1034970.htm

Cimszó: Érző tehetségeink - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Érző tehetségeink - Az érzés általában közvetlen szemlélete saját lélekállapotunknak; vagyis a lélek öntudatos hangulata (kedélyállapota), melyet az ismeret és akarat tárgyilagos működéseikkel idéznek elő; az ismeret és akarat által előidézett állapot meghatározása, vajjon kellemes-e az, vagy kellemetlen; előmozdítja-e a lélekéletet vagy gátolja ? Viszont az érzés a lélek tevékenységének központját képezi, melyen az ismeretnek és akaratnak át kell szűrődni, hogy bizonyos bensőséget, melegséget kapjon. Az érzés mindig egy körben mozog, melynek két ellentétes pontját a kellemes és kellemetlen képezi; de ez ellentétek különböző fokok szerint közeledhetnek egymáshoz egy közös pontig, hol a közöny érzetében találkoznak. Ami a lélek természetes tevékenységét előmozdítja: kellemes, ami azt gátolja: kellemetlen érzést idéz elő. Az érzések egymástól fokozat és minőség szerint különböznek. Fokozatra nézve: a leggyöngébb érzések, melyek alig jutnak el az öntudatig, sejtelmeknek, az élénkebb érzések indulatoknak neveztetnek. Ez utóbbiak ismét a benyomások ereje, újdonsága, a lélek természetes élénksége, s főkép a képzelet különfélesége szerint sokfélék. Az indulatnak, nevezetesen a kellemesnek mérsékelt foka az összes életműködésre ébresztőleg hat és különösen emeli az akaraterőt. Azonban az indulat felcsigázott foka megzavarja a lélekélet egyensúlyát, az érzés, ha a lélek összes tevékenysége benne összpontosul, meggátolja a többi tehetségek működését. Az ily felfokozott indulat a testi élet szervezetének összhangját is megzavarhatja, annyira, hogy hosszabb ideig tartván, halált idéz elő. A fontosabb indulatok a következők: a kedv és vidámság. Kedvnek neveztetik minden élénkebb kellemes érzés. A vidámság oly hangulata a léleknek, mely annak fölvidulását eszközli; a testen az arc vidorsága, ragyogó tekintet, mosoly s a tagok élénk mozgékonysága által nyer kifejezést. Ez indulat erősebb kifejezése gyönyörig, vérig, vad-mámorig fokozódhatik. A szomorúság élénkebb, kellemetlen érzés, mely fokozva búbánattá fajul. Úgy jelentkezik, mint a lélek elsötétülése, levertsége és testileg is megfelelő jelenségei vannak; u. m. sötét, zavaros tekintet és arc, elsápadás, sírás, a fej és kar lecsüngése stb. A remény és félelem olyan érzés, melyeket jövendő vidám vagy szomorú események idéznek elő és így rokonok az örömmel és szomorúsággal. A remény sóvárgássá fokozódik, aszerint, minél inkább elhárulnak az akadályok a várt esemény elől. Az aggodalom a félelem sejtelme, melynek tárgya még határozatlan. A gyötrelem és ijedtség a félelem fokozatai. Gyötrelmet érzünk, midőn a félelmet okozó esemény folytonosan közeledik; ijedtséget, midőn az váratlanul, hirtelen érkezik. Testileg mind a kettő a szomorúság fokozott jelenségeiben áll elő. Az ijedtségnek, mely legmagasabb fokán irtózattá emelkedik, legtöbbször visszahatása (reakciója) is gyorsan jelentkezik; amennyiben ott, hol az élet, vagy valami legdrágább tulajdon van veszélyeztetve, rendkívüli gyors erőt fejt ki, a vész elől menekülni, vagy rendkívül erély, a vészt legyőzni. A bosszúság és harag, oly indulatok, melyek akkor támadnak, ha a lélek tevékenységének gátjai önokozta, vagy igazságtalan forrásból látszanak eredni. A bosszúság, mely inkább apróságokra vonatkozik, szenvedőleges állapot és testileg komorságban jelentkezik; de a harag cselekvő természetű, felkölti az akaratot és a bosszúban keres megnyugvást. Testileg a vér erős hullámzásában, fenyegető tekintet és mozdulatokban nyer kifejezést. A bosszú már az akarat nyilvánulása, tehát szenvedély. Az érzés különféle variációit a színésznek jól kell ismernie, mert számtalan esetben kell azokat színpadra vinnie. (Paulay Ede.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0544.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1034970 Érző tehetségeink Az érzés általában közvetlen szemlélete saját lélekállapotunknak; vagyis a lélek öntudatos hangulata (kedélyállapota), melyet az ismeret és akarat tárgyilagos működéseikkel idéznek elő; az ismeret és akarat által előidézett állapot meghatározása, vajjon kellemes-e az, vagy kellemetlen; előmozdítja-e a lélekéletet vagy gátolja ? Viszont az érzés a lélek tevékenységének központját képezi, melyen az ismeretnek és akaratnak át kell szűrődni, hogy bizonyos bensőséget, melegséget kapjon. Az érzés mindig egy körben mozog, melynek két ellentétes pontját a kellemes és kellemetlen képezi; de ez ellentétek különböző fokok szerint közeledhetnek egymáshoz egy közös pontig, hol a közöny érzetében találkoznak. Ami a lélek természetes tevékenységét előmozdítja: kellemes, ami azt gátolja: kellemetlen érzést idéz elő. Az érzések egymástól fokozat és minőség szerint különböznek. Fokozatra nézve: a leggyöngébb érzések, melyek alig jutnak el az öntudatig, sejtelmeknek, az élénkebb érzések indulatoknak neveztetnek. Ez utóbbiak ismét a benyomások ereje, újdonsága, a lélek természetes élénksége, s főkép a képzelet különfélesége szerint sokfélék. Az indulatnak, nevezetesen a kellemesnek mérsékelt foka az összes életműködésre ébresztőleg hat és különösen emeli az akaraterőt. Azonban az indulat felcsigázott foka megzavarja a lélekélet egyensúlyát, az érzés, ha a lélek összes tevékenysége benne összpontosul, meggátolja a többi tehetségek működését. Az ily felfokozott indulat a testi élet szervezetének összhangját is megzavarhatja, annyira, hogy hosszabb ideig tartván, halált idéz elő. A fontosabb indulatok a következők: a kedv és vidámság. Kedvnek neveztetik minden élénkebb kellemes érzés. A vidámság oly hangulata a léleknek, mely annak fölvidulását eszközli; a testen az arc vidorsága, ragyogó tekintet, mosoly s a tagok élénk mozgékonysága által nyer kifejezést. Ez indulat erősebb kifejezése gyönyörig, vérig, vad-mámorig fokozódhatik. A szomorúság élénkebb, kellemetlen érzés, mely fokozva búbánattá fajul. Úgy jelentkezik, mint a lélek elsötétülése, levertsége és testileg is megfelelő jelenségei vannak; u. m. sötét, zavaros tekintet és arc, elsápadás, sírás, a fej és kar lecsüngése stb. A remény és félelem olyan érzés, melyeket jövendő vidám vagy szomorú események idéznek elő és így rokonok az örömmel és szomorúsággal. A remény sóvárgássá fokozódik, aszerint, minél inkább elhárulnak az akadályok a várt esemény elől. Az aggodalom a félelem sejtelme, melynek tárgya még határozatlan. A gyötrelem és ijedtség a félelem fokozatai. Gyötrelmet érzünk, midőn a félelmet okozó esemény folytonosan közeledik; ijedtséget, midőn az váratlanul, hirtelen érkezik. Testileg mind a kettő a szomorúság fokozott jelenségeiben áll elő. Az ijedtségnek, mely legmagasabb fokán irtózattá emelkedik, legtöbbször visszahatása (reakciója) is gyorsan jelentkezik; amennyiben ott, hol az élet, vagy valami legdrágább tulajdon van veszélyeztetve, rendkívüli gyors erőt fejt ki, a vész elől menekülni, vagy rendkívül erély, a vészt legyőzni. A bosszúság és harag, oly indulatok, melyek akkor támadnak, ha a lélek tevékenységének gátjai önokozta, vagy igazságtalan forrásból látszanak eredni. A bosszúság, mely inkább apróságokra vonatkozik, szenvedőleges állapot és testileg komorságban jelentkezik; de a harag cselekvő természetű, felkölti az akaratot és a bosszúban keres megnyugvást. Testileg a vér erős hullámzásában, fenyegető tekintet és mozdulatokban nyer kifejezést. A bosszú már az akarat nyilvánulása, tehát szenvedély. Az érzés különféle variációit a színésznek jól kell ismernie, mert számtalan esetben kell azokat színpadra vinnie. (yszemelynevy Paulay Ede§6§.)

CSAKKOD 1034970 yszemelynevy Paulay Ede§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1034970.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com