1024720.htm
Cimszó: Darab-berendezés - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
szinhazifogalom
Szócikk: Darab-berendezés - a rendező első
munkája, mely abból áll, hogy a darab egy olyan példányába, amelybe a szöveg
lapjai közé tiszta papiros van kötve erre a célra, apróra beír a szöveghez
alkalmazott jegyzet alakjában mindent, ami az előadásra vonatkozik, A
díszletnek, amit az író leír, megrajzolja az alaprajzát, s a rajzon feltünteti
nemcsak a bútorok állását, hanem minden rekvizitumnak is a pontos helyét,
aminek szerepe van a darabban. Aztán pedig jelenetről-jelenetre haladva beírja
az alaprajznak megfelelően minden színész színre lépésének a pontos helyét,
minden állását és minden helyváltoztatását és fontosabb játékát is. Kijelöli a
némaszemélyzetre nézve is a végszót, mindarra, aminek a színpadon történnie
kell, legyen az zene, világítás-változtatás, mennydörgés, kutyaugatás avagy
kanári-csicsergés.
Ez a címszó a Magyar Színművészeti
Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és
korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos
szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált
oldalképet!
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0379.pdf
Az
itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti
lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy
Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás
(kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben
Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon
internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B.
Kádár Zsuzsanna
A
szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928
HETJEGYUSORSZAM 1024720 Darab-berendezés a
rendező első munkája, mely abból áll, hogy a darab egy olyan példányába, amelybe
a szöveg lapjai közé tiszta papiros van kötve erre a célra, apróra beír a
szöveghez alkalmazott jegyzet alakjában mindent, ami az előadásra vonatkozik, A
díszletnek, amit az író leír, megrajzolja az alaprajzát, s a rajzon feltünteti
nemcsak a bútorok állását, hanem minden rekvizitumnak is a pontos helyét,
aminek szerepe van a darabban. Aztán pedig jelenetről-jelenetre haladva beírja
az alaprajznak megfelelően minden színész színre lépésének a pontos helyét,
minden állását és minden helyváltoztatását és fontosabb játékát is. Kijelöli a
némaszemélyzetre nézve is a végszót, mindarra, aminek a színpadon történnie
kell, legyen az zene, világítás-változtatás, mennydörgés, kutyaugatás avagy
kanári-csicsergés.
CSAKKOD 1024720 https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1024720.htm
Ha hibát talál, keressen meg minket:
elit.project.2010s@gmail.com