1023090.htm

Cimszó: Csokonai Vitéz Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1775

Szócikk: Csokonai Vitéz Mihály - a magyar újjászületés hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. 1773. nov. 17-én, Debrecenben, megh. 1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok, baráti összejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius drámája nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky« címen és olasz mintára egy »Pásztorjátékot«. Sajnos, mindkettő elveszett. 1793-ban »Pofók, vagy Cultura« c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely 1769. júl, végén Csurgón színrekerült ugyan, de nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is: »Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«. A debreceni kollégium nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon, Pozsonyban, Komáromban, majd Csurgón találjuk. Ez utóbbi helyen 1799. márc.-tól 1800. febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan szerelmi költeményei, melyeket Vajda Júliához, »Lillá«-hoz intézett. E Lilla-dalok avatják halhatatlanná, egész Petőfiig, ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett Csurgón számos műkedvelői előadást rendezvén, ujabb drámai kísérletek következnek: 1795-ben írja a »Gerson du Malheureux« c. szművet és »Karnyóné« c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit bemutatták Kolozsvárt, 1911. október 30-án, majd a kolozsvári együttes budapesti vendégszereplése alkalmából eljátszották a Magyar Színházban is, 1912. máj. 4-én. Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« rendezésében a Vígszínházban, 1911. jan. 29-én. Később a Dunaparti Színház is műsorra tűzte. Az Uj Színház is bemutatta: 1929. ápr. 13-án. Ezenkívül olaszból fordította a következőket: »Angelica«, »Galathea«, »A pásztorkirály«, »Amintas«. Sem kora, sem a közvetlenül következő idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe, Lilla, örökre elérhetetlen maradt számára, művei nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt ingadozván, hol bölcselkedő, (»A lélek halhatatlanságáról«), hol pajzán (»Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon«), hol vágyakozó és lemondó, (»A magánossághoz«), de mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey, Kazinczy megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani a költőnek, melyre ugyancsak Kazinczy indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót a jámbor debreceni polgártársak félreértvén, ez »Árkádiai pör« címen az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen városa Csokonai sírja fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát emléktáblával jelölte meg, 1871-ben, saját erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós alkotása. Az 1890-es években Csokonai-kör alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának százados évfordulója alkalmából pedig Debrecen város fényes ünnep keretében (1905. máj. 20—21-én) Csokonai-kiállítást rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta 72.000 koronáért, itt helyezvén el a Csokonai-kör ereklyetárgyait. 1905. nov. havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen Makó Lajos színigazgatóé volt még 1902-ben. Csokonai alakját színpadra vitte Csathó Kálmán »Lilla« c. színjátékában. Bem. a Nemzeti Színházban, 1928. febr. 10-én. (Vajda Ella).

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0355.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1023090 Csokonai Vitéz Mihály a magyar újjászületés hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. yszuletesevey 1773§22§. nov. 17-én, ytelepulesy Debrecen§2§ben, megh. yhalalevy 1805§24§. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok, baráti összejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. yszemelynevy Terentius§6§ drámája nyomán vígjátékot ír: »ycimy Patvarszky§10§« címen és ynemzetisegy olasz§4§ mintára egy »ycimy Pásztorjátékot§10§«. Sajnos, mindkettő elveszett. yevszamy 1793§20§-ban »ycimy Pofók, vagy Cultura§10§« c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely yevszamy 1769§20§. júl, végén ytelepulesy Csurgó§2§n színrekerült ugyan, de nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is: »ycimy Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon§10§«. A yintezmenyy debreceni kollégium§8§ nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása és megkezdi vándoréveit. ytelepulesy Sárospatak§2§on, ytelepulesy Pozsony§2§ban, ytelepulesy Komárom§2§ban, majd ytelepulesy Csurgó§2§n találjuk. Ez utóbbi helyen yevszamy 1799§20§. márc.-tól yevszamy 1800§20§. febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan szerelmi költeményei, melyeket yszemelynevy Vajda Júliá§6§hoz, »ycimy Lillá§10§«-hoz intézett. E ycimy Lilla-dalok§10§ avatják halhatatlanná, egész yszemelynevy Petőfi§6§ig, ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett ytelepulesy Csurgó§2§n számos műkedvelői előadást rendezvén, ujabb drámai kísérletek következnek: yevszamy 1795§20§-ben írja a »ycimy Gerson du Malheureux§10§« c. szművet és »ycimy Karnyóné§10§« c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit bemutatták ytelepulesy Kolozsvár§2§t, yevszamy 1911§20§. október 30-án, majd a ytelepulesy kolozsvár§2§i együttes ytelepulesy budapest§2§i vendégszereplése alkalmából eljátszották a yintezmenyy Magyar Színház§8§ban is, yevszamy 1912§20§. máj. 4-én. Az utóbbit bemutatták a »yintezmenyy Nyugat§8§« rendezésében a yintezmenyy Vígszínház§8§ban, yevszamy 1911§20§. jan. 29-én. Később a yintezmenyy Dunaparti Színház§8§ is műsorra tűzte. Az yintezmenyy Uj Színház§8§ is bemutatta: yevszamy 1929§20§. ápr. 13-án. Ezenkívül ynyelvy olasz§14§ból fordította a következőket: »ycimy Angelica§10§«, »ycimy Galathea§10§«, »ycimy A pásztorkirály§10§«, »ycimy Amintas§10§«. Sem kora, sem a közvetlenül következő idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe, yszemelynevy Lilla§6§, örökre elérhetetlen maradt számára, művei nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt ingadozván, hol bölcselkedő, (»ycimy A lélek halhatatlanságáról§10§«), hol pajzán (»ycimy Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon§10§«), hol vágyakozó és lemondó, (»ycimy A magánossághoz§10§«), de mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. yszemelynevy Kölcsey§6§, yszemelynevy Kazinczy§6§ megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani a költőnek, melyre ugyancsak yszemelynevy Kazinczy§6§ indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót a jámbor ytelepulesy debrecen§2§i polgártársak félreértvén, ez »ycimy Árkádiai pör§10§« címen az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. ytelepulesy Debrecen§2§ városa yszemelynevy Csokonai§6§ sírja fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát emléktáblával jelölte meg, yevszamy 1871§20§-ben, saját erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely yszemelynevy Izsó Miklós§6§ alkotása. Az yevszamy 1890§20§-es években yintezmenyy Csokonai-kör§8§ alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának százados évfordulója alkalmából pedig ytelepulesy Debrecen§2§ város fényes ünnep keretében (yevszamy 1905§20§. máj. 20—21-én) yszemelynevy Csokonai§6§-kiállítást rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta 72.000 koronáért, itt helyezvén el a yintezmenyy Csokonai-kör§8§ ereklyetárgyait. yevszamy 1905§20§. nov. havában mozgalom indult meg, hogy a yintezmenyy debreceni városi színház§8§at ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen yszemelynevy Makó Lajos§6§ színigazgatóé volt még yevszamy 1902§20§-ben. yszemelynevy Csokonai§6§ alakját színpadra vitte yszemelynevy Csathó Kálmán§6§ »ycimy Lilla§10§« c. színjátékában. Bem. a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban, yevszamy 1928§20§. febr. 10-én. (yszemelynevy Vajda Ella§6§).

CSAKKOD 1023090 yszemelynevy Csokonai Vitéz Mihály§6§ yszuletesevtizedy 177§32§ ytelepulesy Debrecen§2§ yhalalevtizedy 180§34§ yszemelynevy Terentius§6§ ycimy Patvarszky§10§ ynemzetisegy olasz§4§ ycimy Pásztorjátékot§10§ yevtizedy 179§30§ ycimy Pofók, vagy Cultura§10§ yevtizedy 176§30§ ytelepulesy Csurgó§2§ ycimy Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon§10§ yintezmenyy debreceni kollégium§8§ ytelepulesy Sárospatak§2§ ytelepulesy Pozsony§2§ ytelepulesy Komárom§2§ ytelepulesy Csurgó§2§ yevtizedy 179§30§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Vajda Júlia§6§ ycimy Lilla§10§ ycimy Lilla-dalok§10§ yszemelynevy Petőfi§6§ ytelepulesy Csurgó§2§ yevtizedy 179§30§ ycimy Gerson du Malheureux§10§ ycimy Karnyóne§10§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yevtizedy 191§30§ ytelepulesy kolozsvár§2§ ytelepulesy budapest§2§ yintezmenyy Magyar Színház§8§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Nyugat§8§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Dunaparti Színház§8§ yintezmenyy Uj Színház§8§ yevtizedy 192§30§ ynyelvy olasz§14§ ycimy Angelica§10§ ycimy Galathea§10§ ycimy A pásztorkirály§10§ ycimy Amintas§10§ yszemelynevy Lilla§6§ ycimy A lélek halhatatlanságáról§10§ ycimy Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon§10§ ycimy A magánossághoz§10§ yszemelynevy Kölcsey§6§ yszemelynevy Kazinczy§6§ yszemelynevy Kazinczy§6§ ytelepulesy debrecen§2§ ycimy Árkádiai pör§10§ ytelepulesy Debrecen§2§ yszemelynevy Csokonai§6§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Izsó Miklós§6§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Csokonai-kör§8§ ytelepulesy Debrecen§2§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Csokonai§6§ yintezmenyy Csokonai-kör§8§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy debreceni városi színház§8§ yszemelynevy Makó Lajos§6§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Csokonai§6§ yszemelynevy Csathó Kálmán§6§ ycimy Lilla§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Vajda Ella§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1023090.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com