1025280.htm
Cimszó: Debreceni színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
konkretszinhazcimszo
Szócikk: Debreceni színészet - Debrecenben
1798. aug. 11-én tartották az első színielőadást a »Fehér ló« udvarán épített
nyári színházban az erdélyi színészek »Nemzeti Játszó Társaság« név alatt. A
legrégibb fennmaradt színlapok egyike az »Indusok Angliában« című vígjátékról
szól, amelyet 1798. aug. 19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás. A társulat 14
tagból állott, nevezetesebbek: Kócsi Patkó János és neje, Gidófalvi Jancsó Pál,
Sehy Ferenc, Kontz János és neje, Láng Ádám János, Sáska János, Medve, stb.
1804. nov. 7-én gróf Károlyi Józsefné megyeri családi színházának teljes gazdag
felszerelését a debreceni színtársulatnak adományozta, aminek jó hatása volt a
színészet felvirágzására. Az erdélyi színészek (Wesselényi Miklós
pártfogoltjai) minden évben felkeresik Debrecent. 1804-ben a »Fehér ló« udvarán
épített fabódé színház leégett s újra felépítették. 1805-ben Ernyi Mihály az
igazgató. 1808-ban a legnagyobb fizetése volt Jancsó Pálnak, havonként 50
forintot kapott. Székely János 40 frtos szerződést kötött, neje Ungár Anikó 35
frtot kapott, stb. 1809-ben készültek Debrecenben az első páholyok; mindössze 6
és mindenikbe 4 személy fért el. 1811-től 3 évig Gulácsy Antal veszi át a
színház vezetését. A tagok ezen időben a következők voltak: Éder György, Sáska
János, Kántor Gerzson és neje, Balogh István, Horváth, Simonffy, Udvarhelyi
Miklós, Némethy Györgyné, Juhász Juliánna, stb. 1814. febr. 1-én dr. Sándorffy
József nagyváradi főorvos 10 évre bérbe veszi a színházat. Ekkor fejlődik ki a
debrecen— nagyváradi színészet nemes hivatása. Ez a szövetség 1824-ben,
Sándorffy halálával felbomlik. Ekkor Láng Ádám veszi át a társulatot. 1825-ben
Megyeri Károly itt az igazgató, 1826-ban Éder György. 1828-ban itt működik
Pergő Celesztin, 1829-30- ban Déryné, Pályi Elek, Szentpétery Zsigmond,
Szerdahelyi József, Egressy Gábor. 1830-ban akassai társulat (»Felsőmagyarországi
pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság«) keresi fel a várost. 1833—34-
ben is ez a társulat járt Debrecenben. Az első színház leégése óta a Szűcs-
vagy Varga-színben voltak az előadások. 1835. aug. 1-ső napján a
Harmincados-közben Nánássy Gábor tanácsnok megnyitja az új színházat »Mátyás
király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme« c. eredeti vígjátékkal, írta Kovács
Pál orvos. E színházban 25 évnél tovább szolgálták a magyar Tháliát. Itt
játszott: Éder György, Csabay Pál, Fáncsy Lajos, László József és Szákffy
József színtársulata. 1836. márc. 3-án itt lépett színpadra Arany János az
»Ördög Róbert«-ben. 1837-ben Szákffy, azután 1840-ig Éder György az igazgató. A
további években a következő igazgatók nyerik el a debreceni színházat:
1844—45-ben Komáromy Sámuel, Könyves Lajos, Váradi Pál és Fejér Károly;
1846—47-ben Feleky Miklós, 1848—49-ben Abday Sándor. 1851-ben ismét Abday,
utána Feleky és Láng Boldizsár, 1852-ben Csabay Pál, 1853-tól 1856-ig Csabay és
Láng felváltva; 1857-ben Hetényi József és Molnár György, 1858-ban ismét Csabay
Pál, 1860-ban Latabár Endre. 1861. aug. 21-én Skalnitzky Antal és Mecsey Imre
megkezdik az új színház felépítését. Míg az új színház felépült, Reszler István
színházigazgató egy fából épült színkört építtetett a Péterfia ucca elején,
melyben 1861- től 1865-ig játszott. Az új színház megnyílt 1865. okt. 7-én.
Színre került Katona József »Bánk bán«-ja. Jókai írta a prológusi, hatásosan
elszavalta Jókainé Laborfalvi Róza. A prológus szövege: Egy kincse van minden
nemzetnek adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes
anyanyelv. Bálvány ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja És
egytestvérnek vallja ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon
elmerengő idegen, Hogy ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt
századok során Multunk, reményünk, jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy
érte éljünk. Volt a magyarnak fényes éve is, S dicső korának hős emlékeit
Fegyver hegyével égbe írta fel. De csillag és dicsőség messze vannak, Ám ősi
nyelve hódításait Az élő földre írta szellemével. Te anyanyelvünk tiszta
őrhelye, Magyarnak épült ősi Debrecen! Mentsvára féltett szellemkincseinknek.
Sok századon át, amíg nemzetünk Létért ontotta vérét, — egyedül Te őrzéd a
magyar Helikont. A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly sok viszályt kiáll ott
nemzetünknek Meghódíthatlan vára Te valál. Pedig nem voltak sziklasáncaid, Itt
menhelyet és ápolót talált, S hálából kincsét mind e helyre hordta. Körül vihar
dult, villám csattogott, Hazánk virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta a
hulló levélt. Balsors kitörlé a lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk
nevét, S port hinte rá, hogy meg se lássa többé. Te akkor is megőrzésd
kincsedet: Fegyver nem, tűz nem vette tőled el, Sem úr szavának csábja meg nem
ejte. Te, a szegény, a megvetett anyának, Ős szellemünknek hű tanyája lettél, S
ápolgatád, míg újraifjodott. S mit fegyver veszte hős apák kezében, Azt tollal,
ésszel, csengő dal szavával A bölcs utódok újra visszavívták. És újra
Kárpátoktól Adriáig Lett élő nemzet a magyar s Te abban Mekkája a tudós
zarándokoknak. Te szülted a tudóst, ki felvilágolt, Te szülted a hit buzgó
pásztorát, S a költőt, kinek hangja most is ég. Légy üdvözölve ősi Debrecen E
templomünnepélyen, mert bizonnyal Hol nyelvoltárod áll, egy templom az. A szó,
mely üdvözöl, ezt mondja: »most«, S a szó, mely »egykor« számon fogja kérni,
»Miért ez oltár ?« ezt idézi majd. Miért ez oltár ? Honfiáldozatra. Az egyik
szellemét áldozza annak, részvétit más: — s mind kettő áldozat. A honi nyelvnek
ihletett hirdetője, Kinek szívében ég az égi szikra, Tanítson itten híven
érezni. Tanítson hőn szeretni: — hű szívet, Drága hazát és fényes őserényt;
Szeretni mindazt, ami szép s igaz. Hirdesse élő, látható alakban A megdicsőült
ősök tetteit, Hogy lelkesüljön rajtuk nemzedékünk, Hirdesse bűnnek torló
büntetését, Sújtsa hibánkat és javítsa azt, Mutassa fel, mi bennünk szép és
nemes. Legyen világos tükre életünknek; A népszokást, az ősi hagyományt Emlékbe
vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek lelke ránk hagyott, A.z égi szép
költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő szaván: Hogy hallja minden s
higyje, hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb zenéje, Mint a magyar szó,
művész ajkain. »Ezért az oltár!« És nem hogy hízelegjen A kor hibáinak, a rossz
divatnak S visszhangot adjon korcs ízlés szavának. Nem, hogy legyezze könnyelmű
ledérség, Tréfának öltözött botlásait, És édes mérget töltsön a szívekbe. Nem,
hogy fület csiklandó pengetéssel A gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez
szólva, értelem helyett. A puritán hit ősi városában Hiú látványnak nem, — csak
szellemünknek Épülhetett e ház: — »azért ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz,
mely építé, Áldott a szív, amely kigondolá, Áldott a nép, mely érte áldozott,
Áldott a szellem, mely föntartja ezt, S áldott a hon, melynek szolgálni fog.
Jókainé játszotta egyébként Gertrudist is, Molnár György »Bánk«-ja, Rónai Gyula
»Petur«-ja emelték az előadás fényét; Biberach: Gárdonyi Antal, Tiborc: Dózsa
József volt, míg Melindát Libera Gizella alakította. Reszler Istvánt, — egy
gazdag budai polgár fiát 3 évre választották meg igazgatónak, aki hiába
szervezett kiváló művészekből álló opera-, operett- és drámai-együttest, 1866.
tavaszán csődbe jutott. Ekkor alakult meg a debreceni Színügyegylet, mely a
színháznak úgy művészi, mint anyagi irányítását magára vállalván, a város
közönségének jelentős anyagi és erkölcsi gyámolítása mellett megteremtette a
magyar színészet történetében annyira emlékezetes, »debreceni intendaturát«.
Soha az ország vidéki városaiban olyan magas színvonalon álló művésztársulat
nem működött sem azelőtt, sem azután, mint az intendatura kilenc esztendején
keresztül a debreceni színpadon és a társulat állandó nyári állomásán,
Nagyváradon. Élükön Blaha Lujzával, javarészt azok voltak az intendatura
társulatának tagjai, akik később a fővárosi Nemzeti Színháznál, az 1875-ben
megnyílt Népszínháznál és az 1884-ben létesített m. kir. Opera színpadán
aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit. 1867. okt. 1-én megalakult a
színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai együttes díszes névsora után
szerényen húzódik meg a segédszínészek közt Petőfi Zoltánnak, a nagy magyar
költő fiának neve is, az 1867—68-ik évek kimutatásában. 1875. tavaszán oszlott
fel az intendatura, miután sem Kiss Sándor első intendánsa, sem a díszes
tisztségben őt követő Serényi Imre nem tudták feltartóztatni bukásában.
Feloszlásának okait Fráter Imre, a Színügyegylet elnöke, a városhoz küldött
hivatalos jelentésében a »várost gyászba borító kolerajárványnak, a bécsi
pénzválságnak és az országosan érezhető inségnek« tudja be, de az okok közt ott
szerepelnek személyes torzsalkodások is. Az intendatura által korábban
befejezett szezont a »Budapesti Nemzeti Színház tagjaiból alakult
népszínmű-társaság« vendégfellépése pótolja 1875. nyarán. Tizenkét előadást
tartanak nagy művészeink, — ismét csak Blahánéval élükön. A tíz év műsora
imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti, irodalmi törekvéseivel. Az évente
200—210 előadásból 50, az előadásoknak körülbelül egynegyede: opera. 1875. őszétől
kezdve Temesváry Lajos az igazgató. Kiváló művészember, de a színház anyagi
vezetéséhez nem sok szerencséje van. 1878. tavaszán az egykor dúsgazdag
embernek egész vagyona dobra került. Ez év őszétől kezdve »Magyar
Színészegyesület« címmel Mándoky Béla alakítja meg első konzorciumát. Komoly
művészi törekvések jellemzik a konzorcium három éves működését. 1881-ben
Krecsányi Ignác lesz az igazgató, aki szintén művészi színvonalon álló
előadásokat produkál, de 1884. virágvasárnapján mégis fizetésképtelen lesz.
1885-ben Aradi Gerő nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi veszteségekkel zár
le, visszavonulván a színigazgatástól. 1886-ban Nagy Vincét választja meg a
város színigazgatónak, aki azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy Molnár
László, Rónaszéky Gusztáv, Mándoky Béla, Halmay Imre, és Valentin Lajosból álló
konzorcium veszi át tőle a színigazgatást, melyet később Valentin Lajos a saját
maga felelősségére irányít. Nyomorúságos időket él a debreceni színészet, bár a
társulat művészi kvalitásai a világhírűvé lett Kopácsy Juliskával élükön,
elsőranguak. 1890-ben Valentin társul veszi magához Gyöngyi Izsót, aki nagyobb
Összegű pénzörökséghez jutott, melyet a színházigazgatás az utolsó krajcárig
felemésztett. 1891- ben a csődbe került igazgatóktól ismét a társulat tagjaiból
alakult konzorcium veszi át a színhái vezetését, melynek élén Balassa Jenő,
Andorffy Péter, Püspöki Imre, Csiky László és Mátrai József áll. A színtársulat
felsegélyezésére mentőakciót indít a város, Jászai Mari vendégszerepléssel
igyekszik a bajba jutottak ínséges helyzetén segíteni. 1891-ben Leszkay András
földbirtokos vállalkozik a színház igazgatására. Nagy ambícióval kezd az
igazgatáshoz, szakemberekkel véve körül magát. Leszkay nak hervadhatatlan
érdemei vannak a debreceni színészet újból való felvirágoztatása körül. Méltó
utódja a kiváló művész, Tiszay Dezső, aki 1893. őszétől kezdve igazgatja a
színházat. 1896-ban Komjáthy János lesz a színigazgató, előbbieknek méltó
tanítványa. A debreceni színészet 100 éves jubileuma 1898. nov. 27-én zajlott
le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház falába elhelyezett
márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek ez a felirata: »E
ház udvarán a városi tanács által épített _ színpadon tartotta Debrecen sz.
kir. városában az első előadást Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni
Társasága, 1798. augusztus 11-ik napján. A századik évforduló emlékére
kegyelettel a mult iránt, buzdításul a jövőre, a Csokonai-kör.« Délután
megnyitották a színészeti kiállítást, melyen kb. 4000 darab különböző érdekes
tárgy volt látható. Este Komjáthy János társulata díszelőadást tartott, Prielle
Kornélia, Mándoky Béla és neje, Újházi Ede, E. Kovács Gyula, Foltényi Vilmos és
Zilahy Gyula vendégfelléptével. Az előadást Kőrössy Kálmán prológusa vezette
be, utána Kisfaludy Károly »A fösvény« vígjátéka következett, majd a »Bánk bán«
II. felvonása, melyben E. Kovács Gyula Petur bánt, Mándoky Béla a bánt
játszotta; ezután az »Aranylakodalom« c. dramolettet adták, ezt követte
Szigligeti »Cigány«-a; majd a »Hunyadi László« opera II. szakasza; az »Ember
tragédiája« 8-ik színe, végül apotheozis zárta be az ünnepi előadást. Komjáthy
Jánost hat évi elismert működése után Makó Lajos követi a sorban, majd 1905.
szept. havában Zilahy Gyula lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes ünnepet
rendezett az új igazgató a színház fennállásának 40 éves jubileumára, melynek
programmja volt: prológ, dalok, »Bánk bán« Mándoky Bélával, Gárdonyi Antallal,
(II. felv.) és a »Falu rossza« Blaha Lujzával, Finom Rózsi szerepében. 1908-ban
itt üli meg Zilahy Gyula 30 éves jubileumát. 1910-ben megszületik a piros
színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb, ledérebb darabokra. 1913.febr. 17
-én Zilahy írásban beadja lemondását. Előbb volt titkárja, Békés Gyula, majd
Irmay Béla igyekeznek kisegíteni a színtársulat kátyúba jutott szekerét, mikor
jelentkezik színigazgatónak 1913. őszétől kezdve Mezey Béla. 1914. márc. 6-tól
ifj. Ábrányi Emil volt az igazgató. 1914.októberétől számítottan, a háborús
időkben alakult konzorciumok mintájára a színtársulat tagjai megalakítják a
»Debreceni színtársulat magánvállalkozását« 1915. okt. 8-án ülte meg a színház
fennállásának 50 éves jubileumát, Mezey Béla igazgatása alatt. Ekkor ismét
»Bánk bán« került színre, a címszerepet Bihari Ákos játszotta, Melindát Halasi
Mariska, Petur bánt Kemény Lajos. Dec. havában dr. Csűrös Ferenc közművelődési
tanácsos javaslatára határozatilag kimondották, hogy a városi színházat
»Debrecen város Csokonai- színházá«-nak nevezik el és elrendelik, hogy 1916.
jan. 1-től ez az elnevezés használtassák a hivatalos írásban vagy
nyomtatványban. (Az eszme valódi megpendítője Makó Lajos volt, ki még 1902.
júl. havában terjesztett elő ilyen indítványt.) Miután a színházat a városi
tanács időközben hivatalosan is »Csokonai Színház« névvel ruházta fel, 1917-den
Heltai Jenő veszi át annak igazgatását, aki már az előző évben titkos társa
volt Mezeynek. A debreceni Csokonai Színház, nevéhez méltó fényes korszakot ér
meg Heltai igazgatása alatt, művészi teljesítmény tekintetében az intendatura
színvonalához hasonlót. Ő lesz az igazgatója Debrecen második színházának, a
»Vígszínház«-nak is, mely azonban, mikor Heltai visszavonul az igazgatástól,
mozgószínházzá alakul át. 1920. októbertől kezdve Kardoss Géza igazgatja a
debreceni Csokonai Színházat, a közönség legteljesebb elismerése mellett. A
debreceni Csokonai Színház, mely finom ízlésű, műértő közönségének gyámolítása
mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt nevelt a magyar
színpadoknak, méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az emlékezetes
napon ugyanaz a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal
azelőtt a színházat megnyitották: Katona József »Bánk bán«-ja. A város
legmesszebbmenőleg támogatja a színházat. 1928-ban 23.200 pengő
készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon kokszot és 24.000 kw.
áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke: dr. Vásáry István
polgármester. Jegyzője: dr. Baczoni Sándor aljegyző, polgármesteri titkár.
Referense: dr. Csűrös Ferenc közm. tanácsnok. Választott tagok: Balogh István,
dr. Barna László, dr. Fejér Ferenc, dr. Fráter Imre, dr. Freund Jenő, Grósz
Nagy Ferenc, Jóna János, Kardos Gyula, dr. Sz. Kun Béla, dr. Markovits Elemér,
dr. Nyíri Ernő, Poroszlay László, dr. Radó Rezső, Surgóth Jenő, Szőllős Ármin,
Sztankay F. Béla, Wilhelms Emil és Zellinger Ede. Hivatalból tagok: dr. Vargha
Elemér polgármester-helyettes főjegyző, dr. Csürös Ferenc közm. tanácsnok, dr.
Vass Károly tanácsnok, dr. Miszti Károly tiszti főügyész, dr. Láng Sándor
tiszti főorvos, Ary Lajos főszámvevő.
Ez a címszó a Magyar Színművészeti
Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és
korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos
szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált
oldalképet!
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0387.pdf
Az
itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti
lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter
Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai
Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető
Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár
szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes
változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár
Zsuzsanna
A
szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928
HETJEGYUSORSZAM 1025280 Debreceni színészet
PARAGRAFUSJELESSZOKEZDETytelepulesy Debrecen§2§ben yevszamy 1798§20§. aug.
11-én tartották az első színielőadást a »yintezmenyy Fehér ló§8§« udvarán
épített nyári színházban az ytelepulesy erdély§2§i színészek »yintezmenyy
Nemzeti Játszó Társaság§8§« név alatt. A legrégibb fennmaradt színlapok egyike
az »ycimy Indusok Angliában§10§« című vígjátékról szól, amelyet yevszamy
1798§20§. aug. 19-én adtak elő. Ez volt a 8-ik előadás. A társulat 14 tagból
állott, nevezetesebbek: yszemelynevy Kócsi Patkó János§6§ és neje, yszemelynevy
Gidófalvi Jancsó Pál§6§, yszemelynevy Sehy Ferenc§6§, yszemelynevy Kontz
János§6§ és neje, yszemelynevy Láng Ádám János§6§, yszemelynevy Sáska János§6§,
yszemelynevy Medve§6§, stb. yevszamy 1804§20§. nov. 7-én yszemelynevy gróf
Károlyi Józsefné§6§ yintezmenyy megyeri családi színház§8§ának teljes gazdag
felszerelését a yintezmenyy debreceni színtársulat§8§nak adományozta, aminek jó
hatása volt a színészet felvirágzására. Az ytelepulesy erdély§2§i színészek
(yszemelynevy Wesselényi Miklós§6§ pártfogoltjai) minden évben felkeresik
ytelepulesy Debrecen§2§t. yevszamy 1804§20§-ben a »yintezmenyy Fehér ló§8§«
udvarán épített fabódé színház leégett s újra felépítették. yevszamy
1805§20§-ben yszemelynevy Ernyi Mihály§6§ az igazgató. yevszamy 1808§20§-ban a
legnagyobb fizetése volt yszemelynevy Jancsó Pál§6§nak, havonként 50 forintot
kapott. yszemelynevy Székely János§6§ 40 frtos szerződést kötött, neje
yszemelynevy Ungár Anikó§6§ 35 frtot kapott, stb. yevszamy 1809§20§-ben
készültek ytelepulesy Debrecen§2§ben az első páholyok; mindössze 6 és
mindenikbe 4 személy fért el. yevszamy 1811§20§-től 3 évig yszemelynevy Gulácsy
Antal§6§ veszi át a színház vezetését. A tagok ezen időben a következők voltak:
yszemelynevy Éder György§6§, yszemelynevy Sáska János§6§, yszemelynevy Kántor Gerzson§6§
és neje, yszemelynevy Balogh István§6§, yszemelynevy Horváth§6§, yszemelynevy
Simonffy§6§, yszemelynevy Udvarhelyi Miklós§6§, yszemelynevy Némethy
Györgyné§6§, yszemelynevy Juhász Juliánna§6§, stb. yevszamy 1814§20§. febr.
1-én yszemelynevy dr. Sándorffy József§6§ ytelepulesy nagyvárad§2§i főorvos 10
évre bérbe veszi a színházat. Ekkor fejlődik ki a ytelepulesy debrecen§2§—
ytelepulesy nagyvárad§2§i színészet nemes hivatása. Ez a szövetség yevszamy
1824§20§-ben, yszemelynevy Sándorffy§6§ halálával felbomlik. Ekkor yszemelynevy
Láng Ádám§6§ veszi át a társulatot. yevszamy 1825§20§-ben yszemelynevy Megyeri
Károly§6§ itt az igazgató, yevszamy 1826§20§-ban yszemelynevy Éder György§6§.
yevszamy 1828§20§-ban itt működik yszemelynevy Pergő Celesztin§6§, yevszamy
1829§20§-30- ban yszemelynevy Déryné§6§, yszemelynevy Pályi Elek§6§,
yszemelynevy Szentpétery Zsigmond§6§, yszemelynevy Szerdahelyi József§6§,
yszemelynevy Egressy Gábor§6§. yevszamy 1830§20§-ban aytelepulesy kassa§2§i
társulat (»yintezmenyy Felsőmagyarországi pártfogolt kassai dal- és színjátszó
társaság§8§«) keresi fel a várost. yevszamy 1833§20§—34- ben is ez a társulat
járt ytelepulesy Debrecen§2§ben. Az első színház leégése óta a yszemelynevy
Szűcs§6§- vagy yszemelynevy Varga§6§-színben voltak az előadások. yevszamy
1835§20§. aug. 1-ső napján a Harmincados-közben yszemelynevy Nánássy Gábor§6§
tanácsnok megnyitja az új színházat »ycimy Mátyás király Pozsonyban vagy a
féltés gyötrelme§10§« c. eredeti vígjátékkal, írta yszemelynevy Kovács Pál§6§ orvos.
E színházban 25 évnél tovább szolgálták a magyar Tháliát. Itt játszott:
yszemelynevy Éder György§6§, yszemelynevy Csabay Pál§6§, yszemelynevy Fáncsy
Lajos§6§, yszemelynevy László József§6§ és yszemelynevy Szákffy József§6§
színtársulata. yevszamy 1836§20§. márc. 3-án itt lépett színpadra yszemelynevy
Arany János§6§ az »ycimy Ördög Róbert§10§«-ben. yevszamy 1837§20§-ben
yszemelynevy Szákffy§6§, azután yevszamy 1840§20§-ig yszemelynevy Éder
György§6§ az igazgató. A további években a következő igazgatók nyerik el a
yintezmenyy debreceni színház§8§at: yevszamy 1844§20§—45-ben yszemelynevy
Komáromy Sámuel§6§, yszemelynevy Könyves Lajos§6§, yszemelynevy Váradi Pál§6§
és yszemelynevy Fejér Károly§6§; yevszamy 1846§20§—47-ben yszemelynevy Feleky
Miklós§6§, yevszamy 1848§20§—49-ben yszemelynevy Abday Sándor§6§. yevszamy
1851§20§-ben ismét yszemelynevy Abday§6§, utána yszemelynevy Feleky§6§ és
yszemelynevy Láng Boldizsár§6§, yevszamy 1852§20§-ben yszemelynevy Csabay
Pál§6§, yevszamy 1853§20§-tól yevszamy 1856§20§-ig yszemelynevy Csabay§6§ és
yszemelynevy Láng§6§ felváltva; yevszamy 1857§20§-ben yszemelynevy Hetényi
József§6§ és yszemelynevy Molnár György§6§, yevszamy 1858§20§-ban ismét
yszemelynevy Csabay Pál§6§, yevszamy 1860§20§-ban yszemelynevy Latabár Endre§6§.
yevszamy 1861§20§. aug. 21-én yszemelynevy Skalnitzky Antal§6§ és yszemelynevy
Mecsey Imre§6§ megkezdik az új színház felépítését. Míg az új színház felépült,
yszemelynevy Reszler István§6§ színházigazgató egy fából épült színkört
építtetett a Péterfia ucca elején, melyben yevszamy 1861§20§- től yevszamy
1865§20§-ig játszott. Az új színház megnyílt yevszamy 1865§20§. okt. 7-én.
Színre került yszemelynevy Katona József§6§ »ycimy Bánk bán§10§«-ja.
yszemelynevy Jókai§6§ írta a prológusi, hatásosan elszavalta yszemelynevy
Jókainé Laborfalvi Róza§6§. A prológus szövege: Egy kincse van minden nemzetnek
adva, Míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv. Bálvány
ez, mely előtt találkozik Az ellentétek minden árnyalatja És egytestvérnek
vallja ott magát. Oh, boldogabb országok gyermeke! Hazánkon elmerengő idegen,
Hogy ezt mi úgy szeretjük, ne csodáld. Nekünk e kincs volt századok során
Multunk, reményünk, jelenünk, S mert benne élünk, kell, hogy érte éljünk. Volt
a magyarnak fényes éve is, S dicső korának hős emlékeit Fegyver hegyével égbe
írta fel. De csillag és dicsőség messze vannak, Ám ősi nyelve hódításait Az élő
földre írta szellemével. Te anyanyelvünk tiszta őrhelye, Magyarnak épült ősi
ytelepulesy Debrecen§2§! Mentsvára féltett szellemkincseinknek. Sok századon
át, amíg nemzetünk Létért ontotta vérét, — egyedül Te őrzéd a magyar Helikont.
A harcosok hosszú, súlyos éveiben Oly sok viszályt kiáll ott nemzetünknek
Meghódíthatlan vára Te valál. Pedig nem voltak sziklasáncaid, Itt menhelyet és
ápolót talált, S hálából kincsét mind e helyre hordta. Körül vihar dult, villám
csattogott, Hazánk virágát fegyver tépte le, S a vész szétszórta a hulló
levélt. Balsors kitörlé a lét könyviből, Önnön vérünkkel, nemzetünk nevét, S
port hinte rá, hogy meg se lássa többé. Te akkor is megőrzésd kincsedet:
Fegyver nem, tűz nem vette tőled el, Sem úr szavának csábja meg nem ejte. Te, a
szegény, a megvetett anyának, Ős szellemünknek hű tanyája lettél, S ápolgatád,
míg újraifjodott. S mit fegyver veszte hős apák kezében, Azt tollal, ésszel,
csengő dal szavával A bölcs utódok újra visszavívták. És újra ytelepulesy
Kárpátok§2§tól ytelepulesy Adriá§2§ig Lett élő nemzet a magyar s Te abban
Mekkája a tudós zarándokoknak. Te szülted a tudóst, ki felvilágolt, Te szülted
a hit buzgó pásztorát, S a költőt, kinek hangja most is ég. Légy üdvözölve ősi
ytelepulesy Debrecen§2§ E templomünnepélyen, mert bizonnyal Hol nyelvoltárod
áll, egy templom az. A szó, mely üdvözöl, ezt mondja: »most«, S a szó, mely
»egykor« számon fogja kérni, »Miért ez oltár ?« ezt idézi majd. Miért ez oltár
? Honfiáldozatra. Az egyik szellemét áldozza annak, részvétit más: — s mind
kettő áldozat. A honi nyelvnek ihletett hirdetője, Kinek szívében ég az égi
szikra, Tanítson itten híven érezni. Tanítson hőn szeretni: — hű szívet, Drága
hazát és fényes őserényt; Szeretni mindazt, ami szép s igaz. Hirdesse élő,
látható alakban A megdicsőült ősök tetteit, Hogy lelkesüljön rajtuk
nemzedékünk, Hirdesse bűnnek torló büntetését, Sújtsa hibánkat és javítsa azt,
Mutassa fel, mi bennünk szép és nemes. Legyen világos tükre életünknek; A
népszokást, az ősi hagyományt Emlékbe vésve, tartogassa fenn. S amit költőknek
lelke ránk hagyott, A.z égi szép költészet hangzatát, Zendítse meg művészet hő
szaván: Hogy hallja minden s higyje, hogyha hallá, Hogy nincs a földnek édesebb
zenéje, Mint a magyar szó, művész ajkain. »Ezért az oltár!« És nem hogy
hízelegjen A kor hibáinak, a rossz divatnak S visszhangot adjon korcs ízlés
szavának. Nem, hogy legyezze könnyelmű ledérség, Tréfának öltözött botlásait,
És édes mérget töltsön a szívekbe. Nem, hogy fület csiklandó pengetéssel A
gondolattól elszoktassa népünk, Érzékhez szólva, értelem helyett. A puritán hit
ősi városában Hiú látványnak nem, — csak szellemünknek Épülhetett e ház: —
»azért ez oltár!«, — S áldott legyen a kéz, mely építé, Áldott a szív, amely
kigondolá, Áldott a nép, mely érte áldozott, Áldott a szellem, mely föntartja
ezt, S áldott a hon, melynek szolgálni fog. yszemelynevy Jókainé§6§ játszotta
egyébként yszerepy Gertrudis§12§t is, yszemelynevy Molnár György§6§ »yszerepy
Bánk§12§«-ja, yszemelynevy Rónai Gyula§6§ »yszerepy Petur§12§«-ja emelték az
előadás fényét; yszerepy Biberach§12§: yszemelynevy Gárdonyi Antal§6§, yszerepy
Tiborc§12§: yszemelynevy Dózsa József§6§ volt, míg yszerepy Melindá§12§t
yszemelynevy Libera Gizella§6§ alakította. yszemelynevy Reszler István§6§t, —
egy gazdag ytelepulesy buda§2§i polgár fiát 3 évre választották meg
igazgatónak, aki hiába szervezett kiváló művészekből álló opera-, operett- és
drámai-együttest, yevszamy 1866§20§. tavaszán csődbe jutott. Ekkor alakult meg
a yintezmenyy debreceni Színügyegylet§8§, mely a színháznak úgy művészi, mint
anyagi irányítását magára vállalván, a város közönségének jelentős anyagi és
erkölcsi gyámolítása mellett megteremtette a magyar színészet történetében
annyira emlékezetes, »yintezmenyy debreceni intendaturá§8§t«. Soha az ország
vidéki városaiban olyan magas színvonalon álló művésztársulat nem működött sem
azelőtt, sem azután, mint az intendatura kilenc esztendején keresztül a
ytelepulesy debrecen§2§i színpadon és a társulat állandó nyári állomásán,
ytelepulesy Nagyvárad§2§on. Élükön yszemelynevy Blaha Lujzá§6§val, javarészt
azok voltak az intendatura társulatának tagjai, akik később a yintezmenyy
fővárosi Nemzeti Színház§8§nál, az yevszamy 1875§20§-ben megnyílt yintezmenyy
Népszínház§8§nál és az yevszamy 1884§20§-ben létesített yintezmenyy m. kir.
Opera§8§ színpadán aratták magasba lendült pályafutásuk sikereit. yevszamy
1867§20§. okt. 1-én megalakult a színészek nyugdíjintézete. Az énekes és drámai
együttes díszes névsora után szerényen húzódik meg a segédszínészek közt
yszemelynevy Petőfi Zoltán§6§nak, a nagy magyar költő fiának neve is, az
yevszamy 1867§20§—68-ik évek kimutatásában. yevszamy 1875§20§. tavaszán oszlott
fel az intendatura, miután sem yszemelynevy Kiss Sándor§6§ első intendánsa, sem
a díszes tisztségben őt követő yszemelynevy Serényi Imre§6§ nem tudták
feltartóztatni bukásában. Feloszlásának okait yszemelynevy Fráter Imre§6§, a
yintezmenyy Színügyegylet§8§ elnöke, a városhoz küldött hivatalos jelentésében
a »várost gyászba borító kolerajárványnak, a ytelepulesy bécs§2§i pénzválságnak
és az országosan érezhető inségnek« tudja be, de az okok közt ott szerepelnek
személyes torzsalkodások is. Az intendatura által korábban befejezett szezont a
»yintezmenyy Budapesti Nemzeti Színház§8§ tagjaiból alakult népszínmű-társaság«
vendégfellépése pótolja yevszamy 1875§20§. nyarán. Tizenkét előadást tartanak
nagy művészeink, — ismét csak yszemelynevy Blaháné§6§val élükön. A tíz év
műsora imponáló, a magyar klasszikus zeneművészeti, irodalmi törekvéseivel. Az
évente 200—210 előadásból 50, az előadásoknak körülbelül egynegyede: opera.
yevszamy 1875§20§. őszétől kezdve yszemelynevy Temesváry Lajos§6§ az igazgató.
Kiváló művészember, de a színház anyagi vezetéséhez nem sok szerencséje van.
yevszamy 1878§20§. tavaszán az egykor dúsgazdag embernek egész vagyona dobra
került. Ez év őszétől kezdve »yintezmenyy Magyar Színészegyesület§8§« címmel
yszemelynevy Mándoky Béla§6§ alakítja meg első konzorciumát. Komoly művészi
törekvések jellemzik a konzorcium három éves működését. yevszamy 1881§20§-ben
yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§ lesz az igazgató, aki szintén művészi
színvonalon álló előadásokat produkál, de yevszamy 1884§20§. virágvasárnapján
mégis fizetésképtelen lesz. yevszamy 1885§20§-ben yszemelynevy Aradi Gerő§6§
nyitja meg a szezont, melyet nagy anyagi veszteségekkel zár le, visszavonulván
a színigazgatástól. yevszamy 1886§20§-ban yszemelynevy Nagy Vincé§6§t választja
meg a város színigazgatónak, aki azonban ez év decemberében csődbe jut. Egy
yszemelynevy Molnár László§6§, yszemelynevy Rónaszéky Gusztáv§6§, yszemelynevy
Mándoky Béla§6§, yszemelynevy Halmay Imre§6§, és yszemelynevy Valentin
Lajos§6§ból álló konzorcium veszi át tőle a színigazgatást, melyet később
yszemelynevy Valentin Lajos§6§ a saját maga felelősségére irányít. Nyomorúságos
időket él a ytelepulesy debrecen§2§i színészet, bár a társulat művészi
kvalitásai a világhírűvé lett yszemelynevy Kopácsy Juliská§6§val élükön,
elsőranguak. yevszamy 1890§20§-ben yszemelynevy Valentin§6§ társul veszi
magához yszemelynevy Gyöngyi Izsó§6§t, aki nagyobb Összegű pénzörökséghez
jutott, melyet a színházigazgatás az utolsó krajcárig felemésztett. yevszamy
1891§20§- ben a csődbe került igazgatóktól ismét a társulat tagjaiból alakult
konzorcium veszi át a színhái vezetését, melynek élén yszemelynevy Balassa
Jenő§6§, yszemelynevy Andorffy Péter§6§, yszemelynevy Püspöki Imre§6§,
yszemelynevy Csiky László§6§ és yszemelynevy Mátrai József§6§ áll. A
színtársulat felsegélyezésére mentőakciót indít a város, yszemelynevy Jászai
Mari§6§ vendégszerepléssel igyekszik a bajba jutottak ínséges helyzetén
segíteni. yevszamy 1891§20§-ben yszemelynevy Leszkay András§6§ földbirtokos
vállalkozik a színház igazgatására. Nagy ambícióval kezd az igazgatáshoz,
szakemberekkel véve körül magát. yszemelynevy Leszkay§6§ nak hervadhatatlan
érdemei vannak a ytelepulesy debrecen§2§i színészet újból való felvirágoztatása
körül. Méltó utódja a kiváló művész, yszemelynevy Tiszay Dezső§6§, aki yevszamy
1893§20§. őszétől kezdve igazgatja a színházat. yevszamy 1896§20§-ban
yszemelynevy Komjáthy János§6§ lesz a színigazgató, előbbieknek méltó
tanítványa. A ytelepulesy debrecen§2§i színészet 100 éves jubileuma yevszamy 1898§20§.
nov. 27-én zajlott le. A vármegyeházán díszgyűlés volt, utána a vármegyeház
falába elhelyezett márvány emléktábla ünnepies leleplezése következett, melynek
ez a felirata: »E ház udvarán a városi tanács által épített _ színpadon
tartotta ytelepulesy Debrecen§2§ sz. kir. városában az első előadást
yintezmenyy Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága§8§, yevszamy
1798§20§. augusztus 11-ik napján. A századik évforduló emlékére kegyelettel a
mult iránt, buzdításul a jövőre, a yintezmenyy Csokonai-kör§8§.« Délután
megnyitották a színészeti kiállítást, melyen kb. 4000 darab különböző érdekes
tárgy volt látható. Este yszemelynevy Komjáthy János§6§ társulata díszelőadást
tartott, yszemelynevy Prielle Kornélia§6§, yszemelynevy Mándoky Béla§6§ és neje,
yszemelynevy Újházi Ede§6§, yszemelynevy E. Kovács Gyula§6§, yszemelynevy
Foltényi Vilmos§6§ és yszemelynevy Zilahy Gyula§6§ vendégfelléptével. Az
előadást yszemelynevy Kőrössy Kálmán§6§ prológusa vezette be, utána
yszemelynevy Kisfaludy Károly§6§ »ycimy A fösvény§10§« vígjátéka következett,
majd a »ycimy Bánk bán§10§« II. felvonása, melyben yszemelynevy E. Kovács
Gyula§6§ yszerepy Petur bán§12§t, yszemelynevy Mándoky Béla§6§ a yszerepy
bán§12§t játszotta; ezután az »ycimy Aranylakodalom§10§« c. dramolettet adták,
ezt követte yszemelynevy Szigligeti§6§ »ycimy Cigány§10§«-a; majd a »ycimy
Hunyadi László§10§« opera II. szakasza; az »ycimy Ember tragédiája§10§« 8-ik
színe, végül apotheozis zárta be az ünnepi előadást. yszemelynevy Komjáthy
János§6§t hat évi elismert működése után yszemelynevy Makó Lajos§6§ követi a
sorban, majd yevszamy 1905§20§. szept. havában yszemelynevy Zilahy Gyula§6§
lesz az igazgató. Ez év okt. havában díszes ünnepet rendezett az új igazgató a
színház fennállásának 40 éves jubileumára, melynek programmja volt: prológ,
dalok, »ycimy Bánk bán§10§« yszemelynevy Mándoky Bélá§6§val, yszemelynevy
Gárdonyi Antal§6§lal, (II. felv.) és a »ycimy Falu rossza§10§« yszemelynevy
Blaha Lujzá§6§val, yszerepy Finom Rózsi§12§ szerepében. yevszamy 1908§20§-ban
itt üli meg yszemelynevy Zilahy Gyula§6§ 30 éves jubileumát. yevszamy
1910§20§-ben megszületik a piros színlap, mintegy figyelmeztetésül a könnyebb,
ledérebb darabokra. yevszamy 1913§20§.febr. 17 -én yszemelynevy Zilahy§6§
írásban beadja lemondását. Előbb volt titkárja, yszemelynevy Békés Gyula§6§,
majd yszemelynevy Irmay Béla§6§ igyekeznek kisegíteni a színtársulat kátyúba
jutott szekerét, mikor jelentkezik színigazgatónak yevszamy 1913§20§. őszétől
kezdve yszemelynevy Mezey Béla§6§. yevszamy 1914§20§. márc. 6-tól yszemelynevy
ifj. Ábrányi Emil§6§ volt az igazgató. yevszamy 1914§20§.októberétől
számítottan, a háborús időkben alakult konzorciumok mintájára a színtársulat
tagjai megalakítják a »yintezmenyy Debreceni színtársulat§8§
magánvállalkozását« yevszamy 1915§20§. okt. 8-án ülte meg a színház
fennállásának 50 éves jubileumát, yszemelynevy Mezey Béla§6§ igazgatása alatt.
Ekkor ismét »ycimy Bánk bán§10§« került színre, a címszerepet yszemelynevy
Bihari Ákos§6§ játszotta, yszerepy Melindá§12§t yszemelynevy Halasi Mariska§6§,
yszerepy Petur bán§12§t yszemelynevy Kemény Lajos§6§. Dec. havában yszemelynevy
dr. Csűrös Ferenc§6§ közművelődési tanácsos javaslatára határozatilag
kimondották, hogy a városi színházat »ytelepulesy Debrecen§2§ város yintezmenyy
Csokonai- színházá§8§«-nak nevezik el és elrendelik, hogy yevszamy 1916§20§.
jan. 1-től ez az elnevezés használtassák a hivatalos írásban vagy
nyomtatványban. (Az eszme valódi megpendítője yszemelynevy Makó Lajos§6§ volt,
ki még yevszamy 1902§20§. júl. havában terjesztett elő ilyen indítványt.)
Miután a színházat a városi tanács időközben hivatalosan is »yintezmenyy
Csokonai Színház§8§« névvel ruházta fel, yevszamy 1917§20§-den yszemelynevy
Heltai Jenő§6§ veszi át annak igazgatását, aki már az előző évben titkos társa
volt yszemelynevy Mezey§6§nek. A yintezmenyy debreceni Csokonai Színház§8§,
nevéhez méltó fényes korszakot ér meg yszemelynevy Heltai§6§ igazgatása alatt,
művészi teljesítmény tekintetében az intendatura színvonalához hasonlót. Ő lesz
az igazgatója ytelepulesy Debrecen§2§ második színházának, a »yintezmenyy
Vígszínház§8§«-nak is, mely azonban, mikor yszemelynevy Heltai§6§ visszavonul
az igazgatástól, mozgószínházzá alakul át. yevszamy 1920§20§. októbertől kezdve
yszemelynevy Kardoss Géza§6§ igazgatja a yintezmenyy debreceni Csokonai
Színház§8§at, a közönség legteljesebb elismerése mellett. A yintezmenyy
debreceni Csokonai Színház§8§, mely finom ízlésű, műértő közönségének
gyámolítása mellett, különösen a múltban, annyi kiváló művészt nevelt a magyar
színpadoknak, méltán ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az emlékezetes
napon ugyanaz a darab került színre, amellyel több mint egy félszázaddal
azelőtt a színházat megnyitották: yszemelynevy Katona József§6§ »ycimy Bánk
bán§10§«-ja. A város legmesszebbmenőleg támogatja a színházat. yevszamy
1928§20§-ban 23.200 pengő készpénz-szubvenciót adott neki, továbbá 12 waggon
kokszot és 24.000 kw. áramot. Állandó színügyi bizottsága van, melynek elnöke:
yszemelynevy dr. Vásáry István§6§ polgármester. Jegyzője: yszemelynevy dr.
Baczoni Sándor§6§ aljegyző, polgármesteri titkár. Referense: yszemelynevy dr.
Csűrös Ferenc§6§ közm. tanácsnok. Választott tagok: yszemelynevy Balogh
István§6§, yszemelynevy dr. Barna László§6§, yszemelynevy dr. Fejér Ferenc§6§,
yszemelynevy dr. Fráter Imre§6§, yszemelynevy dr. Freund Jenő§6§, yszemelynevy
Grósz Nagy Ferenc§6§, yszemelynevy Jóna János§6§, yszemelynevy Kardos Gyula§6§,
yszemelynevy dr. Sz. Kun Béla§6§, yszemelynevy dr. Markovits Elemér§6§,
yszemelynevy dr. Nyíri Ernő§6§, yszemelynevy Poroszlay László§6§, yszemelynevy
dr. Radó Rezső§6§, yszemelynevy Surgóth Jenő§6§, yszemelynevy Szőllős Ármin§6§,
yszemelynevy Sztankay F. Béla§6§, yszemelynevy Wilhelms Emil§6§ és yszemelynevy
Zellinger Ede§6§. Hivatalból tagok: yszemelynevy dr. Vargha Elemér§6§
polgármester-helyettes főjegyző, yszemelynevy dr. Csürös Ferenc§6§ közm.
tanácsnok, yszemelynevy dr. Vass Károly§6§ tanácsnok, yszemelynevy dr. Miszti
Károly§6§ tiszti főügyész, yszemelynevy dr. Láng Sándor§6§ tiszti főorvos,
yszemelynevy Ary Lajos§6§ főszámvevő.
CSAKKOD 1025280 yintezmenyy Debreceni
színészet§8§ ytelepulesy Debrecen§2§ yevtizedy 179§30§ yintezmenyy Fehér ló§8§
ytelepulesy erdély§2§ yintezmenyy Nemzeti Játszó Társaság§8§ ycimy Indusok
Angliában§10§ yevtizedy 179§30§ yszemelynevy Kócsi Patkó János§6§ yszemelynevy
Gidófalvi Jancsó Pál§6§ yszemelynevy Sehy Ferenc§6§ yszemelynevy Kontz János§6§
yszemelynevy Láng Ádám János§6§ yszemelynevy Sáska János§6§ yszemelynevy
Medve§6§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy gróf Károlyi Józsefne§6§ yintezmenyy
megyeri családi színház§8§ yintezmenyy debreceni színtársulat§8§ ytelepulesy
erdély§2§ yszemelynevy Wesselényi Miklós§6§ ytelepulesy Debrecen§2§ yevtizedy
180§30§ yintezmenyy Fehér ló§8§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Ernyi Mihály§6§ yevtizedy
180§30§ yszemelynevy Jancsó Pál§6§ yszemelynevy Székely János§6§ yszemelynevy
Ungár Anikó§6§ yevtizedy 180§30§ ytelepulesy Debrecen§2§ yevtizedy 181§30§
yszemelynevy Gulácsy Antal§6§ yszemelynevy Éder György§6§ yszemelynevy Sáska
János§6§ yszemelynevy Kántor Gerzson§6§ yszemelynevy Balogh István§6§
yszemelynevy Horváth§6§ yszemelynevy Simonffy§6§ yszemelynevy Udvarhelyi
Miklós§6§ yszemelynevy Némethy Györgyne§6§ yszemelynevy Juhász Juliánna§6§
yevtizedy 181§30§ yszemelynevy dr. Sándorffy József§6§ ytelepulesy nagyvárad§2§
ytelepulesy debrecen§2§ ytelepulesy nagyvárad§2§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy
Sándorffy§6§ yszemelynevy Láng Ádám§6§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Megyeri
Károly§6§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Éder György§6§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy
Pergő Celesztin§6§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Déryne§6§ yszemelynevy Pályi
Elek§6§ yszemelynevy Szentpétery Zsigmond§6§ yszemelynevy Szerdahelyi József§6§
yszemelynevy Egressy Gábor§6§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy kassa§2§
yintezmenyy Felsőmagyarországi pártfogolt kassai dal- és színjátszó társaság§8§
yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Debrecen§2§ yszemelynevy Szűcs§6§ yszemelynevy
Varga§6§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Nánássy Gábor§6§ ycimy Mátyás király
Pozsonyban vagy a féltés gyötrelme§10§ yszemelynevy Kovács Pál§6§ yszemelynevy
Éder György§6§ yszemelynevy Csabay Pál§6§ yszemelynevy Fáncsy Lajos§6§
yszemelynevy László József§6§ yszemelynevy Szákffy József§6§ yevtizedy 183§30§
yszemelynevy Arany János§6§ ycimy Ördög Róbert§10§ yevtizedy 183§30§
yszemelynevy Szákffy§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Éder György§6§
yintezmenyy debreceni színház§8§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Komáromy
Sámuel§6§ yszemelynevy Könyves Lajos§6§ yszemelynevy Váradi Pál§6§ yszemelynevy
Fejér Károly§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Feleky Miklós§6§ yevtizedy
184§30§ yszemelynevy Abday Sándor§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Abday§6§
yszemelynevy Feleky§6§ yszemelynevy Láng Boldizsár§6§ yevtizedy 185§30§
yszemelynevy Csabay Pál§6§ yevtizedy 185§30§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy
Csabay§6§ yszemelynevy Láng§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Hetényi József§6§
yszemelynevy Molnár György§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Csabay Pál§6§
yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Latabár Endre§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy
Skalnitzky Antal§6§ yszemelynevy Mecsey Imre§6§ yszemelynevy Reszler István§6§
yevtizedy 186§30§ yevtizedy 186§30§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Katona
József§6§ ycimy Bánk bán§10§ yszemelynevy Jókai§6§ yszemelynevy Jókainé
Laborfalvi Róza§6§ ytelepulesy Debrecen§2§ ytelepulesy Kárpátok§2§ ytelepulesy
Adria§2§ ytelepulesy Debrecen§2§ yszemelynevy Jókaine§6§ yszerepy Gertrudis§12§
yszemelynevy Molnár György§6§ yszerepy Bánk§12§ yszemelynevy Rónai Gyula§6§
yszerepy Petur§12§ yszerepy Biberach§12§ yszemelynevy Gárdonyi Antal§6§
yszerepy Tiborc§12§ yszemelynevy Dózsa József§6§ yszerepy Melinda§12§
yszemelynevy Libera Gizella§6§ yszemelynevy Reszler István§6§ ytelepulesy
buda§2§ yevtizedy 186§30§ yintezmenyy debreceni Színügyegylet§8§ yintezmenyy
debreceni intendatura§8§ ytelepulesy debrecen§2§ ytelepulesy Nagyvárad§2§
yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yintezmenyy fővárosi Nemzeti Színház§8§ yevtizedy
187§30§ yintezmenyy Népszínház§8§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy m. kir.
Opera§8§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Petőfi Zoltán§6§ yevtizedy 186§30§
yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Kiss Sándor§6§ yszemelynevy Serényi Imre§6§
yszemelynevy Fráter Imre§6§ yintezmenyy Színügyegylet§8§ ytelepulesy bécs§2§
yintezmenyy Budapesti Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy
Blaháne§6§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Temesváry Lajos§6§ yevtizedy 187§30§
yintezmenyy Magyar Színészegyesület§8§ yszemelynevy Mándoky Béla§6§ yevtizedy
188§30§ yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 188§30§
yszemelynevy Aradi Gerő§6§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Nagy Vince§6§
yszemelynevy Molnár László§6§ yszemelynevy Rónaszéky Gusztáv§6§ yszemelynevy
Mándoky Béla§6§ yszemelynevy Halmay Imre§6§ yszemelynevy Valentin Lajos§6§
yszemelynevy Valentin Lajos§6§ ytelepulesy debrecen§2§ yszemelynevy Kopácsy
Juliska§6§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Valentin§6§ yszemelynevy Gyöngyi
Izsó§6§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Balassa Jenő§6§ yszemelynevy Andorffy
Péter§6§ yszemelynevy Püspöki Imre§6§ yszemelynevy Csiky László§6§ yszemelynevy
Mátrai József§6§ yszemelynevy Jászai Mari§6§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy
Leszkay András§6§ yszemelynevy Leszkay§6§ ytelepulesy debrecen§2§ yszemelynevy
Tiszay Dezső§6§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Komjáthy
János§6§ ytelepulesy debrecen§2§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Debrecen§2§
yintezmenyy Báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága§8§ yevtizedy
179§30§ yintezmenyy Csokonai-kör§8§ yszemelynevy Komjáthy János§6§ yszemelynevy
Prielle Kornélia§6§ yszemelynevy Mándoky Béla§6§ yszemelynevy Újházi Ede§6§
yszemelynevy E. Kovács Gyula§6§ yszemelynevy Foltényi Vilmos§6§ yszemelynevy
Zilahy Gyula§6§ yszemelynevy Kőrössy Kálmán§6§ yszemelynevy Kisfaludy Károly§6§
ycimy A fösvény§10§ ycimy Bánk bán§10§ yszemelynevy E. Kovács Gyula§6§ yszerepy
Petur bán§12§ yszemelynevy Mándoky Béla§6§ yszerepy bán§12§ ycimy
Aranylakodalom§10§ yszemelynevy Szigligeti§6§ ycimy Cigány§10§ ycimy Hunyadi
László§10§ ycimy Ember tragédiája§10§ yszemelynevy Komjáthy János§6§
yszemelynevy Makó Lajos§6§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Zilahy Gyula§6§ ycimy
Bánk bán§10§ yszemelynevy Mándoky Béla§6§ yszemelynevy Gárdonyi Antal§6§ ycimy
Falu rossza§10§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszerepy Finom Rózsi§12§ yevtizedy
190§30§ yszemelynevy Zilahy Gyula§6§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§
yszemelynevy Zilahy§6§ yszemelynevy Békés Gyula§6§ yszemelynevy Irmay Béla§6§
yevtizedy 191§30§ yszemelynevy Mezey Béla§6§ yevtizedy 191§30§ yszemelynevy
ifj. Ábrányi Emil§6§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Debreceni színtársulat§8§
yevtizedy 191§30§ yszemelynevy Mezey Béla§6§ ycimy Bánk bán§10§ yszemelynevy
Bihari Ákos§6§ yszerepy Melinda§12§ yszemelynevy Halasi Mariska§6§ yszerepy
Petur bán§12§ yszemelynevy Kemény Lajos§6§ yszemelynevy dr. Csűrös Ferenc§6§
ytelepulesy Debrecen§2§ yintezmenyy Csokonai- színháza§8§ yevtizedy 191§30§
yszemelynevy Makó Lajos§6§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Csokonai Színház§8§
yevtizedy 191§30§ yszemelynevy Heltai Jenő§6§ yszemelynevy Mezey§6§ yintezmenyy
debreceni Csokonai Színház§8§ yszemelynevy Heltai§6§ ytelepulesy Debrecen§2§
yintezmenyy Vígszínház§8§ yszemelynevy Heltai§6§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy
Kardoss Géza§6§ yintezmenyy debreceni Csokonai Színház§8§ yintezmenyy debreceni
Csokonai Színház§8§ yszemelynevy Katona József§6§ ycimy Bánk bán§10§ yevtizedy
192§30§ yszemelynevy dr. Vásáry István§6§ yszemelynevy dr. Baczoni Sándor§6§
yszemelynevy dr. Csűrös Ferenc§6§ yszemelynevy Balogh István§6§ yszemelynevy
dr. Barna László§6§ yszemelynevy dr. Fejér Ferenc§6§ yszemelynevy dr. Fráter
Imre§6§ yszemelynevy dr. Freund Jenő§6§ yszemelynevy Grósz Nagy Ferenc§6§
yszemelynevy Jóna János§6§ yszemelynevy Kardos Gyula§6§ yszemelynevy dr. Sz.
Kun Béla§6§ yszemelynevy dr. Markovits Elemér§6§ yszemelynevy dr. Nyíri Ernő§6§
yszemelynevy Poroszlay László§6§ yszemelynevy dr. Radó Rezső§6§ yszemelynevy
Surgóth Jenő§6§ yszemelynevy Szőllős Ármin§6§ yszemelynevy Sztankay F. Béla§6§
yszemelynevy Wilhelms Emil§6§ yszemelynevy Zellinger Ede§6§ yszemelynevy dr.
Vargha Elemér§6§ yszemelynevy dr. Csürös Ferenc§6§ yszemelynevy dr. Vass
Károly§6§ yszemelynevy dr. Miszti Károly§6§ yszemelynevy dr. Láng Sándor§6§
yszemelynevy Ary Lajos§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1025280.htm
Ha hibát talál, keressen meg minket:
elit.project.2010s@gmail.com