1044760.htm

 Cimszó: Gárdonyi Géza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

 szemelycimszo

 ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1865

 

 Szócikk: Gárdonyi Géza - író, költő és drámaíró, sz. 1863. aug. 3-án, Agárd pusztán (Fehérm.), megh. 1922. okt. 30-án, Egerben. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon, Pesten és az egri tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott Karádon (Somogy m.), Devecserben (Veszprém m.), Sárváron (Vasm.). 22 éves korában a győri »Hazánk« főmunkatársa, 1885-től bárom éven át szerkesztette a »Tanítóbarát« havi folyóiratot. 1887-ben a középiskola tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók naptárát 1886—87—88-ban. A tanítói pályát elhagyva, 1888-tól a »Szegedi Hiradó«-nál, 1890-ben a »Szegedi Napló«-nál, 1891-ben az »Arad és Vidéké«-nél dolgozott. Ez év decemberében Pestre került a »Magyar Hirlap«-hoz. Azonban 1897-ben Egerbe költözött, ahol a város 1899-ben irodalmi érdemeiért az egri várral szemben telket adományozott neki. Itt élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi munkásság közepette. Tagja volt a Dugonics-, a Petőfi-Társaságnak, ahova 1898. dec. 23-án választották be. 1903. óta tagja volt a Kisfaludy-Társaságnak, 1910. óta pedig a M. T. Akadémiának. Dante-tanulmányai, illetőleg fordítása révén tagja lett »Az Unione Operalo Umberto I di Napoli« és a »Reale Accademia la Stella d'Italia« társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói pályája elején megpróbálkozott. Első darabját, a »Zendülés a pokolban« c. bohózatot 1887-ben írta Győrött. A »Paradicsom« c. egyfelvonásos operettjét (zenéje Barna Izsótól) 1893. febr. 7-én Szegeden játszották először írt egy operaszöveget is 1895-ben, »Argyilus királyfi« c. alatt, ennek zenéjét szerzetté dr. Freistadt Dezső. Első igazi nagy sikere a »Bor« c. falusi történetével volt. Bem. 1901. márc. 29. Nemzeti Színház. Ez a darabja új korszakot jelentett a magyar népies drámairodalomban. Gárdonyi összetörte a népszínmű elavult kereteit és letépte róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és a hősnőt — a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. Gárdonyi a magyar parasztot a maga hétköznapi egyszerűségében, szűkszavúságában és jellegzetes tájszólásában vitte a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből való emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével a népszínmű mint élőműfaj véglegesen megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma és paraszt vígjáték. A Nemzeti Színház nagy gonddal hozta színre a darabot, amely eddig ott 150-nél több előadást ért meg. De nagy sikere volt a vidéki színpadokon is, annyira, hogy mindenütt műsoron maradt. A »Bor«-t németre is lefordították s 1903. febr. 21-én a bécsi »Deutsches Volkstheater«-ben elő is adták. Második darabja a »Karácsonyi álom« c. betlehemes játék Jézus születésének misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja. A költői szárnyalású darabot 1901. dec. 13-án mutatta be a Nemzeti Színház. »Annuska« c. vígjátéka nem paraszthistória; tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való, de a kitűnő szerző ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette meg, akár a »Bor«-t. Többi darabjai: »Zéta«, tört. dráma 3 felv. (»A láthatatlan ember« c. regényéből.) Bem. 1905. dec. 17. Nemzeti Színház. »Fekete nap«, történet a szabadságharcból 3 felv. Bem. 1906. júl. Budai Színkör, Jászai Marival a női főszerepben. »Nőkérdés«, 1907. »Falusi verebek«. Bem. 1909. jan. 8. Nemzeti Színház. »Fehér Anna«, dr. 3 felv. Bem. 1905. nov. 24. Király Színház. »Shakespeare költözködése«, szmű 3 felv. 1916. máj. 5. Uránia Színház. (Akadémiai növendékekkel.) Azok az írói erények, melyek Gárdonyi regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók. Nem a külsőségek rajzával bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül, hogy analizálna. Alakjai élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a színpadon is a legkönnyebben beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora s ha kell, drámai szárnyalása és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai örökbecset biztosítanak színműveinek. (Pataki József.)

 

 

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

 https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0119.pdf

 Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

 A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

 HETJEGYUSORSZAM 1044760 Gárdonyi Géza író, költő és drámaíró, sz. yszuletesevey 1863§22§. aug. 3-án, ytelepulesy Agárd pusztá§2§n (ytelepulesy Fehérm.§2§), megh. yhalalevy 1922§24§. okt. 30-án, ytelepulesy Eger§2§ben. Középiskolai tanulmányait ytelepulesy Sárospatak§2§on, Pesten és az ytelepulesy egri§2§ tanítóképzőben végezte. Tanítóskodott ytelepulesy Karád§2§on (ytelepulesy Somogy m.§2§), ytelepulesy Devecser§2§ben (ytelepulesy Veszprém m.§2§), ytelepulesy Sárvár§2§on (ytelepulesy Vasm.§2§). 22 éves korában a ytelepulesy győr§2§i »yintezmenyy Hazánk§8§« főmunkatársa, yevszamy 1885§20§-től bárom éven át szerkesztette a »yintezmenyy Tanítóbarát§8§« havi folyóiratot. yevszamy 1887§20§-ben a középiskola tanárképző növendéke. Kiadta a néptanítók naptárát yevszamy 1886§20§—87—88-ban. A tanítói pályát elhagyva, yevszamy 1888§20§-tól a »yintezmenyy Szegedi Hiradó§8§«-nál, yevszamy 1890§20§-ben a »yintezmenyy Szegedi Napló§8§«-nál, yevszamy 1891§20§-ben az »yintezmenyy Arad és Vidéké§8§«-nél dolgozott. Ez év decemberében Pestre került a »yintezmenyy Magyar Hirlap§8§«-hoz. Azonban yevszamy 1897§20§-ben ytelepulesy Eger§2§be költözött, ahol a város yevszamy 1899§20§-ben irodalmi érdemeiért az ytelepulesy egri§2§ várral szemben telket adományozott neki. Itt élt teljes visszavonultságban, de buzgó és igen nagyjelentőségű irodalmi munkásság közepette. Tagja volt a yintezmenyy Dugonics§8§-, a yintezmenyy Petőfi-Társaság§8§nak, ahova yevszamy 1898§20§. dec. 23-án választották be. yevszamy 1903§20§. óta tagja volt a yintezmenyy Kisfaludy-Társaság§8§nak, yevszamy 1910§20§. óta pedig a yintezmenyy M. T. Akadémiá§8§nak. yszemelynevy Dante§6§-tanulmányai, illetőleg fordítása révén tagja lett »yintezmenyy Az Unione Operalo Umberto I di Napoli§8§« és a »yintezmenyy Reale Accademia la Stella d'Italia§8§« társaságoknak. A drámaírással mindjárt írói pályája elején megpróbálkozott. Első darabját, a »ycimy Zendülés a pokolban§10§« c. bohózatot yevszamy 1887§20§-ben írta ytelepulesy Győr§2§ött. A »ycimy Paradicsom§10§« c. egyfelvonásos operettjét (zenéje yszemelynevy Barna Izsó§6§tól) yevszamy 1893§20§. febr. 7-én ytelepulesy Szeged§2§en játszották először írt egy operaszöveget is yevszamy 1895§20§-ben, »ycimy Argyilus királyfi§10§« c. alatt, ennek zenéjét szerzetté yszemelynevy dr. Freistadt Dezső§6§. Első igazi nagy sikere a »ycimy Bor§10§« c. falusi történetével volt. Bem. yevszamy 1901§20§. márc. 29. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§. Ez a darabja új korszakot jelentett a magyar népies drámairodalomban. yszemelynevy Gárdonyi§6§ összetörte a népszínmű elavult kereteit és letépte róla a felesleges sallangokat. Addig a parasztot — különösen a hőst és a hősnőt — a népszínmű többé-kevésbé idealizálta. yszemelynevy Gárdonyi§6§ a magyar parasztot a maga hétköznapi egyszerűségében, szűkszavúságában és jellegzetes tájszólásában vitte a színpadra. Az ő alakjai húsból-vérből való emberek. Beszédjük egyszerű, parasztos és keresetlenül zamatos. Az ő fellépésével a népszínmű mint élőműfaj véglegesen megszűnt és kezdetét vette a paraszt dráma és paraszt vígjáték. A yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ nagy gonddal hozta színre a darabot, amely eddig ott 150-nél több előadást ért meg. De nagy sikere volt a vidéki színpadokon is, annyira, hogy mindenütt műsoron maradt. A »Bor«-t németre is lefordították s yevszamy 1903§20§. febr. 21-én a ytelepulesy bécs§2§i »yintezmenyy Deutsches Volkstheater§8§«-ben elő is adták. Második darabja a »ycimy Karácsonyi álom§10§« c. betlehemes játék yszemelynevy Jézus§6§ születésének misztériumát magyar paraszti elgondolásban ábrázolja. A költői szárnyalású darabot yevszamy 1901§20§. dec. 13-án mutatta be a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§. »ycimy Annuska§10§« c. vígjátéka nem paraszthistória; tárgya és cselekménye a kisvárosi középosztály életéből való, de a kitűnő szerző ezt is éppen olyan nagy szeretettel és mesteri kézzel építette meg, akár a »ycimy Bor§10§«-t. Többi darabjai: »ycimy Zéta§10§«, tört. dráma 3 felv. (»ycimy A láthatatlan ember§10§« c. regényéből.) Bem. yevszamy 1905§20§. dec. 17. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§. »ycimy Fekete nap§10§«, történet a szabadságharcból 3 felv. Bem. yevszamy 1906§20§. júl. yintezmenyy Budai Színkör§8§, yszemelynevy Jászai Mari§6§val a női főszerepben. »ycimy Nőkérdés§10§«, yevszamy 1907§20§. »ycimy Falusi verebek§10§«. Bem. yevszamy 1909§20§. jan. 8. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§. »ycimy Fehér Anna§10§«, dr. 3 felv. Bem. yevszamy 1905§20§. nov. 24. yintezmenyy Király Színház§8§. »ycimy Shakespeare költözködése§10§«, szmű 3 felv. yevszamy 1916§20§. máj. 5. yintezmenyy Uránia Színház§8§. (Akadémiai növendékekkel.) Azok az írói erények, melyek yszemelynevy Gárdonyi§6§ regényeit jellemzik, drámáiban is megtalálhatók. Nem a külsőségek rajzával bíbelődik, hanem alakjainak a lelkét tárja elénk, anélkül, hogy analizálna. Alakjai élnek. Nyelve tősgyökeres magyar s tömörségénél fogva a színpadon is a legkönnyebben beszélhető nyelvek közé tartozik. Van ereje, humora s ha kell, drámai szárnyalása és lendületes emelkedettsége is. Ezen kiváló tulajdonságai örökbecset biztosítanak színműveinek. (yszemelynevy Pataki József§6§.)

CSAKKOD 1044760 yszemelynevy Gárdonyi Géza§6§ yszuletesevtizedy 186§32§ ytelepulesy Agárd puszta§2§ ytelepulesy Fehérm.§2§ yhalalevtizedy 192§34§ ytelepulesy Eger§2§ ytelepulesy Sárospatak§2§ ytelepulesy egri§2§ ytelepulesy Karád§2§ ytelepulesy Somogy m.§2§ ytelepulesy Devecser§2§ ytelepulesy Veszprém m.§2§ ytelepulesy Sárvár§2§ ytelepulesy Vasm.§2§ ytelepulesy győr§2§ yintezmenyy Hazánk§8§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Tanítóbarát§8§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Szegedi Hiradó§8§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Szegedi Napló§8§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Arad és Vidéke§8§ yintezmenyy Magyar Hirlap§8§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Eger§2§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy egri§2§ yintezmenyy Dugonics§8§ yintezmenyy Petőfi-Társaság§8§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Kisfaludy-Társaság§8§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy M. T. Akadémia§8§ yszemelynevy Dante§6§ yintezmenyy Az Unione Operalo Umberto I di Napoli§8§ yintezmenyy Reale Accademia la Stella d'Italia§8§ ycimy Zendülés a pokolban§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Győr§2§ ycimy Paradicsom§10§ yszemelynevy Barna Izsó§6§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Szeged§2§ yevtizedy 189§30§ ycimy Argyilus királyfi§10§ yszemelynevy dr. Freistadt Dezső§6§ ycimy Bor§10§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Gárdonyi§6§ yszemelynevy Gárdonyi§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 190§30§ ytelepulesy bécs§2§ yintezmenyy Deutsches Volkstheater§8§ ycimy Karácsonyi álom§10§ yszemelynevy Jézus§6§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Annuska§10§ ycimy Bor§10§ ycimy Zéta§10§ ycimy A láthatatlan ember§10§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Fekete nap§10§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Budai Színkör§8§ yszemelynevy Jászai Mari§6§ ycimy Nőkérdés§10§ yevtizedy 190§30§ ycimy Falusi verebek§10§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Fehér Anna§10§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Király Színház§8§ ycimy Shakespeare költözködése§10§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Uránia Színház§8§ yszemelynevy Gárdonyi§6§ yszemelynevy Pataki József§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1044760.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com