1046820.htm
Cimszó: Goldmark Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
szemelycimszo
ferfinevcimszo
szuletesievtized: 1835
Szócikk: Goldmark Károly - zeneszerző, sz.
1832. máj. 18-án, Keszthelyen, megh. 1915. jan. 4-én, Bécsben. Zenei
tanulmányait 1844-ben, a soproni zenedében kezdte, miután atyja, ki
Besszarábiából bevándorolt igen értelmes kereskedő volt, fia zenei hajlamát
hamarosan felismerte. 1847-ben Bécsben tanult. 1848-ban a forradalom miatt
bezárták a konzervatóriumot, ezért G. magánúton folytatja tanulmányait.
1848-tól 1857-ig Budán és Bécsben él, mint színházi zenész és zenetanító és
sokat nyomorog, majd 1857-ben Bécsben hangversenyt rendez műveiből, melyek
kedvező fogadtatásra találnak. Ezidő óta folytonos diadal kísérte minden újabb
alkotásának bemutatását. 1858-ban Pestre költözik, azután ismét Bécsbe megy.
1865—70-ben megzenésíti Mosenthal »Sába királynője« c. operaszövegét. 1869-ben
br. Eötvös József kultuszminiszter 800 frt állami segélyt utal ki számára,
óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére. 1875-ben Liszt Ferenc és gr. Andrássy
Gyula közbenjárására a bécsi Hofoper bemutatja a »Sába királynőjé«-t és ezzel
G. megalapítja világhírét. 1876. márc. 18-án volt a »Sába királynőjé«-nek
magyar (l. o.) bemutatója a Nemzeti Színházban 1893. júl. havában a kóburgi
herceg házi rendjelének komthur-kereszjével tüntette ki. 1910. máj. 14-én
Keszthelyen születésének 80-ik évfordulója alkalmából leleplezték szülőházának
falába elhelyezett karrarai márványemléktábláját és a király a tudomány és
művészet díszjelvényével tüntette ki, a budapesti tudományegyetem pedig
díszdoktorává választotta. G. művészetét az invenció bősége és a szenvedély
drámaiassága jellemzi. Dallambőségre csak Verdi multa fölül, más kortársa meg
sem közelitette. A felépítésben, szerkesztésben épp oly nagy mester, mint
zenekarának kezelésében. Munkái: »Merlin«, 1886.; átdolgozva 1904-ben került
színre Frankfurt a/M.; a M. Kir. Operában 1887. szept. 28-án; »A házi tücsök«
(Willner A. M. szövege), 1896. okt. 4-én; »Bryzeis, a hadifogoly«, Ernst
Schlicht szöv., 1899, ápr. 26.; »BerIichingen Götz« (Willner szövegére), 1902.
dec. 16. M. Kir. Operaház; »Téli rege«, 3 felv. (Shakespeare után), 1908. ápr.
30., u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. 1896. okt. 5-én a
Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1925. dec. 8-án leleplezték síremlékét
Bécsben.
Ez a címszó a Magyar Színművészeti
Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és
korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos
szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált
oldalképet!
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0152.pdf
Az itt
olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti
lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy
Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás
(kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben
Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon
internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B.
Kádár Zsuzsanna
A
szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928
HETJEGYUSORSZAM 1046820 Goldmark Károly
zeneszerző, sz. yszuletesevey 1832§22§. máj. 18-án, ytelepulesy Keszthely§2§en,
megh. yhalalevy 1915§24§. jan. 4-én, ytelepulesy Bécs§2§ben. Zenei tanulmányait
yevszamy 1844§20§-ben, a ytelepulesy sopron§2§i zenedében kezdte, miután atyja,
ki ytelepulesy Besszarábiá§2§ból bevándorolt igen értelmes kereskedő volt, fia
zenei hajlamát hamarosan felismerte. yevszamy 1847§20§-ben ytelepulesy
Bécs§2§ben tanult. yevszamy 1848§20§-ban a forradalom miatt bezárták a
konzervatóriumot, ezért G. magánúton folytatja tanulmányait. yevszamy
1848§20§-tól yevszamy 1857§20§-ig ytelepulesy Budá§2§n és ytelepulesy
Bécs§2§ben él, mint színházi zenész és zenetanító és sokat nyomorog, majd
yevszamy 1857§20§-ben ytelepulesy Bécs§2§ben hangversenyt rendez műveiből,
melyek kedvező fogadtatásra találnak. Ezidő óta folytonos diadal kísérte minden
újabb alkotásának bemutatását. yevszamy 1858§20§-ban Pestre költözik, azután
ismét ytelepulesy Bécs§2§be megy. yevszamy 1865§20§—70-ben megzenésíti
yszemelynevy Mosenthal§6§ »ycimy Sába királynője§10§« c. operaszövegét.
yevszamy 1869§20§-ben yszemelynevy br. Eötvös József§6§ kultuszminiszter 800
frt állami segélyt utal ki számára, óriási nélkülözéseinek némi enyhítésére.
yevszamy 1875§20§-ben Liszt Ferenc és gr. Andrássy Gyula közbenjárására a bécsi
Hofoper bemutatja a »ycimy Sába királynőjé§10§«-t és ezzel G. megalapítja
világhírét. yevszamy 1876§20§. márc. 18-án volt a »ycimy Sába
királynőjé§10§«-nek magyar (l. o.) bemutatója a yintezmenyy Nemzeti
Színház§8§ban yevszamy 1893§20§. júl. havában a ytelepulesy kóburg§2§i herceg
házi rendjelének komthur-kereszjével tüntette ki. yevszamy 1910§20§. máj. 14-én
ytelepulesy Keszthely§2§en születésének 80-ik évfordulója alkalmából
leleplezték szülőházának falába elhelyezett karrarai márványemléktábláját és a
király a tudomány és művészet díszjelvényével tüntette ki, a ytelepulesy
budapest§2§i tudományegyetem pedig díszdoktorává választotta. G. művészetét az
invenció bősége és a szenvedély drámaiassága jellemzi. Dallambőségre csak
yszemelynevy Verdi§6§ multa fölül, más kortársa meg sem közelitette. A
felépítésben, szerkesztésben épp oly nagy mester, mint zenekarának kezelésében.
Munkái: »ycimy Merlin§10§«, yevszamy 1886§20§.; átdolgozva yevszamy
1904§20§-ben került színre ytelepulesy Frankfurt a/M.§2§; a yintezmenyy M. Kir.
Operá§8§ban yevszamy 1887§20§. szept. 28-án; »ycimy A házi tücsök§10§«
(yszemelynevy Willner A. M.§6§ szövege), yevszamy 1896§20§. okt. 4-én; »ycimy
Bryzeis, a hadifogoly§10§«, yszemelynevy Ernst Schlicht§6§ szöv., yevszamy
1899§20§, ápr. 26.; »ycimy BerIichingen Götz§10§« (yszemelynevy Willner§6§
szövegére), yevszamy 1902§20§. dec. 16. yintezmenyy M. Kir. Operaház§8§; »ycimy
Téli rege§10§«, 3 felv. (yszemelynevy Shakespeare§6§ után), yevszamy 1908§20§.
ápr. 30., u. o. írt ezenkívül számos szimfóniát, nyitányt. yevszamy 1896§20§.
okt. 5-én a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. yevszamy 1925§20§. dec. 8-án
leleplezték síremlékét ytelepulesy Bécs§2§ben.
CSAKKOD 1046820 yszemelynevy Goldmark
Károly§6§ yszuletesevtizedy 183§32§ ytelepulesy Keszthely§2§ yhalalevtizedy
191§34§ ytelepulesy Bécs§2§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy sopron§2§ ytelepulesy
Besszarábia§2§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy Bécs§2§ yevtizedy 184§30§
yevtizedy 184§30§ yevtizedy 185§30§ ytelepulesy Buda§2§ ytelepulesy Bécs§2§
yevtizedy 185§30§ ytelepulesy Bécs§2§ yevtizedy 185§30§ ytelepulesy Bécs§2§
yevtizedy 186§30§ yszemelynevy Mosenthal§6§ ycimy Sába királynője§10§ yevtizedy
186§30§ yszemelynevy br. Eötvös József§6§ yevtizedy 187§30§ ycimy Sába
királynője§10§ yevtizedy 187§30§ ycimy Sába királynője§10§ yintezmenyy Nemzeti
Színház§8§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy kóburg§2§ yevtizedy 191§30§
ytelepulesy Keszthely§2§ ytelepulesy budapest§2§ yszemelynevy Verdi§6§ ycimy
Merlin§10§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 190§30§ ytelepulesy Frankfurt a/M.§2§
yintezmenyy M. Kir. Opera§8§ yevtizedy 188§30§ ycimy A házi tücsök§10§
yszemelynevy Willner A. M.§6§ yevtizedy 189§30§ ycimy Bryzeis, a hadifogoly§10§
yszemelynevy Ernst Schlicht§6§ yevtizedy 189§30§ ycimy BerIichingen Götz§10§
yszemelynevy Willner§6§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy M. Kir. Operaház§8§ ycimy
Téli rege§10§ yszemelynevy Shakespeare§6§ yevtizedy 190§30§ yevtizedy 189§30§
yevtizedy 192§30§ ytelepulesy Bécs§2§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1046820.htm
Ha hibát talál, keressen meg minket:
elit.project.2010s@gmail.com