1026380.htm

Cimszó: Déryné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

noinevcimszo

szuletesievtized: 1795

Szócikk: Déryné - (Schenbach, - eredetileg Scheckenbach - Széppataki Róza). A jászberényi kis patika mögötti szobákban fejlődik egy sápkóros, kócszőke hajú, szeplős leányka, akinek nagy feje, kezelába, cingár hangja van é fogalommal sem bír arról, mi a színész. Egy-kettőre felcseperedik, a leánnyal elégedetlen apa fiúsan járatja, nemét eltitkolja, doktort akar belőle nevelni. De a sors közbevág, az apa meghal, a kislány lány marad és nem felcser lesz belőle, de valami más, akinek a neve beszámyalta a »két magyar haza« annyi zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője lett. Igaz, hogy csak Kassa, Pécs és Pozsony—Brassó között ismerték, szerették, rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart a nagyvilágé lenni, csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő, énekesnő és írónő lett belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába emeli s amíg a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról valahol is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját vesztett kis gömböcöt — Dérynét, mindig csodálattal fogják emlegetni. 1793. dec. 23-án született Jászberényben és megh. 1872. szept. 29-én, Miskolcon. Tizenegy éves korában került fel Pestre és akkor látott először színielőadást, a Wesselényi-féle kolozsvári társaságból kiváltak s Pestre jöttek előadását a mai Károly-körúton (7. szám) állott Haeker-szállóban. Ekkor tünt fel először énekhangja Nagy János színésznek, aki évek multán is visszaemlékezvén a kisleány meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt anyjánál, hagy a leányka álma teljesülhessen és színpadra jusson. Vida László igazgatása alatt Pesten játszó aktorok közé kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik. Első énekmestere Pacha Gáspár német karmester volt, aki már akkor nagy reményeket fűzött jövőjéhez. Először »Hamlet«-ben statisztált s első szerepe az »Egyiptomi út« pajkos szobalánya volt s ettől kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy a kórusban énekelt, vagy kisebb szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik s alig pár hó multán úgy a néző, mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a közönség osztatlan tetszésétől kisérve játssza. 1813-ban szerencsétlen házasságra lép, a társulat tanult, tehetséges, de durvalelkű tagjának, Déry Istvánnak lesz felesége. 1815-ben elszakadnak egymástól és Róza elkezdi vándorútját az országban, mindig nagyobb és nagyobb sikereket aratva. Déryné nyugtalan, egy helyben megmaradni nem tudó természetével állandóan járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről, ahol útközben egy-két estén játszott, Miskolc, Kolozsvár, Kassa, Pest, Buda, Arad, Abrudbánya, Temesvár, Pozsony, Debrecen, Székesfehérvár, Eger, Nagyvárad, Eperjes, Komárom, Pécs, Győr, Nagykálló, Marosvásárhely, Szeged, Zalaegerszeg, Sopron, Sátoraljaújhely, Brassó, Szombathely ünnepelték színpadjaikon. A pesti, budai, székesfehérvári, kassai, kolozsvári, dunántúli társaságok lelke, fenntartója volt, mert csodálatos zengésű, tiszta szopránja, tökéletes énektudása, egyéniségének bája, mesteri szín játszóképessége, nagy drámai ereje, páratlan kómikai vénája a színpad legtöbb oldalú művésznőjévé tette. Így aztán műsora csaknem egy — a korabeli magyar színpad műsorával. Ha az 1815—1840. közti évek színlapjait átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben. Ő az, aki a »Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok« Zenaidáját s a »Pikkó herceg és Jutka Perzsi« Jutkáját éppen olyan diadalra tudta vinni, mint »Hamlet« Opheliáját, a »Velencei kalmár« Porciáját, vagy Klingemann »Dr. Faust« című rémdrámájának Katalinját. Nemkülönben ő volt a páratlan Rosina a »Szevillai borbély«, a »Norma« és hasonló operákban. Kétségtelen, hogy a komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki és naiv szerepekben kitűnő, operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre mi sem jellemzi inkább, mint vendégfellépte a pesti Városi Színházban, a mai Vörösmarty-téren állott pompás múzsatemplomban, ahol egy akkor nagyon körülrajongott német énekesnő vendégjátéka után, a német színészek előadásán vendégül fellépett és németül énekelve úgy elragadta közönségét, hogy az előbb oly lángolva ünnepelt német vendégművésznő egyszeribe el volt felejtve. (1823. márc. 29. »Svájci család« = Emeline, máj. 17. »Tancréd« = Amenaide). Művészetének titka azonban nem egyedül Istentől nyert nagy tehetségében állott, de abban a végtelen lelkiismeretességben, komoly odaadásban is, amellyel minden szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés, annak külső és belső jellemzése, a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami diadalt szerze számára s innen van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt és maradt és nem egyedül a színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb közönség tiszteletét és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét ismerjük, az első a Prepeliczay-eset, mely drámai végkifejlésével, a második a Szentpétery-eset, mely csaknem hétköznapi-drámaiságával, a harmadik a gróf Csáky-eset, mely kedves romantikájával hat. Az utóbbit dolgozta fel szabadon Herczeg Ferenc »Déryné ifjasszony« című színművében. A Pesten megnyílt első állandó magyar színház az ő ábrándjának is valóraválását jelentené. De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor annak kapui megnyíltak, ő már túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja megváltozott, arca kerekké vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt. Első énekesnőnek szerződtette Pestvármegye nagynevű alispánja, aki a színházat igazgatta, de alig tudott szerepet kapni már, aztán jött a kitűnő fiatal Schodelné (Klein Róza), mint külföldön is nagyrabecsült énekesnő és Dérynének be kellett látnia, hogy számára a pesti deszkákon nem derül a megszokott diadal fénye. El is hagyta hamarosan, aztán újra elment, szeretett Kolozsvárját gyönyörködtetni, ahol a régi szeretet várt reá, majd egy időre ismét visszatér Pestre, de megint nem soká bírja ki. Ekkor már férje,— aki elhagyja a színpadot, Diósgyőrött ispán lett —nagyon csalogatja magához és immár nem hiába, 1852-ben búcsút mond a színpadnak és elfogadja a csendes otthont, ahol a gazdaság sok apró csínja-bínja leköti. Nyugodtan él ott tíz esztendeig, amikor férje meghal s ekkor kel utoljára útra, hogy Miskolcon lakó Johanna nővérénél, özvegy Kilényi Dávidnénál vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és szenvedés mellett várja be azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül és az az élet következik, amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta azt az életet, mely valóban több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. Déryné nevét nemcsak a színészettörténet őrzi legfényesebb lapján. Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá lett egy alkotásával, melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez terjedelmes naplója, mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal 1842. márciusáig mondja el. Nem csupán a magyar, de a világ memoire-irodalmának kitűnő dísze ez a könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche fejlődésének, lángragyulásának s tündöklő fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább szerény, mint túlzó önkritikája, drámaisága és kedélyessége a leggyakorlottabb író művével is kiállja a versenyt. A Csáky gróffal való szép szerelmi epizódja — a legszebb szerelmi regénnyel is felér. Déryné színpadi szereplése alatt németből fordított darabokat a fejlődő magyar színpad számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás eme hatékony eszközét. Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében, de »Napló«-ja, amíg magyar írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig rajongással szeretett olvasmánya marad. A miskolci »Nagyleány sírkert«-ben porlanak hamvai, de szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra fénye világol. (Rexa Dezső).

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0405.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1026380 Déryné (yszemelynevy Schenbach§6§, - eredetileg yszemelynevy Scheckenbach§6§ - yszemelynevy Széppataki Róza§6§). A ytelepulesy jászberény§2§i kis patika mögötti szobákban fejlődik egy sápkóros, kócszőke hajú, szeplős leányka, akinek nagy feje, kezelába, cingár hangja van é fogalommal sem bír arról, mi a színész. Egy-kettőre felcseperedik, a leánnyal elégedetlen apa fiúsan járatja, nemét eltitkolja, doktort akar belőle nevelni. De a sors közbevág, az apa meghal, a kislány lány marad és nem felcser lesz belőle, de valami más, akinek a neve beszámyalta a »két magyar haza« annyi zugát. Korának ünnepelt, nagy művésznője lett. Igaz, hogy csak ytelepulesy Kassa§2§, ytelepulesy Pécs§2§ és ytelepulesy Pozsony§2§—ytelepulesy Brassó§2§ között ismerték, szerették, rajongtak érte, de ez is az ő nagyszerű érdeme, mert nem akart a nagyvilágé lenni, csak azé a darab magyar földé, amelyből sarjadt. Színésznő, énekesnő és írónő lett belőle — és magyar halhatatlan, mert érdeme őt a magyar Walhallába emeli s amíg a magyar kultúráról, magyar színpadról, magyar énekről és magyar írásról valahol is szó lesz, azt a kezdetben szeplős, vöröshajú kis teremtést, utóbb formáját vesztett kis gömböcöt — yszemelynevy Déryné§6§t, mindig csodálattal fogják emlegetni. yevszamy 1793§20§. dec. 23-án született ytelepulesy Jászberény§2§ben és megh. yhalalevy 1872§24§. szept. 29-én, ytelepulesy Miskolc§2§on. Tizenegy éves korában került fel Pestre és akkor látott először színielőadást, a yintezmenyy Wesselényi-féle kolozsvári társaság§8§ból kiváltak s Pestre jöttek előadását a mai Károly-körúton (7. szám) állott yintezmenyy Haeker-szálló§8§ban. Ekkor tünt fel először énekhangja yszemelynevy Nagy János§6§ színésznek, aki évek multán is visszaemlékezvén a kisleány meglepő tiszta, csengő énekhangjára — közben járt anyjánál, hagy a leányka álma teljesülhessen és színpadra jusson. yszemelynevy Vida László§6§ igazgatása alatt Pesten játszó aktorok közé kerül, aliol 18 frt havi fizetéssel egy évre szerződtetik. Első énekmestere yszemelynevy Pacha Gáspár§6§ ynemzetisegy német§4§ karmester volt, aki már akkor nagy reményeket fűzött jövőjéhez. Először »ycimy Hamlet§10§«-ben statisztált s első szerepe az »ycimy Egyiptomi út§10§« pajkos szobalánya volt s ettől kezdve csaknem minden este színpadon volt, vagy a kórusban énekelt, vagy kisebb szerepeket játszott. Ez idő óta állandóan emelkedik s alig pár hó multán úgy a néző, mint az énekes játékok nagy szerepeit kapja s a közönség osztatlan tetszésétől kisérve játssza. yevszamy 1813§20§-ban szerencsétlen házasságra lép, a társulat tanult, tehetséges, de durvalelkű tagjának, yszemelynevy Déry István§6§nak lesz felesége. yevszamy 1815§20§-ben elszakadnak egymástól és Róza elkezdi vándorútját az országban, mindig nagyobb és nagyobb sikereket aratva. yszemelynevy Déryné§6§ nyugtalan, egy helyben megmaradni nem tudó természetével állandóan járta az országot. Nem szólva a kisebb helyekről, ahol útközben egy-két estén játszott, ytelepulesy Miskolc§2§, ytelepulesy Kolozsvár§2§, ytelepulesy Kassa§2§, Pest, ytelepulesy Buda§2§, ytelepulesy Arad§2§, ytelepulesy Abrudbánya§2§, ytelepulesy Temesvár§2§, ytelepulesy Pozsony§2§, ytelepulesy Debrecen§2§, ytelepulesy Székesfehérvár§2§, ytelepulesy Eger§2§, ytelepulesy Nagyvárad§2§, ytelepulesy Eperjes§2§, ytelepulesy Komárom§2§, ytelepulesy Pécs§2§, ytelepulesy Győr§2§, ytelepulesy Nagykálló§2§, ytelepulesy Marosvásárhely§2§, ytelepulesy Szeged§2§, ytelepulesy Zalaegerszeg§2§, ytelepulesy Sopron§2§, ytelepulesy Sátoraljaújhely§2§, ytelepulesy Brassó§2§, ytelepulesy Szombathely§2§ ünnepelték színpadjaikon. A pesti, ytelepulesy buda§2§i, ytelepulesy székesfehérvár§2§i, ytelepulesy kassa§2§i, ytelepulesy kolozsvár§2§i, ytelepulesy dunántúl§2§i társaságok lelke, fenntartója volt, mert csodálatos zengésű, tiszta szopránja, tökéletes énektudása, egyéniségének bája, mesteri szín játszóképessége, nagy drámai ereje, páratlan kómikai vénája a színpad legtöbb oldalú művésznőjévé tette. Így aztán műsora csaknem egy — a korabeli magyar színpad műsorával. Ha az yevszamy 1815§20§—yevszamy 1840§20§. közti évek színlapjait átnézzük, az ő nevével találkozunk legsűrűbben. Ő az, aki a »ycimy Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok§10§« yszerepy Zenaidá§12§ját s a »ycimy Pikkó herceg és Jutka Perzsi§10§« yszerepy Jutká§12§ját éppen olyan diadalra tudta vinni, mint »ycimy Hamlet§10§« yszerepy Opheliá§12§ját, a »ycimy Velencei kalmár§10§« yszerepy Porciá§12§ját, vagy yszerepy Klingemann§12§ »ycimy Dr. Faust§10§« című rémdrámájának yszerepy Katalin§12§ját. Nemkülönben ő volt a páratlan yszerepy Rosina§12§ a »ycimy Szevillai borbély§10§«, a »ycimy Norma§10§« és hasonló operákban. Kétségtelen, hogy a komoly drámai szerepekben gyengébb volt, de a vígjátéki és naiv szerepekben kitűnő, operában pedig utolérhetetlen. Hatását a közönségre mi sem jellemzi inkább, mint vendégfellépte a yintezmenyy pesti Városi Színház§8§ban, a mai Vörösmarty-téren állott pompás múzsatemplomban, ahol egy akkor nagyon körülrajongott ynemzetisegy német§4§ énekesnő vendégjátéka után, a ynemzetisegy német§4§ színészek előadásán vendégül fellépett és ynyelvy német§14§ül énekelve úgy elragadta közönségét, hogy az előbb oly lángolva ünnepelt ynemzetisegy német§4§ vendégművésznő egyszeribe el volt felejtve. (yevszamy 1823§20§. márc. 29. »ycimy Svájci család§10§« = yszerepy Emeline§12§, máj. 17. »ycimy Tancréd§10§« = yszerepy Amenaide§12§). Művészetének titka azonban nem egyedül Istentől nyert nagy tehetségében állott, de abban a végtelen lelkiismeretességben, komoly odaadásban is, amellyel minden szerepét játszotta. A szerepbe való elmélyedés, annak külső és belső jellemzése, a mindig meglepő és ízléses öltözködés volt, ami diadalt szerze számára s innen van, hogy korának közönsége előtt feledhetetlen volt és maradt és nem egyedül a színpadon voltak rajongói, de az életben is a legelőkelőbb közönség tiszteletét és szeretetét is meg tudta nyerni. Életének három regényét ismerjük, az első a yszemelynevy Prepeliczay§6§-eset, mely drámai végkifejlésével, a második a yszemelynevy Szentpétery§6§-eset, mely csaknem hétköznapi-drámaiságával, a harmadik a yszemelynevy gróf Csáky§6§-eset, mely kedves romantikájával hat. Az utóbbit dolgozta fel szabadon yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ »ycimy Déryné ifjasszony§10§« című színművében. A Pesten megnyílt yintezmenyy első állandó magyar színház§8§ az ő ábrándjának is valóraválását jelentené. De azon a verőfényes, izzó augusztusi napon, amikor annak kapui megnyíltak, ő már túl volt a negyven esztendőn. Finom kis filigrán alakja megváltozott, arca kerekké vált s géniuszának ragyogó csillaga leáldozóban volt. Első énekesnőnek szerződtette ytelepulesy Pestvármegye§2§ nagynevű alispánja, aki a színházat igazgatta, de alig tudott szerepet kapni már, aztán jött a kitűnő fiatal yszemelynevy Schodelné§6§ (yszemelynevy Klein Róza§6§), mint külföldön is nagyrabecsült énekesnő és yszemelynevy Déryné§6§nek be kellett látnia, hogy számára a pesti deszkákon nem derül a megszokott diadal fénye. El is hagyta hamarosan, aztán újra elment, szeretett ytelepulesy Kolozsvár§2§ját gyönyörködtetni, ahol a régi szeretet várt reá, majd egy időre ismét visszatér Pestre, de megint nem soká bírja ki. Ekkor már férje,— aki elhagyja a színpadot, ytelepulesy Diósgyőr§2§ött ispán lett —nagyon csalogatja magához és immár nem hiába, yevszamy 1852§20§-ben búcsút mond a színpadnak és elfogadja a csendes otthont, ahol a gazdaság sok apró csínja-bínja leköti. Nyugodtan él ott tíz esztendeig, amikor férje meghal s ekkor kel utoljára útra, hogy ytelepulesy Miskolc§2§on lakó Johanna nővérénél, yszemelynevy özvegy Kilényi Dávidné§6§nál vonja meg magát s ahol sok nélkülözés és szenvedés mellett várja be azt a pillanatot, amikor az élet kárpitja végleg legördül és az az élet következik, amelyik örökké olyan fényes, mint amilyennek megálmodta azt az életet, mely valóban több árnyat vetett, mint fényt sugárzott reá. yszemelynevy Déryné§6§ nevét nemcsak a színészettörténet őrzi legfényesebb lapján. Irodalmunkban az ő egyénisége, szelleme, kedélye örökkévalóvá lett egy alkotásával, melyet élete estéjén hálából nyújtott egy jóakarójának. Ez terjedelmes naplója, mely életsorát részletesen és csodálatraméltó pontossággal yevszamy 1842§20§. márciusáig mondja el. Nem csupán a magyar, de a világ memoire-irodalmának kitűnő dísze ez a könyv. Mesteri rajza ez a színész-psziche fejlődésének, lángragyulásának s tündöklő fényszórásának. Nemes egyszerűsége, inkább szerény, mint túlzó önkritikája, drámaisága és kedélyessége a leggyakorlottabb író művével is kiállja a versenyt. A yszemelynevy Csáky gróf§6§fal való szép szerelmi epizódja — a legszebb szerelmi regénnyel is felér. yszemelynevy Déryné§6§ színpadi szereplése alatt ynyelvy német§14§ből fordított darabokat a fejlődő magyar színpad számára, így is akarván szolgálni a nemzeti pallérozódás eme hatékony eszközét. Persze ezek a darabok ma már eltűntek a feledés sűrű sötétjében, de »ycimy Napló§10§«-ja, amíg magyar írást fognak olvasni, a komoly művelt magyar közönség mindig rajongással szeretett olvasmánya marad. A ytelepulesy miskolc§2§i »yintezmenyy Nagyleány sírkert§8§«-ben porlanak hamvai, de szelleme él és vonz — vonzza azokat, akiknek a magyar kultúra fénye világol. (yszemelynevy Rexa Dezső§6§).

CSAKKOD 1026380 yszemelynevy Déryné§6§ yszemelynevy Schenbach§6§ yszemelynevy Scheckenbach§6§ yszemelynevy Széppataki Róza§6§ ytelepulesy jászberény§2§ ytelepulesy Kassa§2§ ytelepulesy Pécs§2§ ytelepulesy Pozsony§2§ ytelepulesy Brassó§2§ yszemelynevy Déryne§6§ yevtizedy 179§30§ ytelepulesy Jászberény§2§ yhalalevtizedy 187§34§ ytelepulesy Miskolc§2§ yintezmenyy Wesselényi-féle kolozsvári társaság§8§ yintezmenyy Haeker-szálló§8§ yszemelynevy Nagy János§6§ yszemelynevy Vida László§6§ yszemelynevy Pacha Gáspár§6§ ynemzetisegy német§4§ ycimy Hamlet§10§ ycimy Egyiptomi út§10§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Déry István§6§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Déryne§6§ ytelepulesy Miskolc§2§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Kassa§2§ ytelepulesy Buda§2§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Abrudbánya§2§ ytelepulesy Temesvár§2§ ytelepulesy Pozsony§2§ ytelepulesy Debrecen§2§ ytelepulesy Székesfehérvár§2§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ ytelepulesy Eperjes§2§ ytelepulesy Komárom§2§ ytelepulesy Pécs§2§ ytelepulesy Győr§2§ ytelepulesy Nagykálló§2§ ytelepulesy Marosvásárhely§2§ ytelepulesy Szeged§2§ ytelepulesy Zalaegerszeg§2§ ytelepulesy Sopron§2§ ytelepulesy Sátoraljaújhely§2§ ytelepulesy Brassó§2§ ytelepulesy Szombathely§2§ ytelepulesy buda§2§ ytelepulesy székesfehérvár§2§ ytelepulesy kassa§2§ ytelepulesy kolozsvár§2§ ytelepulesy dunántúl§2§ yevtizedy 181§30§ yevtizedy 184§30§ ycimy Csörgősipka, vagy a jóltevő zarándokok§10§ yszerepy Zenaida§12§ ycimy Pikkó herceg és Jutka Perzsi§10§ yszerepy Jutka§12§ ycimy Hamlet§10§ yszerepy Ophelia§12§ ycimy Velencei kalmár§10§ yszerepy Porcia§12§ yszerepy Klingemann§12§ ycimy Dr. Faust§10§ yszerepy Katalin§12§ yszerepy Rosina§12§ ycimy Szevillai borbély§10§ ycimy Norma§10§ yintezmenyy pesti Városi Színház§8§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy német§4§ ynyelvy német§14§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 182§30§ ycimy Svájci család§10§ yszerepy Emeline§12§ ycimy Tancréd§10§ yszerepy Amenaide§12§ yszemelynevy Prepeliczay§6§ yszemelynevy Szentpétery§6§ yszemelynevy gróf Csáky§6§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ ycimy Déryné ifjasszony§10§ yintezmenyy első állandó magyar színház§8§ ytelepulesy Pestvármegye§2§ yszemelynevy Schodelne§6§ yszemelynevy Klein Róza§6§ yszemelynevy Déryne§6§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Diósgyőr§2§ yevtizedy 185§30§ ytelepulesy Miskolc§2§ yszemelynevy özvegy Kilényi Dávidne§6§ yszemelynevy Déryne§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Csáky gróf§6§ yszemelynevy Déryne§6§ ynyelvy német§14§ ycimy Napló§10§ ytelepulesy miskolc§2§ yintezmenyy Nagyleány sírkert§8§ yszemelynevy Rexa Dezső§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1026380.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com