1030410.htm

Cimszó: Ekhós szekér - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Ekhós szekér - Ekhó = szekérernyő, négy lábon a szekér két oldalához erősítve. Az alföldön nevezik így az ernyővel ellátott kocsit. Máskép »burított« (fedeles) szekér a neve. Latinul: currus tectus, ennek Debrecenben ekhó a neve. A mai nemzedék nem sokat tud arról, hogy Thália istenasszony szolgálata mennyi fáradsággal, nélkülözéssel járt a múlt században, hogy elődeinknek mennyi kitartásra, mekkora hősiességre volt szükségük, hogy a színészi pálya nehézségeivel megküzdjenek. Ma a vidéki színész kényelmes vasúti kocsiban teszi meg vándorútját egyik állomástól a másikig. A díszleteket, könyvtárt, ruhatárt szállítja a podgyászkocsi. Néhány óra alatt, félnap alatt célhoz ér a társulat és ha délután megérkezett: este már a színházban, a moziban vagy a színkörben meg is tarthatja a megnyitó előadást. Más volt ám az úttörőknek vándorútja. Az Erdélyi Színjádzó Társaság — Wesselényi Miklós híres társulata — 1798-ban ellátogatott Kolozsvárról Nagyváradra, Marosvásárhelyre. A múlt század első évtizedében Debrecent, Szegedet is többször fölkereste a lelkes színészcsapat, Ernyi Mihály uram vezetése alatt. A fárasztó utazásokat parasztszerekeren kellett megtenni, de a társulat előkelőinek ekhós szekér jutott. Ilyenen utazott az igazgató, az igazgatónéval, a drámai szendével, az énekes primadonnával és olykor jutott hely a hősszerelmesnek is. Ekhós szekér! Jól hangzik ez — némi költői hangulatot ébreszt. A szekér fedele viselte az ekhó nevet. Ritkábban bőrből, gyakrabban vászonból készült az ekhó. Nyáron megvédte az utazót a perzselő naptól, de még áldásosabb volt a napokig tartó őszi esőben meg sűrű hóhullásnak idején. Kolozsvártól Debrecenig 6—7 napig tartott az út. A díszletek festett vásznait, a könyvtárt, a jelmezeket, ruhákat nagy ládákba csomagolták s ezeket nagy parasztszekereken egymásra rakták. A ládákon ültek az aktorok és a leányasszonyok közül azok, akik nem gyalogosan masíroztak a szekér megett. Azután felváltották egymást. Az ekhós szekérbe meg a nagy podgyász kocsijában rendszerint három lovat fogtak. Sima úton a lógósnak nem akadt dolga, tág istránggal ügetett. Hanem az erdélyi mértföldes hegyeken, vagy az alföldi, tengelyig érő sárban ugyancsak megfeszültek izmai, túltett a rudason, meg a nyergesen. Nyaranta, jó időben vidámságos volt a vándorút. Felzendült a dal: »Oh, Tihanynak riadó leánya, Szállj le fellegid közül!« ... Megállott a karaván az erdő tisztásán. Előkerült az elemózsia, a bütykös, a kis kulacs, a nagy kulacs: lakzit ültek ősi módon, gitárpengetés és víg danázás mellett... Pihenő után folyt tovább — napokon át meg holdvilágnál a szívderítő utazás. Hanem hideg ősszel, szélfúvásban, ködben, esőben, mér csak ritkán hangzott fel egy-egy pajzán nóta. De csüggedés akkor se fogta, el a lelkes csapatot. A hivatás tüze erőt adott a nemzet napszámosainak, hogy a nehéz úttal megküzdjenek. Hát így utaztak a régi úttörők. A nagy művésznő, Déryné is írt erről híres Naplójában. A későbbi színésznemzedék is emigyen vándorolt. Havi Mihály, Follinusz János, Szuper Károly, Hubai Gusztáv, Miklóssy Gyula, Szegedi Mihály, Fehérváry Antal és a fiatal Feleky Miklós volt a vezetőjük. Hősiség, kitartás a színészet imádata kellett hozzá, hogy elődeink pályájuk százféle akadályát lebírják. Dicséretüket visszhangozza az »ekhós szekér«. (E sorok írója 1876-ban még öt ilyen paraszt-szekerén tette meg útját Veszprémből Szentesre azzal a jeles színtársulattal, mely a téli évadra Szabadkára vonult be.) (Ditrói Mór.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0478.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1030410 Ekhós szekér Ekhó = szekérernyő, négy lábon a szekér két oldalához erősítve. Az ytelepulesy alföld§2§ön nevezik így az ernyővel ellátott kocsit. Máskép »burított« (fedeles) szekér a neve. ynyelvy Latin§14§ul: currus tectus, ennek ytelepulesy Debrecen§2§ben ekhó a neve. A mai nemzedék nem sokat tud arról, hogy Thália istenasszony szolgálata mennyi fáradsággal, nélkülözéssel járt a múlt században, hogy elődeinknek mennyi kitartásra, mekkora hősiességre volt szükségük, hogy a színészi pálya nehézségeivel megküzdjenek. Ma a vidéki színész kényelmes vasúti kocsiban teszi meg vándorútját egyik állomástól a másikig. A díszleteket, könyvtárt, ruhatárt szállítja a podgyászkocsi. Néhány óra alatt, félnap alatt célhoz ér a társulat és ha délután megérkezett: este már a színházban, a moziban vagy a színkörben meg is tarthatja a megnyitó előadást. Más volt ám az úttörőknek vándorútja. Az yintezmenyy Erdélyi Színjádzó Társaság§8§ — yszemelynevy Wesselényi Miklós§6§ híres társulata — yevszamy 1798§20§-ban ellátogatott ytelepulesy Kolozsvár§2§ról ytelepulesy Nagyvárad§2§ra, ytelepulesy Marosvásárhely§2§re. A múlt század első évtizedében ytelepulesy Debrecen§2§t, ytelepulesy Szeged§2§et is többször fölkereste a lelkes színészcsapat, yszemelynevy Ernyi Mihály§6§ uram vezetése alatt. A fárasztó utazásokat parasztszerekeren kellett megtenni, de a társulat előkelőinek ekhós szekér jutott. Ilyenen utazott az igazgató, az igazgatónéval, a drámai szendével, az énekes primadonnával és olykor jutott hely a hősszerelmesnek is. Ekhós szekér! Jól hangzik ez — némi költői hangulatot ébreszt. A szekér fedele viselte az ekhó nevet. Ritkábban bőrből, gyakrabban vászonból készült az ekhó. Nyáron megvédte az utazót a perzselő naptól, de még áldásosabb volt a napokig tartó őszi esőben meg sűrű hóhullásnak idején. ytelepulesy Kolozsvár§2§tól ytelepulesy Debrecen§2§ig 6—7 napig tartott az út. A díszletek festett vásznait, a könyvtárt, a jelmezeket, ruhákat nagy ládákba csomagolták s ezeket nagy parasztszekereken egymásra rakták. A ládákon ültek az aktorok és a leányasszonyok közül azok, akik nem gyalogosan masíroztak a szekér megett. Azután felváltották egymást. Az ekhós szekérbe meg a nagy podgyász kocsijában rendszerint három lovat fogtak. Sima úton a lógósnak nem akadt dolga, tág istránggal ügetett. Hanem az erdélyi mértföldes hegyeken, vagy az alföldi, tengelyig érő sárban ugyancsak megfeszültek izmai, túltett a rudason, meg a nyergesen. Nyaranta, jó időben vidámságos volt a vándorút. Felzendült a dal: »Oh, Tihanynak riadó leánya, Szállj le fellegid közül!« ... Megállott a karaván az erdő tisztásán. Előkerült az elemózsia, a bütykös, a kis kulacs, a nagy kulacs: lakzit ültek ősi módon, gitárpengetés és víg danázás mellett... Pihenő után folyt tovább — napokon át meg holdvilágnál a szívderítő utazás. Hanem hideg ősszel, szélfúvásban, ködben, esőben, mér csak ritkán hangzott fel egy-egy pajzán nóta. De csüggedés akkor se fogta, el a lelkes csapatot. A hivatás tüze erőt adott a nemzet napszámosainak, hogy a nehéz úttal megküzdjenek. Hát így utaztak a régi úttörők. A nagy művésznő, yszemelynevy Déryné§6§ is írt erről híres Naplójában. A későbbi színésznemzedék is emigyen vándorolt. yszemelynevy Havi Mihály§6§, yszemelynevy Follinusz János§6§, yszemelynevy Szuper Károly§6§, yszemelynevy Hubai Gusztáv§6§, yszemelynevy Miklóssy Gyula§6§, yszemelynevy Szegedi Mihály§6§, yszemelynevy Fehérváry Antal§6§ és a fiatal yszemelynevy Feleky Miklós§6§ volt a vezetőjük. Hősiség, kitartás a színészet imádata kellett hozzá, hogy elődeink pályájuk százféle akadályát lebírják. Dicséretüket visszhangozza az »ekhós szekér«. (E sorok írója yevszamy 1876§20§-ban még öt ilyen paraszt-szekerén tette meg útját ytelepulesy Veszprém§2§ből ytelepulesy Szentes§2§re azzal a jeles színtársulattal, mely a téli évadra ytelepulesy Szabadká§2§ra vonult be.) (yszemelynevy Ditrói Mór§6§.)

CSAKKOD 1030410 ytelepulesy alföld§2§ ynyelvy Latin§14§ ytelepulesy Debrecen§2§ yintezmenyy Erdélyi Színjádzó Társaság§8§ yszemelynevy Wesselényi Miklós§6§ yevtizedy 179§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ ytelepulesy Marosvásárhely§2§ ytelepulesy Debrecen§2§ ytelepulesy Szeged§2§ yszemelynevy Ernyi Mihály§6§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Debrecen§2§ yszemelynevy Déryne§6§ yszemelynevy Havi Mihály§6§ yszemelynevy Follinusz János§6§ yszemelynevy Szuper Károly§6§ yszemelynevy Hubai Gusztáv§6§ yszemelynevy Miklóssy Gyula§6§ yszemelynevy Szegedi Mihály§6§ yszemelynevy Fehérváry Antal§6§ yszemelynevy Feleky Miklós§6§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Veszprém§2§ ytelepulesy Szentes§2§ ytelepulesy Szabadka§2§ yszemelynevy Ditrói Mór§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1030410.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com