1029850.htm

Cimszó: Egressy /Galambos/ Béni - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1815

Szócikk: Egressy /Galambos/ Béni - A magyar színészet történetének legdicsőségesebb neve; művészete a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként él a köztudatban. A borsodmegyei Lászlófalván született, 1808. nov. 3-án. Családjának neve a régibb hiedelem szerint Egresi Galambos, életírója: Rakodczay Pál szerint Egresi és Galambos Egressy volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel s mennydörgő hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben részesítette. De miskolci diáksága idején az akkor ott működő jeles színtársulat a művészi pálya iránt ébreszt benne lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére mint theológus beáll a Rozsnyón játszó magyar színtársulathoz. Gombos Imre »Esküvés«-ének Angelo szolgája szerepében lép föl először (1826.), Eleinte vándortársulatoknál működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva. Fényes művészi pályafutása csak Kassán indul meg, hol öt esztendőt tölt. A híres abauj-kassai társulatnak két részre szakadása alkalmával, 1834-ben, a Kolozsvárra távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául Katona »Bánk bán«-ját választja. Ez az addig méltánylásra nem talált tragédia első hiteles előadása (1834. aug. 30.). E. Ottó szerepét játszotta. A következő év áprilisában a budai társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb tagjává lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen Megyeritől, a természetességre, »szerepegyénítésre« törekvő színjátszásnak első nagy magyar képviselőjétől. 1837, tavaszán Bécsbe gyalogol, hogy ott a német színészet kiválóságainak tanulmányozása útján fejlessze ismereteit. Különösen Schrődernének, a nagy tragikának játéka ragadja el s ösztönzi tovább abba az irányba, amelybe Megyeri indította el. Bécsből való visszatérése után első tagjai közé szerződteti a Nemzeti Színház s ennek ünnepélyes megnyitásán (1837. aug. 22.) Vörösmarty ünnepi játéka: az »Árpád ébredése« költőjének szerepében az ő ajkáról hangzanak el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket kell játszania, de a lélektanira irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben vállalja a szellemesebb, finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó művész hírében áll, de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem hatása alatt is kedvetlenné és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, 1838. júliusában a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval vívott tollharcának következtében megválik a Nemzeti Színháztól s vidéken játszik. Általán később is sokat vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi fejlődésére. Gyakran ismételhette kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti üres házakkal szemben vidéken nagy közönség előtt játszott s ez fokozta becsvágyát. Elmondható róla, hogy Pesten tanult, de vidéken tökéletesedett. Hat esztendő alatt csak rövid időre tudta visszaédesgetni a Nemzeti Színházhoz a közönség szeretete s a kritika elismerése. Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből 1843. őszén megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy Párizsba s itt különösen Rachelt, a nagy francia tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága és művészete legszebb virágában. Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »Honderű« és a »Pesti Divatlap« hasábjain. Hazatérve, 1844. áprilisában a Nemzeti Színházhoz szerződik s az idősebb Lendvay Mártonnal kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük művészetére fejlesztően hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad a szerep birtokában. A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az emlékezetes márc. 15-én »Bánk«-ot adták s ő Peturt játszotta, de a közönség a II. felvonást félbeszakította s a »Nemzeti dal«-t követelte. E. fekete magyar ruhába öltözött, kardot kötött, s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »Talpra, magyar!-t. Egyideig még játszik, de egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz Kossuthnak a népfelkelés szervezésére tett útján, majd kormánybiztosságot vállal, később mint guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával részt vesz Budavár bevételében, majd a segesvári csata után Törökországba menekül. Itteni sanyargatásait »Törökországi naplójá«-ban írja le. Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól egyelőre el volt tiltva. Csak 1854. máj. 10-én léphetett fel »Lear« címszerepében, a közönség nagy szeretettel fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette, úgy, hogy vidéken kellett küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel játszott. Csak 1855. ápr. 9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve egészen haláláig pályája a diadalok folytonos sora. 1856-ban indul meg művészetének tetőződése: »Brankovics György« címszerepével, melyről művészetének ezt az egész szakát Brankovics-korszaknak nevezi Rakodczay Pál. 1860-ban megindítja a »Magyar Színházi Lap«-ot, mely azonban támogatás híján egy esztendő múlva megszűnt. Írói munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a Kisfaludy-Társaság is tagjai sorába választja 1863-ban. A következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas művészi emelkedését. 1864. jún. 26-án Bolinbroke-ot játszotta Scribe »Egy pohár víz« című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval küzdve játszta végig szerepét s előadás után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös kedvvel buzgólkodott a Színi Tanoda létesítésén, mely 1865-ben csakugyan meg is nyílt s első tanára E. lett. s elméleti vezérfonalul megírta tanítványai számára »A színészet könyvé«-t, Ebben az évben már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza többé. 1866. júl. 30-án, egy forró nyári estén, legfárasztóbb szerepében: »Brankovics György«-ben lépett fel. E darabnak nagy jelenete, mikor megvakított fiait egymásután eléje vezetik, őt magát is mindig nagyon meghatotta. E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt össze ez este, eszméletét, nem is nyerte vissza többé s lakásán éjjel egy és két óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment végbe ezrekre menő tömeg kíséretében. Gyászbeszédet s a Kisfaludy-Társaságban emlékbeszédet Szigligeti Ede mondott fölötte. E. nem volt, a szokott értelemben vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a könnyedség, a bohémség. Egész pályáján az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar színészetet mennél magasabbra emelje. Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal vette, a legaprólékosabb részletekig kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével játszott, hogysem a nagyközönséget el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét, de fényes sikerei mégis azt bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes volt. Amit külsőségekben megtagadott tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett pótolni. Plasztikusan szép termetű, de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi szerepeiben szoborszerű tartással s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének előkelőségét nagyon elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke szemei s egész gyönyörű, hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony, tenorszerű hangja se volt eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos beosztással, a hangsúly eltolásaival igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor szavalata éneklés formának, hangsúlyozása idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban halkította a szót, szemével és arcjátékával pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség volt; Petőfi azzal jellemzi, hogy társai csak egyes hangszerek, ő maga pedig egész zenekar. Játszott szerelmes, bonvivant, sőt komikus szerepeket is, nagy sikerei voltak cselszövő és raisonneur alakításainak, de leginkább szívéhez nőtt s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak, különösen Shakespeareéinek hősei voltak. Shakespeare-nek színészi ábrázolás útján való népszerűsítése körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte el Greguss Ágost »Magyarország Garrickjé«-nek. Az ő színészi eszménye az, akiben leleményes képzelet és fogékony érzés számító, nagy intelligenciával társul. Csak ez képes annak megvalósítására, amit ő »a színpadi előadás non plus ultrájá«-nak tekint: a tökéletes egység létesítésére. Ezt pedig az ábrázolt jellem egységes felfogásában s ennek megfelelő eszközökkel és módon látja. Vezérelve az volt, hogy a színész érzésével és képzeletével teremt ugyan, mégis egész játékát az értelem kormányozza. Az ő játékában csakugyan tehetség és tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt a legintelligensebb s egyszersmind a legtanultabb színészünk. Leghíresebb shakespeare-i alakításai Hamlet, Othello és Lear voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket is bocsátott közre. Kortársai egyébként Coriolanust tartották legjobb shakespearei szerepének. Petőfi nagy elragadtatással írt III.Richárdjáról, de viszont mások erős kifogásokkal illették ez ábrázolását. Híres magyar szerepei közül mindössze kettőről van valamennyire elképzelhető leírásunk: Brankovics Györgyről s Bánk bánról. Szerepeinek sokaságából kiemelkedtek még: Macbeth, Antonius, Julius Caesar, IV. Henrik, Kean, Garrick, Moor Ferenc, XII. Károly, Bolinbroke, Péter cár, Gritti, Petur bán, Mátyás király, Juranics, stb. Híres komikai szerepe volt Krumm Éliás, Kotzebuenak Legjobb az egyenes út című darabjában. E.-nél áhítatosabb odaadással senki sem élt művészetének. Ennek szentelte életét s távoltartva magát a színházi élet kicsinyes marakodásaitól és áskálódásaitól, folyton tanult, dolgozott és játszott. Pályája nemcsak méltó büszkesége, hanem vonzó példaképe is a magyar színészetnek. Születésének százados évfordulóját, főként az Országos Színészegyesület buzgolkodására, 1908-ban ünnepelték s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, Rakodczay Pál két kötetes könyve: Egressy Gábor és kora. 1911. Művészetének beható elemezését nyújtja Kéky Lajos tanulmánya: A nagy magyar jellemszínész-triász. Uj Magyar Szemle, II. évf, (1921.), III. k. 88—104. l. E. bensőséges, szép családi életet élt. Felesége Szentpétery Zsuzsika (1816— 1888.), Sz. Zsigmond húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya volt. Gyermekeik: Ákos (1830— 1914.), a Nemzeti Színház tagja, Etelke (1834—1909.), Teleky Károly festőművész felesége és Árpád (1836—1869.), előbb katonatiszt, később színész. (Kéky Lajos.)

A szócikkben a vezetéknév rövidítésével fordul elő: Egressy Ottó

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0468.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1029850 Egressy /Galambos/ Béni A magyar színészet történetének legdicsőségesebb neve; művészete a magyar színjátszás legnagyobb magaslataként él a köztudatban. A ytelepulesy borsodmegye§2§i ytelepulesy Lászlófalvá§2§n született, yevszamy 1808§20§. nov. 3-án. Családjának neve a régibb hiedelem szerint yszemelynevy Egresi Galambos§6§, életírója: yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ szerint yszemelynevy Egresi§6§ és yszemelynevy Galambos Egressy§6§ volt. Atyja, Pál, kiváló szónoki és zenésztehetséggel s mennydörgő hanggal megáldott ref. pap volt, ki őt is papnak szánta s gondos nevelésben részesítette. De ytelepulesy miskolc§2§i diáksága idején az akkor ott működő jeles színtársulat a művészi pálya iránt ébreszt benne lebírhatatlan vágyat s atyja tilalma ellenére mint theológus beáll a ytelepulesy Rozsnyó§2§n játszó magyar színtársulathoz. yszemelynevy Gombos Imre§6§ »ycimy Esküvés§10§«-ének yszerepy Angelo§12§ szolgája szerepében lép föl először (yevszamy 1826§20§.), Eleinte vándortársulatoknál működik, a legalantasabb teendőkbe szorítva. Fényes művészi pályafutása csak ytelepulesy Kassá§2§n indul meg, hol öt esztendőt tölt. A híres ytelepulesy abauj-kassa§2§i társulatnak két részre szakadása alkalmával, yevszamy 1834§20§-ben, a ytelepulesy Kolozsvár§2§ra távozó csoporttal tart s itt jutalomjátékául yszemelynevy Katona§6§ »ycimy Bánk bán§10§«-ját választja. Ez az addig méltánylásra nem talált tragédia első hiteles előadása (yevszamy 1834§20§. aug. 30.). yszemelynevy E. Ottó§6§ szerepét játszotta. A következő év áprilisában a ytelepulesy buda§2§i társulathoz szerződik, melynek csakhamar egyik legbecsvágyóbb s legkitartóbb tagjává lesz. Sokat tanul idősebb társaitól, különösen yszemelynevy Megyeri§6§től, a természetességre, »szerepegyénítésre« törekvő színjátszásnak első nagy magyar képviselőjétől. yevszamy 1837§20§, tavaszán ytelepulesy Bécs§2§be gyalogol, hogy ott a ynemzetisegy német§4§ színészet kiválóságainak tanulmányozása útján fejlessze ismereteit. Különösen yszemelynevy Schrőderné§6§nek, a nagy tragikának játéka ragadja el s ösztönzi tovább abba az irányba, amelybe yszemelynevy Megyeri§6§ indította el. ytelepulesy Bécs§2§ből való visszatérése után első tagjai közé szerződteti a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ s ennek ünnepélyes megnyitásán (yevszamy 1837§20§. aug. 22.) yszemelynevy Vörösmarty§6§ ünnepi játéka: az »ycimy Árpád ébredése§10§« költőjének szerepében az ő ajkáról hangzanak el az első szavak. Eleinte szerelmes szerepeket kell játszania, de a lélektanira irányuló érdeklődését ezek nem elégítik ki s szívesebben vállalja a szellemesebb, finomabb cselszövői szerepeket. Gondolkodó és tanulni vágyó művész hírében áll, de érzékenységén nem tud uralkodni s a legcsekélyebb sérelem hatása alatt is kedvetlenné és vontatottá válik játéka. Nem is egy év múlva, yevszamy 1838§20§. júliusában a drámai és operai tagok közt elmérgesedett viszálynak s az igazgatóval vívott tollharcának következtében megválik a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§tól s vidéken játszik. Általán később is sokat vendégszerepelt vidéken s ez nagy haszonnal járt művészi fejlődésére. Gyakran ismételhette kiváló szerepeit s ezekben virtuózzá lett. A pesti üres házakkal szemben vidéken nagy közönség előtt játszott s ez fokozta becsvágyát. Elmondható róla, hogy Pesten tanult, de vidéken tökéletesedett. Hat esztendő alatt csak rövid időre tudta visszaédesgetni a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§hoz a közönség szeretete s a kritika elismerése. Vidéki vendégszereplései során megtakarított pénzéből yevszamy 1843§20§. őszén megvalósítja régi vágyát, tanulmányútra megy ytelepulesy Párizs§2§ba s itt különösen yszemelynevy Rachel§6§t, a nagy ynemzetisegy francia§4§ tragikát bámulja, ki akkor volt ifjúsága és művészete legszebb virágában. Tanulmányairól érdekes cikkekben számol be a »yintezmenyy Honderű§8§« és a »yintezmenyy Pesti Divatlap§8§« hasábjain. Hazatérve, yevszamy 1844§20§. áprilisában a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§hoz szerződik s az idősebb yszemelynevy Lendvay Márton§6§nal kel nemes művészi vetélkedésre, mely mindkettőjük művészetére fejlesztően hat. Ugyanazt a szerepet felváltva játsszák s győztes marad a szerep birtokában. A szabadságharc eseményei lesodorják művészi pályájáról. Az emlékezetes márc. 15-én »ycimy Bánk§10§«-ot adták s ő yszerepy Petur§12§t játszotta, de a közönség a II. felvonást félbeszakította s a »ycimy Nemzeti dal§10§«-t követelte. E. fekete magyar ruhába öltözött, kardot kötött, s tomboló lelkesedés mellett úgy szavalta el a »ycimy Talpra, magyar!§10§-t. Egyideig még játszik, de egyre jobban belevegyül a hazafias mozgalmakba. Részt vesz yszemelynevy Kossuth§6§nak a népfelkelés szervezésére tett útján, majd kormánybiztosságot vállal, később mint guerilla-vezér harcol. Oldalán Ákos fiával részt vesz ytelepulesy Buda§2§vár bevételében, majd a ytelepulesy segesvár§2§i csata után ytelepulesy Törökország§2§ba menekül. Itteni sanyargatásait »ycimy Törökországi naplójá§10§«-ban írja le. Egy év múlva kegyelmet nyert, s hazatért, de a színpadtól egyelőre el volt tiltva. Csak yevszamy 1854§20§. máj. 10-én léphetett fel »ycimy Lear§10§« címszerepében, a közönség nagy szeretettel fogadta, de a színház még mindig nem szerződtethette, úgy, hogy vidéken kellett küzködnie, sokhelyt műkedvelőket tanított be s ezekkel játszott. Csak yevszamy 1855§20§. ápr. 9-én léphetett fel mint szerződtetett tag s innen kezdve egészen haláláig pályája a diadalok folytonos sora. yevszamy 1856§20§-ban indul meg művészetének tetőződése: »ycimy Brankovics György§10§« címszerepével, melyről művészetének ezt az egész szakát yszemelynevy Brankovics§6§-korszaknak nevezi yszemelynevy Rakodczay Pál§6§. yevszamy 1860§20§-ban megindítja a »yintezmenyy Magyar Színházi Lap§8§«-ot, mely azonban támogatás híján egy esztendő múlva megszűnt. Írói munkássága s művészi kiválósága elismeréséül a yintezmenyy Kisfaludy-Társaság§8§ is tagjai sorába választja yevszamy 1863§20§-ban. A következő évben végzetes katasztrófa akasztja meg diadalmas művészi emelkedését. yevszamy 1864§20§. jún. 26-án yszerepy Bolinbroke§12§-ot játszotta yszemelynevy Scribe§6§ »ycimy Egy pohár víz§10§« című vígjátékában. Nagy indiszpozicióval küzdve játszta végig szerepét s előadás után szélhűdés érte. Gyógyulása alatt különös kedvvel buzgólkodott a yintezmenyy Színi Tanoda§8§ létesítésén, mely yevszamy 1865§20§-ben csakugyan meg is nyílt s első tanára E. lett. s elméleti vezérfonalul megírta tanítványai számára »ycimy A színészet könyvé§10§«-t, Ebben az évben már a színpadon is fellépett, bár egészsége nem tért vissza többé. yevszamy 1866§20§. júl. 30-án, egy forró nyári estén, legfárasztóbb szerepében: »ycimy Brankovics György§10§«-ben lépett fel. E darabnak nagy jelenete, mikor megvakított fiait egymásután eléje vezetik, őt magát is mindig nagyon meghatotta. E jelenetben idő előtt eszméletlenül roskadt össze ez este, eszméletét, nem is nyerte vissza többé s lakásán éjjel egy és két óra közt elhunyt. Temetése aug. 1-én ment végbe ezrekre menő tömeg kíséretében. Gyászbeszédet s a yintezmenyy Kisfaludy-Társaság§8§ban emlékbeszédet yszemelynevy Szigligeti Ede§6§ mondott fölötte. E. nem volt, a szokott értelemben vett színésztemperamentum; hiányzott belőle a könnyedség, a bohémség. Egész pályáján az a törekvés lelkesítette, hogy a magyar színészetet mennél magasabbra emelje. Minden szerepét rendkívül elmélyedő komolysággal vette, a legaprólékosabb részletekig kidolgozta és gyakran sokkal inkább az eszével játszott, hogysem a nagyközönséget el tudta volna ragadni. Sokszor felhozzák hidegségét, de fényes sikerei mégis azt bizonyítják, hogy őszinte és mély átérzésre is képes volt. Amit külsőségekben megtagadott tőle a természet, azt gondos számítással igyekezett pótolni. Plasztikusan szép termetű, de csak középnagyságú volt; ezt a hiányt hősi szerepeiben szoborszerű tartással s méltóságos járással igyekezett feledtetni. Megjelenésének előkelőségét nagyon elősegítették szabályos arcvonásai, sastekintetű, acélszürke szemei s egész gyönyörű, hódító intelligenciát sugárzó, caesari feje. Hajlékony, tenorszerű hangja se volt eléggé erős szerepeire; ezt a fogyatkozását is gondos beosztással, a hangsúly eltolásaival igyekezett pótolni, ezért tűnt fel sokszor szavalata éneklés formának, hangsúlyozása idegenszerűnek. Sokszor kelleténél jobban halkította a szót, szemével és arcjátékával pótolva a hangot s virtuóz módra aknázva ki a suttogóhang hatását. Sokoldalú művésztehetség volt; yszemelynevy Petőfi§6§ azzal jellemzi, hogy társai csak egyes hangszerek, ő maga pedig egész zenekar. Játszott szerelmes, bonvivant, sőt komikus szerepeket is, nagy sikerei voltak cselszövő és raisonneur alakításainak, de leginkább szívéhez nőtt s legdicsőségesebb szerepei a nagy tragédiáknak, különösen yszemelynevy Shakespeare§6§éinek hősei voltak. yszemelynevy Shakespeare§6§-nek színészi ábrázolás útján való népszerűsítése körül néki van a legnagyobb érdeme hazánkban. Joggal nevezte el yszemelynevy Greguss Ágost§6§ »yszemelynevy Magyarország Garrickjé§6§«-nek. Az ő színészi eszménye az, akiben leleményes képzelet és fogékony érzés számító, nagy intelligenciával társul. Csak ez képes annak megvalósítására, amit ő »a színpadi előadás non plus ultrájá«-nak tekint: a tökéletes egység létesítésére. Ezt pedig az ábrázolt jellem egységes felfogásában s ennek megfelelő eszközökkel és módon látja. Vezérelve az volt, hogy a színész érzésével és képzeletével teremt ugyan, mégis egész játékát az értelem kormányozza. Az ő játékában csakugyan tehetség és tanulmány nemes összhanggal egyesült. Ő volt a legintelligensebb s egyszersmind a legtanultabb színészünk. Leghíresebb yszemelynevy shakespeare§6§-i alakításai yszerepy Hamlet§12§, yszerepy Othello§12§ és yszerepy Lear§12§ voltak, melyekről tanulságos elméleti fejtegetéseket is bocsátott közre. Kortársai egyébként yszerepy Coriolanus§12§t tartották legjobb yszemelynevy shakespeare§6§i szerepének. yszemelynevy Petőfi§6§ nagy elragadtatással írt yszerepy III.Richárd§12§járól, de viszont mások erős kifogásokkal illették ez ábrázolását. Híres magyar szerepei közül mindössze kettőről van valamennyire elképzelhető leírásunk: yszerepy Brankovics György§12§ről s yszerepy Bánk bán§12§ról. Szerepeinek sokaságából kiemelkedtek még: yszerepy Macbeth§12§, yszerepy Antonius§12§, yszerepy Julius Caesar§12§, yszerepy IV. Henrik§12§, yszerepy Kean§12§, yszerepy Garrick§12§, yszerepy Moor Ferenc§12§, yszerepy XII. Károly§12§, yszerepy Bolinbroke§12§, yszerepy Péter cár§12§, yszerepy Gritti§12§, yszerepy Petur bán§12§, yszerepy Mátyás király§12§, yszerepy Juranics§12§, stb. Híres komikai szerepe volt yszerepy Krumm Éliás§12§, yszemelynevy Kotzebue§6§nak ycimy Legjobb az egyenes út§10§ című darabjában. E.-nél áhítatosabb odaadással senki sem élt művészetének. Ennek szentelte életét s távoltartva magát a színházi élet kicsinyes marakodásaitól és áskálódásaitól, folyton tanult, dolgozott és játszott. Pályája nemcsak méltó büszkesége, hanem vonzó példaképe is a magyar színészetnek. Születésének százados évfordulóját, főként az yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ buzgolkodására, yevszamy 1908§20§-ban ünnepelték s emléktáblával jelölték meg szülőházát. Legbehatóbb életrajza, mely a korabeli színészeti viszonyokat is részletesen ismerteti, yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ két kötetes könyve: ycimy Egressy Gábor és kora§10§. yevszamy 1911§20§. Művészetének beható elemezését nyújtja yszemelynevy Kéky Lajos§6§ tanulmánya: ycimy A nagy magyar jellemszínész-triász§10§. yintezmenyy Uj Magyar Szemle§8§, II. évf, (yevszamy 1921§20§.), III. k. 88—104. l. E. bensőséges, szép családi életet élt. Felesége yszemelynevy Szentpétery Zsuzsika§6§ (yevszamy 1816§20§— yevszamy 1888§20§.), yszemelynevy Sz. Zsigmond§6§ húga, híres szépségű asszony, jó feleség és dolgos családanya volt. Gyermekeik: Ákos (yevszamy 1830§20§— yevszamy 1914§20§.), a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ tagja, Etelke (yevszamy 1834§20§—yevszamy 1909§20§.), yszemelynevy Teleky Károly§6§ festőművész felesége és Árpád (yevszamy 1836§20§—yevszamy 1869§20§.), előbb katonatiszt, később színész. (yszemelynevy Kéky Lajos§6§.)

CSAKKOD 1029850 yszemelynevy Egressy /Galambos/ Béni§6§ ytelepulesy borsodmegye§2§ ytelepulesy Lászlófalva§2§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Egresi Galambos§6§ yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ yszemelynevy Egresi§6§ yszemelynevy Galambos Egressy§6§ ytelepulesy miskolc§2§ ytelepulesy Rozsnyó§2§ yszemelynevy Gombos Imre§6§ ycimy Esküvés§10§ yszerepy Angelo§12§ yevtizedy 182§30§ ytelepulesy Kassa§2§ ytelepulesy abauj-kassa§2§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yszemelynevy Katona§6§ ycimy Bánk bán§10§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy E. Ottó§6§ ytelepulesy buda§2§ yszemelynevy Megyeri§6§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Bécs§2§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Schrőderne§6§ yszemelynevy Megyeri§6§ ytelepulesy Bécs§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Vörösmarty§6§ ycimy Árpád ébredése§10§ yevtizedy 183§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy Párizs§2§ yszemelynevy Rachel§6§ ynemzetisegy francia§4§ yintezmenyy Honderű§8§ yintezmenyy Pesti Divatlap§8§ yevtizedy 184§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Lendvay Márton§6§ ycimy Bánk§10§ yszerepy Petur§12§ ycimy Nemzeti dal§10§ ycimy Talpra, magyar!§10§ yszemelynevy Kossuth§6§ ytelepulesy Buda§2§ ytelepulesy segesvár§2§ ytelepulesy Törökország§2§ ycimy Törökországi naplója§10§ yevtizedy 185§30§ ycimy Lear§10§ yevtizedy 185§30§ yevtizedy 185§30§ ycimy Brankovics György§10§ yszemelynevy Brankovics§6§ yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ yevtizedy 186§30§ yintezmenyy Magyar Színházi Lap§8§ yintezmenyy Kisfaludy-Társaság§8§ yevtizedy 186§30§ yevtizedy 186§30§ yszerepy Bolinbroke§12§ yszemelynevy Scribe§6§ ycimy Egy pohár víz§10§ yintezmenyy Színi Tanoda§8§ yevtizedy 186§30§ ycimy A színészet könyve§10§ yevtizedy 186§30§ ycimy Brankovics György§10§ yintezmenyy Kisfaludy-Társaság§8§ yszemelynevy Szigligeti Ede§6§ yszemelynevy Petőfi§6§ yszemelynevy Shakespeare§6§ yszemelynevy Shakespeare§6§ yszemelynevy Greguss Ágost§6§ yszemelynevy Magyarország Garrickje§6§ yszemelynevy shakespeare§6§ yszerepy Hamlet§12§ yszerepy Othello§12§ yszerepy Lear§12§ yszerepy Coriolanus§12§ yszemelynevy shakespeare§6§ yszemelynevy Petőfi§6§ yszerepy III.Richárd§12§ yszerepy Brankovics György§12§ yszerepy Bánk bán§12§ yszerepy Macbeth§12§ yszerepy Antonius§12§ yszerepy Julius Caesar§12§ yszerepy IV. Henrik§12§ yszerepy Kean§12§ yszerepy Garrick§12§ yszerepy Moor Ferenc§12§ yszerepy XII. Károly§12§ yszerepy Bolinbroke§12§ yszerepy Péter cár§12§ yszerepy Gritti§12§ yszerepy Petur bán§12§ yszerepy Mátyás király§12§ yszerepy Juranics§12§ yszerepy Krumm Éliás§12§ yszemelynevy Kotzebue§6§ ycimy Legjobb az egyenes út§10§ yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ ycimy Egressy Gábor és kora§10§ yevtizedy 191§30§ yszemelynevy Kéky Lajos§6§ ycimy A nagy magyar jellemszínész-triász§10§ yintezmenyy Uj Magyar Szemle§8§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Szentpétery Zsuzsika§6§ yevtizedy 181§30§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Sz. Zsigmond§6§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Teleky Károly§6§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Kéky Lajos§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1029850.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com