1027370.htm

Cimszó: Díszletezés - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Díszletezés - Az elmúlt időknek kezdetleges színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított, nem követelte meg a díszletezésnek azt az architektonikus és plasztikus formáját, mint amelyet a mai épített színpad (Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi, úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök (culissa). egy háttér-függöny és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején még egyáltalán nem ismerték a színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére bízták a díszleteknek elgondolását. Shakespeare idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán jelezték, hogy ez vagy az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e, vagy erdőben, esetleg szobában. 1760-ik évben legelőször a német színpadok kezdték meg a színpad díszlet-beépítését. A Shakespeare-színpadoknak még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket is csak a német színpadokon kezdték legelőször alkalmazni. A német színpadok közül Lipcse járt elől a jó példával, mert már Lessingnek »Emilia Galotti«-ját és »Bölcs Náthhán«-ját a híres és szép Neuberné, az első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta. A díszletezésnek legelső akkori primitív formája volt a színpad eddig szabad terének befödése egy széles és nagy kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny. A primitív oldalfüggönyök: szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának megfelelő téglány-alakú fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek megfelelőleg ráfestették a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű praktikusság megkövetelte. Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek egyik oldalán volt ráfestve a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott a zöld erdőnek egy lombos fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az erdő függönyét felhúzták a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy esetleg egy városrész varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan volt megoldva, egyik oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára a lovagteremnek a madártávlatos folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a mai befödött plafondot, vagy jellemezték az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek horizontos kék színét. A XVIII. század közepén egy német díszletmester felfedezte a zsinórpadlást. A régi színpadokon mindig össze kellett csavarni a festett hát- és oldalfüggönyöket, ha a színpadon díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely a neve után is arra szolgált,, hogy a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve a magasba vonják, mert a zsinórpadlás térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes, mint az alsó színpad. A zsinórpadlás tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította a színpadnak változatos és előírt helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített díszletberendezése volt. Ilyen volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete egy körívszerű függöny, amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül terjedt és könnyen volt kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor az oldalfüggönyöket egyszerűen felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek megfelelő másik függönyöket. Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket és a felső függönyöket is. A mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt, a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon, akár plasztikus horizont pótolja azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik. Az ajtókeretekben valódi kilincses ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita helyét a szoba falaira ráeresztett plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket, vagy falut, esetleg várost követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus házakat építenek be, csak esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny, természetesen most már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek az illúziója. A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a mozgófényképszínházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése, amely azután a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell követnie a mozgófénykép színpad-továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak mintegy körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a színpad csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan kell megoldania. Nálunk a Nemzeti Színház megnyitásánál már a német színpadok díszletrendszerével játszottak. De a későbbi díszletezésnek fejlődésében már nekünk is voltak eredeti felfedező díszlettervező embereink. (V. Ö. Díszlettervezés.) (Somlár Zsigmond)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0424.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1027370 Díszletezés Az elmúlt időknek kezdetleges színpada, amely inkább egy emeltebb pódiumhoz hasonlított, nem követelte meg a díszletezésnek azt az architektonikus és plasztikus formáját, mint amelyet a mai épített színpad (Guckkastenbühne) megkövetel. Az ilyen régi, úgynevezett pódiumszínpadnak teljesen megfelelt egy előfüggöny (cortina) az oldalfüggönyök (culissa). egy háttér-függöny és a felsőfüggöny (soffita). A XVI. század elején még egyáltalán nem ismerték a színpad bedíszletezését. Teljesen a nézőknek képzeletére bízták a díszleteknek elgondolását. yszemelynevy Shakespeare§6§ idejében egész egyszerűen egy felírásos táblán jelezték, hogy ez vagy az a felvonás, vagy változás hol játszik, szabad vidéken-e, vagy erdőben, esetleg szobában. yevszamy 1760§20§-ik évben legelőször a ynemzetisegy német§4§ színpadok kezdték meg a színpad díszlet-beépítését. A yszemelynevy Shakespeare§6§-színpadoknak még előfüggönyük sem volt. Az előfüggönyöket is csak a ynemzetisegy német§4§ színpadokon kezdték legelőször alkalmazni. A ynemzetisegy német§4§ színpadok közül ytelepulesy Lipcse§2§ járt elől a jó példával, mert már yszemelynevy Lessing§6§nek »ycimy Emilia Galotti§10§«-ját és »ycimy Bölcs Náthhán§10§«-ját a híres és szép yszemelynevy Neuberné§6§, az első női principál (igazgató) díszletekkel játszotta. A díszletezésnek legelső akkori primitív formája volt a színpad eddig szabad terének befödése egy széles és nagy kárpittal. Később ezt a kárpitot pótolta a vászonfüggöny. A primitív oldalfüggönyök: szintén vászonból készültek, ezek a színpad nagyságának megfelelő téglány-alakú fakeretek voltak, amelyre ráfeszítették a vásznat és a helyzetnek megfelelőleg ráfestették a szobát, erdőt vagy lovagtermet, ahogy azt az egyszerű praktikusság megkövetelte. Rendesen egyszerre ráfestettek mindent. A függönynek egyik oldalán volt ráfestve a szoba, esetleg egy ablak, a másik oldalán pompázott a zöld erdőnek egy lombos fája. Az erdő függönye fel- és leereszthető volt. Ha az erdő függönyét felhúzták a magasba, akkor az erdő átváltozott falusi miliővé, vagy esetleg egy városrész varázslódott oda. A díszletnek hátsó függönye is gyakorlatiasan volt megoldva, egyik oldalára festették a várost, vagy a falut, a másik oldalára a lovagteremnek a madártávlatos folytatását. A felsőfüggönyök helyettesítették a mai befödött plafondot, vagy jellemezték az erdő fáinak sűrűségét, vagy az égnek horizontos kék színét. A XVIII. század közepén egy ynemzetisegy német§4§ díszletmester felfedezte a zsinórpadlást. A régi színpadokon mindig össze kellett csavarni a festett hát- és oldalfüggönyöket, ha a színpadon díszletváltozás történt. A zsinórpadlás, amely a neve után is arra szolgált,, hogy a hátsó- és oldalfüggönyöket zsinórra fűzve a magasba vonják, mert a zsinórpadlás térfogata olyan nagy volt és ugyanolyan terjedelmes, mint az alsó színpad. A zsinórpadlás tulajdonképen megkönnyítette és meggyorsította a színpadnak változatos és előírt helyzeteit. A XIX. századnak nagyon leegyszerűsített díszletberendezése volt. Ilyen volt az ívelési (bogén) rendszer: a színpadnak oldalkerete egy körívszerű függöny, amely függöny jobbról-balra, vagyis a színpadon keresztül terjedt és könnyen volt kezelhető, mert ha a szín megkövetelte a változást, akkor az oldalfüggönyöket egyszerűen felhúzták a zsinórpadra és leeresztették a helyzetnek megfelelő másik függönyöket. Szintilyen gyorsan változtatták a hátsó függönyöket és a felső függönyöket is. A mai modern kor díszletezése már majdnem nélkülözi a hátsófüggönyt, az oldalfüggönyt, a felsőfüggönyt, mert a beépített akár vászon, akár plasztikus horizont pótolja azokat. A szobákat plasztikusan és reálisan beépítik. Az ajtókeretekben valódi kilincses ajtó van és valódi üveges ablak. A felső soffita helyét a szoba falaira ráeresztett plafond helyettesíti. Ha erdőt, vagy szabad vidéket, vagy falut, esetleg várost követel a színpad képe, akkor oldalt valódi plasztikus házakat építenek be, csak esetleg a városnak háttere marad a régi festett háttérfüggöny, természetesen most már olyan művésziesen megfestve, hogy tökéletes legyen a közönségnek az illúziója. A díszletezésnek ilyen rohamos fejlődését nagyban előmozdította a mozgófényképszínházaknak teljesen reális és valódiasan ható díszlet-felépítése, amely azután a színpadra is átterelődött. Most már a színpadnak karonfogvást kell követnie a mozgófénykép színpad-továbbfejlődését és kikristályosodását. A színpadnak mintegy körképe ma már a mozgófénykép színpad reális produkciója. Amint eddig a színpad csak a sorok között sejtetett, azt a mai színpadnak plasztikusan és architektonikusan kell megoldania. Nálunk a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ megnyitásánál már a ynemzetisegy német§4§ színpadok díszletrendszerével játszottak. De a későbbi díszletezésnek fejlődésében már nekünk is voltak eredeti felfedező díszlettervező embereink. (V. Ö. Díszlettervezés.) (yszemelynevy Somlár Zsigmond§6§)

CSAKKOD 1027370 yszemelynevy Shakespeare§6§ yevtizedy 176§30§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Shakespeare§6§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy német§4§ ytelepulesy Lipcse§2§ yszemelynevy Lessing§6§ ycimy Emilia Galotti§10§ ycimy Bölcs Náthhán§10§ yszemelynevy Neuberne§6§ ynemzetisegy német§4§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Somlár Zsigmond§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1027370.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com