1018100.htm

Cimszó: Búcsúelőadás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Búcsúelőadás - a színtársulat utolsó előadása, amely sok esetben bizonyos érzékenység jegyében folyik le a művészetet kedvelő városokban. Ilyenkor a kedvenc színészt megjutalmazzák koszorúval, pénzzel, — a színésznőket elárasztják virággal és verszáporral és a szeretet sokféle jelével ; a mindenkor lelkes ifjúság pedig megvárja, a kedvenc színészeket a színház hátsó kapujánál és tüntetést rendez számukra. A színigazgató lelkes beszédet intéz a közönséghez a tanúsított pártfogásért, ami még a régi színészvilágból fennmaradt hagyomány; vagy pedig a színlapon búcsúzik el, amint azt egy 1831. jan. 10-ről, Miskolcról keltezett színlap is igazolja. (Igazgató: Kilényi Dávid). Az érdekes dokumentum eredeti orthographiával így szól: »Tekintetes Nemes Hazafiak! Tisztelt Érdemes Polgárok.Utóllyára! e' Szó a' fájdalmak' iszonyú gyötrelmeivel martzongolja szívünket — mert elűz onnét, hol szép órák gyönyörködtetek létünket, de biztat a Remény, hogy tsak ideig tartó lesz. Az igaz. Egy egész Publikum Kegyét egyszerre elveszteni — ennél fájdalmasabb ugyan nem lehet és igy mély tisztelettel jelentjük, hogy Társaságunk innen végképp elmozdittatván, kénytelenek vagyunk a Tekintetes Hazafiak és tisztelt Érdemes Polgároktól elválni — de szivünk még is örökké lángolni fog. Tiszteletünk' lángjait el nem oltják azon könnyek, mellyeket Számkivetésünk kínos emléke őzönként áraszt keblünkbe. Adja az Ég! még valaha visszatérve a Nemzeti Thália Oltáránál végezzük Pályánkat. Az idők változók — az érzések is, de tiszteletünk tsak az hogy e pár órában is ne tagadhasson meg azon Kegy, mellynek jelentősége alatt másfélesztendeig szerentsések valánk megelégedve élni.«

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0284.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1018100 Búcsúelőadás a színtársulat utolsó előadása, amely sok esetben bizonyos érzékenység jegyében folyik le a művészetet kedvelő városokban. Ilyenkor a kedvenc színészt megjutalmazzák koszorúval, pénzzel, — a színésznőket elárasztják virággal és verszáporral és a szeretet sokféle jelével ; a mindenkor lelkes ifjúság pedig megvárja, a kedvenc színészeket a színház hátsó kapujánál és tüntetést rendez számukra. A színigazgató lelkes beszédet intéz a közönséghez a tanúsított pártfogásért, ami még a régi színészvilágból fennmaradt hagyomány; vagy pedig a színlapon búcsúzik el, amint azt egy yevszamy 1831§20§. jan. 10-ről, ytelepulesy Miskolc§2§ról keltezett színlap is igazolja. (Igazgató: yszemelynevy Kilényi Dávid§6§). Az érdekes dokumentum eredeti orthographiával így szól: »Tekintetes Nemes Hazafiak! Tisztelt Érdemes Polgárok.Utóllyára! e' Szó a' fájdalmak' iszonyú gyötrelmeivel martzongolja szívünket — mert elűz onnét, hol szép órák gyönyörködtetek létünket, de biztat a Remény, hogy tsak ideig tartó lesz. Az igaz. Egy egész Publikum Kegyét egyszerre elveszteni — ennél fájdalmasabb ugyan nem lehet és igy mély tisztelettel jelentjük, hogy Társaságunk innen végképp elmozdittatván, kénytelenek vagyunk a Tekintetes Hazafiak és tisztelt Érdemes Polgároktól elválni — de szivünk még is örökké lángolni fog. Tiszteletünk' lángjait el nem oltják azon könnyek, mellyeket Számkivetésünk kínos emléke őzönként áraszt keblünkbe. Adja az Ég! még valaha visszatérve a Nemzeti Thália Oltáránál végezzük Pályánkat. Az idők változók — az érzések is, de tiszteletünk tsak az hogy e pár órában is ne tagadhasson meg azon Kegy, mellynek jelentősége alatt másfélesztendeig szerentsések valánk megelégedve élni.«

CSAKKOD 1018100 yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Miskolc§2§ yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1018100.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com