1027500.htm

Cimszó: Ditrói Mór - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1855

Szócikk: Ditrói Mór - a Vígszínház alapító igazgatója, az Országos Színészegyesület örökös díszelnöke, sz. 1851. okt. 5-én, Kolozsvárott, ahol atyja kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres Nemzeti Szálloda bérlője. Édesanyja ditrói Puskás Mária, székely nemes családból származott. Jótékonyságáért közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, Kolozsvárt és Bécsben végezte iskoláit, majd Pesten a színiképezde és a tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett. Még mint színésznövendék föllépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, Prevost-nak »Marcel« c. kétfelvonásos dramolettjében, (1874. ápr. 9-én) és Czakó Zsigmond »Kalmár és tengerész«-ében, Arthur szerepében. A két föllépésről a »Magyar Polgár« így ír: »Általában a két föllépés arról tanúskodott, hogy belőle, — ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt, értelmes színész lehet. Ezt óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató között szükség van komoly gondolkozású és törekvésű színészekre.« 1874— 1878-ig Kolozsvárt működik, azután Aradon, Kassán, Debrecenben, Szegeden, Sopronban szerepel, mint színész és rendező. Főbb szerepei: Bánk bán, Mercutio (Romeo és Julia), Sertorius (Delila), Moór Károly (Haramiák), Knabe Farkas Jeremiás (A miniszter előszobája), Csorba Márton (Sárga csikó), Mosolygó (Proletárok), Mephisto (Faust) stb. 1881-ben a Népszínházhoz szerződtette a Ditrói-párt Evva Lajos. 1885-ben a konzorciumi alapon működő »Thália Színészszövetkezet«nél vezette a művészeti ügyeket, Szabadkán. 1887-ben Nagy Bölönyi József intendáns Kolozsvárra Ditróit hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át működött mint a színház bérlő igazgatója, állami szubvencióval. 1891-ben »Magyar ciklus«-t rendezett, — 48 napon át, midőn 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet, 14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött Ditrói Mór »Szeresd a hazát« c. verses színdarabjával (1 felv.), és febr. 11-én fejeződött be a »Szigetvári vértanuk« első felvonásával, gr. Zichy Gézának »Temetés külföldön« c. költeményével, melyet Ditróiné E. Mari adott elő és melyhez a kísérő zenét Serly Lajos írta. Színre került még Bartha Miklós 1 felv. alkalmi darabja: »A fogadás«. Végül a »Névtelen hősök«, dalmű nyitánya Erkel Ferenctől és Hegedűs István verses epilógusa, »A függöny legördült« címmel. Záradékul a színház egész személyzete a közönséggel együtt a »Szózat«-ot énekelte. A befejező előadás teljes műsorát ideiktattuk, mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek tekintjük. 1894—95-ben Shakespeare-ciklust rendezett, Shakespeare 17 színdarabját hozta színre. 1895. január havában Párizsban, Londonban, Berlinben tett tanulmányutat. — Kolozsvári igazgatása alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet adott. Kereste, felfedezte az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta, nevelte a hazai színészetnek. A Nemzeti Színház és a Vígszínház több jeles színésze Ditrói keze alatt nevelkedett naggyá. 1896-ban igazgatónak hívták meg a megnyíló Vígszínházhoz. Jórészt vidéki színészekből állította össze az egész társulatot. Itt fejlődött és bontotta szárnyát Hegedűs Gyula, Góth Sándor, Fenyvesi Emil, Gál Gyula, Szerémy Zoltán, Beregi Oszkár, Delly Emma, Varsányi Irén, Haraszthy Hermin. Itt ismerte meg a budapesti közönség Hunyady Margitot, Nikó Linát, Szathmáry Árpádot. A színészet történetében külön korszakot jelent Ditrói céltudatos, áldásos működése. A tehetségek felkarolása volt ő. 1902. jan. 1-én az »0cskay brigadéros« 100-ik előadásával egy 100 előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet 1902. márc. 25-én fejezett be. Színre került: Ocskay brigadéros (Herczeg Ferenc), Rontó Pál (Follinusz Aurél), A képviselő úr (Guthi Soma), A dada (Bródy Sándor), Gyurkovics lányok (Herczeg Ferenc), Régi világ (Hunyady Margit), Balatoni rege (Herczeg Ferenc), Szalmaláng 1 felv. (Vízváry Mariska), Házi orvos 1 felv. (Hegedűs Gyula), Az erősebb 1 felv. (Géczy István), Kurucz Feja Dávid (Fényes Samu), A feleség (Bartha Miklós) c. darab. Ditrói hervadhatatlan érdemeket szerzett a Vígszínház fellendítésében. A modern magyar színpadi játékstílusnak kialakulása szintén az ő műve. Az Országos Színészegyesületnek 20 éven át volt ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen buzgólkodását szintén megörökíti a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom terén is működött. Fordításai: »René király leánya« (Hertz Henrik lyrai drámája 2 felv.), »Fabricius úr leánya« Adolf Wilbrant, 4 felv.), »Szerelmes asszony« (Amoureuse, Porto Riche). (Első előadása 1897. febr. 9. a Vígszínházban). Irt egy magánjelenetet a »Jegygyűrű« és egy látványos gyermekmesét »Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka« címen. Társszerzője Eötvös Károly Lajos, kivel együtt írta: »A csángók« c. népszínművét is. 1917-ben nyugdíjba vonult. 1924-ben ülte meg a Vígszínházban 50 éves jubileumát egy matiné keretében. A Renaissance Színház épületében 1926-ban trafikot nyitott. Emlékiratait »Komédiások« c. alatt 1929-ben adta ki. Neje: Eibenschütz Mari, színésznő, sz. 1856. aug. 8-án, Szekszárdon. Atyja: Eibenschütz Erdődi József, Milánóból származott Magyarországba. E. Mari színésztehetsége korán megnyilvánult. Tizenhárom éves korában mint műkedvelő föllépett Stuart Mária szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a Szekszárdi Nőegylet a jelenlévő Ujházi Ede tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki. 1874. május 22-én fellépett a kolozsvári Nemzeti Színházban, az »Ármány és szerelem« Lujza szerepében. A »Magyar Polgár« ekkor így ír róla: »Kedves, megnyerő alak, minden affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar többnek látszani, mint amennyit ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai keresetlenek, felfogása gondolkodásra mutat.« — 1875. jún. 21-én vendégszerepelt Budapesten, a Nemzeti Színházban, ugyancsak az »Ármány és szerelem«-ben, jún. 25-én Dóczy »Csók«-jában, Maritta szerepében. — Eibenschütz Mari az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja. A vidéki és budapesti kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű, közvetlen, igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. 1883-ban a Budai Színkörben aranykoszorúval ajándékozta meg a főváros közönsége. Főbb szerepei: Julia, Melinda, Desdemona, Jolantha (René király leánya), Rózsi (Cigány), Boriska (Falu rossza), Noémi (Aranyember), Maritta (Csók), Toinette (Képzelt beteg), Puck (Szentivánéji álom), Irma (Falusiak) stb. Irodalmilag is működött: »Az árnyék«, költői beszély (Fővárosi Lapok, 1875. 141. szám), »Gyula és Györgyike«, vígj. 1 felv. Először 1878,. márc. 30-án Kolozsvárt. »Sírvirág«, (elégia, Kolozsvár). Több költeménye jelent meg az »Ország-Világ«-ban és »A Hét«-ben. — Gyermekei: ifj. Ditrói Mór, színész, sz. 1879. márc. 17-én, Aradon. Előbb huszártiszt, 1908. aug. 24-én Kolozsvárt lépett színpadra az »0cskay brigadéros«-ban, 1910. április hó 10-én mint aradi színész a Vígszínházhoz szerződött. — Ditrói József, színész, sz. 1888. november 25-én, Kolozsvárott. Szinipályára lépett 1908-ban. 1910-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és fővárosi hírlapokban.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0428.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1027500 Ditrói Mór a yintezmenyy Vígszínház§8§ alapító igazgatója, az yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ örökös díszelnöke, sz. yszuletesevey 1851§22§. okt. 5-én, ytelepulesy Kolozsvár§2§ott, ahol atyja kereskedő, építési vállalkozó volt, majd a híres yintezmenyy Nemzeti Szálloda§8§ bérlője. Édesanyja ytelepulesy ditró§2§i yszemelynevy Puskás Mária§6§, ynemzetisegy székely§4§ nemes családból származott. Jótékonyságáért közbecsülésben állott. Mór, a négy gyermek között a legfiatalabb, ytelepulesy Kolozsvár§2§t és ytelepulesy Bécs§2§ben végezte iskoláit, majd Pesten a színiképezde és a tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett. Még mint színésznövendék föllépett a yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§ban, yszemelynevy Prevost§6§-nak »ycimy Marcel§10§« c. kétfelvonásos dramolettjében, (yevszamy 1874§20§. ápr. 9-én) és yszemelynevy Czakó Zsigmond§6§ »ycimy Kalmár és tengerész§10§«-ében, yszerepy Arthur§12§ szerepében. A két föllépésről a »yintezmenyy Magyar Polgár§8§« így ír: »Általában a két föllépés arról tanúskodott, hogy belőle, — ha nem lép elbizakodottsággal a pályára, — művelt, értelmes színész lehet. Ezt óhajtjuk is, mert valóban a sok léha szárnypróbálgató között szükség van komoly gondolkozású és törekvésű színészekre.« yevszamy 1874§20§— yevszamy 1878§20§-ig ytelepulesy Kolozsvár§2§t működik, azután ytelepulesy Arad§2§on, ytelepulesy Kassá§2§n, ytelepulesy Debrecen§2§ben, ytelepulesy Szeged§2§en, ytelepulesy Sopron§2§ban szerepel, mint színész és rendező. Főbb szerepei: yszerepy Bánk bán§12§, yszerepy Mercutio§12§ (ycimy Romeo és Julia§10§), yszerepy Sertorius§12§ (ycimy Delila§10§), yszerepy Moór Károly§12§ (ycimy Haramiák§10§), yszerepy Knabe Farkas Jeremiás§12§ (ycimy A miniszter előszobája§10§), yszerepy Csorba Márton§12§ (ycimy Sárga csikó§10§), yszerepy Mosolygó§12§ (ycimy Proletárok§10§), yszerepy Mephisto§12§ (ycimy Faust§10§) stb. yevszamy 1881§20§-ben a yintezmenyy Népszínház§8§hoz szerződtette a yszemelynevy Ditrói§6§-párt yszemelynevy Evva Lajos§6§. yevszamy 1885§20§-ben a konzorciumi alapon működő »yintezmenyy Thália Színészszövetkezet§8§«nél vezette a művészeti ügyeket, ytelepulesy Szabadká§2§n. yevszamy 1887§20§-ben yszemelynevy Nagy Bölönyi József§6§ intendáns ytelepulesy Kolozsvár§2§ra yszemelynevy Ditrói§6§t hívta meg igazgatónak. Itt kilenc éven át működött mint a színház bérlő igazgatója, állami szubvencióval. yevszamy 1891§20§-ben »ycimy Magyar ciklus§10§«-t rendezett, — 48 napon át, midőn 58 előadásban 42 magyar író és zeneszerző 56 darabját adatta elő: 9 tragédiát, 6 színművet, 14 vígjátékot, 18 népszínművet, 6 operettet. Ez a magyar ciklus január hó 1-én kezdődött yszemelynevy Ditrói Mór§6§ »ycimy Szeresd a hazát§10§« c. verses színdarabjával (1 felv.), és febr. 11-én fejeződött be a »ycimy Szigetvári vértanuk§10§« első felvonásával, yszemelynevy gr. Zichy Gézá§6§nak »ycimy Temetés külföldön§10§« c. költeményével, melyet yszemelynevy Ditróiné E. Mari§6§ adott elő és melyhez a kísérő zenét yszemelynevy Serly Lajos§6§ írta. Színre került még yszemelynevy Bartha Miklós§6§ 1 felv. alkalmi darabja: »ycimy A fogadás§10§«. Végül a »ycimy Névtelen hősök§10§«, dalmű nyitánya yszemelynevy Erkel Ferenc§6§től és yszemelynevy Hegedűs István§6§ verses epilógusa, »ycimy A függöny legördült§10§« címmel. Záradékul a színház egész személyzete a közönséggel együtt a »ycimy Szózat§10§«-ot énekelte. A befejező előadás teljes műsorát ideiktattuk, mert a magyar ciklust színészettörténelmi eseménynek tekintjük. yevszamy 1894§20§—95-ben yszemelynevy Shakespeare§6§-ciklust rendezett, yszemelynevy Shakespeare§6§ 17 színdarabját hozta színre. yevszamy 1895§20§. január havában ytelepulesy Párizs§2§ban, ytelepulesy London§2§ban, ytelepulesy Berlin§2§ben tett tanulmányutat. — ytelepulesy Kolozsvár§2§i igazgatása alatt az előbb hanyatlásnak indult színháznak lendületet adott. Kereste, felfedezte az igazi tehetségeket, azokat a maga módja szerint oktatta, nevelte a hazai színészetnek. A yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ és a yintezmenyy Vígszínház§8§ több jeles színésze yszemelynevy Ditrói§6§ keze alatt nevelkedett naggyá. yevszamy 1896§20§-ban igazgatónak hívták meg a megnyíló yintezmenyy Vígszínház§8§hoz. Jórészt vidéki színészekből állította össze az egész társulatot. Itt fejlődött és bontotta szárnyát yszemelynevy Hegedűs Gyula§6§, yszemelynevy Góth Sándor§6§, yszemelynevy Fenyvesi Emil§6§, yszemelynevy Gál Gyula§6§, yszemelynevy Szerémy Zoltán§6§, yszemelynevy Beregi Oszkár§6§, yszemelynevy Delly Emma§6§, yszemelynevy Varsányi Irén§6§, yszemelynevy Haraszthy Hermin§6§. Itt ismerte meg a ytelepulesy budapest§2§i közönség yszemelynevy Hunyady Margit§6§ot, yszemelynevy Nikó Liná§6§t, yszemelynevy Szathmáry Árpád§6§ot. A színészet történetében külön korszakot jelent yszemelynevy Ditrói§6§ céltudatos, áldásos működése. A tehetségek felkarolása volt ő. yevszamy 1902§20§. jan. 1-én az »ycimy 0cskay brigadéros§10§« 100-ik előadásával egy 100 előadásból álló magyar ciklust kezdett, melyet yevszamy 1902§20§. márc. 25-én fejezett be. Színre került: ycimy Ocskay brigadéros§10§ (yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§), ycimy Rontó Pál§10§ (yszemelynevy Follinusz Aurél§6§), ycimy A képviselő úr§10§ (yszemelynevy Guthi Soma§6§), ycimy A dada§10§ (yszemelynevy Bródy Sándor§6§), ycimy Gyurkovics lányok§10§ (yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§), ycimy Régi világ§10§ (yszemelynevy Hunyady Margit§6§), ycimy Balatoni rege§10§ (yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§), ycimy Szalmaláng§10§ 1 felv. (yszemelynevy Vízváry Mariska§6§), ycimy Házi orvos§10§ 1 felv. (yszemelynevy Hegedűs Gyula§6§), ycimy Az erősebb§10§ 1 felv. (yszemelynevy Géczy István§6§), ycimy Kurucz Feja Dávid§10§ (yszemelynevy Fényes Samu§6§), ycimy A feleség§10§ (yszemelynevy Bartha Miklós§6§) c. darab. yszemelynevy Ditrói§6§ hervadhatatlan érdemeket szerzett a yintezmenyy Vígszínház§8§ fellendítésében. A modern magyar színpadi játékstílusnak kialakulása szintén az ő műve. Az yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§nek 20 éven át volt ügyvezető alelnöke, majd elnöke. Az egyesület ügyei körül való önzetlen buzgólkodását szintén megörökíti a magyar színészet ujabbkori történetírója. A színműirodalom terén is működött. Fordításai: »ycimy René király leánya§10§« (yszemelynevy Hertz Henrik§6§ lyrai drámája 2 felv.), »ycimy Fabricius úr leánya§10§« yszemelynevy Adolf Wilbrant§6§, 4 felv.), »ycimy Szerelmes asszony§10§« (ycimy Amoureuse§10§, yszemelynevy Porto Riche§6§). (Első előadása yevszamy 1897§20§. febr. 9. a yintezmenyy Vígszínház§8§ban). Irt egy magánjelenetet a »ycimy Jegygyűrű§10§« és egy látványos gyermekmesét »ycimy Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka§10§« címen. Társszerzője yszemelynevy Eötvös Károly Lajos§6§, kivel együtt írta: »ycimy A csángók§10§« c. népszínművét is. yevszamy 1917§20§-ben nyugdíjba vonult. yevszamy 1924§20§-ben ülte meg a yintezmenyy Vígszínház§8§ban 50 éves jubileumát egy matiné keretében. A yintezmenyy Renaissance Színház§8§ épületében yevszamy 1926§20§-ban trafikot nyitott. Emlékiratait »ycimy Komédiások§10§« c. alatt yevszamy 1929§20§-ben adta ki. 1027500.1 CSALADTAGKEZDODIK Neje: yszemelynevy Eibenschütz Mari§6§, színésznő, sz. yszuletesevey 1856§22§. aug. 8-án, ytelepulesy Szekszárd§2§on. Atyja: yszemelynevy Eibenschütz Erdődi József§6§, ytelepulesy Milánó§2§ból származott Magyarországba. yszemelynevy E. Mari§6§ színésztehetsége korán megnyilvánult. Tizenhárom éves korában mint műkedvelő föllépett yszerepy Stuart Mária§12§ szerepében; a III-ik felvonás kerti jelenetében olyan sikert aratott, hogy ennek hatása alatt a yintezmenyy Szekszárdi Nőegylet§8§ a jelenlévő yszemelynevy Ujházi Ede§6§ tanácsára a színiképezdébe küldte őt és saját költségén képeztette ki. yevszamy 1874§20§. május 22-én fellépett a yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§ban, az »ycimy Ármány és szerelem§10§« yszerepy Lujza§12§ szerepében. A »yintezmenyy Magyar Polgár§8§« ekkor így ír róla: »Kedves, megnyerő alak, minden affektáció nélkül, ki tehetség tekintetében nem akar többnek látszani, mint amennyit ér. Hangja rokonszenves, tele bensőséggel, mozdulatai keresetlenek, felfogása gondolkodásra mutat.« — yevszamy 1875§20§. jún. 21-én vendégszerepelt ytelepulesy Budapest§2§en, a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban, ugyancsak az »ycimy Ármány és szerelem§10§«-ben, jún. 25-én yszemelynevy Dóczy§6§ »ycimy Csók§10§«-jában, yszerepy Maritta§12§ szerepében. — yszemelynevy Eibenschütz Mari§6§ az eddig, élt magyar színésznők egyik legkiválóbbja. A vidéki és ytelepulesy budapest§2§i kritika egyöntetűen megállapította, hogy játékstílusa nemesen egyszerű, közvetlen, igaz, — hogy ő nem játssza, hanem teljesen átéli szerepét. yevszamy 1883§20§-ban a yintezmenyy Budai Színkör§8§ben aranykoszorúval ajándékozta meg a ytelepulesy főváros§2§ közönsége. Főbb szerepei: yszerepy Julia§12§, yszerepy Melinda§12§, yszerepy Desdemona§12§, yszerepy Jolantha§12§ (ycimy René király leánya§10§), yszerepy Rózsi§12§ (ycimy Cigány§10§), yszerepy Boriska§12§ (ycimy Falu rossza§10§), yszerepy Noémi§12§ (ycimy Aranyember§10§), yszerepy Maritta§12§ (ycimy Csók§10§), yszerepy Toinette§12§ (ycimy Képzelt beteg§10§), yszerepy Puck§12§ (ycimy Szentivánéji álom§10§), yszerepy Irma§12§ (ycimy Falusiak§10§) stb. Irodalmilag is működött: »ycimy Az árnyék§10§«, költői beszély (yintezmenyy Fővárosi Lapok§8§, yevszamy 1875§20§. 141. szám), »ycimy Gyula és Györgyike§10§«, vígj. 1 felv. Először yevszamy 1878§20§,. márc. 30-án ytelepulesy Kolozsvár§2§t. »ycimy Sírvirág§10§«, (elégia, ytelepulesy Kolozsvár§2§). Több költeménye jelent meg az »yintezmenyy Ország-Világ§8§«-ban és »yintezmenyy A Hét§8§«-ben. — Gyermekei: yszemelynevy ifj. Ditrói Mór§6§, színész, sz. yszuletesevey 1879§22§. márc. 17-én, ytelepulesy Arad§2§on. Előbb huszártiszt, yevszamy 1908§20§. aug. 24-én ytelepulesy Kolozsvár§2§t lépett színpadra az »ycimy 0cskay brigadéros§10§«-ban, yevszamy 1910§20§. április hó 10-én mint ytelepulesy arad§2§i színész a yintezmenyy Vígszínház§8§hoz szerződött. — yszemelynevy Ditrói József§6§, színész, sz. yszuletesevey 1888§22§. november 25-én, ytelepulesy Kolozsvár§2§ott. Szinipályára lépett yevszamy 1908§20§-ban. yevszamy 1910§20§-ben a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§hoz szerződtették. Több verse jelent meg vidéki és ytelepulesy főváros§2§i hírlapokban.

CSAKKOD 1027500 yszemelynevy Ditrói Mór§6§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ yszuletesevtizedy 185§32§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yintezmenyy Nemzeti Szálloda§8§ ytelepulesy ditró§2§ yszemelynevy Puskás Mária§6§ ynemzetisegy székely§4§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Bécs§2§ yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Prevost§6§ ycimy Marcel§10§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Czakó Zsigmond§6§ ycimy Kalmár és tengerész§10§ yszerepy Arthur§12§ yintezmenyy Magyar Polgár§8§ yevtizedy 187§30§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Kassa§2§ ytelepulesy Debrecen§2§ ytelepulesy Szeged§2§ ytelepulesy Sopron§2§ yszerepy Bánk bán§12§ yszerepy Mercutio§12§ ycimy Romeo és Julia§10§ yszerepy Sertorius§12§ ycimy Delila§10§ yszerepy Moór Károly§12§ ycimy Haramiák§10§ yszerepy Knabe Farkas Jeremiás§12§ ycimy A miniszter előszobája§10§ yszerepy Csorba Márton§12§ ycimy Sárga csikó§10§ yszerepy Mosolygó§12§ ycimy Proletárok§10§ yszerepy Mephisto§12§ ycimy Faust§10§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Népszínház§8§ yszemelynevy Ditrói§6§ yszemelynevy Evva Lajos§6§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Thália Színészszövetkezet§8§ ytelepulesy Szabadka§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Nagy Bölönyi József§6§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yszemelynevy Ditrói§6§ yevtizedy 189§30§ ycimy Magyar ciklus§10§ yszemelynevy Ditrói Mór§6§ ycimy Szeresd a hazát§10§ ycimy Szigetvári vértanuk§10§ yszemelynevy gr. Zichy Géza§6§ ycimy Temetés külföldön§10§ yszemelynevy Ditróiné E. Mari§6§ yszemelynevy Serly Lajos§6§ yszemelynevy Bartha Miklós§6§ ycimy A fogadás§10§ ycimy Névtelen hősök§10§ yszemelynevy Erkel Ferenc§6§ yszemelynevy Hegedűs István§6§ ycimy A függöny legördült§10§ ycimy Szózat§10§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Shakespeare§6§ yszemelynevy Shakespeare§6§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Párizs§2§ ytelepulesy London§2§ ytelepulesy Berlin§2§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yszemelynevy Ditrói§6§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yszemelynevy Hegedűs Gyula§6§ yszemelynevy Góth Sándor§6§ yszemelynevy Fenyvesi Emil§6§ yszemelynevy Gál Gyula§6§ yszemelynevy Szerémy Zoltán§6§ yszemelynevy Beregi Oszkár§6§ yszemelynevy Delly Emma§6§ yszemelynevy Varsányi Irén§6§ yszemelynevy Haraszthy Hermin§6§ ytelepulesy budapest§2§ yszemelynevy Hunyady Margit§6§ yszemelynevy Nikó Lina§6§ yszemelynevy Szathmáry Árpád§6§ yszemelynevy Ditrói§6§ yevtizedy 190§30§ ycimy 0cskay brigadéros§10§ yevtizedy 190§30§ ycimy Ocskay brigadéros§10§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ ycimy Rontó Pál§10§ yszemelynevy Follinusz Aurél§6§ ycimy A képviselő úr§10§ yszemelynevy Guthi Soma§6§ ycimy A dada§10§ yszemelynevy Bródy Sándor§6§ ycimy Gyurkovics lányok§10§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ ycimy Régi világ§10§ yszemelynevy Hunyady Margit§6§ ycimy Balatoni rege§10§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ ycimy Szalmaláng§10§ yszemelynevy Vízváry Mariska§6§ ycimy Házi orvos§10§ yszemelynevy Hegedűs Gyula§6§ ycimy Az erősebb§10§ yszemelynevy Géczy István§6§ ycimy Kurucz Feja Dávid§10§ yszemelynevy Fényes Samu§6§ ycimy A feleség§10§ yszemelynevy Bartha Miklós§6§ yszemelynevy Ditrói§6§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ ycimy René király leánya§10§ yszemelynevy Hertz Henrik§6§ ycimy Fabricius úr leánya§10§ yszemelynevy Adolf Wilbrant§6§ ycimy Szerelmes asszony§10§ ycimy Amoureuse§10§ yszemelynevy Porto Riche§6§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Vígszínház§8§ ycimy Jegygyűrű§10§ ycimy Karácsonyfa, vagy a Vasorrú Borka§10§ yszemelynevy Eötvös Károly Lajos§6§ ycimy A csángók§10§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yintezmenyy Renaissance Színház§8§ yevtizedy 192§30§ ycimy Komédiások§10§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Eibenschütz Mari§6§ yszuletesevtizedy 185§32§ ytelepulesy Szekszárd§2§ yszemelynevy Eibenschütz Erdődi József§6§ ytelepulesy Milánó§2§ yszemelynevy E. Mari§6§ yszerepy Stuart Mária§12§ yintezmenyy Szekszárdi Nőegylet§8§ yszemelynevy Ujházi Ede§6§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§ ycimy Ármány és szerelem§10§ yszerepy Lujza§12§ yintezmenyy Magyar Polgár§8§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Budapest§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Ármány és szerelem§10§ yszemelynevy Dóczy§6§ ycimy Csók§10§ yszerepy Maritta§12§ yszemelynevy Eibenschütz Mari§6§ ytelepulesy budapest§2§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Budai Színkör§8§ ytelepulesy főváros§2§ yszerepy Julia§12§ yszerepy Melinda§12§ yszerepy Desdemona§12§ yszerepy Jolantha§12§ ycimy René király leánya§10§ yszerepy Rózsi§12§ ycimy Cigány§10§ yszerepy Boriska§12§ ycimy Falu rossza§10§ yszerepy Noémi§12§ ycimy Aranyember§10§ yszerepy Maritta§12§ ycimy Csók§10§ yszerepy Toinette§12§ ycimy Képzelt beteg§10§ yszerepy Puck§12§ ycimy Szentivánéji álom§10§ yszerepy Irma§12§ ycimy Falusiak§10§ ycimy Az árnyék§10§ yintezmenyy Fővárosi Lapok§8§ yevtizedy 187§30§ ycimy Gyula és Györgyike§10§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Sírvirág§10§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yintezmenyy Ország-Világ§8§ yintezmenyy A Hét§8§ yszemelynevy ifj. Ditrói Mór§6§ yszuletesevtizedy 187§32§ ytelepulesy Arad§2§ yevtizedy 190§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy 0cskay brigadéros§10§ yevtizedy 191§30§ ytelepulesy arad§2§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yszemelynevy Ditrói József§6§ yszuletesevtizedy 188§32§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy főváros§2§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1027500.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com