1014780.htm

Cimszó: Blaha Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

noinevcimszo

szuletesievtized: 1855

Szócikk: Blaha Lujza - »a nemzet csalogánya«, sz. 1850. szept. 8-án, Rimaszombatban (Gömör m.), megh. 1926. jan. 18-án, Budapesten. Atyja: Reindl Sándor, huszártiszt volt a cs. és kir. hadseregben, majd 1848—49-ben honvéd és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A világosi katasztrófa után, hogy a besorozástól szabaduljon, Várai néven színésszé lett. (Népszínműénekes, megh. Kassán, 1856.) Anyja: Ponti Aloiza, színésznő, kivel Várai 1848. febr. 24-én lépett házasságra Pazonyban (Szabolcs m.), megh. Budapesten, 1886. dec. 24. Édesatyja halála után Kölesi Antal színész lesz a mostohaatyja (sz. 1829. Tatán, színésszé lett 1847-ben, chiabai Csabai Pálnál). 8 éves koráig nem járt iskolába, majd Kápolnai. János színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy Endre társulatánál voltak szerződtetve, jártak Rozsnyón, Lőcsén, Dobsidán, stb. Szülei 1858-ban a győri társulathoz szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsen, a világosság az üveges ajtón szűrődik be. Kölesi Lujza akkor járt először iskolába, a győri apácák kolostorába. 1858. jan. 5-én lép először egy valódi szerepben színpadra. »A koldusnő«-ben Mari szerepe jutott neki és ezzel az első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülői Gárdonyi Antal társulatához szerződnek. Itt sem maradnak sokáig, mert innen Völgyi György színigazgatóhoz mennek. Itt sok nélkülözés és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő és önálló szerepeket játszik. 1863-ban játszott először szülővárosában, Rimaszombatban, ahonnan először Vácra, Szarvasra, majd sok-sok vándorlás után, 1864. ápr. havában, Molnár Györgyhöz, a budai Népszínház igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a »Csikós« c. népszínműben. Jún. havában Latabár Endréhez szerződött, Balatonfüredre, őszre azonban ismét visszatér Budára, Molnár Györgyhöz, — aki időközben kivette a kórusból, — ahol a színház három karmestere: Schimacsek, Sziklavölgyi és Jakóbi tanították. A budai színház csődbejutásakor Szabadkára szerződött, Sipos Károly társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében. Szabadkai tartózkodása idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn dzsidás-ezred, amelynek karmestere Blaha János volt, aki egyben a színház zenekarában is karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele, felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd 1866-ban feleségül vette. így lett aztán Kölesi Lujzából Blaha Lujza. 1870. január hó 24-én férje Debrecenben tüdővészben meghalt és Blaha Lujza húsz éves korában özvegy lett. 1869. máj. 5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. 1870. febr. 4-én a Nemzeti Színház is vendégszerepelni hívja. A következő év tavaszánNagyváradon ünneplik, majd máj. 7-én először játszik a Nemzeti Színházban, a »Tündérlak Magyarhonban« c. népsz. Marcsa szerepében. Máj. 14-én Budán is fellépett, ugyancsak a »Tündérlak«-ban. Ez év szept. havában ő nyitja meg a Nemzeti Színház fiókszínházát, a Várszínházát, az »Egy nő, aki az ablakon kiugrik« c. vígjátékkal. 1872. nyarán ismét Budának a kedvenc színésznője. Ekkor Miklóssy Gyula az igazgatója. 1873. jan. 30-án énekli első operapartiját, a »Fekete dominó«-ban, Angelo szerepében. 1873. jan. 15-én a »Falu rossza« premierjén Finum Rózsi szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban, amely színháznak egyik legkiválóbb tagja lesz. 1875. aug. 28-án Egerben vendégszerepel, ahol runyai Soldos Sándor (megh. 1924. okt. 6.) tenki földbirtokos megkéri a kezét; szept. 20-án férjhez megy — az esküvő a budapesti belvárosi templomban volt. De nem sokáig tartott ez a boldogság, 1879-ben elválnak. 1875. október 10-én elbúcsúzik aNemzeti Színház közönségétől és Tamássyval a Népszínházhoz szerződnek. Búcsúelőadása a »Szökött katoná«-ban Julcsa szerepébén volt. 1875. okt. 23-től 1896. máj. 4-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, ahol 1875. dec. 2-án volt az első operett-fellépése az »Angot asszony leányá«-ban és egymásután aratja sikereit, 1875. dec. 14-én a »Sárga csikó«-ban mint Erzsike, mint Szilaj Kata a »Vereshajú«-ban (1877. jún. 2.), a»Piros bugyelláris«-ban, mint Török Zsófi (1878. nov. 22.), a »Cornevillei harangok«-ban, mint Serpolette. Ugyanez év febr. havában játssza az »Ágnes asszony«-ban az első szende-szerepet. 1878. márc.-ban vendégszerepelt Székesfehérvárott, a »Sárga csikó« Erzsikéjében, óriási sikerrel. 1880. júl. havában a gyöngyösi nőegylet dísztagja lesz. 1881. febr. 26-án férjhez megy báró Splény Ödönhöz. 1883. jún. 2-án a Népszínház együttesével vendégszerepel Bécsben, az An der Wien Theater-ben (Piros bugyelláris, Tót leány, Cornevillei harangok főszerepeiben). Az összes bécsi lapok egyhangúlag magasztalják a nagy magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel gazdagítja sikereit: Konti József »Eleven ördögé«-vel (1885. dec. 16.), a »Suhanc« Józsijával (1886. jan. 12.), »Királyfogás«-sal (okt. 30.), Vidor Pál »Ingyenélők«-jével (1889. nov. 15.). 1884-ben a Feleky Miklós várszínházi ensemble tagja, honnan 1888. aug. 21-én megvált. 1899. nov. 15-én nagy sikere volt a »Náni« c. népsz. címszerepében, 1894. nov. 9-én a »Szókimondó asszonyság« Hübscher Katájában. 1896. márc. 3-án egy időre búcsúzik a főváros közönségétől. Ápr. 21-én az Országos Magyar Iskola Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen év okt. 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal megjelent Kéry Gyula: »Blaha Lujza élete« c. munkája. 1900. okt. 15-én a Népszínház megünnepli fennállásának 25 éves fordulóját és ugyanekkor meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát. Nov. 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel szerepelt a Vígszínházban, az »Aranykakas« c. vj. fogadósnéjában. 1901. máj. 7-én a Nemzeti Színházban fellép a »Tündérlak«-ban. Ez volt 30-ik évfordulója annak, hogy először játszott az ország első színpadján. Máj. 10-én a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezik ki. Okt. 31-en volt a búcsúfellépte a Népszínházban, minthogy a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Előadásul színre került a »Sárga csikó«, melynek Erzsike szerepét ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepel a Nemzeti Színházban, ahol Gárdonyi Géza »A bor« Eszter szerepében (1902. dec. 23.) újból diadalt aratott. 1907. febr. 1-én a Király Színházban játszik Pásztor Árpád »Harang«-jában. 1908. jan. 10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát; febr. 11-én játszotta Csiky Gergely népszerű vígjátékában, a »Nagymamá«-ban Szerémy grófné szerepét (Népszínház-Vígopera), melyet Pásztor Árpád és Máder Kezső énekes vígjátékká alakítottak át. Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni Szövetség egyhangúlag tb. tagjává választotta. 1912. febr. 16-án a »Rang és mód«-ban lép fel; jún. 13-án pedig Bécsben vendégszerepel a Magyar Színház társulatával, a »Nagymama« c. operett címszerepében. 1920. márc. 20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa a Népszínház előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Az ő nevéről nevezik el az újpesti színházat is, amely 1920. okt. 21-én nyílt meg. 1920. szept, 8-án országos ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. okt. 8-án az Unió rt. tulajdonát képező Revü-Színház a »Blaha Lujza Színház« nevet veszi fel és akkor ő is fellép hosszú szünet után. 1923. márc. havában az Országos Színészegyesület örökös dísztagjává választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen év szept. 9-én évi nyugdíját a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke 1926. jan. 18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak Kossuth Lajosnak volt hasonló temetése. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel. Gyászbeszédet mondott Klebelsberg Kúnó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Sipőcz Jenő polgármester, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Szirmai Imre, Ilovszky János, Beöthy László, Porzsolt Kálmán, Gál Gyula, Géczy István. 1926. febr. 28-án Rimaszombatban leleplezték szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda költözött el innét tőlünk ama jobbik hazába, mikor Blaha Lujza átadta lelkét az örökkévalóságnak. És itthagyta lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta ki nem fogy, el nem apad erről a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját, hallottuk hangjának csengését, énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak halandó társainknál. Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás törtenete fog beszélni az asszonyról, aki Blaha Lujza néven írta be emlékét a magyar színjátszás történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig élő, eleven inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász, muzsikus, színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában vagy személyében fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait kiválóságukhoz képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsüléséről tesz tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász borult a fővárosra és Budapesten keresztül az egész országra, mikor Blaha Lujzát temettük. És ez a gyász azt jelentette, hogy a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen értéket bírt és milyen felbecsülhetetlen kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar fajban levő kedvességet, szeretetreméltóságot, bájt és gráciát testesítette meg. Ma már mindnyájan tudjuk, abban, hogy Budapest ábrázata és lelke magyar lett, sokkal több része van egy mosolygós, barnaszemű, pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak, a szónokoknak, a városatyáknak, az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az, amit csak az értelmünkkel, a belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek is bele kell a dolgokba kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok trónusra ültetik ugyan az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is becsülik, de csakis addig, míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy kiszolgálja őket. De próbáljon csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy letaszítják ezt a szerencsétlen értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért oly erős és impulzív, mert jóval kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat van benne, mint a többi művészetben. Azért kell a színészethez1 testi kiválóság éppen annyira, mint lelki. És éppen azért olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket adjon. így született meg Rimaszombatban a magyar színészet hervadhatatlan nagysága: Blaha Lujza. Életének, művészetének történetét annyiszor megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem voltak. Nem kellett önmagával küzködni, Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos teremtése teljes készen volt, mikor a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig csak önmagát: a kedves, jóságos, kicsit hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető, érzéseiben mindig egészséges, vidám magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának megvolt a maga egyéni profilja? — az művészi lelkének és temperamentumának végtelen skáláját bizonyítja. Az ösztönös zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben van a színjátszás és így nem is tévedhetnek. A fiatal Rafaelről van egy jellemző anekdota: Valaki megkérdezte tőle, hogy mit gondolt, mikor egyik képét komponálta? Rafael csodálkozva nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek. Blaha Lujza is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben nála nem csinálta. Hogy a rafaeli anekdota mennyire illik Blaha Lujzára, arra legjobb bizonyíték, amit egyszer Rákosi Jenő mondott róla. Csepreghy Ferenc darabjára, »A piros bugyelláris«-ra készültek a Népszínházban. A nagybeteg szerző lent volt Olaszországban s a Népszínház igazgatója, Rákosi Jenő rendezte a darabot. Blaha Lujza, — ez először esett meg vele életében, — nem találta meg szerepének, Török birónénak a hangját. A rendező magyaráz, de hiába, nem megy a dolog. Rákosi Jenő végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra és csípőjére téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott. Blaha Lujza gyorsan félretolta: tudok már mindent! És eljátszotta Török birónét, a magyar színpad legszebb, legnagyobb sikerét aratva benne. Magyarázni hiábavaló lett volna neki, de mutatás után rögtön életre kelt benne a darab. A kis Reindl Ludovika 1850. szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen, hányódás és vetődés közben jött a világra. A Rimaszombatba vezető országr uton látott napvilágotReindlné leánya, a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen kis gyermek, mikor egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert színészcsaládból származott és akárcsak mint Duse Eleonóra, amint járni kezdett, már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint mondottuk, nem is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja halála után Kölesi Antal vidéki színészhez megy anyja feleségül és anyjával és mostohaapjával együtt járnak Rozsnyón, Lőcsén, Dobsinán. Győrött az igazgató egyszer megkérdezte Kölesinét, hogy nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal szerepben színpadra léptetni. És 1858. jan. 5-én, 6 éves korában Blaháné már kinn állt a közönség előtt. Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem hasonlítható művészi nagyság indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket játszott, de voltaképen fogalma sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső manierjairól, csak csodálatos tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon. Szabadkán játszott, mikor megismerkedett Blaha János karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd 1866-ban feleségül is vette. Hálából viselte aztán Kölesi Lujza a szabadkai karmester nevét és halhatatlanná tette Blaha Jánost, senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával. 1870-ben Blaha János meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában özvegyen marad. Kolozsvárra kerül, majd férje halála után pár hónappal a Nemzeti Színház hívja meg vendégszereplésre. A »Tündérlak Magyarhonban« című népszínmű Marcsa szerepét adta és ekkor már mindenki tudta, hogy Blaha Lujzának az ország fővárosában van a helye. De még elébb Nagyváradon és Kolozsvárt játszik. 1875-ben elbúcsúzik a Nemzeti Színháztól és a Rákosi Jenő által megalapított új Népszínházhoz szerződik, hol népszínműveket, operetteket játszik. Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb diadalait. Egy egész műfajt teremtve ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak nem volt komoly alapja, mert egy pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az irók talentumára, hanem egy ragyogó színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat írtak, ami nem lett volna baj, mert hiszen Blahánénak írták, de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe bujtatott szerepdarabokat. Hogy ez az óriási talentum még azt a sok papirvázat és színes nyomatú klisét is élettel, színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta megtölteni, az nem segített a műfajon, mely Blaháné kedvéért született és sajnos, vele együtt halt meg. 1875-ben Soldos Sándor felesége lesz, de attól csakhamar el is válik. Később báró Splényvel él harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája ekkor van fénypontján. Ünneplés, diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség szeretete, hálványozása mintha még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért talentumának fényes virágzásával fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól, pedig még a bekövetkező őszi idők alatt is volt két nagy diadala: a Csiky Gergely »Nagymamájá«-ból készült operetteben és a Sardou »Szókimondó asszonyságá«-ban. Aztán jött a »néma csendet, ahogy a boldogtalan dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében él a szomorú nap, mikor meghallottuk, hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be szemét. Ott fekszik némán, fehéren, mozdulatlanul, ő, aki annyira szerette a nótát, az élet színét, a mozgást, az embereket. Szinte hihetetlen volt elgondolni, hogy ő, ki mindnyájunké volt, most egyedül maradt a közösségből kiszakadva, eltávozva. De nem sokáig maradt egyedül. Ott, a halottas szobájában sem. Mert a vidám Török biróné csöndesen megnyomta a kilincset és belépett. És vele jött a Sárga csikó Erzsikéje, Finum Rózsi, Angyal Liszka, a kis árva Vöröshajú, Sári biróné, a háttérben megjelentek a kecses Serpolette, Niniche, A suhanc, meg a többi jókedvű, cifra figura. Ott áll Sardou pattogó Szókimondó asszonysága, míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg Szerémy grófné, a Nagymama. Ott állnak a halott mellett és búcsúzkodnak a színésznőtől, ki valaha életre hívta őket. S míg hódolattal borulnak térdre az előtt, ki velük egy volt, halljuk búcsúzó, halk hangjukat: Isten veled, ki vért, életet, melegséget tudtál adni az árnyékoknak. Ki megtudtad testesíteni az álmot és ragyogó,színessé varázsoltad a halvány gondolatot. Mi, szegény, árva gyermekeid, búcsúzunk tőled. Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, beláthatatlan idő lepereg, míg egy hozzád hasonló művészi nagysággal áldja meg a Gondviselés ezt a magyar földet. (Dánielné Lengyel Laura.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0240.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1014780 Blaha Lujza »a nemzet csalogánya«, sz. yszuletesevey 1850§22§. szept. 8-án, ytelepulesy Rimaszombat§2§ban (ytelepulesy Gömör m.§2§), megh. yhalalevy 1926§24§. jan. 18-án, ytelepulesy Budapest§2§en. Atyja: yszemelynevy Reindl Sándor§6§, huszártiszt volt a cs. és kir. hadseregben, majd yevszamy 1848§20§—49-ben honvéd és mint őrmester végigküzdötte a szabadságharcot. A ytelepulesy világos§2§i katasztrófa után, hogy a besorozástól szabaduljon, yszemelynevy Várai§6§ néven színésszé lett. (Népszínműénekes, megh. ytelepulesy Kassá§2§n, yevszamy 1856§20§.) Anyja: yszemelynevy Ponti Aloiza§6§, színésznő, kivel yszemelynevy Várai§6§ yevszamy 1848§20§. febr. 24-én lépett házasságra ytelepulesy Pazony§2§ban (ytelepulesy Szabolcs m.§2§), megh. ytelepulesy Budapest§2§en, yevszamy 1886§20§. dec. 24. Édesatyja halála után yszemelynevy Kölesi Antal§6§ színész lesz a mostohaatyja (sz. yevszamy 1829§20§. ytelepulesy Tatá§2§n, színésszé lett yevszamy 1847§20§-ben, ytelepulesy chiaba§2§i yszemelynevy Csabai Pál§6§nál). 8 éves koráig nem járt iskolába, majd yszemelynevy Kápolnai. János§6§ színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb yszemelynevy Kőszeghy Endre§6§ társulatánál voltak szerződtetve, jártak ytelepulesy Rozsnyó§2§n, ytelepulesy Lőcsé§2§n, ytelepulesy Dobsidá§2§n, stb. Szülei yevszamy 1858§20§-ban a ytelepulesy győr§2§i társulathoz szerződnek és lakásuk egy kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsen, a világosság az üveges ajtón szűrődik be. yszemelynevy Kölesi Lujza§6§ akkor járt először iskolába, a ytelepulesy győr§2§i apácák kolostorába. yevszamy 1858§20§. jan. 5-én lép először egy valódi szerepben színpadra. »ycimy A koldusnő§10§«-ben yszerepy Mari§12§ szerepe jutott neki és ezzel az első színpadi kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülői yszemelynevy Gárdonyi Antal§6§ társulatához szerződnek. Itt sem maradnak sokáig, mert innen yszemelynevy Völgyi György§6§ színigazgatóhoz mennek. Itt sok nélkülözés és nyomorgás között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő és önálló szerepeket játszik. yevszamy 1863§20§-ban játszott először szülővárosában, ytelepulesy Rimaszombat§2§ban, ahonnan először ytelepulesy Vác§2§ra, ytelepulesy Szarvas§2§ra, majd sok-sok vándorlás után, yevszamy 1864§20§. ápr. havában, yszemelynevy Molnár György§6§höz, a yintezmenyy budai Népszínház§8§ igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a »ycimy Csikós§10§« c. népszínműben. Jún. havában yszemelynevy Latabár Endré§6§hez szerződött, ytelepulesy Balatonfüred§2§re, őszre azonban ismét visszatér ytelepulesy Budá§2§ra, yszemelynevy Molnár György§6§höz, — aki időközben kivette a kórusból, — ahol a színház három karmestere: yszemelynevy Schimacsek§6§, yszemelynevy Sziklavölgyi§6§ és yszemelynevy Jakóbi§6§ tanították. A yintezmenyy budai színház§8§ csődbejutásakor ytelepulesy Szabadká§2§ra szerződött, yszemelynevy Sipos Károly§6§ társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében. ytelepulesy Szabadka§2§i tartózkodása idején a városban állomásozott a herceg Lichtenstienn dzsidás-ezred, amelynek karmestere yszemelynevy Blaha János§6§ volt, aki egyben a színház zenekarában is karmesterkedett. Feltűnt neki a szép fekete leányka és foglalkozni kezdett vele, felismerte hangját és tehetségét és koloratur- énekesnővé képezte, majd yevszamy 1866§20§-ban feleségül vette. így lett aztán yszemelynevy Kölesi Lujzá§6§ból yszemelynevy Blaha Lujza§6§. yevszamy 1870§20§. január hó 24-én férje ytelepulesy Debrecen§2§ben tüdővészben meghalt és yszemelynevy Blaha Lujza§6§ húsz éves korában özvegy lett. yevszamy 1869§20§. máj. 5-én először vendégszerepelt ytelepulesy Kolozsvár§2§ott. yevszamy 1870§20§. febr. 4-én a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ is vendégszerepelni hívja. A következő év tavaszánytelepulesy Nagyvárad§2§on ünneplik, majd máj. 7-én először játszik a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban, a »ycimy Tündérlak Magyarhonban§10§« c. népsz. yszerepy Marcsa§12§ szerepében. Máj. 14-én ytelepulesy Budá§2§n is fellépett, ugyancsak a »ycimy Tündérlak§10§«-ban. Ez év szept. havában ő nyitja meg a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ fiókszínházát, a yintezmenyy Várszínház§8§át, az »ycimy Egy nő, aki az ablakon kiugrik§10§« c. vígjátékkal. yevszamy 1872§20§. nyarán ismét ytelepulesy Budá§2§nak a kedvenc színésznője. Ekkor yszemelynevy Miklóssy Gyula§6§ az igazgatója. yevszamy 1873§20§. jan. 30-án énekli első operapartiját, a »ycimy Fekete dominó§10§«-ban, yszerepy Angelo§12§ szerepében. yevszamy 1873§20§. jan. 15-én a »ycimy Falu rossza§10§« premierjén yszerepy Finum Rózsi§12§ szerepében óriási sikere volt a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban, amely színháznak egyik legkiválóbb tagja lesz. yevszamy 1875§20§. aug. 28-án ytelepulesy Eger§2§ben vendégszerepel, ahol ytelepulesy runya§2§i yszemelynevy Soldos Sándor§6§ (megh. yhalalevy 1924§24§. okt. 6.) ytelepulesy tenk§2§i földbirtokos megkéri a kezét; szept. 20-án férjhez megy — az esküvő a ytelepulesy budapest§2§i belvárosi templomban volt. De nem sokáig tartott ez a boldogság, yevszamy 1879§20§-ben elválnak. yevszamy 1875§20§. október 10-én elbúcsúzik ayintezmenyy Nemzeti Színház§8§ közönségétől és yszemelynevy Tamássy§6§val a yintezmenyy Népszínház§8§hoz szerződnek. Búcsúelőadása a »ycimy Szökött katoná§10§«-ban yszerepy Julcsa§12§ szerepébén volt. yevszamy 1875§20§. okt. 23-től yevszamy 1896§20§. máj. 4-ig összesen 2364-szer lépett fel a yintezmenyy Népszínház§8§ban, ahol yevszamy 1875§20§. dec. 2-án volt az első operett-fellépése az »ycimy Angot asszony leányá§10§«-ban és egymásután aratja sikereit, yevszamy 1875§20§. dec. 14-én a »ycimy Sárga csikó§10§«-ban mint yszerepy Erzsike§12§, mint yszerepy Szilaj Kata§12§ a »ycimy Vereshajú§10§«-ban (yevszamy 1877§20§. jún. 2.), a»ycimy Piros bugyelláris§10§«-ban, mint yszerepy Török Zsófi§12§ (yevszamy 1878§20§. nov. 22.), a »ycimy Cornevillei harangok§10§«-ban, mint yszerepy Serpolette§12§. Ugyanez év febr. havában játssza az »ycimy Ágnes asszony§10§«-ban az első szende-szerepet. yevszamy 1878§20§. márc.-ban vendégszerepelt ytelepulesy Székesfehérvár§2§ott, a »ycimy Sárga csikó§10§« yszerepy Erzsiké§12§jében, óriási sikerrel. yevszamy 1880§20§. júl. havában a ytelepulesy gyöngyös§2§i nőegylet dísztagja lesz. yevszamy 1881§20§. febr. 26-án férjhez megy yszemelynevy báró Splény Ödön§6§höz. yevszamy 1883§20§. jún. 2-án a yintezmenyy Népszínház§8§ együttesével vendégszerepel ytelepulesy Bécs§2§ben, az yintezmenyy An der Wien Theater§8§-ben (ycimy Piros bugyelláris§10§, ycimy Tót leány§10§, ycimy Cornevillei harangok§10§ főszerepeiben). Az összes ytelepulesy bécs§2§i lapok egyhangúlag magasztalják a nagy magyar művésznőt. Majd ismét parádés szerepekkel gazdagítja sikereit: yszemelynevy Konti József§6§ »ycimy Eleven ördögé§10§«-vel (yevszamy 1885§20§. dec. 16.), a »ycimy Suhanc§10§« yszerepy Józsi§12§jával (yevszamy 1886§20§. jan. 12.), »ycimy Királyfogás§10§«-sal (okt. 30.), yszemelynevy Vidor Pál§6§ »ycimy Ingyenélők§10§«-jével (yevszamy 1889§20§. nov. 15.). yevszamy 1884§20§-ben a yszemelynevy Feleky Miklós§6§ várszínházi ensemble tagja, honnan yevszamy 1888§20§. aug. 21-én megvált. yevszamy 1899§20§. nov. 15-én nagy sikere volt a »ycimy Náni§10§« c. népsz. címszerepében, yevszamy 1894§20§. nov. 9-én a »ycimy Szókimondó asszonyság§10§« yszerepy Hübscher Katá§12§jában. yevszamy 1896§20§. márc. 3-án egy időre búcsúzik a ytelepulesy főváros§2§ közönségétől. Ápr. 21-én az yintezmenyy Országos Magyar Iskola Egyesület§8§ tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen év okt. 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal megjelent yszemelynevy Kéry Gyula§6§: »ycimy Blaha Lujza élete§10§« c. munkája. yevszamy 1900§20§. okt. 15-én a yintezmenyy Népszínház§8§ megünnepli fennállásának 25 éves fordulóját és ugyanekkor meleg ovációban részesítik a nemzet csalogányát. Nov. 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tünteti ki. Páratlan sikerrel szerepelt a yintezmenyy Vígszínház§8§ban, az »ycimy Aranykakas§10§« c. vj. yszerepy fogadósné§12§jában. yevszamy 1901§20§. máj. 7-én a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban fellép a »ycimy Tündérlak§10§«-ban. Ez volt 30-ik évfordulója annak, hogy először játszott az ország első színpadján. Máj. 10-én a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ örökös tagjává nevezik ki. Okt. 31-en volt a búcsúfellépte a yintezmenyy Népszínház§8§ban, minthogy a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ örökös tagja lett. Előadásul színre került a »ycimy Sárga csikó§10§«, melynek yszerepy Erzsike§12§ szerepét ekkor 150-edszer játszotta. Ezután többször szerepel a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban, ahol yszemelynevy Gárdonyi Géza§6§ »ycimy A bor§10§« yszerepy Eszter§12§ szerepében (yevszamy 1902§20§. dec. 23.) újból diadalt aratott. yevszamy 1907§20§. febr. 1-én a yintezmenyy Király Színház§8§ban játszik yszemelynevy Pásztor Árpád§6§ »ycimy Harang§10§«-jában. yevszamy 1908§20§. jan. 10-én ünnepli 50 éves művészi jubileumát; febr. 11-én játszotta yszemelynevy Csiky Gergely§6§ népszerű vígjátékában, a »ycimy Nagymamá§10§«-ban yszerepy Szerémy grófné§12§ szerepét (yintezmenyy Népszínház-Vígopera§8§), melyet yszemelynevy Pásztor Árpád§6§ és yszemelynevy Máder Kezső§6§ énekes vígjátékká alakítottak át. Ezt a szerepet 65-ször játszotta. Ebben az időben a Balatoni Szövetség egyhangúlag tb. tagjává választotta. yevszamy 1912§20§. febr. 16-án a »ycimy Rang és mód§10§«-ban lép fel; jún. 13-án pedig ytelepulesy Bécs§2§ben vendégszerepel a yintezmenyy Magyar Színház§8§ társulatával, a »ycimy Nagymama§10§« c. operett címszerepében. yevszamy 1920§20§. márc. 20-án a szfőv. Közmunkák Tanácsa a yintezmenyy Népszínház§8§ előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Az ő nevéről nevezik el az yintezmenyy újpesti színház§8§at is, amely yevszamy 1920§20§. okt. 21-én nyílt meg. yevszamy 1920§20§. szept, 8-án országos ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. yevszamy 1921§20§. okt. 8-án az Unió rt. tulajdonát képező yintezmenyy Revü-Színház§8§ a »yintezmenyy Blaha Lujza Színház§8§« nevet veszi fel és akkor ő is fellép hosszú szünet után. yevszamy 1923§20§. márc. havában az yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ örökös dísztagjává választotta, mely alkalommal az Egyesület leleplezte olajfestményű arcképét. Ugyanezen év szept. 9-én évi nyugdíját a szfőv. tanácsa 1,200.000 K-ra emelte fel. Nemes lelke yevszamy 1926§20§. jan. 18-án szállott az Egek Urához. Temetése impozáns módon folyt le, csak yszemelynevy Kossuth Lajos§6§nak volt hasonló temetése. A yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ előcsarnokában ravatalozták fel. Gyászbeszédet mondott yszemelynevy Klebelsberg Kúnó gróf§6§ vallás- és közoktatásügyi miniszter, yszemelynevy dr. Sipőcz Jenő§6§ polgármester, yszemelynevy Hevesi Sándor§6§, a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ igazgatója, yszemelynevy Szirmai Imre§6§, yszemelynevy Ilovszky János§6§, yszemelynevy Beöthy László§6§, yszemelynevy Porzsolt Kálmán§6§, yszemelynevy Gál Gyula§6§, yszemelynevy Géczy István§6§. yevszamy 1926§20§. febr. 28-án ytelepulesy Rimaszombat§2§ban leleplezték szülőháza emléktábláját. Az élő, eleven legenda költözött el innét tőlünk ama jobbik hazába, mikor yszemelynevy Blaha Lujza§6§ átadta lelkét az örökkévalóságnak. És itthagyta lelkét, mely élni fog, magyar szó, a magyar nóta ki nem fogy, el nem apad erről a mi földünkről. Mi, kik láttuk mozgásának báját, hallottuk hangjának csengését, énekének muzsikáját, egy nagy élménnyel vagyunk gazdagabbak halandó társainknál. Akik nem látták, nem hallották, azoknak a magyar színjátszás törtenete fog beszélni az asszonyról, aki yszemelynevy Blaha Lujza§6§ néven írta be emlékét a magyar színjátszás történetébe. A művész, — ha igazán Istentől megáldott erő, — mindig élő, eleven inkarnációja nemzete szellemének, fajtája lelkének. író, festő, szobrász, muzsikus, színész csak akkor az igazán kiválasztottak közül való, ha munkásságában vagy személyében fajtájának, törzsének lelke elevenedik meg. A nemzet, mely nagyjait kiválóságukhoz képest becsülni tudja, ebben voltakép csakis a saját maga megbecsüléséről tesz tanúbizonyságot. Még mindnyájunknak élénk emlékezetében van, milyen sötét gyász borult a ytelepulesy főváros§2§ra és ytelepulesy Budapest§2§en keresztül az egész országra, mikor yszemelynevy Blaha Lujzá§6§t temettük. És ez a gyász azt jelentette, hogy a magyar nemzet igenis jól tudja, milyen értéket bírt és milyen felbecsülhetetlen kincset vesztett a színésznőben, ki a magyar fajban levő kedvességet, szeretetreméltóságot, bájt és gráciát testesítette meg. Ma már mindnyájan tudjuk, abban, hogy ytelepulesy Budapest§2§ ábrázata és lelke magyar lett, sokkal több része van egy mosolygós, barnaszemű, pirosarcú, szép asszonynak, mint a politikusoknak, a szónokoknak, a városatyáknak, az erkölcsprédikátoroknak. Nem egészen a miénk az, amit csak az értelmünkkel, a belátásunkkal fogtunk fel. Az érzéseinknek, az ösztöneinknek is bele kell a dolgokba kapcsolódnia. Mert az érzések, az ösztönök, az indulatok trónusra ültetik ugyan az értelmet, királynak, fölségnek nevezik, nagyon meg is becsülik, de csakis addig, míg a szegény értelem minden erejét arra használja, hogy kiszolgálja őket. De próbáljon csak ellenök cselekedni, útjukban állni, hej, hogy letaszítják ezt a szerencsétlen értelmet a trónusáról! A színészet hatása azért oly erős és impulzív, mert jóval kevesebb intellektus és sokkal több ösztön és indulat van benne, mint a többi művészetben. Azért kell a színészethez1 testi kiválóság éppen annyira, mint lelki. És éppen azért olyan felette nagy ritkaság az igazi nagy aktor. Ám tetszett az Úristennek, hogy egyszer a mi örömünkre egy kiválóan szép testbe egy ragyogó, fényes művészi lelket adjon. így született meg ytelepulesy Rimaszombat§2§ban a magyar színészet hervadhatatlan nagysága: yszemelynevy Blaha Lujza§6§. Életének, művészetének történetét annyiszor megírták már. Súlyos vívódásai, vergődései nem voltak. Nem kellett önmagával küzködni, Önmagát keresnie. Istennek ez a kiváltságos teremtése teljes készen volt, mikor a színpadra lépett. Önmagát játszotta, mindig csak önmagát: a kedves, jóságos, kicsit hiú, kicsit hamiskás, mulatni nagyon szerető, érzéseiben mindig egészséges, vidám magyar asszonyt. Hogy mégis minden alakításának megvolt a maga egyéni profilja? — az művészi lelkének és temperamentumának végtelen skáláját bizonyítja. Az ösztönös zsenik legnagyobbjai közé tartozott, kiknek verőkben van a színjátszás és így nem is tévedhetnek. A fiatal yszemelynevy Rafael§6§ről van egy jellemző anekdota: Valaki megkérdezte tőle, hogy mit gondolt, mikor egyik képét komponálta? yszemelynevy Rafael§6§ csodálkozva nézett végig a kérdezőn: Én nem gondolkozom, én csak festek. yszemelynevy Blaha Lujza§6§ is csak játszott, le azt aztán senki tökéletesebben nála nem csinálta. Hogy a rafaeli anekdota mennyire illik yszemelynevy Blaha Lujzá§6§ra, arra legjobb bizonyíték, amit egyszer yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ mondott róla. yszemelynevy Csepreghy Ferenc§6§ darabjára, »ycimy A piros bugyelláris§10§«-ra készültek a yintezmenyy Népszínház§8§ban. A nagybeteg szerző lent volt ytelepulesy Olaszország§2§ban s a yintezmenyy Népszínház§8§ igazgatója, yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ rendezte a darabot. yszemelynevy Blaha Lujza§6§, — ez először esett meg vele életében, — nem találta meg szerepének, yszerepy Török biróné§12§nak a hangját. A rendező magyaráz, de hiába, nem megy a dolog. yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ végre is türelmét veszti, felugrik a színpadra és csípőjére téve kezét, mondani kezdi a szerepet. De csak két mondatot mondhatott. yszemelynevy Blaha Lujza§6§ gyorsan félretolta: tudok már mindent! És eljátszotta yszerepy Török biróné§12§t, a magyar színpad legszebb, legnagyobb sikerét aratva benne. Magyarázni hiábavaló lett volna neki, de mutatás után rögtön életre kelt benne a darab. A kis yszemelynevy Reindl Ludovika§6§ yevszamy 1850§20§. szept. 8-án született. Mint a nagy emberek rendesen, hányódás és vetődés közben jött a világra. A ytelepulesy Rimaszombat§2§ba vezető országr uton látott napvilágotyszemelynevy Reindlné§6§ leánya, a magyar színészet történetének legragyogóbb alakja. Még egészen kis gyermek, mikor egyszerre valami kis angyal szerepében a színpadra kerül. Mert színészcsaládból származott és akárcsak mint yszemelynevy Duse Eleonóra§6§, amint járni kezdett, már színpadra lépett. Nem is kellett neki sokat tanulnia. Mert mint mondottuk, nem is a tanulás utján termékenyült meg az Ő nagy művészi lelke. Édesatyja halála után yszemelynevy Kölesi Antal§6§ vidéki színészhez megy anyja feleségül és anyjával és mostohaapjával együtt járnak ytelepulesy Rozsnyó§2§n, ytelepulesy Lőcsé§2§n, ytelepulesy Dobsiná§2§n. ytelepulesy Győr§2§ött az igazgató egyszer megkérdezte yszemelynevy Kölesiné§6§t, hogy nem volna-e kedve a kis Lujzákat valami angyal szerepben színpadra léptetni. És yevszamy 1858§20§. jan. 5-én, 6 éves korában yszemelynevy Blaháné§6§ már kinn állt a közönség előtt. Ezt a dátumot fel kell jegyezni, mert senki máshoz nem hasonlítható művészi nagyság indult el útján. 13 éves korában már önálló szerepeket játszott, de voltaképen fogalma sincs az éneklés technikájáról, a színjátszás külső manierjairól, csak csodálatos tehetsége mutatja neki, hogy mit kell csinálni a színpadon. ytelepulesy Szabadká§2§n játszott, mikor megismerkedett yszemelynevy Blaha János§6§ karmesterrel, ki a szép fiatal leány csodálatos hangját felismervén, koloraturénekesnővé képezte ki, majd yevszamy 1866§20§-ban feleségül is vette. Hálából viselte aztán yszemelynevy Kölesi Lujza§6§ a ytelepulesy szabadka§2§i karmester nevét és halhatatlanná tette yszemelynevy Blaha János§6§t, senki máséhoz nem hasonlítható művészi pályafutásával. yevszamy 1870§20§-ben yszemelynevy Blaha János§6§ meghalt és a fiatal színésznő 20 éves korában özvegyen marad. ytelepulesy Kolozsvár§2§ra kerül, majd férje halála után pár hónappal a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ hívja meg vendégszereplésre. A »ycimy Tündérlak Magyarhonban§10§« című népszínmű yszerepy Marcsa§12§ szerepét adta és ekkor már mindenki tudta, hogy yszemelynevy Blaha Lujzá§6§nak az ország ytelepulesy főváros§2§ában van a helye. De még elébb ytelepulesy Nagyvárad§2§on és ytelepulesy Kolozsvár§2§t játszik. yevszamy 1875§20§-ben elbúcsúzik a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§tól és a yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ által megalapított új yintezmenyy Népszínház§8§hoz szerződik, hol népszínműveket, operetteket játszik. Ám mégis csak a népszínművekben aratta legnagyobb diadalait. Egy egész műfajt teremtve ragyogó művészetével. Sajnos, ennek a műfajnak nem volt komoly alapja, mert egy pár kivételes tehetségről nem beszélve, nem az irók talentumára, hanem egy ragyogó színészi egyéniségre volt bazározva. Szerep-darabokat írtak, ami nem lett volna baj, mert hiszen yszemelynevy Blaháné§6§nak írták, de parádés, üres, semmitmondó, rikító jelmezbe bujtatott szerepdarabokat. Hogy ez az óriási talentum még azt a sok papirvázat és színes nyomatú klisét is élettel, színnel, elevenséggel, bájjal, gráciával tudta megtölteni, az nem segített a műfajon, mely yszemelynevy Blaháné§6§ kedvéért született és sajnos, vele együtt halt meg. yevszamy 1875§20§-ben yszemelynevy Soldos Sándor§6§ felesége lesz, de attól csakhamar el is válik. Később byszemelynevy áró Splény§6§vel él harmonikus, boldog házasságot. Művészi pályája ekkor van fénypontján. Ünneplés, diadal, szeretet, rajongás veszi körül. A közönség szeretete, hálványozása mintha még jobban emelné s ő ezért a szeretetért és hódolatért talentumának fényes virágzásával fizet. Aránylag elég korán vonul vissza a színpadtól, pedig még a bekövetkező őszi idők alatt is volt két nagy diadala: a yszemelynevy Csiky Gergely§6§ »ycimy Nagymamájá§10§«-ból készült operetteben és a yszemelynevy Sardou§6§ »ycimy Szókimondó asszonyságá§10§«-ban. Aztán jött a »néma csendet, ahogy a boldogtalan dán királyfi mondja. Még mindnyájunk emlékezetében él a szomorú nap, mikor meghallottuk, hogy Blaha Lujza csendes álomra hunyta be szemét. Ott fekszik némán, fehéren, mozdulatlanul, ő, aki annyira szerette a nótát, az élet színét, a mozgást, az embereket. Szinte hihetetlen volt elgondolni, hogy ő, ki mindnyájunké volt, most egyedül maradt a közösségből kiszakadva, eltávozva. De nem sokáig maradt egyedül. Ott, a halottas szobájában sem. Mert a vidám yszerepy Török biróné§12§ csöndesen megnyomta a kilincset és belépett. És vele jött a ycimy Sárga csikó§10§ yszerepy Erzsiké§12§je, yszerepy Finum Rózsi§12§, yszerepy Angyal Liszka§12§, a kis árva yszerepy Vöröshajú§12§, yszerepy Sári biróné§12§, a háttérben megjelentek a kecses yszerepy Serpolette§12§, yszerepy Niniche§12§, yszerepy A suhanc§12§, meg a többi jókedvű, cifra figura. Ott áll yszemelynevy Sardou§6§ pattogó yszerepy Szókimondó asszonyság§12§a, míg utoljára nagyméltóságosan belép az öreg yszerepy Szerémy grófné§12§, a Nagymama. Ott állnak a halott mellett és búcsúzkodnak a színésznőtől, ki valaha életre hívta őket. S míg hódolattal borulnak térdre az előtt, ki velük egy volt, halljuk búcsúzó, halk hangjukat: Isten veled, ki vért, életet, melegséget tudtál adni az árnyékoknak. Ki megtudtad testesíteni az álmot és ragyogó,színessé varázsoltad a halvány gondolatot. Mi, szegény, árva gyermekeid, búcsúzunk tőled. Mert nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, beláthatatlan idő lepereg, míg egy hozzád hasonló művészi nagysággal áldja meg a Gondviselés ezt a magyar földet. (yszemelynevy Dánielné Lengyel Laura§6§.)

CSAKKOD 1014780 yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszuletesevtizedy 185§32§ ytelepulesy Rimaszombat§2§ ytelepulesy Gömör m.§2§ yhalalevtizedy 192§34§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Reindl Sándor§6§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy világos§2§ yszemelynevy Várai§6§ ytelepulesy Kassa§2§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Ponti Aloiza§6§ yszemelynevy Várai§6§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy Pazony§2§ ytelepulesy Szabolcs m.§2§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Kölesi Antal§6§ yevtizedy 182§30§ ytelepulesy Tata§2§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy chiaba§2§ yszemelynevy Csabai Pál§6§ yszemelynevy Kápolnai. János§6§ yszemelynevy Kőszeghy Endre§6§ ytelepulesy Rozsnyó§2§ ytelepulesy Lőcse§2§ ytelepulesy Dobsida§2§ yevtizedy 185§30§ ytelepulesy győr§2§ yszemelynevy Kölesi Lujza§6§ ytelepulesy győr§2§ yevtizedy 185§30§ ycimy A koldusnő§10§ yszerepy Mari§12§ yszemelynevy Gárdonyi Antal§6§ yszemelynevy Völgyi György§6§ yevtizedy 186§30§ ytelepulesy Rimaszombat§2§ ytelepulesy Vác§2§ ytelepulesy Szarvas§2§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Molnár György§6§ yintezmenyy budai Népszínház§8§ ycimy Csikós§10§ yszemelynevy Latabár Endre§6§ ytelepulesy Balatonfüred§2§ ytelepulesy Buda§2§ yszemelynevy Molnár György§6§ yszemelynevy Schimacsek§6§ yszemelynevy Sziklavölgyi§6§ yszemelynevy Jakóbi§6§ yintezmenyy budai színház§8§ ytelepulesy Szabadka§2§ yszemelynevy Sipos Károly§6§ ytelepulesy Szabadka§2§ yszemelynevy Blaha János§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Kölesi Lujza§6§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Debrecen§2§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yevtizedy 186§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Tündérlak Magyarhonban§10§ yszerepy Marcsa§12§ ytelepulesy Buda§2§ ycimy Tündérlak§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Várszínház§8§ ycimy Egy nő, aki az ablakon kiugrik§10§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Buda§2§ yszemelynevy Miklóssy Gyula§6§ yevtizedy 187§30§ ycimy Fekete dominó§10§ yszerepy Angelo§12§ yevtizedy 187§30§ ycimy Falu rossza§10§ yszerepy Finum Rózsi§12§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy runya§2§ yszemelynevy Soldos Sándor§6§ yhalalevtizedy 192§34§ ytelepulesy tenk§2§ ytelepulesy budapest§2§ yevtizedy 187§30§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Tamássy§6§ yintezmenyy Népszínház§8§ ycimy Szökött katona§10§ yszerepy Julcsa§12§ yevtizedy 187§30§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Népszínház§8§ yevtizedy 187§30§ ycimy Angot asszony leánya§10§ yevtizedy 187§30§ ycimy Sárga csikó§10§ yszerepy Erzsike§12§ yszerepy Szilaj Kata§12§ ycimy Vereshajú§10§ yevtizedy 187§30§ ycimy Piros bugyelláris§10§ yszerepy Török Zsófi§12§ yevtizedy 187§30§ ycimy Cornevillei harangok§10§ yszerepy Serpolette§12§ ycimy Ágnes asszony§10§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Székesfehérvár§2§ ycimy Sárga csikó§10§ yszerepy Erzsike§12§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy gyöngyös§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy báró Splény Ödön§6§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Népszínház§8§ ytelepulesy Bécs§2§ yintezmenyy An der Wien Theater§8§ ycimy Piros bugyelláris§10§ ycimy Tót leány§10§ ycimy Cornevillei harangok§10§ ytelepulesy bécs§2§ yszemelynevy Konti József§6§ ycimy Eleven ördöge§10§ yevtizedy 188§30§ ycimy Suhanc§10§ yszerepy Józsi§12§ yevtizedy 188§30§ ycimy Királyfogás§10§ yszemelynevy Vidor Pál§6§ ycimy Ingyenélők§10§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Feleky Miklós§6§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 189§30§ ycimy Náni§10§ yevtizedy 189§30§ ycimy Szókimondó asszonyság§10§ yszerepy Hübscher Kata§12§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy főváros§2§ yintezmenyy Országos Magyar Iskola Egyesület§8§ yszemelynevy Kéry Gyula§6§ ycimy Blaha Lujza élete§10§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Népszínház§8§ yintezmenyy Vígszínház§8§ ycimy Aranykakas§10§ yszerepy fogadósne§12§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Tündérlak§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Népszínház§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Sárga csikó§10§ yszerepy Erzsike§12§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Gárdonyi Géza§6§ ycimy A bor§10§ yszerepy Eszter§12§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Király Színház§8§ yszemelynevy Pásztor Árpád§6§ ycimy Harang§10§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Csiky Gergely§6§ ycimy Nagymama§10§ yszerepy Szerémy grófne§12§ yintezmenyy Népszínház-Vígopera§8§ yszemelynevy Pásztor Árpád§6§ yszemelynevy Máder Kezső§6§ yevtizedy 191§30§ ycimy Rang és mód§10§ ytelepulesy Bécs§2§ yintezmenyy Magyar Színház§8§ ycimy Nagymama§10§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Népszínház§8§ yintezmenyy újpesti színház§8§ yevtizedy 192§30§ yevtizedy 192§30§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Revü-Színház§8§ yintezmenyy Blaha Lujza Színház§8§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Kossuth Lajos§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Klebelsberg Kúnó gróf§6§ yszemelynevy dr. Sipőcz Jenő§6§ yszemelynevy Hevesi Sándor§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Szirmai Imre§6§ yszemelynevy Ilovszky János§6§ yszemelynevy Beöthy László§6§ yszemelynevy Porzsolt Kálmán§6§ yszemelynevy Gál Gyula§6§ yszemelynevy Géczy István§6§ yevtizedy 192§30§ ytelepulesy Rimaszombat§2§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ ytelepulesy főváros§2§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ ytelepulesy Budapest§2§ ytelepulesy Rimaszombat§2§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszemelynevy Rafael§6§ yszemelynevy Rafael§6§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ yszemelynevy Csepreghy Ferenc§6§ ycimy A piros bugyelláris§10§ yintezmenyy Népszínház§8§ ytelepulesy Olaszország§2§ yintezmenyy Népszínház§8§ yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszerepy Török biróne§12§ yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszerepy Török biróne§12§ yszemelynevy Reindl Ludovika§6§ yevtizedy 185§30§ ytelepulesy Rimaszombat§2§ yszemelynevy Reindlne§6§ yszemelynevy Duse Eleonóra§6§ yszemelynevy Kölesi Antal§6§ ytelepulesy Rozsnyó§2§ ytelepulesy Lőcse§2§ ytelepulesy Dobsina§2§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Kölesine§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Blaháne§6§ ytelepulesy Szabadka§2§ yszemelynevy Blaha János§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Kölesi Lujza§6§ ytelepulesy szabadka§2§ yszemelynevy Blaha János§6§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Blaha János§6§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Tündérlak Magyarhonban§10§ yszerepy Marcsa§12§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ ytelepulesy főváros§2§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Rákosi Jenő§6§ yintezmenyy Népszínház§8§ yszemelynevy Blaháne§6§ yszemelynevy Blaháne§6§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Soldos Sándor§6§ yszemelynevy áró Splény§6§ yszemelynevy Csiky Gergely§6§ ycimy Nagymamája§10§ yszemelynevy Sardou§6§ ycimy Szókimondó asszonysága§10§ yszerepy Török biróne§12§ ycimy Sárga csikó§10§ yszerepy Erzsike§12§ yszerepy Finum Rózsi§12§ yszerepy Angyal Liszka§12§ yszerepy Vöröshajú§12§ yszerepy Sári biróne§12§ yszerepy Serpolette§12§ yszerepy Niniche§12§ yszerepy A suhanc§12§ yszemelynevy Sardou§6§ yszerepy Szókimondó asszonyság§12§ yszerepy Szerémy grófne§12§ yszemelynevy Dánielné Lengyel Laura§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1014780.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com