1049850.htm

Cimszó: Győri színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

konkretszinhazcimszo

Szócikk: Győri színészet - Győr hajdanában, a tizenkilencedik század derekáig, német színezetű város volt. Valószínűleg jártak Győrött a 17.század első felében is német vándorkomédiások, talán u.n. »angol komédiások« is, de a városi levéltár adatai szerint csak 1742-ből tudjuk egész biztosan, hogy német színészek játszottak a városban. Ettől kezdve majdnem minden évben jön egy-két trupp, amely vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig a »Fehér bárány«-ban játszik. Az első társulatok még rögtönzött, »Kolbász Jancsi«-féle játékokat adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó »Fő-és Állam-cselekményeket«, de 1754-ben Piloty Ignác principális Győrött is diadalra viszi Gottsched színpadi reformját, számkiveti a bohócot, a rögtönzést és csupán »szabályszerű darabot« ad elő. Másik híres színigazgatója a tizennyolcadik századbeli Győrnek Berner Félix, aki felépíti az első győri színházat, a mai helyén, - fából. Ettől kezdve, hogy Berner híres társulata Győrött szerepelt, 1768.óta, állandó a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan Sándor István a nem állandó színészettel bíró városi színházakat nevezte. 1784-ben az árvíz által megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett Schossleuthner György színigazgató. Ebben a két fa-színházban azok a német társulatok játszottak, amelyeket a magyarországi színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok a Wahr, Rössel, Berndt, Jung, Jungheim, Steinhardt, Paraskovits, Scherzer, Kuntz, Kals, Worelly sat. társaságai. Ezek a német társaságok már sűrűn adnak elő magyar tárgyú darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, Scherzer és Kuntz pedig télen is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök. A feloszlatott jezsuita rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította át színházzá a Vallásalap és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára Kuntz Kristóf játszott a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában. - (1798-ban). Közben a város törte a fejét egy kőszínház építésén. II.József feloszlatta a franciskánus rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek győri házát és templomát. A város 1789-ben lépéseket tett, hogy színház céljára kérjék el a császártól a zárdát. Ha II.József meg nem hal időközben ma vármegyeháza helyett színház lett volna a franciskánusok templomából. 1798-ban Reinpacher József kávés magánvállalkozásból kőszínházat építettett a lebontott fa-színház helyén. Reinpachernek nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját bevallása szerint 20.000 frtot költött a színház építésére és belső felékesítésére. Megbukott. 1802-ben árverésen megvette a színházat a főhitelezője, Gschwindt János lakatosmester, aki 1804-ben a városnak adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált. Sajnos, csakhamar tönkrement az épület. 1809-ben Napoleon katonái lefoglalták, kaszárnyát és istállót csináltak belőle. Alig tíz évig játszottak tehát Magyarország egyik legrégibb »új« színházában és teljes roncs lett belőle. Még most is beteg ettől a csapástól. Napoleon győri kirándulása óta toldozzák-foldozzák a győriek sok szeretettel, tömérdek pénzzel és kevés belátással, Tháliának a francia harcokban dicsőséggel megrokkant templomát. 1809 óta égetően aktuális egy új színház kérdése. Azóta, bár sokszor javítottak és bővítettek a »régi házon«, még mindig abba az épületbe járunk, amelyet Reinpacher kávés emeltetett. Reinpacher idejébe esik a magyar színi múzsának első győri szárnypróbálgatása is. 1802-ben, amikor még Reinpacheré volt a színház, megjelent Győrött egy bécsi burgtheateri színész: Nuszöl József, vagy ahogyan magát nagyzási hóbortjában hívja, Nouseul József és négy személyből álló társulatával magyar színdarabokat akart előadni. (Nuszöl győri hirdetménye kelt 1802.ápr.7. Lásd Benyovszky Károly könyvét: »A pozsonyi magyar színészet története«). Nuszöl és színészei nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat.Győrött 1802.áprilisában előadta ez az első győri magyar színtársulat a következő műveket: »Medea«. »Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda«, azután »A Tej-Áros Leány«. »Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll«. Végre »Ariadne Nakszuson«. Nuszöl fura próbálgatásának az első állomásául Győrt szemelte ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten Csaplovics szerint nevettető kudarcot vallott keverék beszédjével. (Csapkovics: Adatok a magyarországi játékszínekről. »Hirnök«. 1837.évf.46.szám. Idézi Benyovszky is.) Nuszölé mindenesetre a kezdeményezés dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a győri színpadon. A magyar színészet első igazi bemutatkozása 1811-ben történt meg. Ebben az időben járt nálunk Benke József társulata. Koltai Virgil téves állítása szerint Balogh István lett volna Győrnek első magyar színigazgatója, aki Bayer József hasonlóan téves állítása szerint Győrött nem tudott sikert elérni. Benke igenis nagy sikerrel működött és a győri levéltárban őrzött levele szerint »Győr olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat a magyar játékszínnek, melynél biztosabbal a hazában egy város sem adhat«. A követkető évben is Benke József játszott Győrött. Ebből az időből maradt ránk az első magyar színlap Dugonics »Bátori Mária« előadásáról, amely szerint egy »Idegen« is szerepelt, ez az idegen Katona József volt. Ebben az időben a Kuntz-féle német társulatnak tagja volt a később oly híressé vált osztrák költő-színész: Raimund Ferdinánd, aki négy évig volt győri színész. (1810-1813). Benkéék már akkor kezdték az előadásokat, amikor Kuntzék még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy Katona és Raimund összeismerkedtek. 1817-ig megint nem volt magyar színészet Győrött. Ebben az évben ismét Balogh István próbál szerencsét, először márciusban tart 9 előadást, majd májusban kettőt, a német színigazgató engedelmével, aztán Scherzer Ferenc eltakarodása után, november-december havában 30-szor játszik. Itt marad 1818.januáriusában is, 20 előadást tartva. De a társulat egy beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség nem pártolta. 1817-ben renoválták a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával igazolta végzett színházi munkáját, 38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták őket: Gocsis Péter és Nehmet Pál. Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz helyzete lehetett a magyar úttörő színészeknek. Kilényi Dávid társulata 1820.tavaszán játszott Győrött. »Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja Déryné - kivált Nagy-Győrben igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag, precizióval adattak.« Déryné később is játszott Győrött, a negyvenes évek elején. Kilényi 1820.novemberétől 1821.októberéig kapta meg a győri színházat. Kibérelte egy egész évre, mivel német pályázó nem akadt. Kilényi tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti a német színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden második vasárnapon német darabot fog előadni. Kilényi nem volt tisztában a helyzettel, pedig - újabb levéltári adatok után, már 1819-ban is játszott nálunk - természetes, hogy kudarc lett a vége. Kilényi elnyújtott szezonja és a német színészet elmaradása nagy kárt okozott a magyar színészetnek. A győri közönség betelt a magyar színészekkel. Hosszú ideig nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig Kilényinek jó színészei voltak, köztük Déryné, Szentpétery is. A következő években Kilényi, Pergő Celesztin, Horváth József, Komlóssy Ferenc és Fülöp János társulatai vendégszerepeltek. 1828-ban Vas vármegye, Komlóssy és Tóth társaságát »Dunántúli Játszótársaság« név alatt pártolásba vette és belevonta Győr városát is a színpártoló mozgalomba.Terjszeteni kell a nemzeti nyelvet »már pedig ezen irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek rendszabásaihoz alkalmaztatott, kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal vegyétett, gyakran egyébként a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést gerjesztő Tárgyokat, kellmetes fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal értetik el.« (Vas megye átíratából.) A város erre két hónapra ingyen adta a színházat a Dunántúli Játszótársaságnak. A megyével együtt közös bizottságot küldött ki 1829-ben a magyar színészet pártolására. A »Dunántúli« igazgatójává, mint tudjuk, 1831-ben Kisfaludy Sándort választották meg, aki a társaság érdekében több ízben Győrött is járt és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly felhők kezdtek már tornyosulni a győri német múzsa eddig még teljesen zavartalan egén, de csak 1840-ben kellett az egyeduralmáról lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak neki a harmincas évek végéig észrevehető károkat. 1840-ben alakult meg a Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület. Lelke Kovács Pál dr. volt, aki maga is drámaíró lévén, szívén viselte a színészet ügyét. Győr megmagyarosításában Kovács Pálé a főszerep. 1840-ig sok történt a színház modernizálására is. 1833-ban alakult meg a német »Theater Verschönerungs-Verein« Ecker János városi fürmender (gyám) agitálására, ez az egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a színház gyökeres újításába. 1839-ben lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott munka. A színházat ugyanis 1798-ban olyan helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet az árvíz majdnem minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen még a nézőtér is sokszor víz alá kerül. Az 1839-iki renoválás egyébiránt művészileg olyan szép volt, hogy Blum-Herlossohn-Marggraf »Theaterlexikona« (1842.) nagyon megdicséri. Kovács Pál erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító egyletével a német színészet uralma ellen. A magyar színészet ettől kezdve anyagilag erősebb volt, mint a német, ha volt deficitje, a biztosító társulat fedezte, nem kellett a színházat üzleti vállalatnak tekintenie, apostolkodhatott. 1840-ben gyökeresedett meg a magyar színészet, a németek husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig játszottak, a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták úgy rendbe, hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban kedvezett a németeknek. Mihelyt a fűtés kérdése tisztességes megoldást nyert - a hatvanas években, - előnyösebb volt a téli szezon. A nyáron türhetetlen volt a hőség a színházban és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette Kottaun Lipót német színigazgatót, hogy 1849-ben felépítette a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben még a hetvenes évek elején is játszottak a nyáron, többnyire német színészek, de magyarok is. 1841-től kezdve birjuk Ecker János városi telekbírónak színházi naplóját, mely hű tükörképét nyujtja az összes színi eseményeknek 1849-ig. A későbbi és előbbi kötetek elvesztek. Volt Győrött 1844-1846-ig német lap, a »Vaterland«, 1846-1848-ig magyar lap, a »Hazánk«. Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók és amellett hézagosak is, így Ecker naplói megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök semmit se tudnánk a két forradalmi év színészetéről. Ecker igen színes pillanatfelvételekben örökítette meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években Győrött játszottak többször is: Egressy Gábor, Laborfalvi Róza, Lendvay Márton és felesége, Bartháné, Füredi, Megyeri, Benza, Dobsa Lajos stb. A szabadságharc szomorú kimenetele után sem lett itt rosszabb a magyar színészet helyzete. Győr város német polgárságának zöme Ecker szerint »radikális«, azaz magyar érzelmű volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar színházba való járást, még ha az előadást megsem értette. A magyar színészet már erősebb volt, mint háttérbe szoruló német versenytársa, noha annak olyan híres emberei voltak, mint Goldmark Károly, színházi zenész és Balsel Károly, a később világhírűvé vált komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte pályáját: 1858.jan.5. Győrött lépett fel először Kölesi Lujza, a későbbi Blaháné, 1866-ban pedig Győrött került a színészethez Krippel Mária is, Magyarország legnagyobb tragikája: Jászai Mari. Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant színházi épületet. Ecker már 1850-ban azt mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen megérett épület javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene gondolnia a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek kitett sétatérre, hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot megfontolta volna a város, 1860.után átengedte a színház teljes igazgatását és kezelését a Győr városi Színházi Részvény Egyesületnek, amely részvények alapján összegyüjtött pénzét a régi, korhadt és elrongyolódott épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés után óriási léptekben ahaladt előre a város megmagyarosodása. 1867-től kezdve a nyaranként játszó német társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat (húsvéttól októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni, sokszor teljesen kudarccal távoztal. 1885-ben játszott az utolsó német társulat a színházban., Ezzel győzött ugyan a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával egyetlen egy stimulánsát is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és tudásának összeszedésére, hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére, hogy »a németek mégis jobban játszanak.« A színház történetét 1890-től a m,ai napig nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett művészi komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították az operett, a francia pikantéria. Ez a processzus 1890-ben folytatódott. A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészet-pótlékot. A győri színház olyan kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba, ha jó társulat játszott benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat jön -: lehetetlen állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége, a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás alatt a nézők ölébe néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a folytonos és állandó pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni egy teljesen új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője 1927-ben betiltotta a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő előadásoknak tartását. A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok még néhány hónapig negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási rendelet, miután 130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált Múzsa-templomban. Azóta Győrnek nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra Alapi Nándor társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván. Más ilyen staggione-színház a Szentiványi Béláé. Győr városának és társadalmának kontroverz kérdése az, hogy hol álljon az új színház? Több terv merült fel, valószínűleg a Bisinger-sétányra fogják elhelyezni. Győr szabad királyi városa színházi tervpályázatot írt ki. Ez lejárt 1929.szept.28-án. A pályázóknak a városi tanács feltételeket is kötött ki. Ezek: az új színház befogadóképessége legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek szabad lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési pályázat meghatározza a színpad méreteit is. A színpad magassága 10 méter, szélessége 20 méter, mélysége 10 méter kell hogy legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad létesítésére is kell gondolnia. A zenekar - sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést 40 zenésznek és hangszereinek. A színház emberi számítás szerint 1931-ben készen fog állni. A város nem lesz fukar, néhány millió pengőjébe fog kerülni az új színház fényes palotája. Ha a régi nagy művészeknek lelke visszajár az utódokba, nem kell féltenünk a most építendő új győri színházat sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: Dr.Kovács Pál cikke Fehér Ipoly könyvében: »Győr megye és város Egyetemes Leírása«. 1874.242-245. Koltai Virgil: Győr színészete. Két kötet.1890. Lám Frigyes: »Egy győri polgár a reformkorszakban«. 1928. (Színházról 50-78. és 134-136.lapokon.) Lám Frigyes: »Színházunk külső története dióhéjban«. 1928. Lám Frigyes: »A győri német színház története«. (1742-1885.) Sajtó-készen. Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a Szt.Benedek-rend győri múzeumában. Cikkek a győri újságokban: »Vaterland«, »Hazánk«, »Győri Közlöny«, »Győri Hírlap«, »Dunántúli Hírlap«, stb. (Dr.Lám Frigyes.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0204.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1049850 Győri színészet PARAGRAFUSJELESSZOKEZDETytelepulesy Győr§2§ hajdanában, a tizenkilencedik század derekáig, ynemzetisegy német§4§ színezetű város volt. Valószínűleg jártak ytelepulesy Győr§2§ött a 17.század első felében is ynemzetisegy német§4§ vándorkomédiások, talán u.n. »ynemzetisegy angol§4§ komédiások« is, de a városi levéltár adatai szerint csak yevszamy 1742§20§-ből tudjuk egész biztosan, hogy ynemzetisegy német§4§ színészek játszottak a városban. Ettől kezdve majdnem minden évben jön egy-két trupp, amely vagy a piacon üt fel bódét, vagy pedig a »yintezmenyy Fehér bárány§8§«-ban játszik. Az első társulatok még rögtönzött, »ycimy Kolbász Jancsi§10§«-féle játékokat adtak elő, vagy pedig vérfagyasztó »ycimy Fő-és Állam-cselekményeket§10§«, de yevszamy 1754§20§-ben yszemelynevy Piloty Ignác§6§ principális ytelepulesy Győr§2§ött is diadalra viszi yszemelynevy Gottsched§6§ színpadi reformját, számkiveti a bohócot, a rögtönzést és csupán »szabályszerű darabot« ad elő. Másik híres színigazgatója a tizennyolcadik századbeli ytelepulesy Győr§2§nek yszemelynevy Berner Félix§6§, aki felépíti az első yintezmenyy győri színház§8§at, a mai helyén, - fából. Ettől kezdve, hogy yszemelynevy Berner§6§ híres társulata ytelepulesy Győr§2§ött szerepelt, yevszamy 1768§20§.óta, állandó a színészet. »Állhatatos német Theátromunk« volt már, nem »bujdosó«, ahogyan yszemelynevy Sándor István§6§ a nem állandó színészettel bíró városi színházakat nevezte. yevszamy 1784§20§-ben az árvíz által megrongált faszínház helyére új fa-színházat építtetett yszemelynevy Schossleuthner György§6§ színigazgató. Ebben a két fa-színházban azok a ynemzetisegy német§4§ társulatok játszottak, amelyeket a magyarországi színészet történetéből jól ismerünk. Ezek a társulatok a yszemelynevy Wahr§6§, yszemelynevy Rössel§6§, yszemelynevy Berndt§6§, yszemelynevy Jung§6§, yszemelynevy Jungheim§6§, yszemelynevy Steinhardt§6§, yszemelynevy Paraskovits§6§, yszemelynevy Scherzer§6§, yszemelynevy Kuntz§6§, yszemelynevy Kals§6§, yszemelynevy Worelly§6§ sat. társaságai. Ezek a ynemzetisegy német§4§ társaságok már sűrűn adnak elő magyar tárgyú darabokat is. Mivel a fa-színházban csak nyáron lehetett játszani, yszemelynevy Scherzer§6§ és yszemelynevy Kuntz§6§ pedig télen is itt akartak maradni, alkalmas hely után kellett nézniök. A feloszlatott jezsuita rend kollégiumának refektóriumát és helyiségeit alakította át színházzá a Vallásalap és kiadta a truppoknak télire. Legutoljára yszemelynevy Kuntz Kristóf§6§ játszott a volt jezsuita rendház ebédlőjében, azaz a mai bencésrendház nagy refektóriumában. - (yevszamy 1798§20§-ban). Közben a város törte a fejét egy kőszínház építésén. yszemelynevy II.József§6§ feloszlatta a franciskánus rendet is és lefoglalta a Vallásalap számára a ferenciek ytelepulesy győr§2§i házát és templomát. A város yevszamy 1789§20§-ben lépéseket tett, hogy színház céljára kérjék el a császártól a zárdát. Ha yszemelynevy II.József§6§ meg nem hal időközben ma vármegyeháza helyett színház lett volna a franciskánusok templomából. yevszamy 1798§20§-ban yszemelynevy Reinpacher József§6§ kávés magánvállalkozásból kőszínházat építettett a lebontott fa-színház helyén. yszemelynevy Reinpacher§6§nek nem volt pénze, adósságokba verte magát, a saját bevallása szerint 20.000 frtot költött a színház építésére és belső felékesítésére. Megbukott. yevszamy 1802§20§-ben árverésen megvette a színházat a főhitelezője, yszemelynevy Gschwindt János§6§ lakatosmester, aki yevszamy 1804§20§-ben a városnak adta el az épületet 4000 frtért. A város ezzel igen jó üzletet csinált. Sajnos, csakhamar tönkrement az épület. yevszamy 1809§20§-ben yszemelynevy Napoleon§6§ katonái lefoglalták, kaszárnyát és istállót csináltak belőle. Alig tíz évig játszottak tehát Magyarország egyik legrégibb »új« színházában és teljes roncs lett belőle. Még most is beteg ettől a csapástól. yszemelynevy Napoleon§6§ ytelepulesy győr§2§i kirándulása óta toldozzák-foldozzák a ytelepulesy győr§2§iek sok szeretettel, tömérdek pénzzel és kevés belátással, Tháliának a ynemzetisegy francia§4§ harcokban dicsőséggel megrokkant templomát. yevszamy 1809§20§ óta égetően aktuális egy új színház kérdése. Azóta, bár sokszor javítottak és bővítettek a »régi házon«, még mindig abba az épületbe járunk, amelyet yszemelynevy Reinpacher§6§ kávés emeltetett. yszemelynevy Reinpacher§6§ idejébe esik a magyar színi múzsának első ytelepulesy győr§2§i szárnypróbálgatása is. yevszamy 1802§20§-ben, amikor még yszemelynevy Reinpacher§6§é volt a színház, megjelent ytelepulesy Győr§2§ött egy ytelepulesy bécs§2§i yintezmenyy burgtheater§8§i színész: yszemelynevy Nuszöl József§6§, vagy ahogyan magát nagyzási hóbortjában hívja, yszemelynevy Nouseul József§6§ és négy személyből álló társulatával magyar színdarabokat akart előadni. (yszemelynevy Nuszöl§6§ ytelepulesy győr§2§i hirdetménye kelt yevszamy 1802§20§.ápr.7. Lásd yszemelynevy Benyovszky Károly§6§ könyvét: »ycimy A pozsonyi magyar színészet története§10§«). yszemelynevy Nuszöl§6§ és színészei nem is tudtak magyarul, úgy vágták be a színdarabjaikat.ytelepulesy Győr§2§ött yevszamy 1802§20§.áprilisában előadta ez az első ytelepulesy győr§2§i magyar színtársulat a következő műveket: »ycimy Medea§10§«. »ycimy Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda§10§«, azután »ycimy A Tej-Áros Leány§10§«. »ycimy Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll§10§«. Végre »ycimy Ariadne Nakszuson§10§«. yszemelynevy Nuszöl§6§ fura próbálgatásának az első állomásául ytelepulesy Győr§2§t szemelte ki, hogy milyen sikerrel, nem tudjuk, de Pesten yszemelynevy Csaplovics§6§ szerint nevettető kudarcot vallott keverék beszédjével. (yszemelynevy Csapkovics§6§: ycimy Adatok a magyarországi játékszínekről§10§. »yintezmenyy Hirnök§8§«. yevszamy 1837§20§.évf.46.szám. Idézi yszemelynevy Benyovszky§6§ is.) yszemelynevy Nuszöl§6§é mindenesetre a kezdeményezés dicsősége, ő volt az első, aki magyarul játszott a ytelepulesy győr§2§i színpadon. A magyar színészet első igazi bemutatkozása yevszamy 1811§20§-ben történt meg. Ebben az időben járt nálunk yszemelynevy Benke József§6§ társulata. yszemelynevy Koltai Virgil§6§ téves állítása szerint yszemelynevy Balogh István§6§ lett volna ytelepulesy Győr§2§nek első magyar színigazgatója, aki yszemelynevy Bayer József§6§ hasonlóan téves állítása szerint ytelepulesy Győr§2§ött nem tudott sikert elérni. yszemelynevy Benke§6§ igenis nagy sikerrel működött és a ytelepulesy győr§2§i levéltárban őrzött levele szerint »Győr olyan kenyeret és maradandóságot nyújthat a magyar játékszínnek, melynél biztosabbal a hazában egy város sem adhat«. A követkető évben is yszemelynevy Benke József§6§ játszott ytelepulesy Győr§2§ött. Ebből az időből maradt ránk az első magyar színlap yszemelynevy Dugonics§6§ »ycimy Bátori Mária§10§« előadásáról, amely szerint egy »Idegen« is szerepelt, ez az idegen yszemelynevy Katona József§6§ volt. Ebben az időben a yszemelynevy Kuntz§6§-féle ynemzetisegy német§4§ társulatnak tagja volt a később oly híressé vált ynemzetisegy osztrák§4§ költő-színész: yszemelynevy Raimund Ferdinánd§6§, aki négy évig volt ytelepulesy győr§2§i színész. (yevszamy 1810§20§-yevszamy 1813§20§). yszemelynevy Benké§6§ék már akkor kezdték az előadásokat, amikor yszemelynevy Kuntz§6§ék még csak pakkoltak. Így nagyon valószínű, hogy yszemelynevy Katona§6§ és yszemelynevy Raimund§6§ összeismerkedtek. yevszamy 1817§20§-ig megint nem volt magyar színészet ytelepulesy Győr§2§ött. Ebben az évben ismét yszemelynevy Balogh István§6§ próbál szerencsét, először márciusban tart 9 előadást, majd májusban kettőt, a ynemzetisegy német§4§ színigazgató engedelmével, aztán yszemelynevy Scherzer Ferenc§6§ eltakarodása után, november-december havában 30-szor játszik. Itt marad yevszamy 1818§20§.januáriusában is, 20 előadást tartva. De a társulat egy beadványa arról tanuskodik, hogy a közönség nem pártolta. yevszamy 1817§20§-ben renoválták a színházat, - negyven iparos közül, - aki számlával igazolta végzett színházi munkáját, 38 német nevű volt, csak kettő magyar, úgy hívták őket: yszemelynevy Gocsis Péter§6§ és yszemelynevy Nehmet Pál§6§. Ebből az adatból is látszik, hogy milyen nehéz helyzete lehetett a magyar úttörő színészeknek. yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ társulata yevszamy 1820§20§.tavaszán játszott ytelepulesy Győr§2§ött. »Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot - írja yszemelynevy Déryné§6§ - kivált Nagy-ytelepulesy Győr§2§ben igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva s nagyon összevágólag, precizióval adattak.« yszemelynevy Déryné§6§ később is játszott ytelepulesy Győr§2§ött, a negyvenes évek elején. yszemelynevy Kilényi§6§ yevszamy 1820§20§.novemberétől yevszamy 1821§20§.októberéig kapta meg a ytelepulesy győr§2§i színházat. Kibérelte egy egész évre, mivel német pályázó nem akadt. yszemelynevy Kilényi§6§ tehát azt hitte, hogy kiküszöbölheti a ynemzetisegy német§4§ színészetet. Kötelezte magát arra, hogy minden második vasárnapon ynemzetisegy német§4§ darabot fog előadni. yszemelynevy Kilényi§6§ nem volt tisztában a helyzettel, pedig - újabb levéltári adatok után, már yevszamy 1819§20§-ban is játszott nálunk - természetes, hogy kudarc lett a vége. yszemelynevy Kilényi§6§ elnyújtott szezonja és a ynemzetisegy német§4§ színészet elmaradása nagy kárt okozott a magyar színészetnek. A ytelepulesy győr§2§i közönség betelt a magyar színészekkel. Hosszú ideig nem szívesen fogadták a magyarokat. Pedig yszemelynevy Kilényi§6§nek jó színészei voltak, köztük yszemelynevy Déryné§6§, yszemelynevy Szentpétery§6§ is. A következő években yszemelynevy Kilényi§6§, yszemelynevy Pergő Celesztin§6§, yszemelynevy Horváth József§6§, yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ és yszemelynevy Fülöp János§6§ társulatai vendégszerepeltek. yevszamy 1828§20§-ban ytelepulesy Vas vármegye§2§, yszemelynevy Komlóssy§6§ és yszemelynevy Tóth§6§ társaságát »yintezmenyy Dunántúli Játszótársaság§8§« név alatt pártolásba vette és belevonta ytelepulesy Győr§2§ városát is a színpártoló mozgalomba.Terjszeteni kell a nemzeti nyelvet »már pedig ezen irány minő alkalmasabb segéd okkkal, mint a jó ízlésnek rendszabásaihoz alkalmaztatott, kedveltető, hangokkal és azokat követő rendes mozdulatokkal vegyétett, gyakran egyébként a figyelem fölül könnyen eltünhető erköltsös érzést gerjesztő Tárgyokat, kellmetes fényben vissza ábrázoló Szín-Játszó elől adásokkal értetik el.« (ytelepulesy Vas megye§2§ átíratából.) A város erre két hónapra ingyen adta a színházat a yintezmenyy Dunántúli Játszótársaság§8§nak. A megyével együtt közös bizottságot küldött ki yevszamy 1829§20§-ben a magyar színészet pártolására. A »yintezmenyy Dunántúli§8§« igazgatójává, mint tudjuk, yevszamy 1831§20§-ben yszemelynevy Kisfaludy Sándor§6§t választották meg, aki a társaság érdekében több ízben ytelepulesy Győr§2§ött is járt és a tanáccsal levelezést folytatott. Komoly felhők kezdtek már tornyosulni a ytelepulesy győr§2§i ynemzetisegy német§4§ múzsa eddig még teljesen zavartalan egén, de csak yevszamy 1840§20§-ben kellett az egyeduralmáról lemondania, mert a magyarok rövidlélegzetű vendégjárásai nem okoztak neki a harmincas évek végéig észrevehető károkat. yevszamy 1840§20§-ben alakult meg a yintezmenyy Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület§8§. Lelke yszemelynevy Kovács Pál dr.§6§ volt, aki maga is drámaíró lévén, szívén viselte a színészet ügyét. ytelepulesy Győr§2§ megmagyarosításában yszemelynevy Kovács Pál§6§é a főszerep. yevszamy 1840§20§-ig sok történt a színház modernizálására is. yevszamy 1833§20§-ban alakult meg a ynemzetisegy német§4§ »yintezmenyy Theater Verschönerungs-Verein§8§« yszemelynevy Ecker János§6§ városi fürmender (gyám) agitálására, ez az egyesület eddig gyűjtötte a pénzt, míg hozzá lehetett fogni a színház gyökeres újításába. yevszamy 1839§20§-ben lett kész ez a sok pénzbe kerülő, de elhibázott munka. A színházat ugyanis yevszamy 1798§20§-ban olyan helyre építették a Rába szigetére, a mai sétatérre, amelyet az árvíz majdnem minden évben elönt. Az épület ezért igen gyorsan rongálódik, hiszen még a nézőtér is sokszor víz alá kerül. Az yevszamy 1839§20§-iki renoválás egyébiránt művészileg olyan szép volt, hogy yszemelynevy Blum-Herlossohn-Marggraf§6§ »ycimy Theaterlexikona§10§« (yevszamy 1842§20§.) nagyon megdicséri. yszemelynevy Kovács Pál§6§ erős harcot indított a maga magyar színészetbiztosító egyletével a ynemzetisegy német§4§ színészet uralma ellen. A magyar színészet ettől kezdve anyagilag erősebb volt, mint a ynemzetisegy német§4§, ha volt deficitje, a biztosító társulat fedezte, nem kellett a színházat üzleti vállalatnak tekintenie, apostolkodhatott. yevszamy 1840§20§-ben gyökeresedett meg a magyar színészet, a ynemzetisegy német§4§ek husvét hétfőjétől Szent Mihály napjáig játszottak, a magyarok októbertől virágvasárnapjáig. Míg a színház fűtését nem hozták úgy rendbe, hogy nem volt türhetetlen a téli hideg, addig a nyári szezon jobban kedvezett a ynemzetisegy német§4§eknek. Mihelyt a fűtés kérdése tisztességes megoldást nyert - a hatvanas években, - előnyösebb volt a téli szezon. A nyáron türhetetlen volt a hőség a színházban és ez a körülmény volt az, ami kényszerítette yszemelynevy Kottaun Lipót§6§ ynemzetisegy német§4§ színigazgatót, hogy yevszamy 1849§20§-ben felépítette a mai Teleki uccában az arénát, a nyitott színkört, amelyben még a hetvenes évek elején is játszottak a nyáron, többnyire ynemzetisegy német§4§ színészek, de magyarok is. yevszamy 1841§20§-től kezdve birjuk yszemelynevy Ecker János§6§ városi telekbírónak színházi naplóját, mely hű tükörképét nyujtja az összes színi eseményeknek yevszamy 1849§20§-ig. A későbbi és előbbi kötetek elvesztek. Volt ytelepulesy Győr§2§ött yevszamy 1844§20§-yevszamy 1846§20§-ig ynemzetisegy német§4§ lap, a »yintezmenyy Vaterland§8§«, yevszamy 1846§20§-yevszamy 1848§20§-ig magyar lap, a »yintezmenyy Hazánk§8§«. Ezeknek a színházi rovatai nem megbízhatók és amellett hézagosak is, így yszemelynevy Ecker§6§ naplói megbecsülhetetlen értékűek. Nélkülök semmit se tudnánk a két forradalmi év színészetéről. yszemelynevy Ecker§6§ igen színes pillanatfelvételekben örökítette meg a magyar vendégjárást. A negyvenes években ytelepulesy Győr§2§ött játszottak többször is: yszemelynevy Egressy Gábor§6§, yszemelynevy Laborfalvi Róza§6§, yszemelynevy Lendvay Márton§6§ és felesége, yszemelynevy Bartháné§6§, yszemelynevy Füredi§6§, yszemelynevy Megyeri§6§, yszemelynevy Benza§6§, yszemelynevy Dobsa Lajos§6§ stb. A szabadságharc szomorú kimenetele után sem lett itt rosszabb a magyar színészet helyzete. ytelepulesy Győr§2§ város ynemzetisegy német§4§ polgárságának zöme yszemelynevy Ecker§6§ szerint »radikális«, azaz magyar érzelmű volt és nemzeti kötelességének tartotta a magyar színházba való járást, még ha az előadást megsem értette. A magyar színészet már erősebb volt, mint háttérbe szoruló yszemelynevy német§6§ versenytársa, noha annak olyan híres emberei voltak, mint yszemelynevy Goldmark Károly§6§, színházi zenész és yszemelynevy Balsel Károly§6§, a később világhírűvé vált komikus. A magyar színészetnek két nagy művésznője itt kezdte pályáját: yevszamy 1858§20§.jan.5. ytelepulesy Győr§2§ött lépett fel először yszemelynevy Kölesi Lujza§6§, a későbbi yszemelynevy Blaháné§6§, yevszamy 1866§20§-ban pedig ytelepulesy Győr§2§ött került a színészethez yszemelynevy Krippel Mária§6§ is, Magyarország legnagyobb tragikája: yszemelynevy Jászai Mari§6§. Közben ismét foldozgatni kellett a megrokkant színházi épületet. yszemelynevy Ecker§6§ már yevszamy 1850§20§-ban azt mondta, hogy kár minden krajcárért, amelyet a halálára már teljesen megérett épület javítgatására fordítanak: ehelyett egy új színház felépítésére kellene gondolnia a városnak, de nem építtesse ezt a régi helyére, az évenkénti árvíznek kitett sétatérre, hanem máshová, a belváros területére. Ahelyett, hogy ezt a tanácsot megfontolta volna a város, yevszamy 1860§20§.után átengedte a színház teljes igazgatását és kezelését a yintezmenyy Győr városi Színházi Részvény Egyesület§8§nek, amely részvények alapján összegyüjtött pénzét a régi, korhadt és elrongyolódott épület tatarozásába ölte bele. A kiegyezés után óriási léptekben ahaladt előre a város megmagyarosodása. yevszamy 1867§20§-től kezdve a nyaranként játszó ynemzetisegy német§4§ társulatok nem tudták már kihúzni a szezonjukat (húsvéttól októberig). Már csak két hónapig, hat hétig tudtak valahogyan exisztálni, sokszor teljesen kudarccal távoztal. yevszamy 1885§20§-ben játszott az utolsó ynemzetisegy német§4§ társulat a színházban., Ezzel győzött ugyan a magyar színészet, de elvesztette a versenytárs kimulásával egyetlen egy stimulánsát is, amely folyton nógatta és sarkalta minden erejének és tudásának összeszedésére, hogy nem mondhassa senkisem a magyar múzsa szégyenére, hogy »a németek mégis jobban játszanak.« A színház történetét yevszamy 1890§20§-től a m,ai napig nem írta meg senkisem. A színház már a hatvanas években igen sokat vesztett művészi komolyságából, a komoly darabokat és a finom vígjátékokat kiszorították az operett, a francia pikantéria. Ez a processzus yevszamy 1890§20§-ben folytatódott. A színház már nem nyújtott művészetet, hanem művészet-pótlékot. A ytelepulesy győr§2§i színház olyan kétségbeejtő, siralmas állapotban volt, hogy a közönség akkor sem járt színházba, ha jó társulat játszott benne - pedig egy 50.000 lakossal bíró városba csak jó társulat jön -: lehetetlen állapotok uralkodtak a régi bődéban: a léghuzat tűrhetetlensége, a padló korhadtsága, a karzatok düledező állapota semmisem ahhoz képest, hogy előadás alatt a nézők ölébe néha egy-egy jól megtermett patkány is bele ugrott. Mivel a folytonos és állandó pepecselés nem használt és mivel a város nem tudta magát elhatározni egy teljesen új színháznak felépítésére, a ygőri államrendőrség vezetője yevszamy 1927§20§-ben betiltotta a tűzveszélyes és rozoga épületben bármi néven nevezendő előadásoknak tartását. A már engedélyt nyert színigazgató fellebbezésére a hatóságok még néhány hónapig negnyújtották a színház életét. Végre érvénybe lépett a bezárási rendelet, miután 130 évig játszottak az idejét bőven kiszolgált, többszörösen restaurált Múzsa-templomban. Azóta ytelepulesy Győr§2§nek nincsen színtársulata, minden évben jön egy pár heti staggionéra yszemelynevy Alapi Nándor§6§ társulata, a Győri Lloyd nagytermében játszván. Más ilyen staggione-színház a yszemelynevy Szentiványi Bélá§6§é. ytelepulesy Győr§2§ városának és társadalmának kontroverz kérdése az, hogy hol álljon az új színház? Több terv merült fel, valószínűleg a Bisinger-sétányra fogják elhelyezni. ytelepulesy Győr§2§ szabad királyi városa színházi tervpályázatot írt ki. Ez lejárt yevszamy 1929§20§.szept.28-án. A pályázóknak a városi tanács feltételeket is kötött ki. Ezek: az új színház befogadóképessége legyen 900 személyes. Csak ülőhelynek szabad lenniök. Állóhely nem lesz. Az építkezési pályázat meghatározza a színpad méreteit is. A színpad magassága 10 méter, szélessége 20 méter, mélysége 10 méter kell hogy legyen. Emellett a tervezőnek hátsószínpad létesítésére is kell gondolnia. A zenekar - sülyesztve - adjon kényelmes elhelyezést 40 zenésznek és hangszereinek. A színház emberi számítás szerint yevszamy 1931§20§-ben készen fog állni. A város nem lesz fukar, néhány millió pengőjébe fog kerülni az új színház fényes palotája. Ha a régi nagy művészeknek lelke visszajár az utódokba, nem kell féltenünk a most építendő új ytelepulesy győr§2§i színházat sem attól, hogy üresen fog állani. (Irodalom: yszemelynevy Dr.Kovács Pál§6§ cikke yszemelynevy Fehér Ipoly§6§ könyvében: »ycimy Győr megye és város Egyetemes Leírása§10§«. yevszamy 1874§20§.242-245. yszemelynevy Koltai Virgil§6§: ycimy Győr színészete§10§. Két kötet.yevszamy 1890§20§. yszemelynevy Lám Frigyes§6§: »ycimy Egy győri polgár a reformkorszakban§10§«. yevszamy 1928§20§. (Színházról 50-78. és 134-136.lapokon.) yszemelynevy Lám Frigyes§6§: »ycimy Színházunk külső története dióhéjban§10§«. yevszamy 1928§20§. yszemelynevy Lám Frigyes§6§: »ycimy A győri német színház története§10§«. (yevszamy 1742§20§-yevszamy 1885§20§.) Sajtó-készen. Kb.20 ív. Színlapgyűjtemény a yintezmenyy Szt.Benedek-rend győri múzeum§8§ában. Cikkek a ytelepulesy győr§2§i újságokban: »yintezmenyy Vaterland§8§«, »yintezmenyy Hazánk§8§«, »yintezmenyy Győri Közlöny§8§«, »yintezmenyy Győri Hírlap§8§«, »yintezmenyy Dunántúli Hírlap§8§«, stb. (yszemelynevy Dr.Lám Frigyes§6§.)

CSAKKOD 1049850 yintezmenyy Győri színészet§8§ ytelepulesy Győr§2§ ynemzetisegy német§4§ ytelepulesy Győr§2§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy angol§4§ yevtizedy 174§30§ ynemzetisegy német§4§ yintezmenyy Fehér bárány§8§ ycimy Kolbász Jancsi§10§ ycimy Fő-és Állam-cselekményeket§10§ yevtizedy 175§30§ yszemelynevy Piloty Ignác§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Gottsched§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Berner Félix§6§ yintezmenyy győri színház§8§ yszemelynevy Berner§6§ ytelepulesy Győr§2§ yevtizedy 176§30§ yszemelynevy Sándor István§6§ yevtizedy 178§30§ yszemelynevy Schossleuthner György§6§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Wahr§6§ yszemelynevy Rössel§6§ yszemelynevy Berndt§6§ yszemelynevy Jung§6§ yszemelynevy Jungheim§6§ yszemelynevy Steinhardt§6§ yszemelynevy Paraskovits§6§ yszemelynevy Scherzer§6§ yszemelynevy Kuntz§6§ yszemelynevy Kals§6§ yszemelynevy Worelly§6§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Scherzer§6§ yszemelynevy Kuntz§6§ yszemelynevy Kuntz Kristóf§6§ yevtizedy 179§30§ yszemelynevy II.József§6§ ytelepulesy győr§2§ yevtizedy 178§30§ yszemelynevy II.József§6§ yevtizedy 179§30§ yszemelynevy Reinpacher József§6§ yszemelynevy Reinpacher§6§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Gschwindt János§6§ yevtizedy 180§30§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Napoleon§6§ yszemelynevy Napoleon§6§ ytelepulesy győr§2§ ytelepulesy győr§2§ ynemzetisegy francia§4§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Reinpacher§6§ yszemelynevy Reinpacher§6§ ytelepulesy győr§2§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Reinpacher§6§ ytelepulesy Győr§2§ ytelepulesy bécs§2§ yintezmenyy burgtheater§8§ yszemelynevy Nuszöl József§6§ yszemelynevy Nouseul József§6§ yszemelynevy Nuszöl§6§ ytelepulesy győr§2§ yevtizedy 180§30§ yszemelynevy Benyovszky Károly§6§ ycimy A pozsonyi magyar színészet története§10§ yszemelynevy Nuszöl§6§ ytelepulesy Győr§2§ yevtizedy 180§30§ ytelepulesy győr§2§ ycimy Medea§10§ ycimy Egy Musikával elegyes Tettetmény két Felvonásban. Mellynek Szerzője a nagy hírű Benda§10§ ycimy A Tej-Áros Leány§10§ ycimy Egy éneklési Játék, melly egy Felvonásból áll§10§ ycimy Ariadne Nakszuson§10§ yszemelynevy Nuszöl§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Csaplovics§6§ yszemelynevy Csapkovics§6§ ycimy Adatok a magyarországi játékszínekről§10§ yintezmenyy Hirnök§8§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Benyovszky§6§ yszemelynevy Nuszöl§6§ ytelepulesy győr§2§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Benke József§6§ yszemelynevy Koltai Virgil§6§ yszemelynevy Balogh István§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Bayer József§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Benke§6§ ytelepulesy győr§2§ yszemelynevy Benke József§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Dugonics§6§ ycimy Bátori Mária§10§ yszemelynevy Katona József§6§ yszemelynevy Kuntz§6§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy osztrák§4§ yszemelynevy Raimund Ferdinánd§6§ ytelepulesy győr§2§ yevtizedy 181§30§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Benke§6§ yszemelynevy Kuntz§6§ yszemelynevy Katona§6§ yszemelynevy Raimund§6§ yevtizedy 181§30§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Balogh István§6§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Scherzer Ferenc§6§ yevtizedy 181§30§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Gocsis Péter§6§ yszemelynevy Nehmet Pál§6§ yszemelynevy Kilényi Dávid§6§ yevtizedy 182§30§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Déryne§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Déryne§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Kilényi§6§ yevtizedy 182§30§ yevtizedy 182§30§ ytelepulesy győr§2§ yszemelynevy Kilényi§6§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Kilényi§6§ yevtizedy 181§30§ yszemelynevy Kilényi§6§ ynemzetisegy német§4§ ytelepulesy győr§2§ yszemelynevy Kilényi§6§ yszemelynevy Déryne§6§ yszemelynevy Szentpétery§6§ yszemelynevy Kilényi§6§ yszemelynevy Pergő Celesztin§6§ yszemelynevy Horváth József§6§ yszemelynevy Komlóssy Ferenc§6§ yszemelynevy Fülöp János§6§ yevtizedy 182§30§ ytelepulesy Vas vármegye§2§ yszemelynevy Komlóssy§6§ yszemelynevy Tóth§6§ yintezmenyy Dunántúli Játszótársaság§8§ ytelepulesy Győr§2§ ytelepulesy Vas megye§2§ yintezmenyy Dunántúli Játszótársaság§8§ yevtizedy 182§30§ yintezmenyy Dunántúli§8§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Kisfaludy Sándor§6§ ytelepulesy Győr§2§ ytelepulesy győr§2§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 184§30§ yevtizedy 184§30§ yintezmenyy Magyar Színpártoló Részvényes Egyesület§8§ yszemelynevy Kovács Pál dr.§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Kovács Pál§6§ yevtizedy 184§30§ yevtizedy 183§30§ ynemzetisegy német§4§ yintezmenyy Theater Verschönerungs-Verein§8§ yszemelynevy Ecker János§6§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 179§30§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Blum-Herlossohn-Marggraf§6§ ycimy Theaterlexikona§10§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Kovács Pál§6§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 184§30§ ynemzetisegy német§4§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Kottaun Lipót§6§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 184§30§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Ecker János§6§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy Győr§2§ yevtizedy 184§30§ yevtizedy 184§30§ ynemzetisegy német§4§ yintezmenyy Vaterland§8§ yevtizedy 184§30§ yevtizedy 184§30§ yintezmenyy Hazánk§8§ yszemelynevy Ecker§6§ yszemelynevy Ecker§6§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Egressy Gábor§6§ yszemelynevy Laborfalvi Róza§6§ yszemelynevy Lendvay Márton§6§ yszemelynevy Bartháne§6§ yszemelynevy Füredi§6§ yszemelynevy Megyeri§6§ yszemelynevy Benza§6§ yszemelynevy Dobsa Lajos§6§ ytelepulesy Győr§2§ ynemzetisegy német§4§ yszemelynevy Ecker§6§ yszemelynevy német§6§ yszemelynevy Goldmark Károly§6§ yszemelynevy Balsel Károly§6§ yevtizedy 185§30§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Kölesi Lujza§6§ yszemelynevy Blaháne§6§ yevtizedy 186§30§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Krippel Mária§6§ yszemelynevy Jászai Mari§6§ yszemelynevy Ecker§6§ yevtizedy 185§30§ yevtizedy 186§30§ yintezmenyy Győr városi Színházi Részvény Egyesület§8§ yevtizedy 186§30§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 188§30§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy győr§2§ yevtizedy 192§30§ ytelepulesy Győr§2§ yszemelynevy Alapi Nándor§6§ yszemelynevy Szentiványi Béla§6§ ytelepulesy Győr§2§ ytelepulesy Győr§2§ yevtizedy 192§30§ yevtizedy 193§30§ ytelepulesy győr§2§ yszemelynevy Dr.Kovács Pál§6§ yszemelynevy Fehér Ipoly§6§ ycimy Győr megye és város Egyetemes Leírása§10§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Koltai Virgil§6§ ycimy Győr színészete§10§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Lám Frigyes§6§ ycimy Egy győri polgár a reformkorszakban§10§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Lám Frigyes§6§ ycimy Színházunk külső története dióhéjban§10§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Lám Frigyes§6§ ycimy A győri német színház története§10§ yevtizedy 174§30§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Szt.Benedek-rend győri múzeum§8§ ytelepulesy győr§2§ yintezmenyy Vaterland§8§ yintezmenyy Hazánk§8§ yintezmenyy Győri Közlöny§8§ yintezmenyy Győri Hírlap§8§ yintezmenyy Dunántúli Hírlap§8§ yszemelynevy Dr.Lám Frigyes§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1049850.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com