1050080.htm

Cimszó: Gyulai színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

konkretszinhazcimszo

Szócikk: Gyulai színészet - Az 1848-49-iki szabadságharc alatt, de különösen annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba jutott. A helyzet Pesten is nehéz volt, de a vidéken még nehezebb. Az első ember, akinek a magyar vidéki színészet újjá élesztése e nehéz időben szíven feküdt, Csernovics Péter, dúsgazdag mácsai földbirtokos volt. (Mácsa aradmegyei kis község, Gyulától öt mérföldnyire.) Csernovics Péter sógora volt Damjanics Jánosnak, a vértanuhalált halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja annak a Csernovics Arzén patriarkának, aki a szerbeket a török üldözése elől Magyarországba hozta. Csernovics Péter Aradot és Gyulát (ez utóbbit mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására. Gyulán könnyebb volt a helyzet, mert - bár az osztrák kényuralom itt is berendezkedett - 1850-ben a helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más városokban. Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági engedélyt szerezni. Ennek birtokában Csernovics Havit, Szabót és Kaczvinszkyt (három magyar színész-ismerősét) »kinevezte« színigazgatóknak s kellő pénzzel ellátván őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó honvéd-színészek összetoborzását. A színtársulat tagjai, akik így összejöttek, százan felül voltak és a honfiúi lethargiából ébredezni kezdő polgárság valamennyit ingyen szállásolta el magánál. Gyulán színháznak, vagy alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily órisai személyzetű társulatnak elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez azonban nem okozott bajt. Csernovics ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a gyulai földesúr, Wenckheim József gróffal, mint jó barátjával és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott Damjanicsné Csernovics Emilia is, az egész szabadságharc alatt, hogy a gyönyörű grófi park közepében lévő óriási karzattal. A nézőtér 1000 embernél többet fogadhatott magába. A társulata 3 direktor fennhatósága alatt állott, a gazsit (mert nem proporciósok voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból. A hasznon azonban (mert az is volt) hárman egyformán osztozkodtak. A páholyokat az egész nyárra terjedő szezon alatt mágnások bérelték. Mindegyik páholy-bérlet ára 1000 váltóforint, akkoriban óriási pénz volt. A nézőtér és a karzat helyárai igen mérsékeltek voltak. Egyrészről azért, mert Csernovics, aki mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy óra alatt hajtott be Mácsáról Gyulára, olcsó helyárakkal akarta csalogatni a gyulai publikumot, ami teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem is volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen kapták, kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek volt: családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá milyen pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt óriási asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák után az ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek, de nagyrésze reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból kiruházták magukat, ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány és lerongyolódás után. A társulat tagjai között volt Prielle Kornélia is, mint ő ezt Gyulán a nyolcvanas esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával nekem elbeszélte. Elvezettem a grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó idő multával mélyen meghatva emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta, hol volt a színpad, hol étkeztek a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje, Szerdahelyi Kálmán, továbbá Feleky Miklós, akinek későbbi felesége: Munkácsy Flóra (mint egészen fiatal leány a gyulai deszkán lépett fel először), Foltányiék, Tóth Soma, Molnár György, Komáromi Alajos s a színpadnak későbbi időben sok jelese, kiknek neveit azonban - sajnálatomra - Prielle már nem tudta megnevezni. Játszottak drámát, vígjátékot, népszínművet, sőt operákat, ezek között Meyerbeer »Prófétá«-ját. Ebben Prielle - mint mindá - maga is fujta a kórust. Meghatározott szerepkör alig volt, mindenki mindenben játszott, amit reá osztottak. Ősszel bevégződött a szezon. Akkorára Csernovics, óriási küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a társulat zöme Havi s Szabó egyesült diktátorsága alatt bevonulhatott Aradra, Kaczvinszky pedig a tagok egy részével vándorútra kelt az ország más részeibe. (Kóhn Dávid) E jelentősnek mondható rövid színházi időszak után Gyula visszaesett előbbeni színháztalan állapotába. De idővel - már csak kedvező földrajzi fekvésénél fogva is - jó kisegítő nyári állomás lett belőle. Nagyvárad, Arad és Szeged körzetének központja lévén, e három város színészei nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek ide társulatok másfelől is, mint például 1886-ban a Ditrói Mór vezetése alatt álló Thália-szövetkezet. Az »Erkel Ferenc színkör« (L.o.) felépítése nagyot lendített a város színházi viszonyain. Az új színkörben Krecsányi, Somogyi, Erdélyi Miklós, dr.Janovics Jenő és Almássy Endre társulatai működtek 1-2 nyári hónapon keresztül.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0215.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1050080 Gyulai színészet Az yevszamy 1848§20§-49-iki szabadságharc alatt, de különösen annak lezajlása után az egész magyar színészet válságos állapotba jutott. A helyzet Pesten is nehéz volt, de a vidéken még nehezebb. Az első ember, akinek a magyar vidéki színészet újjá élesztése e nehéz időben szíven feküdt, yszemelynevy Csernovics Péter§6§, dúsgazdag ytelepulesy mácsa§2§i földbirtokos volt. (ytelepulesy Mácsa§2§ ytelepulesy aradmegye§2§i kis község, ytelepulesy Gyulá§2§tól öt mérföldnyire.) yszemelynevy Csernovics Péter§6§ sógora volt yszemelynevy Damjanics János§6§nak, a vértanuhalált halt hős tábornoknak és egyenes leszármazottja annak a yszemelynevy Csernovics Arzén§6§ patriarkának, aki a ynemzetisegy szerb§4§eket a ynemzetisegy török§4§ üldözése elől Magyarországba hozta. yszemelynevy Csernovics Péter§6§ ytelepulesy Arad§2§ot és ytelepulesy Gyulá§2§t (ez utóbbit mint nyári állomást) szemelte ki céljai megvalósítására. ytelepulesy Gyulá§2§n könnyebb volt a helyzet, mert - bár az ynemzetisegy osztrák§4§ kényuralom itt is berendezkedett - yevszamy 1850§20§-ben a helyi hatóságok exponensei mégsem voltak olyan kiméletlenek, mint más városokban. Itt hát könnyű volt magyar színielőadások tarthatására helytartósági engedélyt szerezni. Ennek birtokában yszemelynevy Csernovics Havi§6§t, yszemelynevy Szabó§6§t és yszemelynevy Kaczvinszky§6§t (három magyar színész-ismerősét) »kinevezte« színigazgatóknak s kellő pénzzel ellátván őket, rájuk bízta a szerteszét bújdosó honvéd-színészek összetoborzását. A színtársulat tagjai, akik így összejöttek, százan felül voltak és a honfiúi lethargiából ébredezni kezdő polgárság valamennyit ingyen szállásolta el magánál. ytelepulesy Gyulá§2§n színháznak, vagy alkalmas teremnek, különösen pedig olyannak, amely ily órisai személyzetű társulatnak elég nagy lett volna, híre sem volt akkoriban. Ez azonban nem okozott bajt. yszemelynevy Csernovics§6§ ugynais már eszméje keletkezésekor megállapodott a ytelepulesy gyula§2§i földesúr, yszemelynevy Wenckheim József gróf§6§fal, mint jó barátjával és lelkes magyar hazafival, akinek kastélyában lakott yszemelynevy Damjanicsné Csernovics Emilia§6§ is, az egész szabadságharc alatt, hogy a gyönyörű grófi park közepében lévő óriási karzattal. A nézőtér yevszamy 1000§20§ embernél többet fogadhatott magába. A társulata 3 direktor fennhatósága alatt állott, a gazsit (mert nem proporciósok voltak) közösen fizették az ájnámé«-ból. A hasznon azonban (mert az is volt) hárman egyformán osztozkodtak. A páholyokat az egész nyárra terjedő szezon alatt mágnások bérelték. Mindegyik páholy-bérlet ára yevszamy 1000§20§ váltóforint, akkoriban óriási pénz volt. A nézőtér és a karzat helyárai igen mérsékeltek voltak. Egyrészről azért, mert yszemelynevy Csernovics§6§, aki mindennapos látogatója volt a színháznak, sárkánylovaival alig egy óra alatt hajtott be ytelepulesy Mácsá§2§ról ytelepulesy Gyulá§2§ra, olcsó helyárakkal akarta csalogatni a ytelepulesy gyula§2§i publikumot, ami teljes mértékben sikerült neki, másrészről pedig azért, mert a színháznak nem is volt szüksége exisztenciája okából a nagy bevételre. Hiszen a színházat ingyen kapták, kvártélyért nem fizettek. De ami a legfontosabb, az egész társulat, akiknek volt: családtagjaikkal együtt, ingyen ebéd és vacsora-kosztban részesültek és hozzá milyen pompás és bőséges kosztban! A lovarda előtti gyönyörű gesztenye fák alatt óriási asztalok mellett kapták a grófi konyhán készült ételeket és pedig próbák után az ebédet, előadás után a vacsorát. A színészek csak a reggeliért fizettek, de nagyrésze reggelit is kapott ingyen a lakásadóknál. Ami gázsit kaptak, abból kiruházták magukat, ami bizony valamennyire ráfért, oly hosszú ideig tartó keresethiány és lerongyolódás után. A társulat tagjai között volt yszemelynevy Prielle Kornélia§6§ is, mint ő ezt ytelepulesy Gyulá§2§n a nyolcvanas esztendőkben történt vendégszereplése alkalmával nekem elbeszélte. Elvezettem a grófi park lovardája elé s három évtizedet meghaladó idő multával mélyen meghatva emlékezett vissza egykori működési helyére, elmondta, hol volt a színpad, hol étkeztek a gesztenyefák alatt, rajta kívül itt voltak: férje, yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán§6§, továbbá yszemelynevy Feleky Miklós§6§, akinek későbbi felesége: yszemelynevy Munkácsy Flóra§6§ (mint egészen fiatal leány a ytelepulesy gyula§2§i deszkán lépett fel először), yszemelynevy Foltányi§6§ék, yszemelynevy Tóth Soma§6§, yszemelynevy Molnár György§6§, yszemelynevy Komáromi Alajos§6§ s a színpadnak későbbi időben sok jelese, kiknek neveit azonban - sajnálatomra - yszemelynevy Prielle§6§ már nem tudta megnevezni. Játszottak drámát, vígjátékot, népszínművet, sőt operákat, ezek között yszemelynevy Meyerbeer§6§ »ycimy Prófétá§10§«-ját. Ebben yszemelynevy Prielle§6§ - mint mindá - maga is fujta a kórust. Meghatározott szerepkör alig volt, mindenki mindenben játszott, amit reá osztottak. Ősszel bevégződött a szezon. Akkorára yszemelynevy Csernovics§6§, óriási küzdelmek után, keresztül vitte, hogy a társulat zöme yszemelynevy Havi§6§ s yszemelynevy Szabó§6§ egyesült diktátorsága alatt bevonulhatott yszemelynevy Arad§6§ra, yszemelynevy Kaczvinszky§6§ pedig a tagok egy részével vándorútra kelt az ország más részeibe. (yszemelynevy Kóhn Dávid§6§) E jelentősnek mondható rövid színházi időszak után ytelepulesy Gyula§2§ visszaesett előbbeni színháztalan állapotába. De idővel - már csak kedvező földrajzi fekvésénél fogva is - jó kisegítő nyári állomás lett belőle. ytelepulesy Nagyvárad§2§, ytelepulesy Arad§2§ és ytelepulesy Szeged§2§ körzetének központja lévén, e három város színészei nyaranta gyakran felkeresték. De jöttek ide társulatok másfelől is, mint például yevszamy 1886§20§-ban a yszemelynevy Ditrói Mór§6§ vezetése alatt álló yintezmenyy Thália-szövetkezet§8§. Az »yintezmenyy Erkel Ferenc színkör§8§« (L.o.) felépítése nagyot lendített a város színházi viszonyain. Az új színkörben yszemelynevy Krecsányi§6§, yszemelynevy Somogyi§6§, yszemelynevy Erdélyi Miklós§6§, yszemelynevy dr.Janovics Jenő§6§ és yszemelynevy Almássy Endre§6§ társulatai működtek 1-2 nyári hónapon keresztül.

CSAKKOD 1050080 yintezmenyy Gyulai színészet§8§ yevtizedy 184§30§ yszemelynevy Csernovics Péter§6§ ytelepulesy mácsa§2§ ytelepulesy Mácsa§2§ ytelepulesy aradmegye§2§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Csernovics Péter§6§ yszemelynevy Damjanics János§6§ yszemelynevy Csernovics Arzén§6§ ynemzetisegy szerb§4§ ynemzetisegy török§4§ yszemelynevy Csernovics Péter§6§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ynemzetisegy osztrák§4§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Csernovics Havi§6§ yszemelynevy Szabó§6§ yszemelynevy Kaczvinszky§6§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Csernovics§6§ ytelepulesy gyula§2§ yszemelynevy Wenckheim József gróf§6§ yszemelynevy Damjanicsné Csernovics Emilia§6§ yevtizedy 100§30§ yevtizedy 100§30§ yszemelynevy Csernovics§6§ ytelepulesy Mácsa§2§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy gyula§2§ yszemelynevy Prielle Kornélia§6§ ytelepulesy Gyula§2§ yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán§6§ yszemelynevy Feleky Miklós§6§ yszemelynevy Munkácsy Flóra§6§ ytelepulesy gyula§2§ yszemelynevy Foltányi§6§ yszemelynevy Tóth Soma§6§ yszemelynevy Molnár György§6§ yszemelynevy Komáromi Alajos§6§ yszemelynevy Prielle§6§ yszemelynevy Meyerbeer§6§ ycimy Próféta§10§ yszemelynevy Prielle§6§ yszemelynevy Csernovics§6§ yszemelynevy Havi§6§ yszemelynevy Szabó§6§ yszemelynevy Arad§6§ yszemelynevy Kaczvinszky§6§ yszemelynevy Kóhn Dávid§6§ ytelepulesy Gyula§2§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Szeged§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Ditrói Mór§6§ yintezmenyy Thália-szövetkezet§8§ yintezmenyy Erkel Ferenc színkör§8§ yszemelynevy Krecsányi§6§ yszemelynevy Somogyi§6§ yszemelynevy Erdélyi Miklós§6§ yszemelynevy dr.Janovics Jenő§6§ yszemelynevy Almássy Endre§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1050080.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com