1032640.htm

Cimszó: Emlékező-tehetség - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Emlékező-tehetség - A színésznek egyik legfőbb kincse a tökéletesen kiképzett emlékező erő; tehát arra kell törekednie, hogy a jó emlékező tehetség előnyeit mind megszerezze. Magára a gyakorlatra nézve ajánlható, hogy a színész értelmileg és ne gépiesen eszközölje azt, mert a sorba állított gondolatok (mondatok) közötti összefüggés, azok egymáshoz való viszonya, beosztása, egész tartalma, könnyebben állítja elő emlékezetünkben az egyes mondatokat, mint megfordítva, Ha a szerep szavai már emlékünkbe vannak vésve, úgyis elkövetkezik a sokszor ismétlés művelete, hogy a szerep mikénti beosztását határozhassuk meg, Tanuljon tehát a színész halkan, magában gondolkozva, lelkét egészen tárgyára függesztve és csak azután gyakorolja a különböző érzelmek és szenvedélyek kifejezéseit, midőn szerepe szavaival már tökéletesen tisztában van. Legjobb tanulni az éji csöndben, bezárt szobában, vagy reggel, rögtön felébredés után, de csak azt az időt kell tanulásra fordítani, ami az álomra szükséges időből fennmaradt; nem pedig abból valamit elvonni. A ligetek, erdők, szabad ég s a vidék szépsége, inkább élvezetre hívók, mint komoly és mély lelki foglalkozásra buzdítok. Tanuljon a színész folytonosan; ne várja tétlenül, hogy új szerepeket kapjon, hanem gyakorolja a régieket és tanuljon remekműveket. Csak néhány heti lustaság is igen érzékenyen bosszulja meg magát az emlékező-tehetségen. (Paulay Ede.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0509.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1032640 Emlékező-tehetség A színésznek egyik legfőbb kincse a tökéletesen kiképzett emlékező erő; tehát arra kell törekednie, hogy a jó emlékező tehetség előnyeit mind megszerezze. Magára a gyakorlatra nézve ajánlható, hogy a színész értelmileg és ne gépiesen eszközölje azt, mert a sorba állított gondolatok (mondatok) közötti összefüggés, azok egymáshoz való viszonya, beosztása, egész tartalma, könnyebben állítja elő emlékezetünkben az egyes mondatokat, mint megfordítva, Ha a szerep szavai már emlékünkbe vannak vésve, úgyis elkövetkezik a sokszor ismétlés művelete, hogy a szerep mikénti beosztását határozhassuk meg, Tanuljon tehát a színész halkan, magában gondolkozva, lelkét egészen tárgyára függesztve és csak azután gyakorolja a különböző érzelmek és szenvedélyek kifejezéseit, midőn szerepe szavaival már tökéletesen tisztában van. Legjobb tanulni az éji csöndben, bezárt szobában, vagy reggel, rögtön felébredés után, de csak azt az időt kell tanulásra fordítani, ami az álomra szükséges időből fennmaradt; nem pedig abból valamit elvonni. A ligetek, erdők, szabad ég s a vidék szépsége, inkább élvezetre hívók, mint komoly és mély lelki foglalkozásra buzdítok. Tanuljon a színész folytonosan; ne várja tétlenül, hogy új szerepeket kapjon, hanem gyakorolja a régieket és tanuljon remekműveket. Csak néhány heti lustaság is igen érzékenyen bosszulja meg magát az emlékező-tehetségen. (yszemelynevy Paulay Ede§6§.)

CSAKKOD 1032640 yszemelynevy Paulay Ede§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1032640.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com