1034510.htm

Cimszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

konkretszinhazcimszo

Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Az egyetlen Nagyváradot kivéve, ahol három évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a mult század végéig pedig csak nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon nem volt vidéki város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes lett volna s amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint Gyula városához. Hogyan indult meg a magyar színészet működése a szabadságharcot követő 1850-ben, Havi, Szabó s Kaczvinszky hármas direktorok vezetése alatt álló, száznál na gyobb létszámú színtársulattal Gyulán, ar ról eme Lexikon más helyén külön szá molok be. Gyulának a vidéki nyári színé szetet illető későbbi nagy fontosságát csak azzal illusztrálom, hogy a kiegyezés utáni esztendőkben: 1869. és 1870-ben, az akkor még alig 15.000 lakosú s nem színma gyar kis városka, éppen olyan nyári állo mása volt az aradi, mint aminő a nagy váradi volt a debreceni színtársulatnak. Jó emlékű Follinusz János volt az aradi di rektor, aki úgy 1869., mint 1870. kora ta vaszán, rögtön a téli évad befejezte után eljött teljes társulatával Gyulára s itten egészen szeptember végéig, tehát teljes öt hónapon keresztül játszott. Erre nem volt akkor, de azóta sem példa egy elsőrangú társulat életében. És micsoda egy jeles társulat volt a Follinuszé! Az akkori legki válóbb színi erők voltak közötte. Hogy másokat ne említsek, Káldy Gyula, az operának későbbi nagyérdemű s országos tekintélyű karmestere dirigálta a teljes számú zenekart. Dékány Teréz (Jókainé Laborfalvi Rózának tudvalevőleg legben sőbb barátnője) volt a csodaszép hangú koloratura. Káldy Gyulával Gyulán léptek boldog házassági frigyre. A társulat tagjai között voltak: Radetzky Sarolta, Zádorné Petrovics Ilka (a későbbi Gerőffyné). En nek a jutalomjátékára tisztelői száz ara nyat gyűjtöttek és adtak át neki. Dóry Judith, a legjobb drámai színésznők egyike, Maár Júlia (a későbbi Bács Károlyné), Marczell Géza, a kiváló buffó, Szakáll An tal, felesége Török Rózsi, Zajonghy, Ká polnai énekes színészek, Szathmáry Árpád (az utolérhetetlen »Szatyi úr«), Boros, hí res komikus és még számos jeles tehetség. Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját szottak, hétfő, szerda s péntek szünnapok voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett rá a gyulai saisonokra, sőt kike reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak úgy lehetett, hogy Dékány Teréznek 80 forint, Káldynak pedig 60 forint volt csak a havi fizetése. Csupán az Aradról Gyulára s innen Aradra visszautazás költségeit kellett vi selnie. Vasútja nem volt még akkor Gyu lának, az utazás kocsikon történt. De ahánv uri fogat volt Gyulán, jóformán valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel kezésére. Csak egy baj volt, de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett színkör. A Korona vendéglő udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala kították át az öltözők, sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo bákban volt). Maga a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A kocsiszín mögötti udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi naponta kellett, a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén — szintén korlátlan térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is, hogy egy-egy nagy eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan, még csak a pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz nyár volt mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is végig nézték az előadást zúgoló dás nélkül. A Follinuszt követő aradi di rektorok egy darabig hűtlenek lettek Gyu lához, Temesvárra mentek el, ahol tagad hatatlanul nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre. De anyagilag rosszabbul jártak, mintha ők is Gyula mellett marad tak volna. Temesvár akkor még túlnyomóan német város volt, ahol szívesebben hódol tak a német, mint a magyar Tháliának. Később azután a magyar színészet egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt, ebben tagadhatatlanul nagy része volt az aradiak nyári szereplésének. Gyu lára 1870. után éveken keresztül csak ki sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek. Follinuszék fenn említett saisonja annyira kifejlesztette a gyulai közönség műigényeit, hogy ezek a másod- és har madrangú, zenekar nélküli kis társulatok előadásai igen gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget a színházba-járástól. A Korona ven déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte meg magát és épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá holya ugyan nem, de karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí tési költségek megtérítése címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis Gyulára vonzotta az akkori nevesebb igazgatókat, Aradi Gerőt, Sztupa An dort, Gerőffy Andort és másokat is. Újra a legjobb és később országos hírűvé vált színészek játszottak nyaranta Gyulán, akik évtizedek múlva is hangoztatták, hogy a gyulainál lelkesebb és műértőbb közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak. Szilágyi Vilmos, a Vígszínház egyik jeles színésze és rendezője, később az Országos Színészegyesület elnöke, egész színipályája alatt szerzett sikerei között legértékesebb nek tartotta a »Párizsi rongyszedő« intrikus gonosztevője szerepében Gyulán nyílt színen kapott zajos tapsot, ahol a megbot ránkozás és felháborodottság füttyeitől kel lett tartania. Volt emellett Gyulának még egy nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park, a közepén levő óvárral, amely utóbbi az ország Pesttől Orsováig terjedő részének egyedül épségben maradt várromja. A körötte levő várkert pedig a tatai mellett az egész ország leg szebb parkja, több évszázados fákkal, árnyas ligetekkel, ami Gleichenberggel felérő valóságos üdülő helye volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott töltötték el, a ligetekben tanulták szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott költötték el ebédjüket is. Az emlékezetesebb színi saisonok között különösen kettő emelkedik ki. Az egyik a Krecsányié, 1885-ben, a másik a Ditrói Mór vezette Thália színtársulaté. Ditrói Gyuláról ment Kolozsvárra, hol azután a Vígszínház megnyitásáig direktorkodott. Mind a két saison olyan, hogy külön is meg kell emlékeznem róluk. Krecsányi — amint a Színészek Lapjában közölt kegyeletes megemlékezés is megörökíti róla, — 1885. tavaszán Egerben játszott. Rosszul ment ott neki, aminek egyik oka, az ugyanebben az évben Budapesten tartott első Országos kiállítás is volt. A közönség annak a látogatására tartogatta inkább a pénzét és nem költött színházra. E sorok írója, aki évtizedeken át benső barátságban volt Krecsányival, levelet kapott tőle Egerből, hogy azt az időt; amig ősszel Aradra, új állomása helyére bevonul, szeretné, ha csak lehetséges, Gyulán tölteni. De nagyon fél eljönni, mert ha itt is olyan rosszul menne neki, mint ahogy Egerben, az valóságos katasztrófa lenne rá nézve. Már pedig a pesti kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri Gyulát, már töltött itt egy saisont és csak akkor kockáztathatja meg a Gyulára jövetelt, ha legalább nyolcvan ülő hely bérletet biztosíthatunk neki. Ez te hát — miután hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem teljesíthetetlen feltétel volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet Gyulán legfeljebb — de az is ritka esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti kiállítás önsúlya emellett nem csak Egerben, hanem mindenütt, tehát. Gyulán is érezhető volt. Még, ha páholyok lettek volna! De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és hatodik sorban is bérlőket találni, mikor mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább a második sorba törekszik. Mégis gondoltam merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség megvalósításához. Kísérlet volt, amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról. Készítettem egy aréna helytervezetet, egyben kiállítottam a bérlet aláírási ívet és elmentem az akkori gyulai társadalom legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt lelkű és nagy színpártoló úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy Krecsányi eljöjjön Gyu lára? Elmondottam neki, milyen kiváló színi erők vannak a társulatnál. Hegyesi Mari, aki akkor tavasszal vendégszerepel ti a Nemzeti Színházban »Denise« címszerepében és nyomban leszerződtették oda, de csak az aradi saison végén volt a Nem zetinél állását elfoglalandó, tehát Gyulára még okvetlenül eljön, Fodor Fruzina, Maár Júlia, Siposné, Krecsányiné Kiss Veron, Závodszky Teréz, Örley Flóra, Halmayné Harmath Emma, Locsarekné, Nyilas Ilona, továbbá Tiszay Dezső, Boránd Gyula, Nyilasi Mátyás, Horváth Arnold, Haday Sándor, Pálfi György, Halmay Imre és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos asszonyomtól függ, hogy Gyulára jöjjenek, mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva tőlem. Ugy, ha nagyságos asszonyom az első sor helyett, amelyben szokott bérelni, aláír nekem a hatodik sorban két ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni a feltételül ki kötött nyolcvan bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt. Az úrnő megértett és a teljes üres bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet: szerényen hozzátette, hogy ő nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt eredményt vonná maga után. Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam a bérlet-gyűjtést. A közönség nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy Gyula legelőkelőbb úrnője hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni. Sokan tehát még a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy a hátrább eső padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második sorbeliek. Végeredményül tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam összehozni. Miután pedig a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is szokott a színházba vonzani, az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros értelemben zsúfolt színkörben játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó Krecsányit, aki megkereste az Egerből való hurcolkodási költséget és az egész társulat nyári gázsiját, mintha kicserélték volna: állandóan jókedvű volt és a saison folyamán maga is fellépett a »Fecsegők« c.operettben és amiben utólérhetetlennek tartotta magát: Quasimodó szerepében. Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy Krecsényi mint színház színpadra lépett. Mindez pedig csak azért és úgy eshetett meg, mert egy városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta magára nézve lealacsonyítónak, hogy az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban váltsa meg bérletét. Mint mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan megbukott a saison alatt. Az »Ifj.Fromont és idősb Risler«c.színmű, melynek cselekvénye szerint tudvalevőleg Fromont elhanyagolja hitvesét és Rislerné körül legyeskedik. Fromontnét az élte tavaszában levő, vakító szépségű Hegyesi Mari játszta. Rislernét pedig az ugyancsak nagytehetségű Maár Júlia. A publikum, tisztelet, becsület Alphons Daudetnek, nem akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek, a Fromontot játszó Pálfit pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának ekkorra elfajulásáért. Másik kimagasló saisonja volt a Ditrói Mór vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból álló Thália színész-szövetkezetnek. Ditróiról még Krecsányi is elismerte, hogy ő nála különb rendező, pedig Krecsányi tudvalevőleg semmire sem volt annyira büszke, mint rendezői talentumára. A tagok között volt Ditróiné, ki mióta magyar színészet van, a legnagyobb, a legjobb naiva volt és maradt. Réti Laura, a fenomenális hangú énekesnő. A férfi tagok között pedig Molnár Antal, akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt a nyolcvanas esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult, a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű olasz Novelliét, meg sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest, tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett Shylockban, Otthellóban, Keanben, Gonosz Pistában, eljátszotta Konti »Királyfogásá«-ban Marx bárót, Rip-Ripben ráosztották Hudson kapitányt. Mindegyikben tökéletes, a legtöbben utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki a magyar színészet nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A Tháliát előzőleg már egy saisonban játszott Gyulán. Innen levélben Aradra ajánlkozott Krecsányihoz, aki miután őt személyesen még nem ismerte, tőlem kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a Nemzeti Színházat az a csapás sújtaná, hogy Ujházi meghalna, minden más kombináció nélkül Molnár Antalt kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre Krecsányi őt, minden feltételét elfogadva, látatlanul szerződtette. A téli szezon leteltével Krecsányi, akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak mondott, hogy önzésével tagjait lelketlenül kizsarolja, magához kérette Molnárt és azt mondotta neki: »Én, Molnár úr, megakarom Önt tovább is tartani, e célból gázsiját is felemelem, de csak azzal a feltétellel szerződtetem tovább, ha Ön nálam csupán drámákban fog játszani.« Molnár felfortyanva kérdezte, hogy talán nincsen egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs, mondotta Krecsányi, hanem azért kikötésem változhatatlan. Én ugyanis nem veszem lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor azt a jogos szemrehányást tehesse, hogy olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek Önt megismertem, művészi egyéniségéhez méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam és fejlődésében ezzel akadályoztam. Molnár Antal, aki féktelen természetű ember volt és egyformán áhítozott a páholy, nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta el Krecsányi feltételeit és — ez meg az ő egyéniségét jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb körülmények között is határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez szerződött, hogy tovább is játszhassa Marx bárót és burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény azonban, hogy a magyar színészet Egressy Gábor, Tóth József és a többi nagyok mellé valamikor Molnár Antalt is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult meg. Molnár, a színpadon kívül féktelen, szertelen, önmaga fegyelmezésére képtelen ember volt. Ez a féktelensége Othellót meghaladó féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő feleségét nem engedte színpadra, a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani, magaviseletével igazán nem adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. Molnár, akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó pesszimisztikus nézetei voltak, nem hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi rohamában, az »Egy csepp méreg« után, amelybe utolérhetetlenül játszott, éjszaka egy órakor a Koronavendéglő egyik szobájában, teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet játszana, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének ez volt a magyarázata. Pályatársai és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése és fájdalmas részvéte kísérte sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a gyulai magyar róm. kath. temetőben.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0529.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1034510 Erkel Ferenc-színkör Gyulán Az egyetlen ytelepulesy Nagyvárad§2§ot kivéve, ahol három évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a mult század végéig pedig csak nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon nem volt vidéki város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes lett volna s amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint ytelepulesy Gyula§2§ városához. Hogyan indult meg a magyar színészet működése a szabadságharcot követő yevszamy 1850§20§-ben, yszemelynevy Havi§6§, yszemelynevy Szabó§6§ s yszemelynevy Kaczvinszky§6§ hármas direktorok vezetése alatt álló, száznál na gyobb létszámú színtársulattal ytelepulesy Gyulá§2§n, ar ról eme Lexikon más helyén külön szá molok be. ytelepulesy Gyulá§2§nak a vidéki nyári színé szetet illető későbbi nagy fontosságát csak azzal illusztrálom, hogy a kiegyezés utáni esztendőkben: yevszamy 1869§20§. és yevszamy 1870§20§-ben, az akkor még alig 15.000 lakosú s nem színma gyar kis városka, éppen olyan nyári állo mása volt az ytelepulesy arad§2§i, mint aminő a ytelepulesy nagy várad§2§i volt a ytelepulesy debrecen§2§i színtársulatnak. Jó emlékű yszemelynevy Follinusz János§6§ volt az ytelepulesy arad§2§i di rektor, aki úgy yevszamy 1869§20§., mint yevszamy 1870§20§. kora ta vaszán, rögtön a téli évad befejezte után eljött teljes társulatával ytelepulesy Gyulá§2§ra s itten egészen szeptember végéig, tehát teljes öt hónapon keresztül játszott. Erre nem volt akkor, de azóta sem példa egy elsőrangú társulat életében. És micsoda egy jeles társulat volt a yszemelynevy Follinusz§6§é! Az akkori legki válóbb színi erők voltak közötte. Hogy másokat ne említsek, yszemelynevy Káldy Gyula§6§, az operának későbbi nagyérdemű s országos tekintélyű karmestere dirigálta a teljes számú zenekart. yszemelynevy Dékány Teréz§6§ (yszemelynevy Jókainé Laborfalvi Rózá§6§nak tudvalevőleg legben sőbb barátnője) volt a csodaszép hangú koloratura. yszemelynevy Káldy Gyulá§6§val ytelepulesy Gyulá§2§n léptek boldog házassági frigyre. A társulat tagjai között voltak: yszemelynevy Radetzky Sarolta§6§, yszemelynevy Zádorné Petrovics Ilka§6§ (a későbbi yszemelynevy Gerőffyné§6§). En nek a jutalomjátékára tisztelői száz ara nyat gyűjtöttek és adtak át neki. yszemelynevy Dóry Judith§6§, a legjobb drámai színésznők egyike, yszemelynevy Maár Júlia§6§ (a későbbi yszemelynevy Bács Károlyné§6§), yszemelynevy Marczell Géza§6§, a kiváló buffó, yszemelynevy Szakáll An tal§6§, felesége yszemelynevy Török Rózsi§6§, yszemelynevy Zajonghy§6§, yszemelynevy Ká polnai§6§ énekes színészek, yszemelynevy Szathmáry Árpád§6§ (az utolérhetetlen »yszemelynevy Szatyi úr§6§«), yszemelynevy Boros§6§, hí res komikus és még számos jeles tehetség. Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját szottak, hétfő, szerda s péntek szünnapok voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett rá a ytelepulesy gyula§2§i saisonokra, sőt kike reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak úgy lehetett, hogy yszemelynevy Dékány Teréz§6§nek 80 forint, yszemelynevy Káldy§6§nak pedig 60 forint volt csak a havi fizetése. Csupán az ytelepulesy Arad§2§ról ytelepulesy Gyulá§2§ra s innen ytelepulesy Arad§2§ra visszautazás költségeit kellett vi selnie. Vasútja nem volt még akkor ytelepulesy Gyu lá§2§nak, az utazás kocsikon történt. De ahánv uri fogat volt ytelepulesy Gyulá§2§n, jóformán valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel kezésére. Csak egy baj volt, de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett színkör. A Korona vendéglő udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala kították át az öltözők, sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo bákban volt). Maga a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A kocsiszín mögötti udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi naponta kellett, a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén — szintén korlátlan térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is, hogy egy-egy nagy eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan, még csak a pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz nyár volt mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is végig nézték az előadást zúgoló dás nélkül. A yszemelynevy Follinusz§6§t követő ytelepulesy arad§2§i di rektorok egy darabig hűtlenek lettek ytelepulesy Gyu lá§2§hoz, ytelepulesy Temesvár§2§ra mentek el, ahol tagad hatatlanul nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre. De anyagilag rosszabbul jártak, mintha ők is ytelepulesy Gyula§2§ mellett marad tak volna. ytelepulesy Temesvár§2§ akkor még túlnyomóan ynemzetisegy német§4§ város volt, ahol szívesebben hódol tak a ynemzetisegy német§4§, mint a magyar Tháliának. Később azután a magyar színészet egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt, ebben tagadhatatlanul nagy része volt az ytelepulesy arad§2§iak nyári szereplésének. ytelepulesy Gyu lá§2§ra yevszamy 1870§20§. után éveken keresztül csak ki sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek. yszemelynevy Follinusz§6§ék fenn említett saisonja annyira kifejlesztette a ytelepulesy gyula§2§i közönség műigényeit, hogy ezek a másod- és har madrangú, zenekar nélküli kis társulatok előadásai igen gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget a színházba-járástól. A Korona ven déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte meg magát és épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá holya ugyan nem, de karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí tési költségek megtérítése címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis ytelepulesy Gyulá§2§ra vonzotta az akkori nevesebb igazgatókat, yszemelynevy Aradi Gerő§6§t, yszemelynevy Sztupa An dor§6§t, yszemelynevy Gerőffy Andor§6§t és másokat is. Újra a legjobb és később országos hírűvé vált színészek játszottak nyaranta ytelepulesy Gyulá§2§n, akik évtizedek múlva is hangoztatták, hogy a ytelepulesy gyula§2§inál lelkesebb és műértőbb közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak. yszemelynevy Szilágyi Vilmos§6§, a yintezmenyy Vígszínház§8§ egyik jeles színésze és rendezője, később az yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ elnöke, egész színipályája alatt szerzett sikerei között legértékesebb nek tartotta a »ycimy Párizsi rongyszedő§10§« intrikus gonosztevője szerepében ytelepulesy Gyulá§2§n nyílt színen kapott zajos tapsot, ahol a megbot ránkozás és felháborodottság füttyeitől kel lett tartania. Volt emellett ytelepulesy Gyulá§2§nak még egy nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park, a közepén levő óvárral, amely utóbbi az ország Pesttől ytelepulesy Orsová§2§ig terjedő részének egyedül épségben maradt várromja. A körötte levő várkert pedig a ytelepulesy tata§2§i mellett az egész ország leg szebb parkja, több évszázados fákkal, árnyas ligetekkel, ami ytelepulesy Gleichenberg§2§gel felérő valóságos üdülő helye volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott töltötték el, a ligetekben tanulták szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott költötték el ebédjüket is. Az emlékezetesebb színi saisonok között különösen kettő emelkedik ki. Az egyik a yszemelynevy Krecsányi§6§é, yevszamy 1885§20§-ben, a másik a yszemelynevy Ditrói Mór§6§ vezette Thália színtársulaté. yszemelynevy Ditrói§6§ ytelepulesy Gyulá§2§ról ment ytelepulesy Kolozsvár§2§ra, hol azután a yintezmenyy Vígszínház§8§ megnyitásáig direktorkodott. Mind a két saison olyan, hogy külön is meg kell emlékeznem róluk. yszemelynevy Krecsányi§6§ — amint a yintezmenyy Színészek Lapjá§8§ban közölt kegyeletes megemlékezés is megörökíti róla, — yevszamy 1885§20§. tavaszán ytelepulesy Eger§2§ben játszott. Rosszul ment ott neki, aminek egyik oka, az ugyanebben az évben ytelepulesy Budapest§2§en tartott első Országos kiállítás is volt. A közönség annak a látogatására tartogatta inkább a pénzét és nem költött színházra. E sorok írója, aki évtizedeken át benső barátságban volt yszemelynevy Krecsányi§6§val, levelet kapott tőle ytelepulesy Eger§2§ből, hogy azt az időt; amig ősszel ytelepulesy Arad§2§ra, új állomása helyére bevonul, szeretné, ha csak lehetséges, ytelepulesy Gyulá§2§n tölteni. De nagyon fél eljönni, mert ha itt is olyan rosszul menne neki, mint ahogy ytelepulesy Eger§2§ben, az valóságos katasztrófa lenne rá nézve. Már pedig a pesti kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri ytelepulesy Gyulá§2§t, már töltött itt egy saisont és csak akkor kockáztathatja meg a ytelepulesy Gyulá§2§ra jövetelt, ha legalább nyolcvan ülő hely bérletet biztosíthatunk neki. Ez te hát — miután hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem teljesíthetetlen feltétel volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet ytelepulesy Gyulá§2§n legfeljebb — de az is ritka esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti kiállítás önsúlya emellett nem csak ytelepulesy Eger§2§ben, hanem mindenütt, tehát. ytelepulesy Gyulá§2§n is érezhető volt. Még, ha páholyok lettek volna! De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és hatodik sorban is bérlőket találni, mikor mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább a második sorba törekszik. Mégis gondoltam merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség megvalósításához. Kísérlet volt, amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról. Készítettem egy aréna helytervezetet, egyben kiállítottam a bérlet aláírási ívet és elmentem az akkori ytelepulesy gyula§2§i társadalom legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt lelkű és nagy színpártoló úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy yszemelynevy Krecsányi§6§ eljöjjön ytelepulesy Gyu lá§2§ra? Elmondottam neki, milyen kiváló színi erők vannak a társulatnál. yszemelynevy Hegyesi Mari§6§, aki akkor tavasszal vendégszerepel ti a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban »ycimy Denise§10§« címszerepében és nyomban leszerződtették oda, de csak az ytelepulesy arad§2§i saison végén volt a yintezmenyy Nem zeti§8§nél állását elfoglalandó, tehát ytelepulesy Gyulá§2§ra még okvetlenül eljön, yszemelynevy Fodor Fruzina§6§, yszemelynevy Maár Júlia§6§, yszemelynevy Siposné§6§, yszemelynevy Krecsányiné Kiss Veron§6§, yszemelynevy Závodszky Teréz§6§, yszemelynevy Örley Flóra§6§, yszemelynevy Halmayné Harmath Emma§6§, yszemelynevy Locsarekné§6§, yszemelynevy Nyilas Ilona§6§, továbbá yszemelynevy Tiszay Dezső§6§, yszemelynevy Boránd Gyula§6§, yszemelynevy Nyilasi Mátyás§6§, yszemelynevy Horváth Arnold§6§, yszemelynevy Haday Sándor§6§, yszemelynevy Pálfi György§6§, yszemelynevy Halmay Imre§6§ és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos asszonyomtól függ, hogy ytelepulesy Gyulá§2§ra jöjjenek, mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva tőlem. Ugy, ha nagyságos asszonyom az első sor helyett, amelyben szokott bérelni, aláír nekem a hatodik sorban két ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni a feltételül ki kötött nyolcvan bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt. Az úrnő megértett és a teljes üres bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet: szerényen hozzátette, hogy ő nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt eredményt vonná maga után. Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam a bérlet-gyűjtést. A közönség nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy ytelepulesy Gyula§2§ legelőkelőbb úrnője hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni. Sokan tehát még a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy a hátrább eső padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második sorbeliek. Végeredményül tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam összehozni. Miután pedig a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is szokott a színházba vonzani, az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros értelemben zsúfolt színkörben játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó yszemelynevy Krecsányi§6§t, aki megkereste az ytelepulesy Eger§2§ből való hurcolkodási költséget és az egész társulat nyári gázsiját, mintha kicserélték volna: állandóan jókedvű volt és a saison folyamán maga is fellépett a »ycimy Fecsegők§10§« c.operettben és amiben utólérhetetlennek tartotta magát: yszerepy Quasimodó§12§ szerepében. Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy yszemelynevy Krecsényi§6§ mint színház színpadra lépett. Mindez pedig csak azért és úgy eshetett meg, mert egy városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta magára nézve lealacsonyítónak, hogy az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban váltsa meg bérletét. Mint mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan megbukott a saison alatt. Az »ycimy Ifj.Fromont és idősb Risler§10§«c.színmű, melynek cselekvénye szerint tudvalevőleg yszerepy Fromont§12§ elhanyagolja hitvesét és yszerepy Rislerné§12§ körül legyeskedik. yszerepy Fromontné§12§t az élte tavaszában levő, vakító szépségű yszemelynevy Hegyesi Mari§6§ játszta. yszerepy Rislerné§12§t pedig az ugyancsak nagytehetségű yszemelynevy Maár Júlia§6§. A publikum, tisztelet, becsület yszemelynevy Alphons Daudet§6§nek, nem akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek, a yszerepy Fromont§12§ot játszó yszemelynevy Pálfi§6§t pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának ekkorra elfajulásáért. Másik kimagasló saisonja volt a yszemelynevy Ditrói Mór§6§ vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból álló Thália színész-szövetkezetnek. yszemelynevy Ditrói§6§ról még yszemelynevy Krecsányi§6§ is elismerte, hogy ő nála különb rendező, pedig yszemelynevy Krecsányi§6§ tudvalevőleg semmire sem volt annyira büszke, mint rendezői talentumára. A tagok között volt yszemelynevy Ditróiné§6§, ki mióta magyar színészet van, a legnagyobb, a legjobb naiva volt és maradt. yszemelynevy Réti Laura§6§, a fenomenális hangú énekesnő. A férfi tagok között pedig yszemelynevy Molnár Antal§6§, akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt a nyolcvanas esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult, a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű ynemzetisegy olasz§4§ yszemelynevy Novellié§6§t, meg sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest, tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett ycimy Shylock§10§ban, ycimy Otthelló§10§ban, ycimy Kean§10§ben, ycimy Gonosz Pistá§10§ban, eljátszotta yszemelynevy Konti§6§ »ycimy Királyfogásá§10§«-ban yszerepy Marx báró§12§t, ycimy Rip-Rip§10§ben ráosztották yszerepy Hudson kapitány§12§t. Mindegyikben tökéletes, a legtöbben utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki a magyar színészet nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A ycimy Tháliá§10§t előzőleg már egy saisonban játszott ytelepulesy Gyulá§2§n. Innen levélben ytelepulesy Arad§2§ra ajánlkozott yszemelynevy Krecsányi§6§hoz, aki miután őt személyesen még nem ismerte, tőlem kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§at az a csapás sújtaná, hogy yszemelynevy Ujházi§6§ meghalna, minden más kombináció nélkül yszemelynevy Molnár Antal§6§t kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre yszemelynevy Krecsányi§6§ őt, minden feltételét elfogadva, látatlanul szerződtette. A téli szezon leteltével yszemelynevy Krecsányi§6§, akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak mondott, hogy önzésével tagjait lelketlenül kizsarolja, magához kérette yszemelynevy Molnár§6§t és azt mondotta neki: »Én, yszemelynevy Molnár§6§ úr, megakarom Önt tovább is tartani, e célból gázsiját is felemelem, de csak azzal a feltétellel szerződtetem tovább, ha Ön nálam csupán drámákban fog játszani.« yszemelynevy Molnár§6§ felfortyanva kérdezte, hogy talán nincsen egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs, mondotta yszemelynevy Krecsányi§6§, hanem azért kikötésem változhatatlan. Én ugyanis nem veszem lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor azt a jogos szemrehányást tehesse, hogy olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek Önt megismertem, művészi egyéniségéhez méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam és fejlődésében ezzel akadályoztam. yszemelynevy Molnár Antal§6§, aki féktelen természetű ember volt és egyformán áhítozott a páholy, nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta el yszemelynevy Krecsányi§6§ feltételeit és — ez meg az ő egyéniségét jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb körülmények között is határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez szerződött, hogy tovább is játszhassa yszerepy Marx báró§12§t és burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény azonban, hogy a magyar színészet yszemelynevy Egressy Gábor§6§, yszemelynevy Tóth József§6§ és a többi nagyok mellé valamikor yszemelynevy Molnár Antal§6§t is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult meg. yszemelynevy Molnár§6§, a színpadon kívül féktelen, szertelen, önmaga fegyelmezésére képtelen ember volt. Ez a féktelensége yszerepy Othelló§12§t meghaladó féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő feleségét nem engedte színpadra, a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani, magaviseletével igazán nem adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. yszemelynevy Molnár§6§, akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó pesszimisztikus nézetei voltak, nem hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi rohamában, az »ycimy Egy csepp méreg§10§« után, amelybe utolérhetetlenül játszott, éjszaka egy órakor a Koronavendéglő egyik szobájában, teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet játszana, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének ez volt a magyarázata. Pályatársai és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése és fájdalmas részvéte kísérte sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a ytelepulesy gyula§2§i magyar róm. kath. temetőben.

CSAKKOD 1034510 yintezmenyy Erkel Ferenc-színkör Gyulán§8§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ ytelepulesy Gyula§2§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Havi§6§ yszemelynevy Szabó§6§ yszemelynevy Kaczvinszky§6§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Gyula§2§ yevtizedy 186§30§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy arad§2§ ytelepulesy nagy várad§2§ ytelepulesy debrecen§2§ yszemelynevy Follinusz János§6§ ytelepulesy arad§2§ yevtizedy 186§30§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Follinusz§6§ yszemelynevy Káldy Gyula§6§ yszemelynevy Dékány Teréz§6§ yszemelynevy Jókainé Laborfalvi Róza§6§ yszemelynevy Káldy Gyula§6§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Radetzky Sarolta§6§ yszemelynevy Zádorné Petrovics Ilka§6§ yszemelynevy Gerőffyne§6§ yszemelynevy Dóry Judith§6§ yszemelynevy Maár Júlia§6§ yszemelynevy Bács Károlyne§6§ yszemelynevy Marczell Géza§6§ yszemelynevy Szakáll An tal§6§ yszemelynevy Török Rózsi§6§ yszemelynevy Zajonghy§6§ yszemelynevy Ká polnai§6§ yszemelynevy Szathmáry Árpád§6§ yszemelynevy Szatyi úr§6§ yszemelynevy Boros§6§ ytelepulesy gyula§2§ yszemelynevy Dékány Teréz§6§ yszemelynevy Káldy§6§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Gyu la§2§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Follinusz§6§ ytelepulesy arad§2§ ytelepulesy Gyu la§2§ ytelepulesy Temesvár§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Temesvár§2§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy német§4§ ytelepulesy arad§2§ ytelepulesy Gyu la§2§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Follinusz§6§ ytelepulesy gyula§2§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Aradi Gerő§6§ yszemelynevy Sztupa An dor§6§ yszemelynevy Gerőffy Andor§6§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy gyula§2§ yszemelynevy Szilágyi Vilmos§6§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ ycimy Párizsi rongyszedő§10§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Orsova§2§ ytelepulesy tata§2§ ytelepulesy Gleichenberg§2§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Ditrói Mór§6§ yszemelynevy Ditrói§6§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yintezmenyy Színészek Lapja§8§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Krecsányi§6§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy gyula§2§ yszemelynevy Krecsányi§6§ ytelepulesy Gyu la§2§ yszemelynevy Hegyesi Mari§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Denise§10§ ytelepulesy arad§2§ yintezmenyy Nem zeti§8§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Fodor Fruzina§6§ yszemelynevy Maár Júlia§6§ yszemelynevy Siposne§6§ yszemelynevy Krecsányiné Kiss Veron§6§ yszemelynevy Závodszky Teréz§6§ yszemelynevy Örley Flóra§6§ yszemelynevy Halmayné Harmath Emma§6§ yszemelynevy Locsarekne§6§ yszemelynevy Nyilas Ilona§6§ yszemelynevy Tiszay Dezső§6§ yszemelynevy Boránd Gyula§6§ yszemelynevy Nyilasi Mátyás§6§ yszemelynevy Horváth Arnold§6§ yszemelynevy Haday Sándor§6§ yszemelynevy Pálfi György§6§ yszemelynevy Halmay Imre§6§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Krecsányi§6§ ytelepulesy Eger§2§ ycimy Fecsegők§10§ yszerepy Quasimodó§12§ yszemelynevy Krecsényi§6§ ycimy Ifj.Fromont és idősb Risler§10§ yszerepy Fromont§12§ yszerepy Rislerne§12§ yszerepy Fromontne§12§ yszemelynevy Hegyesi Mari§6§ yszerepy Rislerne§12§ yszemelynevy Maár Júlia§6§ yszemelynevy Alphons Daudet§6§ yszerepy Fromont§12§ yszemelynevy Pálfi§6§ yszemelynevy Ditrói Mór§6§ yszemelynevy Ditrói§6§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yszemelynevy Ditróine§6§ yszemelynevy Réti Laura§6§ yszemelynevy Molnár Antal§6§ ynemzetisegy olasz§4§ yszemelynevy Novellie§6§ ycimy Shylock§10§ ycimy Otthelló§10§ ycimy Kean§10§ ycimy Gonosz Pista§10§ yszemelynevy Konti§6§ ycimy Királyfogása§10§ yszerepy Marx báró§12§ ycimy Rip-Rip§10§ yszerepy Hudson kapitány§12§ ycimy Thália§10§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Arad§2§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Ujházi§6§ yszemelynevy Molnár Antal§6§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yszemelynevy Molnár§6§ yszemelynevy Molnár§6§ yszemelynevy Molnár§6§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yszemelynevy Molnár Antal§6§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yszerepy Marx báró§12§ yszemelynevy Egressy Gábor§6§ yszemelynevy Tóth József§6§ yszemelynevy Molnár Antal§6§ yszemelynevy Molnár§6§ yszerepy Othelló§12§ yszemelynevy Molnár§6§ ycimy Egy csepp méreg§10§ ytelepulesy gyula§2§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1034510.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com