1032520.htm

Cimszó: Ember tragédiája - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

mucimcimszo

Szócikk: Ember tragédiája - (Az) Drámai költemény 9 képben, írta: Madách Imre. Színre alkalmazta: Paulay Ede. Zen. szerz.: Erkel Gyula. A »Marseillaise« átiratát szerz.: Szabados Károly. A tragédia bemutatója 1883. szept. 21-én volt a Nemzeti Színházban. Nagy Imre játszotta Ádámot, Jászai Mari Évát, Gyenes László Lucifert, Újházi Ede Péter apostolt, Márkus Emma HHippiát, Helvey Laura Cluviát, Molnárné Kocsisovszky Borcsa Helénát és Náday Ferenc a Rabszolgát. A premier 1028 forint 30 krajcárt jövedelmezett a színháznak, ami az akkori időkben szenzációs eredmény volt. Ez évben még 11-szer került színre. A következő évben a szereposztásban változás áll be, amennyiben Nagy Imre szerepét (április 14-én) Szacsvay Imre veszi át. 1884-ben összesen 9 előadást ért meg a tragédia. Az utolsó előadáskor (dec. 27-én) Jászai szerepét Fái Szeréna vette át. A 3-ik esztendő már rekordot jelent, amennyiben 19 ízben került színre. Az utolsó előadás nov. 19-ére esett és a bruttó bevétel 1149 forintra rúgott. 1886-ban csak 10-szer játszották. Ez év dec. 26-án jubiláris előadásra is kitűzték, ekkor 50-edszer volt műsoron. A következő év hanyatlást mutat, mert csak 7-szer. adták, úgyszintén az 1888-iki esztendő is, amikor mindössze 5-ször lehetett elővenni a darabot! 1889. máj. 25-ike érdekes dátuma a Madách darabjának; ekkor került színre a M. Kir. Operában, 1376 frt. 33 kr. jövedelem mellett. 1890-ben — szomorú statisztika! — csak négy ízben került színre! Ebből 3 est ismét az Operára esik. 1891-ben 5-ször volt kitűzve. Az érdeklődés 1892-ben már hatványozódik, amennyiben okt. 6-án Bécsben is színre került. Szacsvay, Jászai, Zilahy Gy., Dezső József, Gyenes, Ujházi, Pálffy, Márkus, Székely Cornélia és Keczeri Irén voltak a főszereplők. 1893-ban és 1894-ben 9—9-szer játszották. Május 13-án századszor került színre. Szomorú év volt az 1895-iki. Ekkor csak 3-szor adták és 549 frt. 90 kr. volt a legkisebb bevétel. (Aug. 20-án.) 1897-ben csak ápr. 9-én került ismét előadásra. Ez évben 11-szer játszották. A kegyelet is megszólalt ezúttal és a darab szcenirozójának, Paulay Edének síremlékére 1035 frt. 10 krajcár jutott. A következő évben ismét csak 4 estén szólaltatták meg a remekművet. 1899-ben 10 este volt az »Ember tragédiájá«-é. Jön a legújabb kor, a korona számítás, amely egyúttal emelkedést jelent. Igy mindjárt 1900. jan. 28-án 2621 kor. volt a bevétel. 1901-ben 10-szer, 1902-ben 8szor, 1903-ban 7-szer adták. (Okt. 31-én Bakó László veszi át Ádám szerepét, első ízben.) A következő év megint visszaesést jelent: 3-szor vették csak elő. 1905. máj. 1-én Beregi Oszkár veszi át Ádám szerepét, Éváét pedig Hegyesi Mari, Luciferét Ivánfi. Máj.8-án Odry Árpád lép fel Ádám szerepében. Ez év örvendetes javulást mutat: most már arról szól a statisztika, hogy 24-szer szerepel a színlapon a tragédia. 1906. szept. 24-én kétszázadszor került színre. A következő évben 11-szer, 1908-ban 12-szer játszották. 1909. szept. 19-én Madách síremlékére adták elő. A bruttó bevétel ezúttal 3015 K és 40 fill. volt. Az 1910-iki esztendőben 13 ízben lehetett műsorra venni. Márc. 24-én eléri a 250-ik előadást, amikor a pénztári kimutatás szerint 2551 K és 45 fill., folyt be. 1911-ben az előadások száma: 13, míg 1912-ben 14. És most következik a nagy világégés előtti utolsó békés idő: 1913. Ekkor 15 est jut Madáchnak. A legkisebb bevétel 903 K (máj. 26-án) a legnagyobb pedig 3310 K 90 fill. (febr. 29-én, délutáni előadásban!) Október 14-én ismét jubilál, ekkor volt 300-adszor kitűzve. 1914. jan. első napján mindjárt délután volt kitűzve, amikor ismét tekintélyes összeg jutott a pénztárnak, összesen 2745 K 70 fill. Az 1915-iki év szomorúságot jelent: csak 4 ízben játszották. 1916-ban pedig egyáltalában nem is volt műsoron! 1917.okt. 15-én 325-ik előadása volt. Az 1918.és 19-es játékszezónban szintén nem adták. 1920-ban 27 estét foglal le, melyek közül kiragadunk két emlékezetes dátumot: máj. 18-án volt a legnagyobb bevétele: 16.532 K 80 fill.; a másik esemény okt. 24-ikéhez fűződik. Ekkor lépett fel a kolozsváriak dédelgetett művésze: Dezséri Gyula Péter apostol szerepében. Ekkor 350-ik előadását érte meg. 1921-ben csak 5 előadásban játszották. 1922-ben 13 előadása volt a tragédiának és utoljára okt. 16-án játszották. A Madách-centennárium alkalmából Hevesi Sándor újra színre alkalmazta, előadták 1923. jan. 23-án. Színésztörténelmi szempontból is felemlítünk e helyütt egy néhány érdekes dátumot. Vidéken elsőül Balogh Lajos színigazgató mutatta be, Baján, 1883. dec. havában. A vidéken még a következő színpadokon mutatták be: Kolozsvárott 1884. márc. havában; Éva: Jászai Mari, Ádám: E. Kovács Gyula. (Két hét alatt 7 előadásban 3794 frt. 70 krt. jövedelmezett.) Miskolcon 1884. márc. havában; Kassán u. e. év ápr. 4-én. Éva: Temesváryné, Ádám: Temesváry, Lucifer: Vedress Gyula; Pápán jún. 4-én került színre Jakab Lajosnál. Éva: T. Szakáll Róza, Ádám: Ivánfi Jenő; Lucifer: Havasi; Komáromban júl. 12-én; Szentesen aug. 22-én, Bogyó Alajosnál. Éva: Bera Paula, Ádám: Gyarmati Gusztáv: Lucifer: Sándor Emil; Máramarosszigeten szept. havában, Éva: Bátori Ilona, Ádám: Gerőffy Andor, Lucifer: Szeles József; Sepsiszentgyörgyön szept. havában Polgár Károlynál, Ádám: Liptai, Éva: Szabó Ilka, Lucifer: Szabó Gábor; Kecskeméten nov. havában; Szegeden dec. 27-én, Éva: Hunyady Margit, Ádám: Somló Sándor (előadás alatt rosszulléte miatt azután Ditrói Mór vette át a szerepet), Lucifer: Bokody Antal; Debrecenben 1885. jan. 23-án Krecsányi Ignácnál; Éva: Hegyesi Mari, Ádám: Abonyi Gyula, Lucifer: Halmay Imre; ugyancsak jan. havában adták Marosvásárhelyen Polgár Károlynál; Pécsett jan. 27-én; Győrött: febr. elején; Balassagyarmaton jún. havában, Gerőffy színigazgatónál; Nagyváradon júl. havában; egy héten 6-szor került színre 2600 frt. bevétellel; Aradon febr. 5-én, Lucifer: Halmay Imre, Ádám: Somló Sándor, Éva: Hegyesi Mari; Zomborban Rakodczay Pál színtársulatánál nov. havában adták, Éva: Dombay Mihályné, Ádám: Dombay Mihály, Lucifer: Rakodczay Pál; Temesvárott 1889. jan. havában; Pozsonyban 1889. ápr. végén; főszereplők voltak: Szerémy Gizella, Komjáthy János és Peterdy Sándor. (Itt egymásután hatszor adták.) Budán, Krecsányi Ignácnál is gondos rendezésben került színre, 1894. júl. 19-én, ahol Csiky László játszotta Ádámot, Évát Tóvölgyi Margit, Lucifer pedig Gyöngyi Izsó volt. Dr. Janovics Jenő kolozsvári színigazgató 1913. márc. havában új szcenirozással adta elő, még pedig az eddigi gyakorlattól teljesen eltérő formák között s a modem színpadi technika minden vívmányának felhasználásával. A menyország színétől kezdve egészen az utolsó képig, a jégvidékig, valamennyi változás új formát kapott. Az új díszletek terveit Förstner Tivadar komponálta. — Nálunk mindjárt a legkiválóbb elmék fejtegették az Ember tragédiáját, melynek egész irodalma támadt. Ismertebb kommentátorok: Arany János, Szász Károly, Toldy Ferenc, Erdélyi János, Greguss Ágost, ujabban: Alexander Bernát, Riedl Frigyes, Angyal Dávid, Haraszti Gyula, Hoitsy Pál, Palágyi Menyhért, dr. Morvay Győző, Jancsó Benedek, Sebestyén Károly stb. Külföldön a következő színpadokon adták: Bécsben 1891. jún. 18-án; Prágában 1891-ben, cseh nyelven; Hamburgban 1892-ben; Berlinben, 1893. márc. 18-án, ahol Ádám: Molenar, Éva: Reisenhofer, Lucifer: Kóber, Hippia: Lázár Margit volt. Szerb nyelvre lefordította: Jovanovics János. Német nyelvre lefordította: Dux Adolf, 1861-ben, Dietze Sándor, 1865-ben, Fischer Sándor, 1866-ban, Sponer Antal és Siebenlist Ágost 1891-ben ültette át németre. Ezenkívül lefordították még: franciára, angolra, olaszra, hollandra, oroszra, horvátra, tótra, (mint ilyent 1925. decemberben mutatták be Kassán »Tragedia coveka« címen, fordította: Hviezdoslav), románra, héberre és egy részét latinra. Zágrábban 1914. máj. 2-án mutatták be. Zen. szerz.: Pikke, cseh komponista. Ford.: Raics, színész. Pozsonyban cseh nyelven 1926. dec. havában játszották Hevesi Sándor átdolgozása szerint, Butykay Ákos zenéjével. Madách drámai költeménye alkotásakor nem gondolt színpadi előadásra, közönségül nem a nézőt látta maga előtt, ki színészek tolmácsolásában, a szem számára megelevenítve veszi magába a művet, hanem az olvasót, aki csak a saját megértésére és képzeletére támaszkodva éli át jeleneteit és alakjait. És mégis, műve a legnépszerűbb színpadi mű lett, az egyetlen irodalmunk múltjából, amely a kegyelet támasza nélkül megáll a színpadon, magához vonzza a közönséget. A. »Bánk bán«, Vörösmarty drámai művei, amelyeket a Nemzeti Színház időnkint felelevenít, inkább csak mesterséges lélekzés útján tarthatók életben, az emberek bármennyire tudatában vannak kiválóságuknak, nem tudnak és nem is akarnak állandóan gyönyörködni a színpadi képeikben. Aki érdeklődik irántuk, az inkább olvassa őket. Pedig ezek egyenesen a színpadra készült művek. Viszont »Az ember tragédiája« nem készült a színpadra s mégis 1883. óta, mikor Paulay Ede először színre hozta, ma is eleven alkotó része a Nemzeti Színház és a nagyobb vidéki színházak műsorának, évről-évre mindig megjelenik és mindig nagy közönséget hódít. A legnagyobb sikerű magyar drámai mű olyan költőnek a műve, aki alig járt színházba és nem is gondölt arra, hogy művét a színpadra bocsássa. Mik azok a külső és belső okok, melyek ezt a különös ellentmondást megmagyarázzák? Az első ok, hogy amit nem hitt Madách, sem Arany János, aki felfedezte, sem Gyulai Pál, aki magyarázta, »Az ember tragédiája« kitűnően játszható a színpadon. Rendkívül hálás szerepei vannak: Ádám, Éva, Lucifer, az átlagos emberi méretet meghaladó alakok, színpadi életük csupa mozgás, mondanivalójuk mindig érdekes, karakterük az emberi lehetőségek széles körét foglalja be s a gondolat és érzés olyan húrjai pendülnek meg bennük, melyekre minden emberben van ráhangolt hasonló húr. Jó színészeknek nagyszerű alkalmat adnak képességeik megmutatására. Terjedelmük is szokatlanul nagy, a hosszú drámai költemény minden fontos pillanatában a színen vannak, minden lényeges forduló ő rajtuk fordul meg. Ez már magában is jelentős tényezője sikerének, de ezenfelül is van még valami. Ez a három személy kimerítően ábrázolja az emberi élet három döntő fontosságú mozgatóját: az eszme küzdelmét az emberi nem sorsáért, az ösztön, az ösztön részét ebben a küzdelemben s az eszmét és ösztönt egyaránt tagadó hideg okoskodást, — a fő élet — teremtő és élet tagadó erőket, amik a világban hatnak. Ezek sejtése benne él minden emberben s mindenki örömmel fogadja a költő szimbólumaiban a maga nem is öntudatos gondolatainak ábrázolását. Ez sokkal nagyobb és főképen maradandóbb tényezője a sikernek, mint az olyan külsőségek, mint az, hogy »Az ember tragédiája« ezenkívül a színpadnak sok technikai lehetőséget, a közönségnek sok látnivalót nyújtó látványos darab is, melyben a jelenetek tarka mozgalmassága folytán ébren tartja az érdeklődést. De van egy másik nyomós magyarázó oka is, a mű népszerűségének. Az, hogy »Az ember tragédiája« — mondhatni — időtlen alkotás. Kevés olyan vonás van benne, amely hozzákötné keletkezése idejéhez, nagyjában és egészében ugyanúgy keletkezhetett volna, akár a mai időben is. Bizonyos, hogy nem keletkezett volna, vagy nem lett volna ilyen Madách keserű élettapasztalatai nélkül, ha a költő nem élt volna át egy egyéni és családi tragédiát: családi életének rombadölését és a szabadságharc eszméjének bukását, — ennyiben a mű hozzá van fűzve szerzője személyéhez és korához. De ezek oly élmények, melyeken keresztül megy minden nemzedék és legalább is tanujuk minden egyén, minden kornak élményei. Nem jelentik azt a kor atmoszférát, amely leginkább hozza az irodalom műveit abba a veszélybe, hogy a nagy tömegek számára elavulnak. Vörösmarty művészibb és ma is csaknem modernül hangzó nyelven írt drámái nem érdeklik a mai átlag-közönséget, mert sűrű légköre van körülöttük a romantikának, amelyben a mai ember már nem hisz. Folyton érezni a hatvan-hetven év előtti mű és a mai ember közötti distanciát, mely miatt nem juthat a kettő közvetlen érintkezésbe egymással. Ez a distancia »Az ember tragédiájá«-val szemben a minimumra csökken, mert az a mód, ahogy Madách az emberi életet szemléli nem a korból van véve, hanem a költőnek saját élményéből fakadó filozófiájából, mely korra való tekintet nélkül érvényes vagy érvénytelen. Az emberiséget mindig foglalkoztatja a saját jövőjének sorsa és mindig a múlt segítségével próbálgat az előtte sűrűsödő homályba belelátni: íme, Madách demonstráló módszere is mindenkori. És tovább: az emberiség haladására törő eszme, eszmét hordozó nagy ember és az hétköznap cipóján kérődző közönséges emberek tömege között folyik, örök látvány mindenki szeme előtt. Ami romantikus hatás mutatkozik »Az ember tragédiájá«-n, az alig több annál, amennyi még ma is él az emberek többségében. A ma közkeletű történetfilozófiai gondolatokban alig kevesebb a romantikus elem, mint a Madách történetfilozófiájában s az irodalom sem tud, a realizmus és naturalizmus hatása ellenére sem egy bizonyos mennyiségű romantika nélkül megélni. Ha azt keressük, hogy a magyar irodalom klasszikus múltjából mi él ma is teljes életet abban az értelemben, hogy hatása ma is eleven a legszélesebb rétegeiben, akkor Petőfi líráján,Arany epikáján, Jókai regényírásán kívül még csak Madách művét említhetjük fel. A magyar közönség sajnálatos közömbössége a múlt irodalmának nagyobb része iránt, amely beéri azzal, amit nagyapáink és apáink irodalmi törekvéseiről, az iskolában tanult s csak kivételesen kíván közvetlen személyes viszonyba jutni egy-egy régi kiváló írónkkal, egyike közműveltségünk súlyos hiányainak. Az említett legnagyobbak tartják fenn az emberek nagy többségének lelkében a múlttal való kapcsolat tudatát. Köztük Madách az, aki a színpadon képviseli ma is friss ható-erővel, irodalmi múltunkat, szerves alkotó része a magyar színművészet életének, egyik tartó oszlopa a magyar színpad klasszikus műsorának. S becsületére válik a magyar közönségnek, hogy irodalmunknak azt a művét ölelte legmelegebben keblére, amely filozófiai mélységben s a szellem magasrendű voltában is legfelül áll drámai irodalmunk alkotásai között,. (Schöpflin Aladár.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0501.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1032520 Ember tragédiája (Az) Drámai költemény 9 képben, írta: yszemelynevy Madách Imre§6§. Színre alkalmazta: yszemelynevy Paulay Ede§6§. Zen. szerz.: yszemelynevy Erkel Gyula§6§. A »ycimy Marseillaise§10§« átiratát szerz.: yszemelynevy Szabados Károly§6§. A tragédia bemutatója yevszamy 1883§20§. szept. 21-én volt a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban. yszemelynevy Nagy Imre§6§ játszotta yszerepy Ádám§12§ot, yszemelynevy Jászai Mari§6§ yszerepy Évá§12§t, yszemelynevy Gyenes László§6§ yszerepy Lucifer§12§t, yszemelynevy Újházi Ede§6§ yszerepy Péter apostol§12§t, yszemelynevy Márkus Emma§6§ Hyszerepy Hippiá§12§t, yszemelynevy Helvey Laura§6§ yszerepy Cluviá§12§t, yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsa§6§ yszerepy Heléná§12§t és yszemelynevy Náday Ferenc§6§ a yszerepy Rabszolgá§12§t. A premier yevszamy 1028§20§ forint 30 krajcárt jövedelmezett a színháznak, ami az akkori időkben szenzációs eredmény volt. Ez évben még 11-szer került színre. A következő évben a szereposztásban változás áll be, amennyiben yszemelynevy Nagy Imre§6§ szerepét (április 14-én) yszemelynevy Szacsvay Imre§6§ veszi át. yevszamy 1884§20§-ben összesen 9 előadást ért meg a tragédia. Az utolsó előadáskor (dec. 27-én) yszemelynevy Jászai§6§ szerepét yszemelynevy Fái Szeréna§6§ vette át. A 3-ik esztendő már rekordot jelent, amennyiben 19 ízben került színre. Az utolsó előadás nov. 19-ére esett és a bruttó bevétel yevszamy 1149§20§ forintra rúgott. yevszamy 1886§20§-ban csak 10-szer játszották. Ez év dec. 26-án jubiláris előadásra is kitűzték, ekkor 50-edszer volt műsoron. A következő év hanyatlást mutat, mert csak 7-szer. adták, úgyszintén az yevszamy 1888§20§-iki esztendő is, amikor mindössze 5-ször lehetett elővenni a darabot! yevszamy 1889§20§. máj. 25-ike érdekes dátuma a yszemelynevy Madách§6§ darabjának; ekkor került színre a yintezmenyy M. Kir. Operá§8§ban, yevszamy 1376§20§ frt. 33 kr. jövedelem mellett. yevszamy 1890§20§-ben — szomorú statisztika! — csak négy ízben került színre! Ebből 3 est ismét az yintezmenyy Operá§8§ra esik. yevszamy 1891§20§-ben 5-ször volt kitűzve. Az érdeklődés yevszamy 1892§20§-ben már hatványozódik, amennyiben okt. 6-án ytelepulesy Bécs§2§ben is színre került. yszemelynevy Szacsvay§6§, yszemelynevy Jászai§6§, yszemelynevy Zilahy Gy.§6§, yszemelynevy Dezső József§6§, yszemelynevy Gyenes§6§, yszemelynevy Ujházi§6§, yszemelynevy Pálffy§6§, yszemelynevy Márkus§6§, yszemelynevy Székely Cornélia§6§ és yszemelynevy Keczeri Irén§6§ voltak a főszereplők. yevszamy 1893§20§-ban és yevszamy 1894§20§-ben 9—9-szer játszották. Május 13-án századszor került színre. Szomorú év volt az yevszamy 1895§20§-iki. Ekkor csak 3-szor adták és 549 frt. 90 kr. volt a legkisebb bevétel. (Aug. 20-án.) yevszamy 1897§20§-ben csak ápr. 9-én került ismét előadásra. Ez évben 11-szer játszották. A kegyelet is megszólalt ezúttal és a darab szcenirozójának, yszemelynevy Paulay Edé§6§nek síremlékére yevszamy 1035§20§ frt. 10 krajcár jutott. A következő évben ismét csak 4 estén szólaltatták meg a remekművet. yevszamy 1899§20§-ben 10 este volt az »ycimy Ember tragédiájá§10§«-é. Jön a legújabb kor, a korona számítás, amely egyúttal emelkedést jelent. Igy mindjárt yevszamy 1900§20§. jan. 28-án 2621 kor. volt a bevétel. yevszamy 1901§20§-ben 10-szer, yevszamy 1902§20§-ben 8szor, yevszamy 1903§20§-ban 7-szer adták. (Okt. 31-én yszemelynevy Bakó László§6§ veszi át yszerepy Ádám§12§ szerepét, első ízben.) A következő év megint visszaesést jelent: 3-szor vették csak elő. yevszamy 1905§20§. máj. 1-én yszemelynevy Beregi Oszkár§6§ veszi át yszerepy Ádám§12§ szerepét, yszerepy Évá§12§ét pedig yszemelynevy Hegyesi Mari§6§, Lyszerepy ucifer§12§ét yszemelynevy Ivánfi§6§. Máj.8-án yszemelynevy Odry Árpád§6§ lép fel yszerepy Ádám§12§ szerepében. Ez év örvendetes javulást mutat: most már arról szól a statisztika, hogy 24-szer szerepel a színlapon a tragédia. yevszamy 1906§20§. szept. 24-én kétszázadszor került színre. A következő évben 11-szer, yevszamy 1908§20§-ban 12-szer játszották. yevszamy 1909§20§. szept. 19-én yszemelynevy Madách§6§ síremlékére adták elő. A bruttó bevétel ezúttal 3015 K és 40 fill. volt. Az yevszamy 1910§20§-iki esztendőben 13 ízben lehetett műsorra venni. Márc. 24-én eléri a 250-ik előadást, amikor a pénztári kimutatás szerint 2551 K és 45 fill., folyt be. yevszamy 1911§20§-ben az előadások száma: 13, míg yevszamy 1912§20§-ben 14. És most következik a nagy világégés előtti utolsó békés idő: yevszamy 1913§20§. Ekkor 15 est jut Madáchnak. A legkisebb bevétel 903 K (máj. 26-án) a legnagyobb pedig 3310 K 90 fill. (febr. 29-én, délutáni előadásban!) Október 14-én ismét jubilál, ekkor volt 300-adszor kitűzve. yevszamy 1914§20§. jan. első napján mindjárt délután volt kitűzve, amikor ismét tekintélyes összeg jutott a pénztárnak, összesen 2745 K 70 fill. Az yevszamy 1915§20§-iki év szomorúságot jelent: csak 4 ízben játszották. yevszamy 1916§20§-ban pedig egyáltalában nem is volt műsoron! yevszamy 1917§20§.okt. 15-én 325-ik előadása volt. Az yevszamy 1918§20§.és 19-es játékszezónban szintén nem adták. yevszamy 1920§20§-ban 27 estét foglal le, melyek közül kiragadunk két emlékezetes dátumot: máj. 18-án volt a legnagyobb bevétele: 16.532 K 80 fill.; a másik esemény okt. 24-ikéhez fűződik. Ekkor lépett fel a ytelepulesy kolozsvár§2§iak dédelgetett művésze: yszemelynevy Dezséri Gyula§6§ yszerepy Péter apostol§12§ szerepében. Ekkor 350-ik előadását érte meg. yevszamy 1921§20§-ben csak 5 előadásban játszották. yevszamy 1922§20§-ben 13 előadása volt a tragédiának és utoljára okt. 16-án játszották. A yszemelynevy Madách§6§-centennárium alkalmából yszemelynevy Hevesi Sándor§6§ újra színre alkalmazta, előadták yevszamy 1923§20§. jan. 23-án. Színésztörténelmi szempontból is felemlítünk e helyütt egy néhány érdekes dátumot. Vidéken elsőül yszemelynevy Balogh Lajos§6§ színigazgató mutatta be, ytelepulesy Bajá§2§n, yevszamy 1883§20§. dec. havában. A vidéken még a következő színpadokon mutatták be: ytelepulesy Kolozsvár§2§ott yevszamy 1884§20§. márc. havában; yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Jászai Mari§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy E. Kovács Gyula§6§. (Két hét alatt 7 előadásban 3794 frt. 70 krt. jövedelmezett.) ytelepulesy Miskolc§2§on yevszamy 1884§20§. márc. havában; ytelepulesy Kassá§2§n u. e. év ápr. 4-én. yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Temesváryné§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Temesváry§6§, yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Vedress Gyula§6§; ytelepulesy Pápá§2§n jún. 4-én került színre yszemelynevy Jakab Lajos§6§nál. yszerepy Éva§12§: yszemelynevy T. Szakáll Róza§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Ivánfi Jenő§6§; yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Havasi§6§; ytelepulesy Komárom§2§ban júl. 12-én; ytelepulesy Szentes§2§en aug. 22-én, yszemelynevy Bogyó Alajos§6§nál. yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Bera Paula§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Gyarmati Gusztáv§6§: yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Sándor Emil§6§; ytelepulesy Máramarossziget§2§en szept. havában, yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Bátori Ilona§6§, yszerepy Ádám:§12§ yszemelynevy Gerőffy Andor§6§, yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Szeles József§6§; ytelepulesy Sepsiszentgyörgy§2§ön szept. havában yszemelynevy Polgár Károly§6§nál, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Liptai§6§, yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Szabó Ilka§6§, yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Szabó Gábor§6§; ytelepulesy Kecskemét§2§en nov. havában; ytelepulesy Szeged§2§en dec. 27-én, yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Hunyady Margit§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Somló Sándor§6§ (előadás alatt rosszulléte miatt azután yszemelynevy Ditrói Mór§6§ vette át a szerepet), yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Bokody Antal§6§; ytelepulesy Debrecen§2§ben yevszamy 1885§20§. jan. 23-án yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§nál; yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Hegyesi Mari§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Abonyi Gyula§6§, yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Halmay Imre§6§; ugyancsak jan. havában adták ytelepulesy Marosvásárhely§2§en yszemelynevy Polgár Károly§6§nál; ytelepulesy Pécs§2§ett jan. 27-én; ytelepulesy Győr§2§ött: febr. elején; ytelepulesy Balassagyarmat§2§on jún. havában, yszemelynevy Gerőffy§6§ színigazgatónál; ytelepulesy Nagyvárad§2§on júl. havában; egy héten 6-szor került színre 2600 frt. bevétellel; ytelepulesy Arad§2§on febr. 5-én, yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Halmay Imre§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Somló Sándor§6§, yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Hegyesi Mari§6§; ytelepulesy Zombor§2§ban yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ színtársulatánál nov. havában adták, yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Dombay Mihályné§6§, yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Dombay Mihály§6§, yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Rakodczay Pál§6§; ytelepulesy Temesvár§2§ott yevszamy 1889§20§. jan. havában; ytelepulesy Pozsony§2§ban yevszamy 1889§20§. ápr. végén; főszereplők voltak: yszemelynevy Szerémy Gizella§6§, yszemelynevy Komjáthy János§6§ és yszemelynevy Peterdy Sándor§6§. (Itt egymásután hatszor adták.) ytelepulesy Budá§2§n, yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§nál is gondos rendezésben került színre, yevszamy 1894§20§. júl. 19-én, ahol yszemelynevy Csiky László§6§ játszotta yszerepy Ádám§12§ot, yszerepy Évá§12§t yszemelynevy Tóvölgyi Margit§6§, yszerepy Lucifer§12§ pedig yszemelynevy Gyöngyi Izsó§6§ volt. yszemelynevy Dr. Janovics Jenő§6§ ytelepulesy kolozsvár§2§i színigazgató yevszamy 1913§20§. márc. havában új szcenirozással adta elő, még pedig az eddigi gyakorlattól teljesen eltérő formák között s a modem színpadi technika minden vívmányának felhasználásával. A menyország színétől kezdve egészen az utolsó képig, a jégvidékig, valamennyi változás új formát kapott. Az új díszletek terveit yszemelynevy Förstner Tivadar§6§ komponálta. — Nálunk mindjárt a legkiválóbb elmék fejtegették az ycimy Ember tragédiájá§10§t, melynek egész irodalma támadt. Ismertebb kommentátorok: yszemelynevy Arany János§6§, yszemelynevy Szász Károly§6§, yszemelynevy Toldy Ferenc§6§, yszemelynevy Erdélyi János§6§, yszemelynevy Greguss Ágost§6§, ujabban: yszemelynevy Alexander Bernát§6§, yszemelynevy Riedl Frigyes§6§, yszemelynevy Angyal Dávid§6§, yszemelynevy Haraszti Gyula§6§, yszemelynevy Hoitsy Pál§6§, yszemelynevy Palágyi Menyhért§6§, yszemelynevy dr. Morvay Győző§6§, yszemelynevy Jancsó Benedek§6§, yszemelynevy Sebestyén Károly§6§ stb. Külföldön a következő színpadokon adták: ytelepulesy Bécs§2§ben yevszamy 1891§20§. jún. 18-án; ytelepulesy Prágá§2§ban yevszamy 1891§20§-ben, ynyelvy cseh§14§ nyelven; ytelepulesy Hamburg§2§ban yevszamy 1892§20§-ben; ytelepulesy Berlin§2§ben, yevszamy 1893§20§. márc. 18-án, ahol yszerepy Ádám§12§: yszemelynevy Molenar§6§, yszerepy Éva§12§: yszemelynevy Reisenhofer§6§, yszerepy Lucifer§12§: yszemelynevy Kóber§6§, yszerepy Hippia§12§: yszemelynevy Lázár Margit§6§ volt. ynyelvy Szerb§14§ nyelvre lefordította: yszemelynevy Jovanovics János§6§. ynyelvy Német§14§ nyelvre lefordította: yszemelynevy Dux Adolf§6§, yevszamy 1861§20§-ben, yszemelynevy Dietze Sándor§6§, yevszamy 1865§20§-ben, yszemelynevy Fischer Sándor§6§, yevszamy 1866§20§-ban, yszemelynevy Sponer Antal§6§ és yszemelynevy Siebenlist Ágost§6§ yevszamy 1891§20§-ben ültette át ynyelvy német§14§re. Ezenkívül lefordították még: ynyelvy franciá§14§ra, ynyelvy angol§14§ra, ynyelvy olasz§14§ra, ynyelvy holland§14§ra, ynyelvy orosz§14§ra, ynyelvy horvát§14§ra, ynyelvy tót§14§ra, (mint ilyent yevszamy 1925§20§. decemberben mutatták be ytelepulesy Kassá§2§n »ycimy Tragedia coveka§10§« címen, fordította: yszemelynevy Hviezdoslav§6§), ynyelvy román§14§ra, ynyelvy héber§14§re és egy részét ynyelvy latin§14§ra. ytelepulesy Zágráb§2§ban yevszamy 1914§20§. máj. 2-án mutatták be. Zen. szerz.: yszemelynevy Pikke§6§, ynemzetisegy cseh§4§ komponista. Ford.: yszemelynevy Raics§6§, színész. ytelepulesy Pozsony§2§ban ynyelvy cseh§14§ nyelven yevszamy 1926§20§. dec. havában játszották yszemelynevy Hevesi Sándor§6§ átdolgozása szerint, yszemelynevy Butykay Ákos§6§ zenéjével. yszemelynevy Madách§6§ drámai költeménye alkotásakor nem gondolt színpadi előadásra, közönségül nem a nézőt látta maga előtt, ki színészek tolmácsolásában, a szem számára megelevenítve veszi magába a művet, hanem az olvasót, aki csak a saját megértésére és képzeletére támaszkodva éli át jeleneteit és alakjait. És mégis, műve a legnépszerűbb színpadi mű lett, az egyetlen irodalmunk múltjából, amely a kegyelet támasza nélkül megáll a színpadon, magához vonzza a közönséget. A. »ycimy Bánk bán§10§«, yszemelynevy Vörösmarty§6§ drámai művei, amelyeket a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ időnkint felelevenít, inkább csak mesterséges lélekzés útján tarthatók életben, az emberek bármennyire tudatában vannak kiválóságuknak, nem tudnak és nem is akarnak állandóan gyönyörködni a színpadi képeikben. Aki érdeklődik irántuk, az inkább olvassa őket. Pedig ezek egyenesen a színpadra készült művek. Viszont »ycimy Az ember tragédiája§10§« nem készült a színpadra s mégis yevszamy 1883§20§. óta, mikor yszemelynevy Paulay Ede§6§ először színre hozta, ma is eleven alkotó része a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ és a nagyobb vidéki színházak műsorának, évről-évre mindig megjelenik és mindig nagy közönséget hódít. A legnagyobb sikerű magyar drámai mű olyan költőnek a műve, aki alig járt színházba és nem is gondölt arra, hogy művét a színpadra bocsássa. Mik azok a külső és belső okok, melyek ezt a különös ellentmondást megmagyarázzák? Az első ok, hogy amit nem hitt yszemelynevy Madách§6§, sem yszemelynevy Arany János§6§, aki felfedezte, sem yszemelynevy Gyulai Pál§6§, aki magyarázta, »ycimy Az ember tragédiája§10§« kitűnően játszható a színpadon. Rendkívül hálás szerepei vannak: Ádám, Éva, Lucifer, az átlagos emberi méretet meghaladó alakok, színpadi életük csupa mozgás, mondanivalójuk mindig érdekes, karakterük az emberi lehetőségek széles körét foglalja be s a gondolat és érzés olyan húrjai pendülnek meg bennük, melyekre minden emberben van ráhangolt hasonló húr. Jó színészeknek nagyszerű alkalmat adnak képességeik megmutatására. Terjedelmük is szokatlanul nagy, a hosszú drámai költemény minden fontos pillanatában a színen vannak, minden lényeges forduló ő rajtuk fordul meg. Ez már magában is jelentős tényezője sikerének, de ezenfelül is van még valami. Ez a három személy kimerítően ábrázolja az emberi élet három döntő fontosságú mozgatóját: az eszme küzdelmét az emberi nem sorsáért, az ösztön, az ösztön részét ebben a küzdelemben s az eszmét és ösztönt egyaránt tagadó hideg okoskodást, — a fő élet — teremtő és élet tagadó erőket, amik a világban hatnak. Ezek sejtése benne él minden emberben s mindenki örömmel fogadja a költő szimbólumaiban a maga nem is öntudatos gondolatainak ábrázolását. Ez sokkal nagyobb és főképen maradandóbb tényezője a sikernek, mint az olyan külsőségek, mint az, hogy »ycimy Az ember tragédiája§10§« ezenkívül a színpadnak sok technikai lehetőséget, a közönségnek sok látnivalót nyújtó látványos darab is, melyben a jelenetek tarka mozgalmassága folytán ébren tartja az érdeklődést. De van egy másik nyomós magyarázó oka is, a mű népszerűségének. Az, hogy »ycimy Az ember tragédiája§10§« — mondhatni — időtlen alkotás. Kevés olyan vonás van benne, amely hozzákötné keletkezése idejéhez, nagyjában és egészében ugyanúgy keletkezhetett volna, akár a mai időben is. Bizonyos, hogy nem keletkezett volna, vagy nem lett volna ilyen yszemelynevy Madách§6§ keserű élettapasztalatai nélkül, ha a költő nem élt volna át egy egyéni és családi tragédiát: családi életének rombadölését és a szabadságharc eszméjének bukását, — ennyiben a mű hozzá van fűzve szerzője személyéhez és korához. De ezek oly élmények, melyeken keresztül megy minden nemzedék és legalább is tanujuk minden egyén, minden kornak élményei. Nem jelentik azt a kor atmoszférát, amely leginkább hozza az irodalom műveit abba a veszélybe, hogy a nagy tömegek számára elavulnak. yszemelynevy Vörösmarty§6§ művészibb és ma is csaknem modernül hangzó nyelven írt drámái nem érdeklik a mai átlag-közönséget, mert sűrű légköre van körülöttük a romantikának, amelyben a mai ember már nem hisz. Folyton érezni a hatvan-hetven év előtti mű és a mai ember közötti distanciát, mely miatt nem juthat a kettő közvetlen érintkezésbe egymással. Ez a distancia »ycimy Az ember tragédiájá§10§«-val szemben a minimumra csökken, mert az a mód, ahogy yszemelynevy Madách§6§ az emberi életet szemléli nem a korból van véve, hanem a költőnek saját élményéből fakadó filozófiájából, mely korra való tekintet nélkül érvényes vagy érvénytelen. Az emberiséget mindig foglalkoztatja a saját jövőjének sorsa és mindig a múlt segítségével próbálgat az előtte sűrűsödő homályba belelátni: íme, yszemelynevy Madách§6§ demonstráló módszere is mindenkori. És tovább: az emberiség haladására törő eszme, eszmét hordozó nagy ember és az hétköznap cipóján kérődző közönséges emberek tömege között folyik, örök látvány mindenki szeme előtt. Ami romantikus hatás mutatkozik »ycimy Az ember tragédiájá§10§«-n, az alig több annál, amennyi még ma is él az emberek többségében. A ma közkeletű történetfilozófiai gondolatokban alig kevesebb a romantikus elem, mint a yszemelynevy Madách§6§ történetfilozófiájában s az irodalom sem tud, a realizmus és naturalizmus hatása ellenére sem egy bizonyos mennyiségű romantika nélkül megélni. Ha azt keressük, hogy a magyar irodalom klasszikus múltjából mi él ma is teljes életet abban az értelemben, hogy hatása ma is eleven a legszélesebb rétegeiben, akkor yszemelynevy Petőfi§6§ líráján,yszemelynevy Arany§6§ epikáján, yszemelynevy Jókai§6§ regényírásán kívül még csak yszemelynevy Madách§6§ művét említhetjük fel. A magyar közönség sajnálatos közömbössége a múlt irodalmának nagyobb része iránt, amely beéri azzal, amit nagyapáink és apáink irodalmi törekvéseiről, az iskolában tanult s csak kivételesen kíván közvetlen személyes viszonyba jutni egy-egy régi kiváló írónkkal, egyike közműveltségünk súlyos hiányainak. Az említett legnagyobbak tartják fenn az emberek nagy többségének lelkében a múlttal való kapcsolat tudatát. Köztük yszemelynevy Madách§6§ az, aki a színpadon képviseli ma is friss ható-erővel, irodalmi múltunkat, szerves alkotó része a magyar színművészet életének, egyik tartó oszlopa a magyar színpad klasszikus műsorának. S becsületére válik a magyar közönségnek, hogy irodalmunknak azt a művét ölelte legmelegebben keblére, amely filozófiai mélységben s a szellem magasrendű voltában is legfelül áll drámai irodalmunk alkotásai között,. (yszemelynevy Schöpflin Aladár§6§.)

CSAKKOD 1032520 ycimy Ember tragédiája§10§ yszemelynevy Madách Imre§6§ yszemelynevy Paulay Ede§6§ yszemelynevy Erkel Gyula§6§ ycimy Marseillaise§10§ yszemelynevy Szabados Károly§6§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Nagy Imre§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Jászai Mari§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Gyenes László§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Újházi Ede§6§ yszerepy Péter apostol§12§ yszemelynevy Márkus Emma§6§ yszerepy Hippia§12§ yszemelynevy Helvey Laura§6§ yszerepy Cluvia§12§ yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsa§6§ yszerepy Heléna§12§ yszemelynevy Náday Ferenc§6§ yszerepy Rabszolga§12§ yevtizedy 102§30§ yszemelynevy Nagy Imre§6§ yszemelynevy Szacsvay Imre§6§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Jászai§6§ yszemelynevy Fái Szeréna§6§ yevtizedy 114§30§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Madách§6§ yintezmenyy M. Kir. Opera§8§ yevtizedy 137§30§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Opera§8§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Bécs§2§ yszemelynevy Szacsvay§6§ yszemelynevy Jászai§6§ yszemelynevy Zilahy Gy.§6§ yszemelynevy Dezső József§6§ yszemelynevy Gyenes§6§ yszemelynevy Ujházi§6§ yszemelynevy Pálffy§6§ yszemelynevy Márkus§6§ yszemelynevy Székely Cornélia§6§ yszemelynevy Keczeri Irén§6§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Paulay Ede§6§ yevtizedy 103§30§ yevtizedy 189§30§ ycimy Ember tragédiája§10§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Bakó László§6§ yszerepy Ádám§12§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Beregi Oszkár§6§ yszerepy Ádám§12§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Hegyesi Mari§6§ yszerepy ucifer§12§ yszemelynevy Ivánfi§6§ yszemelynevy Odry Árpád§6§ yszerepy Ádám§12§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Madách§6§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 192§30§ ytelepulesy kolozsvár§2§ yszemelynevy Dezséri Gyula§6§ yszerepy Péter apostol§12§ yevtizedy 192§30§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Madách§6§ yszemelynevy Hevesi Sándor§6§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Balogh Lajos§6§ ytelepulesy Baja§2§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yevtizedy 188§30§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Jászai Mari§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy E. Kovács Gyula§6§ ytelepulesy Miskolc§2§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kassa§2§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Temesváryne§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Temesváry§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Vedress Gyula§6§ ytelepulesy Pápa§2§ yszemelynevy Jakab Lajos§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy T. Szakáll Róza§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Ivánfi Jenő§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Havasi§6§ ytelepulesy Komárom§2§ ytelepulesy Szentes§2§ yszemelynevy Bogyó Alajos§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Bera Paula§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Gyarmati Gusztáv§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Sándor Emil§6§ ytelepulesy Máramarossziget§2§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Bátori Ilona§6§ yszerepy Ádám:§12§ yszemelynevy Gerőffy Andor§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Szeles József§6§ ytelepulesy Sepsiszentgyörgy§2§ yszemelynevy Polgár Károly§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Liptai§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Szabó Ilka§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Szabó Gábor§6§ ytelepulesy Kecskemét§2§ ytelepulesy Szeged§2§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Hunyady Margit§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Somló Sándor§6§ yszemelynevy Ditrói Mór§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Bokody Antal§6§ ytelepulesy Debrecen§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Hegyesi Mari§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Abonyi Gyula§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Halmay Imre§6§ ytelepulesy Marosvásárhely§2§ yszemelynevy Polgár Károly§6§ ytelepulesy Pécs§2§ ytelepulesy Győr§2§ ytelepulesy Balassagyarmat§2§ yszemelynevy Gerőffy§6§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ ytelepulesy Arad§2§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Halmay Imre§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Somló Sándor§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Hegyesi Mari§6§ ytelepulesy Zombor§2§ yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Dombay Mihályne§6§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Dombay Mihály§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Rakodczay Pál§6§ ytelepulesy Temesvár§2§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Pozsony§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Szerémy Gizella§6§ yszemelynevy Komjáthy János§6§ yszemelynevy Peterdy Sándor§6§ ytelepulesy Buda§2§ yszemelynevy Krecsányi Ignác§6§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Csiky László§6§ yszerepy Ádám§12§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Tóvölgyi Margit§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Gyöngyi Izsó§6§ yszemelynevy Dr. Janovics Jenő§6§ ytelepulesy kolozsvár§2§ yevtizedy 191§30§ yszemelynevy Förstner Tivadar§6§ ycimy Ember tragédiája§10§ yszemelynevy Arany János§6§ yszemelynevy Szász Károly§6§ yszemelynevy Toldy Ferenc§6§ yszemelynevy Erdélyi János§6§ yszemelynevy Greguss Ágost§6§ yszemelynevy Alexander Bernát§6§ yszemelynevy Riedl Frigyes§6§ yszemelynevy Angyal Dávid§6§ yszemelynevy Haraszti Gyula§6§ yszemelynevy Hoitsy Pál§6§ yszemelynevy Palágyi Menyhért§6§ yszemelynevy dr. Morvay Győző§6§ yszemelynevy Jancsó Benedek§6§ yszemelynevy Sebestyén Károly§6§ ytelepulesy Bécs§2§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Prága§2§ yevtizedy 189§30§ ynyelvy cseh§14§ ytelepulesy Hamburg§2§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Berlin§2§ yevtizedy 189§30§ yszerepy Ádám§12§ yszemelynevy Molenar§6§ yszerepy Éva§12§ yszemelynevy Reisenhofer§6§ yszerepy Lucifer§12§ yszemelynevy Kóber§6§ yszerepy Hippia§12§ yszemelynevy Lázár Margit§6§ ynyelvy Szerb§14§ yszemelynevy Jovanovics János§6§ ynyelvy Német§14§ yszemelynevy Dux Adolf§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Dietze Sándor§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Fischer Sándor§6§ yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Sponer Antal§6§ yszemelynevy Siebenlist Ágost§6§ yevtizedy 189§30§ ynyelvy német§14§ ynyelvy francia§14§ ynyelvy angol§14§ ynyelvy olasz§14§ ynyelvy holland§14§ ynyelvy orosz§14§ ynyelvy horvát§14§ ynyelvy tót§14§ yevtizedy 192§30§ ytelepulesy Kassa§2§ ycimy Tragedia coveka§10§ yszemelynevy Hviezdoslav§6§ ynyelvy román§14§ ynyelvy héber§14§ ynyelvy latin§14§ ytelepulesy Zágráb§2§ yevtizedy 191§30§ yszemelynevy Pikke§6§ ynemzetisegy cseh§4§ yszemelynevy Raics§6§ ytelepulesy Pozsony§2§ ynyelvy cseh§14§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Hevesi Sándor§6§ yszemelynevy Butykay Ákos§6§ yszemelynevy Madách§6§ ycimy Bánk bán§10§ yszemelynevy Vörösmarty§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Az ember tragédiája§10§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Paulay Ede§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Madách§6§ yszemelynevy Arany János§6§ yszemelynevy Gyulai Pál§6§ ycimy Az ember tragédiája§10§ ycimy Az ember tragédiája§10§ ycimy Az ember tragédiája§10§ yszemelynevy Madách§6§ yszemelynevy Vörösmarty§6§ ycimy Az ember tragédiája§10§ yszemelynevy Madách§6§ yszemelynevy Madách§6§ ycimy Az ember tragédiája§10§ yszemelynevy Madách§6§ yszemelynevy Petőfi§6§ yszemelynevy Arany§6§ yszemelynevy Jókai§6§ yszemelynevy Madách§6§ yszemelynevy Madách§6§ yszemelynevy Schöpflin Aladár§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1032520.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com