1020120.htm

Cimszó: Claque - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Claque - (klakk) Szervezett és fizetett tapsoló emberek (claqueurs, klakkür) neve a színházakban. A claque megalapítója Nero császár, ki a római Amphitheatrumban 5000 erőteljes fiatalembert fogadott, hogy őt tapsolják és akik fényes fizetést húztak és elegáns öltözetet, gyűrűket és egyéb ajándékokat kaptak a császártól. A »Hasznos Mulatságok« Bérlett tapsolók-nak nevezi a claqueur-ket. (L. 1830. 21. sz., 167. o.) Párizsban 1820-ban Assurance des Succ!é!s Dramatiques című társaság alakult, amely azt tűzte ki céljául, hogy darabokat sikerre visz. Természetesen, csak azokat, amelyeknek sikerét nála jó pénzért megrendelték. A társaság vezetője Sauton volt. A megrendelőnek be kellett jelentenie, mely jelenetek után kíván tapsot, nevetést, vagy könnyezést. Azt is meg kellett mondania, hol kívánja a nagy jeleneteket és hol kulmináljon a siker. A claque-vezér a nézőtér minden részén elhelyezte a maga embereit. Az ő intésére csattant fel a taps, tört ki a kacagás, vagy indult meg a hápogásszerű könnyezés. A leghíresebb klakkvezér David papa volt. 1883. december havában halt meg, kilenevenegy éves korában. Utódja Fournier lett, aki hat színháznak szállította a sikert. 1890-ben halt meg és több millió frankot hagyott örököseinek. Olaszországban még mindig divatban van, sőt fontos szerve a színháznak a megfizetett klakk. A klakkhoz tartozó tagok ismertetőjelül egy halottfejjel ellátott gyűrűt viselnek az ujjukon. A művész föllépése előtt néhány nappal megjelenik a művésznél a klakk egyik vezetője, megállapodik vele a fizetendő tiszteletdíjban és megbeszélik a taps-programmot, ami annyit jelent, hogy pontosan megjelölik azokat a helyeket, amelyekét a klakknak tapssal meg kell szakítania. A tiszteletdíj a föllépő művész híressége szerint váltakozik ezer és ötvenezer líra között. Carusoról beszélik, hogy mikor utoljára föllépett a milanói Scala-ban, ötvenezer lírát kért tőle a klakk főnöke, mire Caruso tiltakozott az összeg nagysága ellen és azt mondta, hogy nem fizet semmit, neki sikere lesz klakk nélkül is. Erre az esti föllépés alkalmával irtózatosan megbukott és kifütyülték. Az olasz színházi köröknek nincs is szándékában szakítani a klakk-rendszerrel, mert szerintük ez okvetlenül szükséges a közönség hangulatának fokozáára. Berlinben 1911-ben claque-gépet talált fel egy színigazgató. A megtapsolandó énekszám után a rendező egyszerűen igazít valamit ezen a gépen és erre lelkes tapsvihar hallatszik. Nálunk 1863. április havában honosították meg a claque-rendszert a Nemzeti Színházban. Azonban e reform ellen kikel a Hölgyfutár, s a következőket írja április 30-iki kelettel: »A Nemzeti Színháznál egy idő óta tapsoncok vannak alkalmazva. Szép ! Csakhogy Pest nem Páris, — itt bajosan fogja magát feltartani — mert itt nem lehet a közönség szemébe port szórni !« A M. Kir. Operaházban Weidinger Henrik volt a claque-főnök. Megh. 1910. dec.11. Bécsben, a Burgtheaterben. 1886. jún. havában Wilbrandt igazggató beszüntette a fizetett tapsoncok működését, A bécsi udvari opera claqueurje Schöntag volt. Megh. 1898. márc. 23-án.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0310.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1020120 Claque (klakk) Szervezett és fizetett tapsoló emberek (claqueurs, klakkür) neve a színházakban. A claque megalapítója yszemelynevy Nero császár§6§, ki a yintezmenyy római Amphitheatrum§8§ban 5000 erőteljes fiatalembert fogadott, hogy őt tapsolják és akik fényes fizetést húztak és elegáns öltözetet, gyűrűket és egyéb ajándékokat kaptak a császártól. A »ycimy Hasznos Mulatságok§10§« Bérlett tapsolók-nak nevezi a claqueur-ket. (L. yevszamy 1830§20§. 21. sz., 167. o.) ytelepulesy Párizs§2§ban yevszamy 1820§20§-ban yintezmenyy Assurance des Succ!é!s Dramatiques§8§ című társaság alakult, amely azt tűzte ki céljául, hogy darabokat sikerre visz. Természetesen, csak azokat, amelyeknek sikerét nála jó pénzért megrendelték. A társaság vezetője yszemelynevy Sauton§6§ volt. A megrendelőnek be kellett jelentenie, mely jelenetek után kíván tapsot, nevetést, vagy könnyezést. Azt is meg kellett mondania, hol kívánja a nagy jeleneteket és hol kulmináljon a siker. A claque-vezér a nézőtér minden részén elhelyezte a maga embereit. Az ő intésére csattant fel a taps, tört ki a kacagás, vagy indult meg a hápogásszerű könnyezés. A leghíresebb klakkvezér yszemelynevy David papa§6§ volt. yevszamy 1883§20§. december havában halt meg, kilenevenegy éves korában. Utódja yszemelynevy Fournier§6§ lett, aki hat színháznak szállította a sikert. yevszamy 1890§20§-ben halt meg és több millió frankot hagyott örököseinek. ytelepulesy Olaszország§2§ban még mindig divatban van, sőt fontos szerve a színháznak a megfizetett klakk. A klakkhoz tartozó tagok ismertetőjelül egy halottfejjel ellátott gyűrűt viselnek az ujjukon. A művész föllépése előtt néhány nappal megjelenik a művésznél a klakk egyik vezetője, megállapodik vele a fizetendő tiszteletdíjban és megbeszélik a taps-programmot, ami annyit jelent, hogy pontosan megjelölik azokat a helyeket, amelyekét a klakknak tapssal meg kell szakítania. A tiszteletdíj a föllépő művész híressége szerint váltakozik ezer és ötvenezer líra között. yszemelynevy Caruso§6§ról beszélik, hogy mikor utoljára föllépett a yintezmenyy milanói Scala§8§-ban, ötvenezer lírát kért tőle a klakk főnöke, mire yszemelynevy Caruso§6§ tiltakozott az összeg nagysága ellen és azt mondta, hogy nem fizet semmit, neki sikere lesz klakk nélkül is. Erre az esti föllépés alkalmával irtózatosan megbukott és kifütyülték. Az ynemzetisegy olasz§4§ színházi köröknek nincs is szándékában szakítani a klakk-rendszerrel, mert szerintük ez okvetlenül szükséges a közönség hangulatának fokozáára. ytelepulesy Berlin§2§ben yevszamy 1911§20§-ben claque-gépet talált fel egy színigazgató. A megtapsolandó énekszám után a rendező egyszerűen igazít valamit ezen a gépen és erre lelkes tapsvihar hallatszik. Nálunk yevszamy 1863§20§. április havában honosították meg a claque-rendszert a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban. Azonban e reform ellen kikel a yintezmenyy Hölgyfutár§8§, s a következőket írja április 30-iki kelettel: »A yintezmenyy Nemzeti Színház§8§nál egy idő óta tapsoncok vannak alkalmazva. Szép ! Csakhogy Pest nem ytelepulesy Páris§2§, — itt bajosan fogja magát feltartani — mert itt nem lehet a közönség szemébe port szórni !« A yintezmenyy M. Kir. Operaház§8§ban yszemelynevy Weidinger Henrik§6§ volt a claque-főnök. Megh. yevszamy 1910§20§. dec.11. ytelepulesy Bécs§2§ben, a yintezmenyy Burgtheater§8§ben. yevszamy 1886§20§. jún. havában yszemelynevy Wilbrandt§6§ igazggató beszüntette a fizetett tapsoncok működését, A yintezmenyy bécsi udvari opera§8§ claqueurje yszemelynevy Schöntag§6§ volt. Megh. yevszamy 1898§20§. márc. 23-án.

CSAKKOD 1020120 yszemelynevy Nero császár§6§ yintezmenyy római Amphitheatrum§8§ ycimy Hasznos Mulatságok§10§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Párizs§2§ yevtizedy 182§30§ yintezmenyy Assurance des Succ!é!s Dramatiques§8§ yszemelynevy Sauton§6§ yszemelynevy David papa§6§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Fournier§6§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Olaszország§2§ yszemelynevy Caruso§6§ yintezmenyy milanói Scala§8§ yszemelynevy Caruso§6§ ynemzetisegy olasz§4§ ytelepulesy Berlin§2§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 186§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Hölgyfutár§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy Páris§2§ yintezmenyy M. Kir. Operaház§8§ yszemelynevy Weidinger Henrik§6§ yevtizedy 191§30§ ytelepulesy Bécs§2§ yintezmenyy Burgtheater§8§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Wilbrandt§6§ yintezmenyy bécsi udvari opera§8§ yszemelynevy Schöntag§6§ yevtizedy 189§30§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1020120.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com