1027390.htm
Cimszó: Díszletfestés - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
szinhazifogalom
Szócikk: Díszletfestés - A színházak
díszletfestése nem ötletszerűen történik, hanem alapos megbeszélés, tervezés és
a szakértők hozzászólása alapján. Az ilyen megbeszélésnél jelen van a szerző,
az igazgató, a rendező és a szcenikus. A tervező elkészíti — természetesen
kicsinyítve — a díszlet modelljét, amely teljesen hasonlít az elkészítendő
díszlethez. Az ilyen kis modell alapján tervezik magát a nagy díszletet, ami
után megkezdődik a díszlet megfestése, még pedig a következő módon. A műterem
padlójára hatalmas vásznat feszítenek ki, hogy annak felülete a festésnél
egyenletes maradjon. Ezután enyvezett hegyikréta alapozással kezdik meg a
munkát, melynek megszáradása után egy hosszú zsinór segítségével megrajzolják a
négyzetmétereket. Ezután jön a tulajdonképeni festés, aranyozással és figurális
változásokkal befejezve. Ha az egész munka megszárad, a megfelelő részeket
kivágják. Utána megkezdődik az asztalosok munkája, akik a vásznakat
»felrámázzák«, azaz lécekre kifeszítik. Ez az eljárás magára a kulisszákra
vonatkozik. A következő munka kiterjed az u. n. lógó díszletekre, úgymint egész
ív, fél ív, háttér, hátfal, mennyezet, soffita stb. Mindezek felső és alsó
lécezést kapnak és azokat felsodorva szokták beraktározni. A horizont
megfestése nagy gondot igényel, mert ez egybefoglalja a színpad teljes
látókörét és szükség esetén, hogy a panoráma artisztikusabb legyen, két oldalt
pótló toldalékot kap. Transzparenseket is szoktak alkalmazni a színpadokon,
melyek elkészítési módja abban áll, hogy a vászon egyes részeit a
díszlettervező utasítása alapján kivágják és helyébe siffónt toldanak, ezt anilin
festékkel befestik, feltéve, ha azon a helyen például ablaknak kell lennie,
vagy esetleg tüzet kell rögtönözni, továbbá ha vízhullámzást akarnak bemutatni,
stb. Előfordul az is, hogy a jelenés sötétedést, illetve alkonyadást kíván,
ekkor a transzparens szintén kitűnően felel meg rendeltetésének. Az erdőívek
kivágásához még az a processzus is járul, hogy hátul u. n. cérnahálókat varrnak
rá (gaze), melyek az ágakat és leveleket takarják. Ha pedig »levegő«-díszletről
van szó, akkor sűrítést alkalmaznak, borsótüll és organtin felvarrásával. Ilyen
módon, midőn már elkészültek a díszletek, azoknak hátfalára felírják, hogy
melyik oldalon kell azokat használni. A színpadnak három része van ugyanis,
jobb, bal és középső oldala, A M. Kir. Operaházban a jobb oldalt V. 0.
jelzéssel jelzik, ez a városi oldal, L. 0. jelzés pedig azt jelenti, hogy az
illető díszletet a bal oldalra (ligeti oldal) helyezik el. (Schwarzer Géza)
Ez a címszó a Magyar Színművészeti
Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és
korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos
szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált
oldalképet!
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0425.pdf
Az
itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti
lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy
Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás
(kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben
Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon
internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B.
Kádár Zsuzsanna
A szöveg
kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928
HETJEGYUSORSZAM 1027390 Díszletfestés A
színházak díszletfestése nem ötletszerűen történik, hanem alapos megbeszélés,
tervezés és a szakértők hozzászólása alapján. Az ilyen megbeszélésnél jelen van
a szerző, az igazgató, a rendező és a szcenikus. A tervező elkészíti —
természetesen kicsinyítve — a díszlet modelljét, amely teljesen hasonlít az
elkészítendő díszlethez. Az ilyen kis modell alapján tervezik magát a nagy
díszletet, ami után megkezdődik a díszlet megfestése, még pedig a következő
módon. A műterem padlójára hatalmas vásznat feszítenek ki, hogy annak felülete
a festésnél egyenletes maradjon. Ezután enyvezett hegyikréta alapozással kezdik
meg a munkát, melynek megszáradása után egy hosszú zsinór segítségével
megrajzolják a négyzetmétereket. Ezután jön a tulajdonképeni festés,
aranyozással és figurális változásokkal befejezve. Ha az egész munka megszárad,
a megfelelő részeket kivágják. Utána megkezdődik az asztalosok munkája, akik a
vásznakat »felrámázzák«, azaz lécekre kifeszítik. Ez az eljárás magára a
kulisszákra vonatkozik. A következő munka kiterjed az u. n. lógó díszletekre,
úgymint egész ív, fél ív, háttér, hátfal, mennyezet, soffita stb. Mindezek
felső és alsó lécezést kapnak és azokat felsodorva szokták beraktározni. A
horizont megfestése nagy gondot igényel, mert ez egybefoglalja a színpad teljes
látókörét és szükség esetén, hogy a panoráma artisztikusabb legyen, két oldalt
pótló toldalékot kap. Transzparenseket is szoktak alkalmazni a színpadokon,
melyek elkészítési módja abban áll, hogy a vászon egyes részeit a
díszlettervező utasítása alapján kivágják és helyébe siffónt toldanak, ezt
anilin festékkel befestik, feltéve, ha azon a helyen például ablaknak kell
lennie, vagy esetleg tüzet kell rögtönözni, továbbá ha vízhullámzást akarnak
bemutatni, stb. Előfordul az is, hogy a jelenés sötétedést, illetve alkonyadást
kíván, ekkor a transzparens szintén kitűnően felel meg rendeltetésének. Az
erdőívek kivágásához még az a processzus is járul, hogy hátul u. n.
cérnahálókat varrnak rá (gaze), melyek az ágakat és leveleket takarják. Ha
pedig »levegő«-díszletről van szó, akkor sűrítést alkalmaznak, borsótüll és
organtin felvarrásával. Ilyen módon, midőn már elkészültek a díszletek, azoknak
hátfalára felírják, hogy melyik oldalon kell azokat használni. A színpadnak
három része van ugyanis, jobb, bal és középső oldala, A yintezmenyy M. Kir.
Operaház§8§ban a jobb oldalt V. 0. jelzéssel jelzik, ez a városi oldal, L. 0.
jelzés pedig azt jelenti, hogy az illető díszletet a bal oldalra (ligeti oldal)
helyezik el. (yszemelynevy Schwarzer Géza§6§)
CSAKKOD 1027390 yintezmenyy M. Kir.
Operaház§8§ yszemelynevy Schwarzer Géza§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1027390.htm
Ha hibát talál, keressen meg minket:
elit.project.2010s@gmail.com