1047910.htm

Cimszó: Grand Guignol - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

konkretszinhazcimszo

Szócikk: Grand Guignol - A guignol szóval az irodalomtörténetben és a színházak körül a XVIII.század végén találkozunk először, ugyanakkor ekkor. 1795-ben alapította Laurent Mourguet Lyonban, a Rue Noir egyik épületében, különleges bábjáték-színházát. A guignol szó magyar értelemben tulajdonképen Paprika Jancsit jelent. A bábjátékot az olaszok terjesztették el Európában és tőlük vették át a franciák. (Eredete valószínűleg a kínai árnyjátékokban kereshető.) Hogy Mourguet miért nevezte el színházát guignolnak, egyesek szerint egy lyoni selyemkereskedő ötletéből, aki jól mulatva a bábuk mókáin, önkéntelenül így kiáltott fel: Cest gignolant! (Milyen kedves!) Mások szerint Mourguet bábjainak egyikét egy valóban élő, Guignol nevű, ugyancsak lyoni selyemkereskedőről mintázta le,míg egy harmadik feltevés szerint Chignolóból, egy lombardiai városból ered. Mourguet bábszínházának szereplői nagyjából megegyeztek az olasz Commoedia dell arte alakjaival. Míg ott Pullcinella, Brighiebla, Arlechino és a többiek szerepeltek, a lyoni bábszínházban Gnaffron-koma, Madelon és Canutta hősködtek. Az előadások igen hasonlítottak a való élethez, tele vad realizmussal. Ezeket az előadásokat petit-guignolnak hívták. (Kis-guignol.) A mai grand guignol, valódi őse Mirabeau grófnak, Párizsban, a Boulevard Poissoniéreban csinált bábszínháza volt. Itt, a nagy forradalom előtti napokban, groteszk, mindent kicsufoló, véres-szatirájú darabokat játszottak, tele tüzdelve azokat politikai tendenciával. Később a forradalom alatt és után már ebben a színházban csak vad, kegyetlen darabokat játszottak s így lassan megszokta Párizs ezt a műfajt. Ez már a borzalom költészete volt. A kapcsolatot is elég könnyű megtalálni a petit-guignol bábjai és a grand-guignol élő szereplői között. A petit-guignol előadásain Vitéz László szerepel és örök ellenfele, a Halál. Véres küzdelmet vívnak egymás ellen, harcolnak az életért, de mivel csak bábuk, - kicsinyesek és harcuk, a Nagy Láthatatlan ellen, aki mozgatja őket, - önkéntelenül megnevettet. A grand-guignolban nem bábok, hanem emberek, érző, szenvedő lények szerepelnek. Vad harcukat az életért, szintén bábjátékos mutogatja, a Borzalom nevű bábjátékos. Itt már a játék borzalom – a borzalomért. A borzalom költészetét azonban nem a franciák találták ki. Mint vörös fonál, úgy húzódik végig a világirodalom drámáinak történetében. A plebsz mindig szerette a színpadon a rémületet. Sophokles Oedipusa például a legtisztább grand-guignol, színpadi felépítését nézve. Csakhogy akkor a végzetet anankénak hívták. Vagy Shakespeare Othellója és Macbethje nem a legtisztább grand-guignol-e? Csakhogy akkor a borzalom, mint a színpadi hatás biztos jelzője szerepelt, míg ma öncéllá nőtte ki magát. Ma a grand-guignol értelme raffinálódott. Ma már a világhírű párizsi Grand Guignol Színház alatt nem szabad bábszínházat értenünk. Ebben az intim színházban, ahol alig nyolcvan ember fér el (az összes helyeknek egy áruk van), alaposan meggyötrik a nézők idegeit, úgy, hogy mindennapi eset, hogy ájultan visznek ki egy-egy nézőt előadás közben a nézőtérről. Az antik tragédiák borzalmában mindenütt megszólal az isteni végzet, a középkor misztériumaiban mindenütt ott fénylik az isteni irgalom, minden kegyetlenkedés mellett, a modern Grand Guignolból, mindezek hiányoznak. Mögötte nincs más, mint a mai élet ideges, vibráló reflexe, életet-habzsoló gyönyöre, idegkimerítő kéje, ami ugyanúgy megbénítja a fáradt idegeket, mint a narkotikus szerek. A mai grand-guignol nem irodalom, nem művészet, hanem izgató, érdekes idegélmény. Színházi szempontból azonban mérhetetlen előnyöket nyújt. Élő példája nagyszerűségének az a tény, hogy 1924-ben, a londoni British Broadcasting Company első rádió-leadásán, a Tárnaszerencsétlenség c. grand-guignol-drámával kedveskedett közönségének. A párizsi Grand Guignol Színháznak ismert írók írnak darabokat. Szerzői között ott láthatjuk: Leroux-ot, Poe-t, Meteinér-t, Lorde-t, Lenormand-ot, Ewer-t és Lorin-t, de írtak grand-guignolt: Turgenjev, Jack London, Tolstoj, Strindberg és O Neill is. Luciaen Descaves pedig, aki valamikor grand-guignolíró volt, ma a párizsi Concourt Akadémia elnöke. A grand-guignol-darabokat Angliában Mistery play-nek , Amerikában sketch-nek nevezik. Magyarországon először Sziklai Kornél játszott ilyen darabokat, Rottenbiller uccai színpadán. Megnyitó előadása, 1912.október 11-én volt. A kis, 400 férőhelyes színházban Kaysler világhírű Delejes orvosá-t, Marson: Apacs király, Simó: Vitriol, Garvay: Vizió, Lorda: Szörnyű kisérlet, Az ucca lánya, stb. Darabokat játszották. Főszereplői: Rosos Gizella, Sziklainé, Fehér Gyula, Lubinszky Ödön, Bogár Gizi, Sárossy Andor és Szegedy Ilona voltak. Két évi vegetálás után azonban bezárta kapuit. 1918-ig állandóan nem foglalkozott egy színház sem grand-guignol-előadásokkal. De közben egy-egy darabot előadott a Royal Orfeum és a Fővárosi Orfeum is. (Foley: Telefon, Stevenson: Öngyilkosok klubja, Lorde: A morgueben.) Azután lassan a magyar szerzők is kedvet kaptak az ilyen darabokhoz, így Pakots József: Tigris, Bródy Sándor: Árnyékok, Herczeg Ferenc: Violanta, Karinthy Frigyes: Szomjúság, Lengyel Menyhért: Az árnyék, Harmath Imre: Haláltánc stb. írtak darabot. 1918-1920-ig a Fasor Kabaré játszott több grand-guignolt (Leroux: Az ember, aki látta az ördögöt, Cinner: Sátán maszkja, stb.) és az Irodalmi Színház is (volt Medgyaszay Színház) bemutat 1922-ben hasonló tárgyú darabokat (Ópium, Lidércnyomás,stb.) Rendszeresen azonban csak az Intim Kabaré propagálta a grand-guignolt. Számos darabja közül fölemlítjük: Boros Elemér: A fekete macska, Tyrnauer: Piros rózsa, Poole: Blöff, Wedekind: Chaos, Hardt-Warden: Beethoven szonáta, Götz: Az utolsó lovag, Fanfaron: Jim, Földessy: A pók és Kaposi: Az őrült c.darabjait. Közben a Renaissance Színházban bemutatják matiné keretében Boross Elemér: Vadorzó c.drámáját, míg 1923-ban az Andrássy-úti Színház felújítja Kaysler darabját. A Fővárosi Orfeumban Csortos Gyula eljátssza Casca: Vészjel c. szkeccsét és a külföldről hazajött Fritz Ödön egyik lokálban ugyancsak grand-guignolt játszik. 1924.március 5-én Németh Antal és Andai Ernő megrendezik az első Irodalmi Grand-Guignol-előadást, ahol de Lisle Adam: Mesterfogás, Sylvestre: Éjfél a panoptikumban és Vécsey Leó: A halál küszöbén c. darabjaikat játsszák. Ezt az előadást pár hétre megismétlik még kétszer a Royal Apollóban, matiné keretében. Forgács Rózsi Kamaraszínháza is rendez magyar grand-guignol-előadást, Rogoz Oszkár: Péntek 13 és Boross Elemér: Stella Maris drámáival. Bevezető beszédet Földi Mihály mondott. Közben 1923.júliusában a Renaissance Színházban vendégszerepel Hugo Werner-Kahle grand-guignol-társulatával, ezt megelőzőleg, 1922-ben Ferdinand Bonn az Intim Kabaréban és 1924.március 9-én a Király Színházban, a párizsi Grand Guignol Színház együttese. (Antoine: Rasputin, Lorde: Rettenetes kísérlet, Mére: Három maszk, Level: Éjjeli csók, Lorde: A lassú-halál kastélya, stb.) Ezen vendégjátékok újból nagy hatással voltak a magyar írókra. Így Hevesi Sándor megírja a Gyilkos álarc c.drámáját (Andrássy-úti Színház), Heltai Jenő: Az orvos és a halál (Vígszínház), Hatvany Lili: Barcarolla, Relle Pál: Egy perc, Herczeg Ferenc: Két ember a bányában, Fazekas Imre: Cirkusz, Harmath Imre: Utolsó szerda, Erdődi Mihály: Zsúr Zsül, stb. 1926.októberében Innocent Ernő és Tiszay Andor megtartják az első rádió grand-guignol-előadást (Boross Elemér, Karinthy, Herczeg Ferenc és Vécsey Leó darabjaival), amit azonban többet nem engedélyez a miniszteri műsorvizsgáló-bizottság, izgalmas tartalma miatt. Azóta komoly kísérlet nem volt ez irányban és a Budapesti Színház Kokain c.Fischer-darabján kívül (1927.okt.) stagnál Budapesten a grand-guignol. Idetartozik még irodalomtörtémeti szempontból az az érdekes adat, hogy a párizsi Grand Guignol alakulásakor, a háziszerzők közé tartozott több, akkor Párizsban élő magyar író, az akkori Párizsban tanyát vert erdélyi literátus társaság tagjai közül: Deák Mózes, Bánffy Kazimir és Simó András is. (Tiszay Andor)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0170.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1047910 Grand Guignol A guignol szóval az irodalomtörténetben és a színházak körül a XVIII.század végén találkozunk először, ugyanakkor ekkor. yevszamy 1795§20§-ben alapította yszemelynevy Laurent Mourguet§6§ ytelepulesy Lyon§2§ban, a Rue Noir egyik épületében, különleges bábjáték-színházát. A guignol szó magyar értelemben tulajdonképen yszerepy Paprika Jancsi§12§t jelent. A bábjátékot az ynemzetisegy olasz§4§ok terjesztették el ytelepulesy Európá§2§ban és tőlük vették át a ynemzetisegy franciá§4§k. (Eredete valószínűleg a ynemzetisegy kínai§4§ árnyjátékokban kereshető.) Hogy yszemelynevy Mourguet§6§ miért nevezte el színházát guignolnak, egyesek szerint egy ytelepulesy lyon§2§i selyemkereskedő ötletéből, aki jól mulatva a bábuk mókáin, önkéntelenül így kiáltott fel: Cest gignolant! (Milyen kedves!) Mások szerint yszemelynevy Mourguet§6§ bábjainak egyikét egy valóban élő, yszemelynevy Guignol§6§ nevű, ugyancsak ytelepulesy lyon§2§i selyemkereskedőről mintázta le,míg egy harmadik feltevés szerint ytelepulesy Chignoló§2§ból, egy ytelepulesy lombardia§2§i városból ered. yszemelynevy Mourguet§6§ bábszínházának szereplői nagyjából megegyeztek az ynemzetisegy olasz§4§ Commoedia dell arte alakjaival. Míg ott yszerepy Pullcinella§12§, yszerepy Brighiebla§12§, yszerepy Arlechino§12§ és a többiek szerepeltek, a ytelepulesy lyon§2§i bábszínházban yszerepy Gnaffron-koma§12§, yszerepy Madelon§12§ és yszerepy Canutta§12§ hősködtek. Az előadások igen hasonlítottak a való élethez, tele vad realizmussal. Ezeket az előadásokat petit-guignolnak hívták. (Kis-guignol.) A mai grand guignol, valódi őse Mirabeau grófnak, Párizsban, a Boulevard Poissoniéreban csinált bábszínháza volt. Itt, a nagy forradalom előtti napokban, groteszk, mindent kicsufoló, véres-szatirájú darabokat játszottak, tele tüzdelve azokat politikai tendenciával. Később a forradalom alatt és után már ebben a színházban csak vad, kegyetlen darabokat játszottak s így lassan megszokta ytelepulesy Párizs§2§ ezt a műfajt. Ez már a borzalom költészete volt. A kapcsolatot is elég könnyű megtalálni a petit-guignol bábjai és a grand-guignol élő szereplői között. A petit-guignol előadásain yszerepy Vitéz László§12§ szerepel és örök ellenfele, a Halál. Véres küzdelmet vívnak egymás ellen, harcolnak az életért, de mivel csak bábuk, - kicsinyesek és harcuk, a Nagy Láthatatlan ellen, aki mozgatja őket, - önkéntelenül megnevettet. A grand-guignolban nem bábok, hanem emberek, érző, szenvedő lények szerepelnek. Vad harcukat az életért, szintén bábjátékos mutogatja, a Borzalom nevű bábjátékos. Itt már a játék borzalom – a borzalomért. A borzalom költészetét azonban nem a franciák találták ki. Mint vörös fonál, úgy húzódik végig a világirodalom drámáinak történetében. A plebsz mindig szerette a színpadon a rémületet. yszemelynevy Sophokles§6§ ycimy Oedipus§10§a például a legtisztább grand-guignol, színpadi felépítését nézve. Csakhogy akkor a végzetet anankénak hívták. Vagy yszemelynevy Shakespeare§6§ ycimy Othelló§10§ja és ycimy Macbeth§10§je nem a legtisztább grand-guignol-e? Csakhogy akkor a borzalom, mint a színpadi hatás biztos jelzője szerepelt, míg ma öncéllá nőtte ki magát. Ma a grand-guignol értelme raffinálódott. Ma már a világhírű yintezmenyy párizsi Grand Guignol Színház§8§ alatt nem szabad bábszínházat értenünk. Ebben az intim színházban, ahol alig nyolcvan ember fér el (az összes helyeknek egy áruk van), alaposan meggyötrik a nézők idegeit, úgy, hogy mindennapi eset, hogy ájultan visznek ki egy-egy nézőt előadás közben a nézőtérről. Az antik tragédiák borzalmában mindenütt megszólal az isteni végzet, a középkor misztériumaiban mindenütt ott fénylik az isteni irgalom, minden kegyetlenkedés mellett, a modern Grand Guignolból, mindezek hiányoznak. Mögötte nincs más, mint a mai élet ideges, vibráló reflexe, életet-habzsoló gyönyöre, idegkimerítő kéje, ami ugyanúgy megbénítja a fáradt idegeket, mint a narkotikus szerek. A mai grand-guignol nem irodalom, nem művészet, hanem izgató, érdekes idegélmény. Színházi szempontból azonban mérhetetlen előnyöket nyújt. Élő példája nagyszerűségének az a tény, hogy yevszamy 1924§20§-ben, a yintezmenyy londoni British Broadcasting Company§8§ első rádió-leadásán, a ycimy Tárnaszerencsétlenség§10§ c. grand-guignol-drámával kedveskedett közönségének. A yintezmenyy párizsi Grand Guignol Színház§8§nak ismert írók írnak darabokat. Szerzői között ott láthatjuk: yszemelynevy Leroux§6§-ot, yszemelynevy Poe§6§-t, yszemelynevy Meteinér§6§-t, yszemelynevy Lorde§6§-t, yszemelynevy Lenormand§6§-ot, yszemelynevy Ewer§6§-t és yszemelynevy Lorin§6§-t, de írtak grand-guignolt: yszemelynevy Turgenjev§6§, yszemelynevy Jack London§6§, yszemelynevy Tolstoj§6§, yszemelynevy Strindberg§6§ és yszemelynevy O Neill§6§ is. yszemelynevy Luciaen Descaves§6§ pedig, aki valamikor grand-guignolíró volt, ma a yintezmenyy párizsi Concourt Akadémia§8§ elnöke. A grand-guignol-darabokat ytelepulesy Angliá§2§ban Mistery play-nek , ytelepulesy Ameriká§2§ban sketch-nek nevezik. Magyarországon először yszemelynevy Sziklai Kornél§6§ játszott ilyen darabokat, Rottenbiller uccai színpadán. Megnyitó előadása, yevszamy 1912§20§.október 11-én volt. A kis, 400 férőhelyes színházban yszemelynevy Kaysler§6§ világhírű ycimy Delejes orvosá§10§-t, yszemelynevy Marson§6§: ycimy Apacs király§10§, yszemelynevy Simó§6§: ycimy Vitriol§10§, yszemelynevy Garvay§6§: ycimy Vizió§10§, yszemelynevy Lorda§6§: ycimy Szörnyű kisérlet§10§, ycimy Az ucca lánya§10§, stb. Darabokat játszották. Főszereplői: yszemelynevy Rosos Gizella§6§, yszemelynevy Sziklainé§6§, yszemelynevy Fehér Gyula§6§, yszemelynevy Lubinszky Ödön§6§, yszemelynevy Bogár Gizi§6§, yszemelynevy Sárossy Andor§6§ és yszemelynevy Szegedy Ilona§6§ voltak. Két évi vegetálás után azonban bezárta kapuit. yevszamy 1918§20§-ig állandóan nem foglalkozott egy színház sem grand-guignol-előadásokkal. De közben egy-egy darabot előadott a yintezmenyy Royal Orfeum§8§ és a yintezmenyy Fővárosi Orfeum§8§ is. (yszemelynevy Foley§6§: ycimy Telefon§10§, yszemelynevy Stevenson§6§: ycimy Öngyilkosok klubja§10§, yszemelynevy Lorde§6§: ycimy A morgueben§10§.) Azután lassan a magyar szerzők is kedvet kaptak az ilyen darabokhoz, így yszemelynevy Pakots József§6§: ycimy Tigris§10§, yszemelynevy Bródy Sándor§6§: ycimy Árnyékok§10§, yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§: ycimy Violanta§10§, yszemelynevy Karinthy Frigyes§6§: ycimy Szomjúság§10§, yszemelynevy Lengyel Menyhért§6§: ycimy Az árnyék§10§, yszemelynevy Harmath Imre§6§: ycimy Haláltánc§10§ stb. írtak darabot. yevszamy 1918§20§-yevszamy 1920§20§-ig a yintezmenyy Fasor Kabaré§8§ játszott több grand-guignolt (yszemelynevy Leroux§6§: ycimy Az ember, aki látta az ördögöt§10§, yszemelynevy Cinner§6§: ycimy Sátán maszkja§10§, stb.) és az yintezmenyy Irodalmi Színház§8§ is (volt yintezmenyy Medgyaszay Színház§8§) bemutat yevszamy 1922§20§-ben hasonló tárgyú darabokat (ycimy Ópium§10§, ycimy Lidércnyomás§10§,stb.) Rendszeresen azonban csak az yintezmenyy Intim Kabaré§8§ propagálta a grand-guignolt. Számos darabja közül fölemlítjük: yszemelynevy Boros Elemér§6§: ycimy A fekete macska§10§, yszemelynevy Tyrnauer§6§: ycimy Piros rózsa§10§, yszemelynevy Poole§6§: ycimy Blöff§10§, yszemelynevy Wedekind§6§: ycimy Chaos§10§, yszemelynevy Hardt-Warden§6§: ycimy Beethoven szonáta§10§, yszemelynevy Götz§6§: ycimy Az utolsó lovag§10§, yszemelynevy Fanfaron§6§: ycimy Jim§10§, yszemelynevy Földessy§6§: ycimy A pók§10§ és yszemelynevy Kaposi§6§: ycimy Az őrült§10§ c.darabjait. Közben a yintezmenyy Renaissance Színház§8§ban bemutatják matiné keretében yszemelynevy Boross Elemér§6§: ycimy Vadorzó§10§ c.drámáját, míg yevszamy 1923§20§-ban az yintezmenyy Andrássy-úti Színház§8§ felújítja yszemelynevy Kaysler§6§ darabját. A yintezmenyy Fővárosi Orfeum§8§ban yszemelynevy Csortos Gyula§6§ eljátssza yszemelynevy Casca§6§: ycimy Vészjel§10§ c. szkeccsét és a külföldről hazajött yszemelynevy Fritz Ödön§6§ egyik lokálban ugyancsak grand-guignolt játszik. yevszamy 1924§20§.március 5-én yszemelynevy Németh Antal§6§ és yszemelynevy Andai Ernő§6§ megrendezik az első Irodalmi Grand-Guignol-előadást, ahol yszemelynevy de Lisle Adam§6§: ycimy Mesterfogás§10§, yszemelynevy Sylvestre§6§: ycimy Éjfél a panoptikumban§10§ és yszemelynevy Vécsey Leó§6§: ycimy A halál küszöbén§10§ c. darabjaikat játsszák. Ezt az előadást pár hétre megismétlik még kétszer a yintezmenyy Royal Apolló§8§ban, matiné keretében. yintezmenyy Forgács Rózsi Kamaraszínháza§8§ is rendez magyar grand-guignol-előadást, yszemelynevy Rogoz Oszkár§6§: ycimy Péntek 13§10§ és yszemelynevy Boross Elemér§6§: ycimy Stella Maris§10§ drámáival. Bevezető beszédet yszemelynevy Földi Mihály§6§ mondott. Közben yevszamy 1923§20§.júliusában a yintezmenyy Renaissance Színház§8§ban vendégszerepel yszemelynevy Hugo Werner-Kahle§6§ grand-guignol-társulatával, ezt megelőzőleg, yevszamy 1922§20§-ben yszemelynevy Ferdinand Bonn§6§ az yintezmenyy Intim Kabaré§8§ban és yevszamy 1924§20§.március 9-én a yintezmenyy Király Színház§8§ban, a yintezmenyy párizsi Grand Guignol Színház§8§ együttese. (yszemelynevy Antoine§6§: ycimy Rasputin§10§, yszemelynevy Lorde§6§: ycimy Rettenetes kísérlet§10§, yszemelynevy Mére§6§: ycimy Három maszk§10§, yszemelynevy Level§6§: ycimy Éjjeli csók§10§, yszemelynevy Lorde§6§: ycimy A lassú-halál kastélya§10§, stb.) Ezen vendégjátékok újból nagy hatással voltak a magyar írókra. Így yszemelynevy Hevesi Sándor§6§ megírja a ycimy Gyilkos álarc§10§ c.drámáját (yintezmenyy Andrássy-úti Színház§8§), yszemelynevy Heltai Jenő§6§: ycimy Az orvos és a halál§10§ (yintezmenyy Vígszínház§8§), yszemelynevy Hatvany Lili§6§: ycimy Barcarolla§10§, yszemelynevy Relle Pál§6§: ycimy Egy perc§10§, yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§: ycimy Két ember a bányában§10§, yszemelynevy Fazekas Imre§6§: ycimy Cirkusz§10§, yszemelynevy Harmath Imre§6§: ycimy Utolsó szerda§10§, yszemelynevy Erdődi Mihály§6§: ycimy Zsúr Zsül§10§, stb. yevszamy 1926§20§.októberében yszemelynevy Innocent Ernő§6§ és yszemelynevy Tiszay Andor§6§ megtartják az első rádió grand-guignol-előadást (yszemelynevy Boross Elemér§6§, yszemelynevy Karinthy§6§, yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ és yszemelynevy Vécsey Leó§6§ darabjaival), amit azonban többet nem engedélyez a miniszteri műsorvizsgáló-bizottság, izgalmas tartalma miatt. Azóta komoly kísérlet nem volt ez irányban és a yintezmenyy Budapesti Színház§8§ ycimy Kokain§10§ c.yszemelynevy Fischer§6§-darabján kívül (yevszamy 1927§20§.okt.) stagnál ytelepulesy Budapest§2§en a grand-guignol. Idetartozik még irodalomtörtémeti szempontból az az érdekes adat, hogy a ytelepulesy párizs§2§i Grand Guignol alakulásakor, a háziszerzők közé tartozott több, akkor ytelepulesy Párizs§2§ban élő magyar író, az akkori ytelepulesy Párizs§2§ban tanyát vert ytelepulesy erdély§2§i literátus társaság tagjai közül: yszemelynevy Deák Mózes§6§, yszemelynevy Bánffy Kazimir§6§ és yszemelynevy Simó András§6§ is. (yszemelynevy Tiszay Andor§6§)

CSAKKOD 1047910 yintezmenyy Grand Guignol§8§ yevtizedy 179§30§ yszemelynevy Laurent Mourguet§6§ ytelepulesy Lyon§2§ yszerepy Paprika Jancsi§12§ ynemzetisegy olasz§4§ ytelepulesy Európa§2§ ynemzetisegy francia§4§ ynemzetisegy kínai§4§ yszemelynevy Mourguet§6§ ytelepulesy lyon§2§ yszemelynevy Mourguet§6§ yszemelynevy Guignol§6§ ytelepulesy lyon§2§ ytelepulesy Chignoló§2§ ytelepulesy lombardia§2§ yszemelynevy Mourguet§6§ ynemzetisegy olasz§4§ yszerepy Pullcinella§12§ yszerepy Brighiebla§12§ yszerepy Arlechino§12§ ytelepulesy lyon§2§ yszerepy Gnaffron-koma§12§ yszerepy Madelon§12§ yszerepy Canutta§12§ ytelepulesy Párizs§2§ yszerepy Vitéz László§12§ yszemelynevy Sophokles§6§ ycimy Oedipus§10§ yszemelynevy Shakespeare§6§ ycimy Othelló§10§ ycimy Macbeth§10§ yintezmenyy párizsi Grand Guignol Színház§8§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy londoni British Broadcasting Company§8§ ycimy Tárnaszerencsétlenség§10§ yintezmenyy párizsi Grand Guignol Színház§8§ yszemelynevy Leroux§6§ yszemelynevy Poe§6§ yszemelynevy Meteinér§6§ yszemelynevy Lorde§6§ yszemelynevy Lenormand§6§ yszemelynevy Ewer§6§ yszemelynevy Lorin§6§ yszemelynevy Turgenjev§6§ yszemelynevy Jack London§6§ yszemelynevy Tolstoj§6§ yszemelynevy Strindberg§6§ yszemelynevy O Neill§6§ yszemelynevy Luciaen Descaves§6§ yintezmenyy párizsi Concourt Akadémia§8§ ytelepulesy Anglia§2§ ytelepulesy Amerika§2§ yszemelynevy Sziklai Kornél§6§ yevtizedy 191§30§ yszemelynevy Kaysler§6§ ycimy Delejes orvosa§10§ yszemelynevy Marson§6§ ycimy Apacs király§10§ yszemelynevy Simó§6§ ycimy Vitriol§10§ yszemelynevy Garvay§6§ ycimy Vizió§10§ yszemelynevy Lorda§6§ ycimy Szörnyű kisérlet§10§ ycimy Az ucca lánya§10§ yszemelynevy Rosos Gizella§6§ yszemelynevy Sziklaine§6§ yszemelynevy Fehér Gyula§6§ yszemelynevy Lubinszky Ödön§6§ yszemelynevy Bogár Gizi§6§ yszemelynevy Sárossy Andor§6§ yszemelynevy Szegedy Ilona§6§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Royal Orfeum§8§ yintezmenyy Fővárosi Orfeum§8§ yszemelynevy Foley§6§ ycimy Telefon§10§ yszemelynevy Stevenson§6§ ycimy Öngyilkosok klubja§10§ yszemelynevy Lorde§6§ ycimy A morgueben§10§ yszemelynevy Pakots József§6§ ycimy Tigris§10§ yszemelynevy Bródy Sándor§6§ ycimy Árnyékok§10§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ ycimy Violanta§10§ yszemelynevy Karinthy Frigyes§6§ ycimy Szomjúság§10§ yszemelynevy Lengyel Menyhért§6§ ycimy Az árnyék§10§ yszemelynevy Harmath Imre§6§ ycimy Haláltánc§10§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Fasor Kabare§8§ yszemelynevy Leroux§6§ ycimy Az ember, aki látta az ördögöt§10§ yszemelynevy Cinner§6§ ycimy Sátán maszkja§10§ yintezmenyy Irodalmi Színház§8§ yintezmenyy Medgyaszay Színház§8§ yevtizedy 192§30§ ycimy Ópium§10§ ycimy Lidércnyomás§10§ yintezmenyy Intim Kabare§8§ yszemelynevy Boros Elemér§6§ ycimy A fekete macska§10§ yszemelynevy Tyrnauer§6§ ycimy Piros rózsa§10§ yszemelynevy Poole§6§ ycimy Blöff§10§ yszemelynevy Wedekind§6§ ycimy Chaos§10§ yszemelynevy Hardt-Warden§6§ ycimy Beethoven szonáta§10§ yszemelynevy Götz§6§ ycimy Az utolsó lovag§10§ yszemelynevy Fanfaron§6§ ycimy Jim§10§ yszemelynevy Földessy§6§ ycimy A pók§10§ yszemelynevy Kaposi§6§ ycimy Az őrült§10§ yintezmenyy Renaissance Színház§8§ yszemelynevy Boross Elemér§6§ ycimy Vadorzó§10§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Andrássy-úti Színház§8§ yszemelynevy Kaysler§6§ yintezmenyy Fővárosi Orfeum§8§ yszemelynevy Csortos Gyula§6§ yszemelynevy Casca§6§ ycimy Vészjel§10§ yszemelynevy Fritz Ödön§6§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Németh Antal§6§ yszemelynevy Andai Ernő§6§ yszemelynevy de Lisle Adam§6§ ycimy Mesterfogás§10§ yszemelynevy Sylvestre§6§ ycimy Éjfél a panoptikumban§10§ yszemelynevy Vécsey Leó§6§ ycimy A halál küszöbén§10§ yintezmenyy Royal Apolló§8§ yintezmenyy Forgács Rózsi Kamaraszínháza§8§ yszemelynevy Rogoz Oszkár§6§ ycimy Péntek 13§10§ yszemelynevy Boross Elemér§6§ ycimy Stella Maris§10§ yszemelynevy Földi Mihály§6§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Renaissance Színház§8§ yszemelynevy Hugo Werner-Kahle§6§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Ferdinand Bonn§6§ yintezmenyy Intim Kabare§8§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Király Színház§8§ yintezmenyy párizsi Grand Guignol Színház§8§ yszemelynevy Antoine§6§ ycimy Rasputin§10§ yszemelynevy Lorde§6§ ycimy Rettenetes kísérlet§10§ yszemelynevy Mére§6§ ycimy Három maszk§10§ yszemelynevy Level§6§ ycimy Éjjeli csók§10§ yszemelynevy Lorde§6§ ycimy A lassú-halál kastélya§10§ yszemelynevy Hevesi Sándor§6§ ycimy Gyilkos álarc§10§ yintezmenyy Andrássy-úti Színház§8§ yszemelynevy Heltai Jenő§6§ ycimy Az orvos és a halál§10§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yszemelynevy Hatvany Lili§6§ ycimy Barcarolla§10§ yszemelynevy Relle Pál§6§ ycimy Egy perc§10§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ ycimy Két ember a bányában§10§ yszemelynevy Fazekas Imre§6§ ycimy Cirkusz§10§ yszemelynevy Harmath Imre§6§ ycimy Utolsó szerda§10§ yszemelynevy Erdődi Mihály§6§ ycimy Zsúr Zsül§10§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Innocent Ernő§6§ yszemelynevy Tiszay Andor§6§ yszemelynevy Boross Elemér§6§ yszemelynevy Karinthy§6§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ yszemelynevy Vécsey Leó§6§ yintezmenyy Budapesti Színház§8§ ycimy Kokain§10§ yszemelynevy Fischer§6§ yevtizedy 192§30§ ytelepulesy Budapest§2§ ytelepulesy párizs§2§ ytelepulesy Párizs§2§ ytelepulesy Párizs§2§ ytelepulesy erdély§2§ yszemelynevy Deák Mózes§6§ yszemelynevy Bánffy Kazimir§6§ yszemelynevy Simó András§6§ yszemelynevy Tiszay Andor§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1047910.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com