1034640.htm

Cimszó: Erkel Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1845

Szócikk: Erkel Sándor - karmester, Erkel Ferenc negyedik fia, sz. Pesten, 1846. jan. 2-án, megh. 1900. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában észlelvén rendkívüli zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot fordította. Rövid idő I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban, mint a zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, Mosonyi Mihály vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni hirtelen felfogását s beható képességét. S azután atyja magához vette a Nemzeti Színház zenekarába, hol 1861—74-ig működött mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül több más hangszer kezelését is elsajátította. így a többek közt 1861-ben, mikor a »Bánk bán« színrekerült, amelyben Erkel Ferenc legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom hangszert, Sándor rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer első bemutatója lett a színháznál. 1874-ben a Nemzeti Színháznál kartanítói állást foglalt el. 1875-ben, midőn atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta, első karnagynak, Richter János távozása után pedig egyszersmind operai igazgatónak is kineveztetett, maga Richter ajánlatára. Mint ilyen ment át az új Operaházba, hol azonban 1888-ban lemondott az igazgatósági teendőkről s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő is több irányban magára vonta a közfigyelmet. Magyar Nyitánya, Csobánc dalműve, mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. 1896. júl. 10-én kinevezték az Operaház zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése 1905. okt. 30-án volt. Az emlék Róna József alkotása, az architektúrája Márkus Géza műve. —: Neje: Tannemé Szabó Róza. (L. o.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0539.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1034640 Erkel Sándor karmester, yszemelynevy Erkel Ferenc§6§ negyedik fia, sz. Pesten, yevszamy 1846§20§. jan. 2-án, megh. yhalalevy 1900§24§. nov. 14-én, u. o. Atyja már gyermekkorában észlelvén rendkívüli zenei tehetségét, annak kifejlesztésére a legnagyobb gondot fordította. Rövid idő I alatt bámulatos előhaladást is tett, úgy a gyakorlati zongorajátékban, mint a zeneelméletben. Hogy teljes kiképzést nyerjen a zene-tudományban, yszemelynevy Mosonyi Mihály§6§ vezetése alá adta, ki nem is győzte kiemelni hirtelen felfogását s beható képességét. S azután atyja magához vette a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ zenekarába, hol yevszamy 1861§20§—74-ig működött mint az üstdob kezelője. Önszorgalma által a zongorán kívül több más hangszer kezelését is elsajátította. így a többek közt yevszamy 1861§20§-ben, mikor a »ycimy Bánk bán§10§« színrekerült, amelyben yszemelynevy Erkel Ferenc§6§ legelőször alkalmazta önállóan a cimbalom hangszert, Sándor rövid idő alatt megtanulta az obligát szólamokat s e hangszer első bemutatója lett a színháznál. yevszamy 1874§20§-ben a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§nál kartanítói állást foglalt el. yevszamy 1875§20§-ben, midőn atyja az országos zeneakadémia igazgatói állását elfoglalta, első karnagynak, yszemelynevy Richter János§6§ távozása után pedig egyszersmind operai igazgatónak is kineveztetett, maga yszemelynevy Richter§6§ ajánlatára. Mint ilyen ment át az új yintezmenyy Operaház§8§ba, hol azonban yevszamy 1888§20§-ban lemondott az igazgatósági teendőkről s csak mint első karnagy működött. Mint zeneköltő is több irányban magára vonta a közfigyelmet. ycimy Magyar Nyitány§10§a, ycimy Csobánc§10§ dalműve, mint eredeti nagyobbszabású termékek, gazdag költői érről tanúskodnak: A magyar férfi-négyest is több nagybecsű művel gazdagította. yevszamy 1896§20§. júl. 10-én kinevezték az yintezmenyy Operaház§8§ zenei főigazgatójává. Sírkőleleplezése yevszamy 1905§20§. okt. 30-án volt. Az emlék yszemelynevy Róna József§6§ alkotása, az architektúrája yszemelynevy Márkus Géza§6§ műve. —: 1034640.1 CSALADTAGKEZDODIK Neje: yszemelynevy Tannemé Szabó Róza§6§. (L. o.)

CSAKKOD 1034640 yszemelynevy Erkel Sándor§6§ yszemelynevy Erkel Ferenc§6§ yevtizedy 184§30§ yhalalevtizedy 190§34§ yszemelynevy Mosonyi Mihály§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 186§30§ yevtizedy 186§30§ ycimy Bánk bán§10§ yszemelynevy Erkel Ferenc§6§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Richter János§6§ yszemelynevy Richter§6§ yintezmenyy Operaház§8§ yevtizedy 188§30§ ycimy Magyar Nyitány§10§ ycimy Csobánc§10§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Operaház§8§ yevtizedy 190§30§ yszemelynevy Róna József§6§ yszemelynevy Márkus Géza§6§ yszemelynevy Tannemé Szabó Róza§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1034640.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com