1038510.htm

 Cimszó: Feleky Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

 szemelycimszo

 ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1815

 

 Szócikk: Feleky Miklós - színművész, az udvarhelymegyei Nagygalambfalván született, székely családból, 1818. dec. 18-án. Kilenc éves korában látta az első színielőadást s ez leküzdhetetlen vágyat keltett benne a színészet iránt. Atyja papnak szánta, de ő lelke vágyát követve, színésznek állott be s Csíkszeredán játszott először. Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte a nyomorúságot. Bejárta az egész országot, sőt még Bukarestben is játszott. 1844-ben átvette Pályi Elek társulatának igazgatását, több évig működött e minőségben s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. 1848-ban feloszlatta társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy nemcsak Tháliának lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«. Bem hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc után a bujdosó színészekből társulatot szervezett Nagybányán, melyben mindenki egyenlő fizetést kapott. 1851-ben a Nemzeti Színház meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő id. Lendvay szerepeit játsszassa vele. Rövid bécsi tanulmányút után 1852. jún. 17-én kezdte meg működését a Nemzeti Színháznál, mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi és közéleti téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint fővárosi bizottsági tag, a Honvédmenház igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak az Országos Színészegyesület megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület örökös díszelnökévé választotta. A Nemzeti Színháztól 1884. szept. 25-én megvált, hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A budai Várszínházat bérelte ki s társul vette maga mellé Blaha Lujzát, de vállalkozásuk bukással végződött. Nem volt több szerencséje a Gyapjú-uccai német színházzal sem és visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz. 1887. ápr. 28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »nagy-galambfalvi« előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte ki elismerését érdemeiért. 1902. márc.16-án halt meg Budapesten. Sírja fölé tíz év múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján. Külsejéről Újházi Ede ezt írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda, egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez a külső adományokhoz nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes, hős, bonvivant, finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük kiválóbbak voltak: Edgár (Lear király), Bolingbroke (Egy pohár víz), Percival (Griseldis), Clavigo, Petur bán, Zrínyi, Könyves Kálmán, Antonius, stb. De igazi szerepköre a modern társadalmi drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette ki s majd minden szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott kelteni. Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában volt kiváló, mint Alba herceg (Egmont), Marecat (Jó barátok), Marteau (Idegesek), Mortsauf gróf (Völgy lilioma), Clarkson (Idegen nő). Kitűnő szerepei voltak még: Rantzau, Cavarlet, Van der Krafft, Monteiglin. Népszínműi magyar alakjai közül különösen Lajtos-a (Strike) volt élettel teljes. írt több eredeti színművet (»Enyingi Török János«, »Férjem színész«, »Angyal Bandi«) és sokat fordított franciából s németből. írt több színészettörténeti cikket, költeményt és elbeszélést. Kétszer házasodott. Első felesége Szákfy Amália volt, kit 1845-ben vett nőül. Tőle hamar elvált. Szákfy Amália »Rafael ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később Foltényiné lett. F. második felesége, kit 1858-ban vett nőül: Munkácsy Flóra. (Kéky Lajos.)

 

 

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

 https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0014.pdf

 Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

 A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

 HETJEGYUSORSZAM 1038510 Feleky Miklós színművész, az ytelepulesy udvarhelymegye§2§i ytelepulesy Nagygalambfalvá§2§n született, ynemzetisegy székely§4§ családból, yevszamy 1818§20§. dec. 18-án. Kilenc éves korában látta az első színielőadást s ez leküzdhetetlen vágyat keltett benne a színészet iránt. Atyja papnak szánta, de ő lelke vágyát követve, színésznek állott be s ytelepulesy Csíkszeredá§2§n játszott először. Mint vándorszínész sokat sanyargott, de acélos lélekkel tűrte a nyomorúságot. Bejárta az egész országot, sőt még ytelepulesy Bukarest§2§ben is játszott. yevszamy 1844§20§-ben átvette yszemelynevy Pályi Elek§6§ társulatának igazgatását, több évig működött e minőségben s jelentős érdemeket szerzett vidéki színészetünk színvonalának emelésében. yevszamy 1848§20§-ban feloszlatta társulatát, beállott honvédnek s »megmutatta, hogy nemcsak Tháliának lelkes papja, de Marsnak is vitéz fia«. yszemelynevy Bem§6§ hadseregében harcolt s századosságig vitte. A szabadságharc után a bujdosó színészekből társulatot szervezett ytelepulesy Nagybányá§2§n, melyben mindenki egyenlő fizetést kapott. yevszamy 1851§20§-ben a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ meghívja, hogy a mindinkább elbetegeskedő yszemelynevy id. Lendvay§6§ szerepeit játsszassa vele. Rövid ytelepulesy bécs§2§i tanulmányút után yevszamy 1852§20§. jún. 17-én kezdte meg működését a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§nál, mint szerződtetett tag. Előbb szerelmes szerepeket játszott, később igen kiszélesedett szerepköre. Társadalmi és közéleti téren is lelkes munkásságot fejtett ki, mint ytelepulesy főváros§2§i bizottsági tag, a yintezmenyy Honvédmenház§8§ igazgatósági tagja s az írók és művészek körének alelnöke. Ő is közreműködött a yintezmenyy Nemzeti Színház nyugdíjintézeté§8§nek létesítésében. Rendkívül nagy érdemei vannak az yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ megalapításában s ezeknek elismeréséül az Egyesület örökös díszelnökévé választotta. A yintezmenyy Nemzeti Színház§8§tól yevszamy 1884§20§. szept. 25-én megvált, hogy ismét színigazgatóvá lehessen. A yintezmenyy budai Várszínház§8§at bérelte ki s társul vette maga mellé yszemelynevy Blaha Lujzá§6§t, de vállalkozásuk bukással végződött. Nem volt több szerencséje a yintezmenyy Gyapjú-uccai német színház§8§zal sem és visszaszerződött a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§hoz. yevszamy 1887§20§. ápr. 28-án ünnepelte színészi működésének ötven éves fordulóját, amikor a király »ytelepulesy nagy-galambfalvi§2§« előnévvel magyar nemességgel tüntette ki, főleg színészegyesületi elnöki működése körül szerzett érdemeiért. Több város díszpolgári oklevéllel fejezte ki elismerését érdemeiért. yevszamy 1902§20§. márc.16-án halt meg ytelepulesy Budapest§2§en. Sírja fölé tíz év múlva díszes emléket emelt a kegyelet. F. 63 évig működött pályáján. Külsejéről yszemelynevy Újházi Ede§6§ ezt írja: »Olyan volt, mint a kovácsolt acél, lépte: mint a gummilabda, egyenes, mint a nádszál s karcsú. A hangja kellemes, erős, igazi férfihang.« Ezekhez a külső adományokhoz nagy routine járult. Sokoldalú színész volt, játszott szerelmes, hős, bonvivant, finom és burleszk komikus, apa és szalonhős szerepeket. Közöttük kiválóbbak voltak: yszerepy Edgár§12§ (ycimy Lear király§10§), yszerepy Bolingbroke§12§ (ycimy Egy pohár víz§10§), yszerepy Percival§12§ (ycimy Griseldis§10§), yszerepy Clavigo§12§, yszerepy Petur bán§12§, yszerepy Zrínyi§12§, yszerepy Könyves Kálmán§12§, yszerepy Antonius§12§, stb. De igazi szerepköre a modern társadalmi drámákban nyílt. Ideálisabb hősi szerepekben játéka hideg és sablonos volt, szavalata modoros és pattogó, a szókezdő mássalhangzókat kettőzve ejtette ki s majd minden szó tagot külön hangsúlyozott. De ha a szerep közel állott a mindennapi élethez s teret engedett a rögtönzésre is, akkor igazi művészi hatást is tudott kelteni. Különösen a hideg s az epés, türelmetlen és zsémbes jellemek ábrázolásában volt kiváló, mint yszerepy Alba herceg§12§ (ycimy Egmont§10§), yszerepy Marecat§12§ (ycimy Jó barátok§10§), yszerepy Marteau§12§ (ycimy Idegesek§10§), yszerepy Mortsauf gróf§12§ (ycimy Völgy lilioma§10§), yszerepy Clarkson§12§ (ycimy Idegen nő§10§). Kitűnő szerepei voltak még: yszerepy Rantzau§12§, yszerepy Cavarlet§12§, yszerepy Van der Krafft§12§, yszerepy Monteiglin§12§. Népszínműi magyar alakjai közül különösen yszerepy Lajtos§12§-a (ycimy Strike§10§) volt élettel teljes. írt több eredeti színművet (»ycimy Enyingi Török János§10§«, »ycimy Férjem színész§10§«, »ycimy Angyal Bandi§10§«) és sokat fordított ynyelvy franciá§14§ból s ynyelvy német§14§ből. írt több színészettörténeti cikket, költeményt és elbeszélést. Kétszer házasodott. Első felesége yszemelynevy Szákfy Amália§6§ volt, kit yevszamy 1845§20§-ben vett nőül. Tőle hamar elvált. yszemelynevy Szákfy Amália§6§ »yszemelynevy Rafael§6§ ecsetére méltó« drámai szende volt, ki később yszemelynevy Foltényiné§6§ lett. F. második felesége, kit yevszamy 1858§20§-ban vett nőül: yszemelynevy Munkácsy Flóra§6§. (yszemelynevy Kéky Lajos§6§.)

CSAKKOD 1038510 yszemelynevy Feleky Miklós§6§ ytelepulesy udvarhelymegye§2§ ytelepulesy Nagygalambfalva§2§ ynemzetisegy székely§4§ yevtizedy 181§30§ ytelepulesy Csíkszereda§2§ ytelepulesy Bukarest§2§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Pályi Elek§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Bem§6§ ytelepulesy Nagybánya§2§ yevtizedy 185§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy id. Lendvay§6§ ytelepulesy bécs§2§ yevtizedy 185§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy főváros§2§ yintezmenyy Honvédmenház§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház nyugdíjintézete§8§ yintezmenyy Országos Színészegyesület§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy budai Várszínház§8§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yintezmenyy Gyapjú-uccai német színház§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy nagy-galambfalvi§2§ yevtizedy 190§30§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Újházi Ede§6§ yszerepy Edgár§12§ ycimy Lear király§10§ yszerepy Bolingbroke§12§ ycimy Egy pohár víz§10§ yszerepy Percival§12§ ycimy Griseldis§10§ yszerepy Clavigo§12§ yszerepy Petur bán§12§ yszerepy Zrínyi§12§ yszerepy Könyves Kálmán§12§ yszerepy Antonius§12§ yszerepy Alba herceg§12§ ycimy Egmont§10§ yszerepy Marecat§12§ ycimy Jó barátok§10§ yszerepy Marteau§12§ ycimy Idegesek§10§ yszerepy Mortsauf gróf§12§ ycimy Völgy lilioma§10§ yszerepy Clarkson§12§ ycimy Idegen nő§10§ yszerepy Rantzau§12§ yszerepy Cavarlet§12§ yszerepy Van der Krafft§12§ yszerepy Monteiglin§12§ yszerepy Lajtos§12§ ycimy Strike§10§ ycimy Enyingi Török János§10§ ycimy Férjem színész§10§ ycimy Angyal Bandi§10§ ynyelvy francia§14§ ynyelvy német§14§ yszemelynevy Szákfy Amália§6§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Szákfy Amália§6§ yszemelynevy Rafael§6§ yszemelynevy Foltényine§6§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Munkácsy Flóra§6§ yszemelynevy Kéky Lajos§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1038510.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com