1035280.htm

Cimszó: Esztétika - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Esztétika - magyar nevén széptan, a filozófia azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és lélektani feltételeivel s a szépet ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika szó a görög aisthesisből származik s a német Baumgarten, e tudomány egyik alapvetője használta először; azután Kant is elfogadta és így általánossá vált a német és ezután más népek tudományos műnyelvében. Az esztétika tárgya a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek meghatározása, melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés lelkiállapotának elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton igyekeztek megfejteni és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb, főleg lélektani módszerrel próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését. A fő súly tehát arra a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit szépnek talál és gyönyörködik benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás természetét, azokat a körülményeket és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat hoz létre, a művészetek természetét, eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép csak a XVIII. század második fele óta szereli, bár esztétikai eszmék már a görög filozófusoknál, főleg Aristotelesnél is előfordulnak. A tudományok rendszerébe a német Baumgarten illesztette bele; úttörői a francia Dubois, az angol Shaftesbury, nagy művelői főleg a német tudósok közt akadtak, mint Lessing, Winckelmann, Kant, Hegel, Schelling, újabban Fischer, Fechner a természettudományi módszer alkalmazásával vitte e tudományt előbbre. Nálunk Szerdahelyi György volt az első esztétikus, utána Erdélyi János, Greguss Ágost, Beöthy Zsolt voltak kiváló művelői a szép tudományának. A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása, valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0552.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1035280 Esztétika magyar nevén széptan, a filozófia azon ága, amely a széppel, annak filozófiai és lélektani feltételeivel s a szépet ábrázoló művészetekkel foglalkozik. Az esztétika szó a ynyelvy görög§14§ aisthesisből származik s a ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Baumgarten§6§, e tudomány egyik alapvetője használta először; azután yszemelynevy Kant§6§ is elfogadta és így általánossá vált a ynemzetisegy német§4§ és ezután más népek tudományos műnyelvében. Az esztétika tárgya a szép, annak változatai, ezeknek meghatározása, azoknak a feltételeknek meghatározása, melyek között az ember valamit szépnek talál, a szépben való gyönyörködés lelkiállapotának elemzése. Régebben az esztétikusok mindent elvont logikai úton igyekeztek megfejteni és spekulatív esztétikát műveltek, újabban azonban pozitívebb, főleg lélektani módszerrel próbálják megközelíteni az esztétikai kérdések megfejtését. A fő súly tehát arra a lélektani folyamatra esik, melynél fogva az ember valamit szépnek talál és gyönyörködik benne. Ezenkívül kutatja e tudomány a művészi alkotás természetét, azokat a körülményeket és hatásokat, melyek alapján a művész szép dolgokat hoz létre, a művészetek természetét, eredetét stb. Mint külön tudomány tulajdonkép csak a XVIII. század második fele óta szereli, bár esztétikai eszmék már a ynemzetisegy görög§4§ filozófusoknál, főleg yszemelynevy Aristoteles§6§nél is előfordulnak. A tudományok rendszerébe a ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Baumgarten§6§ illesztette bele; úttörői a ynemzetisegy francia§4§ yszemelynevy Dubois§6§, az ynemzetisegy angol§4§ yszemelynevy Shaftesbury§6§, nagy művelői főleg a ynemzetisegy német§4§ tudósok közt akadtak, mint yszemelynevy Lessing§6§, yszemelynevy Winckelmann§6§, yszemelynevy Kant§6§, yszemelynevy Hegel§6§, yszemelynevy Schelling§6§, újabban yszemelynevy Fischer§6§, yszemelynevy Fechner§6§ a természettudományi módszer alkalmazásával vitte e tudományt előbbre. Nálunk yszemelynevy Szerdahelyi György§6§ volt az első esztétikus, utána yszemelynevy Erdélyi János§6§, yszemelynevy Greguss Ágost§6§, yszemelynevy Beöthy Zsolt§6§ voltak kiváló művelői a szép tudományának. A színművészet elmélete, természetének, törvényeinek és lelki föltételeinek kutatása, valamint a dramaturgia is az esztétika körébe tartozik.

CSAKKOD 1035280 ynyelvy görög§14§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Baumgarten§6§ yszemelynevy Kant§6§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy görög§4§ yszemelynevy Aristoteles§6§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Baumgarten§6§ ynemzetisegy francia§4§ yszemelynevy Dubois§6§ ynemzetisegy angol§4§ yszemelynevy Shaftesbury§6§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Lessing§6§ yszemelynevy Winckelmann§6§ yszemelynevy Kant§6§ yszemelynevy Hegel§6§ yszemelynevy Schelling§6§ yszemelynevy Fischer§6§ yszemelynevy Fechner§6§ yszemelynevy Szerdahelyi György§6§ yszemelynevy Erdélyi János§6§ yszemelynevy Greguss Ágost§6§ yszemelynevy Beöthy Zsolt§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1035280.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com