később pedig a rokokóudvarokban fejlődött teljesen ki. Az első B. rendező Bergonza de Botta volt, aki 1489-ben egy teljes mithologiai B.-t mutatott be. I. Ferenc, Medici Katalin és XIV. Lajos nagyban fejlesztették és pártfogolták az akkori idők ízlésének megfelelő műfajt és utóbbi maga is fellépett egy darabban, melyet Mazarin bíbornok szerzett. 1681-ig csak férfiak, azontúl már nők is működtek balletben. Marie Anne Cupis de Camargo és Antoinette Sallé a XVIII. században léptek fel, valamint a B. tulajdonképpeni megteremtője is, Jean Georges Noverre, aki 1760-ban kiadott »Lettres sur la danse et sur les ballets« c. művében annak elméleti alapját is megvetette. Noverre emelte a B.-t drámai műfajjá és választotta azt el teljesen az operától, úgy, hogy ő a B. mai formájának megteremtője. A XIX. század elején Galeotti kopenhágai balletmester ujabb reformokat hozott (a táncot alárendelte a cselekménynek), további újítás volt aztán a XIX. század folyamán az, hogy nemcsak mithologiai tárgyakat, hanem minden más témakört is felhasználtak anyagul. Nálunk csak legújabban történtek kísérletek a nemzeti jellegű ballet megteremtésére. Ismert magyar ballet-zeneszerzők: az 1840—60-as években: Heinisch József, Doppler Ferenc, majd a 80-as évektől kezdődően: Szabados Károly (Vióra), Sztojanovics Jenő (Csárdás), Kerner István (Ércember), Szabó X. Ferenc (Dárius kincse), Poldini Ede (Északi fény), Hűvös Iván (A csodaváza), Máder Rezső (Mályvácska, Piros cipő, She stb.), Szikla Adolf (Törpe gránátos, Magyar táncegyveleg stb.), dr.Gajáry István (Árgyirus királyfi), Dohnányi Ernő dr. (Pierrette fátyla), Siklós Albert (A tükör), továbbá Bartók Béla (A fából faragott királyfi). Magyar balletszöveget írtak: Kaczér Ferenc (1850.), később Váradi Antal dr., Ábrányi Emil, Mazzantini Lajos, Záray Samu, Balázs Béla, Ferenczi Frigyes, Zöbisch Ottó, Kéméndy Jenő stb. Az első ballet-előadás hazánkban Kolozsvárott 1804. október 2-án, Pesten 1811. október 20-án volt. (Egy más adat szerint az első pesti B. bemutatója 1829. június 26-án volt. Cime: »Véletlen vőlegény«. Zenéje Fáytól.) A Nemzeti Színházban ballettáncosok szerepeltetését Pestvármegye Játékszíni Igazgatósága 1834. szeptember havában rendelte el, meghagyta, hogy »idővel játékszínünknél magyar ballettáncosok is legyenek«. Ingyen tánctanítást ígért mindazon 8—12 éves fiú- és leánygyermekeknek, akiket szüleik hajlandók lesznek a tanulás befejezése után a balletekben kisegítésre átengedni. Nevesebb régi magyar ballettáncosok voltak, nők: Aranyvári Emília, a Kobler-testvérek, Marják Mária, Rotter Mari, Saáry Fáni (még a régi Nemzeti Színházban működtek), férfiak: Kaczér Ferenc, Mikola Antal, Perron Frigyes, Perei János, Róka János, Kilián Sándor, Tóth Soma stb. Kiválóbb külföldi táncosok közül az utóbbi években Magyarországon is vendégszerepelt nagyságok voltak: Pavlova Anna, Karsavina, Astafieva S., a Wiesenthal-testvérek, Ibak Ella, továbbá Pilz Mária, Desmond Anna stb. Férfiak: Nijinszky Vaczlav, Bolm Adolf, Gaubier Albert stb. A M. Kir. Operaház nevesebb ballet-koreografusai és betanítómesterei voltak: Campilli Frigyes, Smeraldi Cézár, Mazzantini Lajos, Guerra Miklós, Zöbisch Ottó, Brada Ede stb.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0125.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1006810 Ballet A ballet a ynyelvy francia§14§ bal, az ynyelvy olasz§14§ ballo-ból képzett kicsinyítő szó és tulajdonképen kistáncot, táncünnepélyt jelent, általában oly magasabb rendű színpadi táncprodukciót, ahol a drámai cselekményt mimikával és tánccal fejezik ki. (Nálunk yevszamy 1834§20§-ben »táncjáték« volt a neve). A táncformákat a darab tartalma és értelme határozza meg. Szülőföldje ytelepulesy Olaszország§2§, ahol a B. —részben a klasszikus és vallásos antik kar táncok utánzataként — az olasz renaissance idejében, később pedig a rokokóudvarokban fejlődött teljesen ki. Az első B. rendező yszemelynevy Bergonza de Botta§6§ volt, aki yevszamy 1489§20§-ben egy teljes mithologiai B.-t mutatott be. yszemelynevy I. Ferenc§6§, yszemelynevy Medici Katalin§6§ és yszemelynevy XIV. Lajos§6§ nagyban fejlesztették és pártfogolták az akkori idők ízlésének megfelelő műfajt és utóbbi maga is fellépett egy darabban, melyet yszemelynevy Mazarin bíbornok§6§ szerzett. yevszamy 1681§20§-ig csak férfiak, azontúl már nők is működtek balletben. yszemelynevy Marie Anne Cupis de Camargo§6§ és yszemelynevy Antoinette Sallé§6§ a XVIII. században léptek fel, valamint a B. tulajdonképpeni megteremtője is, yszemelynevy Jean Georges Noverre§6§, aki yevszamy 1760§20§-ban kiadott »ycimy Lettres sur la danse et sur les ballets§10§« c. művében annak elméleti alapját is megvetette. yszemelynevy Noverre§6§ emelte a B.-t drámai műfajjá és választotta azt el teljesen az operától, úgy, hogy ő a B. mai formájának megteremtője. A XIX. század elején yszemelynevy Galeotti§6§ ytelepulesy kopenhága§2§i balletmester ujabb reformokat hozott (a táncot alárendelte a cselekménynek), további újítás volt aztán a XIX. század folyamán az, hogy nemcsak mithologiai tárgyakat, hanem minden más témakört is felhasználtak anyagul. Nálunk csak legújabban történtek kísérletek a nemzeti jellegű ballet megteremtésére. Ismert magyar ballet-zeneszerzők: az yevszamy 1840§20§—60-as években: yszemelynevy Heinisch József§6§, yszemelynevy Doppler Ferenc§6§, majd a 80-as évektől kezdődően: yszemelynevy Szabados Károly§6§ (ycimy Vióra§10§), yszemelynevy Sztojanovics Jenő§6§ (ycimy Csárdás§10§), yszemelynevy Kerner István§6§ (ycimy Ércember§10§), yszemelynevy Szabó X. Ferenc§6§ (ycimy Dárius kincse§10§), yszemelynevy Poldini Ede§6§ (ycimy Északi fény§10§), yszemelynevy Hűvös Iván§6§ (ycimy A csodaváza§10§), yszemelynevy Máder Rezső§6§ (ycimy Mályvácska§10§, ycimy Piros cipő§10§, ycimy She§10§ stb.), yszemelynevy Szikla Adolf§6§ (ycimy Törpe gránátos§10§, ycimy Magyar táncegyveleg§10§ stb.), yszemelynevy dr.Gajáry István§6§ (ycimy Árgyirus királyfi§10§), yszemelynevy Dohnányi Ernő dr.§6§ (ycimy Pierrette fátyla§10§), yszemelynevy Siklós Albert§6§ (ycimy A tükör§10§), továbbá yszemelynevy Bartók Béla§6§ (ycimy A fából faragott királyfi§10§). Magyar balletszöveget írtak: yszemelynevy Kaczér Ferenc§6§ (yevszamy 1850§20§.), később yszemelynevy Váradi Antal dr.§6§, yszemelynevy Ábrányi Emil§6§, yszemelynevy Mazzantini Lajos§6§, yszemelynevy Záray Samu§6§, yszemelynevy Balázs Béla§6§, yszemelynevy Ferenczi Frigyes§6§, yszemelynevy Zöbisch Ottó§6§, yszemelynevy Kéméndy Jenő§6§ stb. Az első ballet-előadás hazánkban ytelepulesy Kolozsvár§2§ott yevszamy 1804§20§. október 2-án, Pesten yevszamy 1811§20§. október 20-án volt. (Egy más adat szerint az első pesti B. bemutatója yevszamy 1829§20§. június 26-án volt. Cime: »ycimy Véletlen vőlegény§10§«. Zenéje yszemelynevy Fáy§6§tól.) A yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban ballettáncosok szerepeltetését yintezmenyy Pestvármegye Játékszíni Igazgatósága§8§ yevszamy 1834§20§. szeptember havában rendelte el, meghagyta, hogy »idővel játékszínünknél magyar ballettáncosok is legyenek«. Ingyen tánctanítást ígért mindazon 8—12 éves fiú- és leánygyermekeknek, akiket szüleik hajlandók lesznek a tanulás befejezése után a balletekben kisegítésre átengedni. Nevesebb régi magyar ballettáncosok voltak, nők: yszemelynevy Aranyvári Emília§6§, a yszemelynevy Kobler-testvérek§6§, yszemelynevy Marják Mária§6§, yszemelynevy Rotter Mari§6§, yszemelynevy Saáry Fáni§6§ (még a régi yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban működtek), férfiak: yszemelynevy Kaczér Ferenc§6§, yszemelynevy Mikola Antal§6§, yszemelynevy Perron Frigyes§6§, yszemelynevy Perei János§6§, yszemelynevy Róka János§6§, yszemelynevy Kilián Sándor§6§, yszemelynevy Tóth Soma§6§ stb. Kiválóbb külföldi táncosok közül az utóbbi években Magyarországon is vendégszerepelt nagyságok voltak: yszemelynevy Pavlova Anna§6§, yszemelynevy Karsavina§6§, yszemelynevy Astafieva S.§6§, a yszemelynevy Wiesenthal-testvérek§6§, yszemelynevy Ibak Ella§6§, továbbá yszemelynevy Pilz Mária§6§, yszemelynevy Desmond Anna§6§ stb. Férfiak: yszemelynevy Nijinszky Vaczlav§6§, yszemelynevy Bolm Adolf§6§, yszemelynevy Gaubier Albert§6§ stb. A yintezmenyy M. Kir. Operaház§8§ nevesebb ballet-koreografusai és betanítómesterei voltak: yszemelynevy Campilli Frigyes§6§, yszemelynevy Smeraldi Cézár§6§, yszemelynevy Mazzantini Lajos§6§, yszemelynevy Guerra Miklós§6§, yszemelynevy Zöbisch Ottó§6§, yszemelynevy Brada Ede§6§ stb.

CSAKKOD 1006810 ynyelvy francia§14§ ynyelvy olasz§14§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Olaszország§2§ yszemelynevy Bergonza de Botta§6§ yevtizedy 148§30§ yszemelynevy I. Ferenc§6§ yszemelynevy Medici Katalin§6§ yszemelynevy XIV. Lajos§6§ yszemelynevy Mazarin bíbornok§6§ yevtizedy 168§30§ yszemelynevy Marie Anne Cupis de Camargo§6§ yszemelynevy Antoinette Salle§6§ yszemelynevy Jean Georges Noverre§6§ yevtizedy 176§30§ ycimy Lettres sur la danse et sur les ballets§10§ yszemelynevy Noverre§6§ yszemelynevy Galeotti§6§ ytelepulesy kopenhága§2§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Heinisch József§6§ yszemelynevy Doppler Ferenc§6§ yszemelynevy Szabados Károly§6§ ycimy Vióra§10§ yszemelynevy Sztojanovics Jenő§6§ ycimy Csárdás§10§ yszemelynevy Kerner István§6§ ycimy Ércember§10§ yszemelynevy Szabó X. Ferenc§6§ ycimy Dárius kincse§10§ yszemelynevy Poldini Ede§6§ ycimy Északi fény§10§ yszemelynevy Hűvös Iván§6§ ycimy A csodaváza§10§ yszemelynevy Máder Rezső§6§ ycimy Mályvácska§10§ ycimy Piros cipő§10§ ycimy She§10§ yszemelynevy Szikla Adolf§6§ ycimy Törpe gránátos§10§ ycimy Magyar táncegyveleg§10§ yszemelynevy dr.Gajáry István§6§ ycimy Árgyirus királyfi§10§ yszemelynevy Dohnányi Ernő dr.§6§ ycimy Pierrette fátyla§10§ yszemelynevy Siklós Albert§6§ ycimy A tükör§10§ yszemelynevy Bartók Béla§6§ ycimy A fából faragott királyfi§10§ yszemelynevy Kaczér Ferenc§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Váradi Antal dr.§6§ yszemelynevy Ábrányi Emil§6§ yszemelynevy Mazzantini Lajos§6§ yszemelynevy Záray Samu§6§ yszemelynevy Balázs Béla§6§ yszemelynevy Ferenczi Frigyes§6§ yszemelynevy Zöbisch Ottó§6§ yszemelynevy Kéméndy Jenő§6§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yevtizedy 180§30§ yevtizedy 181§30§ yevtizedy 182§30§ ycimy Véletlen vőlegény§10§ yszemelynevy Fáy§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Pestvármegye Játékszíni Igazgatósága§8§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Aranyvári Emília§6§ yszemelynevy Kobler-testvérek§6§ yszemelynevy Marják Mária§6§ yszemelynevy Rotter Mari§6§ yszemelynevy Saáry Fáni§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Kaczér Ferenc§6§ yszemelynevy Mikola Antal§6§ yszemelynevy Perron Frigyes§6§ yszemelynevy Perei János§6§ yszemelynevy Róka János§6§ yszemelynevy Kilián Sándor§6§ yszemelynevy Tóth Soma§6§ yszemelynevy Pavlova Anna§6§ yszemelynevy Karsavina§6§ yszemelynevy Astafieva S.§6§ yszemelynevy Wiesenthal-testvérek§6§ yszemelynevy Ibak Ella§6§ yszemelynevy Pilz Mária§6§ yszemelynevy Desmond Anna§6§ yszemelynevy Nijinszky Vaczlav§6§ yszemelynevy Bolm Adolf§6§ yszemelynevy Gaubier Albert§6§ yintezmenyy M. Kir. Operaház§8§ yszemelynevy Campilli Frigyes§6§ yszemelynevy Smeraldi Cézár§6§ yszemelynevy Mazzantini Lajos§6§ yszemelynevy Guerra Miklós§6§ yszemelynevy Zöbisch Ottó§6§ yszemelynevy Brada Ede§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1006810.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com