Címszó: Antik dráma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20348.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Antik dráma

Szócikk: Antik dráma Az ember veleszületett játékos kedve és utánzási hajlama a történelmi idők legrégibb korszakában csak úgy, mint ma, az élet minden eseményét, de különösen azokat, melyek vallásos, vagy hazafias érzését közelről, avagy távolról érintették: a diadalt épen úgy, mint a gyászt, az akkori népszokás szerint szerette szertartásosan megünnepelni. Így Görögországban (ország) már a Krisztus előtti V. században a bacchusi ünnepekkel kapcsolatban kórusokat és felvonulásokat, énekeket és táncokat rendeztek, melyek szorosan az istentisztelethez tartoztak. Ezekben álruhákat és álarcokat használtak, hogy az általuk megtestesítendő alakokat jellemezhessék, íme a színpadi előadások legelső megnyilatkozásai. A tulajdonképeni dráma eredete egy énekes, vagy színész — »Thespis kordéja« — megjelenéséhez fűződik, ki az istenek, félistenek, vagy hősök cselekedeteinek dicsőitésével szórakoztatta hallgatóságát. E recitálásból fejlődött ki később a dialóg, mely már két színészt kívánt. A drámaíró feltűnésével megteremtődött az a művészi forma, mely a cselekmény kibővítésénél három szereplőt igényelt; ennél többet csak Euripides (személy) (információ)  — a három nagy görög (nemzetiség) (információ)  tragikus legfiatalabbja — alkalmazott, vagyis négyet. De a kórus, mely Aeschylos (személy) és Sophokles (személy) (információ)  műveiben, mint a történet és cselekmény összetartó kapcsa és visszhangja — elmaradhatatlan — nála feleslegessé vagy jelentéktelenné vált. E három remekíróval, kik a görög (nyelv) (információ)  dráma csúcspontját képezik, egyidőben jelenik meg szintén Athénben (ország) Aristophanes, (személy) (információ)  ki vígjátékaiban korának politikai, tudományos és társadalmi viszonyait, valamint ezek szereplőinek bűneit, hibáit, félszegségeit maró szatírájával vérig ostorozta, és nevetségessé tette. Az antik dráma nem ismerte az ember szabad akaratából folyó elhatározását, mert mindent az istenek befolyására vezetett vissza, kikkel szemben minden elletállás hasztalan. Ha tehát valaki a végzet, a fátum ellen lázad, azt a sors irgalom nálkül megsemmisíti. E vallásos meggyőződés, mint a fennálló erkölcsi rend alapja, képezi az antik dráma fő jellemvonását. A görög dráma (nyelv) (információ)  majdnem kétszázados virulásának a bekövetkezett áldatlan politikai viszonyok vetettek véget. A sülyedés csakhamar az irodalom terén is éreztette hatását: a fenségből közönséges lett, amint az Menander (személy) műveiből láthatjuk. Rómában (ország) a görög kultúra átvételével Plautus (személy) és Terentius (személy) műveiben megtaláljuk az újabb attikai polgári vígjáték folytatását, természetesen lokális szinezetben. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  Paulay Ede (személy) (információ)  igazgatása alatt és rendezésében került színre Sophokles (személy) (információ)  »Antigoné«-ja, (cím) (információ)  és »Electrá«-ja (cím) (információ)  Jászai Mari (személy) (információ)  felejthetetlen alakításában. Továbbá Tóth Imre (személy) (információ)  igazgatása alatt Ivánfi (személy) (információ)  rendezésében »Oedipus király«, (cím) (információ)  melynek címszerepét Ivánfi Jenő (személy) (információ)  és Kürti József (személy) (információ)  játszották. Aeschylos (személy) »Heten Théba ellen«, (cím) (információ)  csak rövid ideig tartotta magát műsoron. A felsoroltakon kívül Fáy Szeréna, (személy) (információ)  Paulay Erzsi, (személy) (információ)  Török Irma, (személy) (információ)  Hettyey Aranka, (személy) (információ)  E.Kovács Gyula, (személy) Nagy Imre, (személy) (információ)  Szacsvay Imre, (személy) (információ)  Gyenes László, (személy) (információ)  Beregi Oszkár, (személy) (információ)  Bakó László, (személy) (információ)  Gál Gyula, (személy) (információ)  Pethes Imre, (személy) (információ)  Bartos Gyula, (személy) (információ)  Mihályfi Károly (személy) (információ)  voltak eddig az antik dráma előadásának erősségei. /Gál Gyula/ (személy) (információ)  szin_I.0063.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Antik dráma címszóvég 20348 Szócikk: Antik dráma Az ember veleszületett játékos kedve és utánzási hajlama a történelmi idők legrégibb korszakában csak úgy, mint ma, az élet minden eseményét, de különösen azokat, melyek vallásos, vagy hazafias érzését közelről, avagy távolról érintették: a diadalt épen úgy, mint a gyászt, az akkori népszokás szerint szerette szertartásosan megünnepelni. Így Görögországban ytelepulesy görögország ytelepulesy Görögország yorszagy Görögország ykodvegy már a Krisztus előtti V. században a bacchusi ünnepekkel kapcsolatban kórusokat és felvonulásokat, énekeket és táncokat rendeztek, melyek szorosan az istentisztelethez tartoztak. Ezekben álruhákat és álarcokat használtak, hogy az általuk megtestesítendő alakokat jellemezhessék, íme a színpadi előadások legelső megnyilatkozásai. A tulajdonképeni dráma eredete egy énekes, vagy színész — »Thespis kordéja« — megjelenéséhez fűződik, ki az istenek, félistenek, vagy hősök cselekedeteinek dicsőitésével szórakoztatta hallgatóságát. E recitálásból fejlődött ki később a dialóg, mely már két színészt kívánt. A drámaíró feltűnésével megteremtődött az a művészi forma, mely a cselekmény kibővítésénél három szereplőt igényelt; ennél többet csak Euripides yszemelynevy euripides yszemelynevy Euripides yszemelynevy euripides yszemelynevy yszemelynevy Euripides yszemelynevy ykodvegy — a három nagy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tragikus legfiatalabbja — alkalmazott, vagyis négyet. De a kórus, mely Aeschylos yszemelynevy aeschylos yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy aeschylos yszemelynevy yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy ykodvegy és Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy műveiben, mint a történet és cselekmény összetartó kapcsa és visszhangja — elmaradhatatlan — nála feleslegessé vagy jelentéktelenné vált. E három remekíróval, kik a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy dráma csúcspontját képezik, egyidőben jelenik meg szintén Athénben ytelepulesy athén ytelepulesy Athén yorszagy Görögország ykodvegy Aristophanes, yszemelynevy aristophanes yszemelynevy Aristophanes yszemelynevy aristophanes yszemelynevy yszemelynevy Aristophanes yszemelynevy ykodvegy ki vígjátékaiban korának politikai, tudományos és társadalmi viszonyait, valamint ezek szereplőinek bűneit, hibáit, félszegségeit maró szatírájával vérig ostorozta, és nevetségessé tette. Az antik dráma nem ismerte az ember szabad akaratából folyó elhatározását, mert mindent az istenek befolyására vezetett vissza, kikkel szemben minden elletállás hasztalan. Ha tehát valaki a végzet, a fátum ellen lázad, azt a sors irgalom nálkül megsemmisíti. E vallásos meggyőződés, mint a fennálló erkölcsi rend alapja, képezi az antik dráma fő jellemvonását. A görög dráma ynyelvy görög ynyelvy görög dráma ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy dráma ynyelvy ykodvegy majdnem kétszázados virulásának a bekövetkezett áldatlan politikai viszonyok vetettek véget. A sülyedés csakhamar az irodalom terén is éreztette hatását: a fenségből közönséges lett, amint az Menander yszemelynevy menander yszemelynevy Menander yszemelynevy menander yszemelynevy yszemelynevy Menander yszemelynevy ykodvegy műveiből láthatjuk. Rómában ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy a görög kultúra átvételével Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy Plautus yszemelynevy ykodvegy és Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy yszemelynevy Terentius yszemelynevy ykodvegy műveiben megtaláljuk az újabb attikai polgári vígjáték folytatását, természetesen lokális szinezetben. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt és rendezésében került színre Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy »Antigoné«-ja, ycimy antigone ycimy Antigoné ycimy antigone ycimy ycimy Antigoné ycimy ykodvegy és »Electrá«-ja ycimy electra ycimy Electrá ycimy electra ycimy ycimy Electrá ycimy ykodvegy Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy felejthetetlen alakításában. Továbbá Tóth Imre yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt Ivánfi yszemelynevy ivánfi yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy ivánfi yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy ykodvegy rendezésében »Oedipus király«, ycimy oedipus király ycimy Oedipus király ycimy oedipus ycimy király ycimy ycimy Oedipus ycimy király ycimy ykodvegy melynek címszerepét Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Kürti József yszemelynevy kürti józsef yszemelynevy Kürti József yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy játszották. Aeschylos yszemelynevy aeschylos yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy yszemelynevy aeschylos yszemelynevy yszemelynevy yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy ykodvegy »Heten Théba ellen«, ycimy heten théba ellen ycimy Heten Théba ellen ycimy heten ycimy théba ycimy ellen ycimy ycimy Heten ycimy Théba ycimy ellen ycimy ykodvegy csak rövid ideig tartotta magát műsoron. A felsoroltakon kívül Fáy Szeréna, yszemelynevy fáy szeréna yszemelynevy Fáy Szeréna yszemelynevy fáy yszemelynevy szeréna yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy Szeréna yszemelynevy ykodvegy Paulay Erzsi, yszemelynevy paulay erzsi yszemelynevy Paulay Erzsi yszemelynevy paulay yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy Török Irma, yszemelynevy török irma yszemelynevy Török Irma yszemelynevy török yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Hettyey Aranka, yszemelynevy hettyey aranka yszemelynevy Hettyey Aranka yszemelynevy hettyey yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hettyey yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy E.Kovács Gyula, yszemelynevy e.kovács gyula yszemelynevy E.Kovács Gyula yszemelynevy e.kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E.Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Nagy Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imre yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Szacsvay Imre, yszemelynevy szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Gyenes László, yszemelynevy gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy gyenes yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Beregi Oszkár, yszemelynevy beregi oszkár yszemelynevy Beregi Oszkár yszemelynevy beregi yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy Beregi yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy Bakó László, yszemelynevy bakó lászló yszemelynevy Bakó László yszemelynevy bakó yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Bakó yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Pethes Imre, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes Imre yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Bartos Gyula, yszemelynevy bartos gyula yszemelynevy Bartos Gyula yszemelynevy bartos yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Bartos yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy voltak eddig az antik dráma előadásának erősségei. /Gál Gyula/ yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy szin_I.0063.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Antik dráma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20348.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Antik dráma

Szócikk: Antik dráma Az ember veleszületett játékos kedve és utánzási hajlama a történelmi idők legrégibb korszakában csak úgy, mint ma, az élet minden eseményét, de különösen azokat, melyek vallásos, vagy hazafias érzését közelről, avagy távolról érintették: a diadalt épen úgy, mint a gyászt, az akkori népszokás szerint szerette szertartásosan megünnepelni. Így Görögországban már a Krisztus előtti V. században a bacchusi ünnepekkel kapcsolatban kórusokat és felvonulásokat, énekeket és táncokat rendeztek, melyek szorosan az istentisztelethez tartoztak. Ezekben álruhákat és álarcokat használtak, hogy az általuk megtestesítendő alakokat jellemezhessék, íme a színpadi előadások legelső megnyilatkozásai. A tulajdonképeni dráma eredete egy énekes, vagy színész — »Thespis kordéja« — megjelenéséhez fűződik, ki az istenek, félistenek, vagy hősök cselekedeteinek dicsőitésével szórakoztatta hallgatóságát. E recitálásból fejlődött ki később a dialóg, mely már két színészt kívánt. A drámaíró feltűnésével megteremtődött az a művészi forma, mely a cselekmény kibővítésénél három szereplőt igényelt; ennél többet csak Euripides — a három nagy görög tragikus legfiatalabbja — alkalmazott, vagyis négyet. De a kórus, mely Aeschylos és Sophokles műveiben, mint a történet és cselekmény összetartó kapcsa és visszhangja — elmaradhatatlan — nála feleslegessé vagy jelentéktelenné vált. E három remekíróval, kik a görög dráma csúcspontját képezik, egyidőben jelenik meg szintén Athénben Aristophanes, ki vígjátékaiban korának politikai, tudományos és társadalmi viszonyait, valamint ezek szereplőinek bűneit, hibáit, félszegségeit maró szatírájával vérig ostorozta, és nevetségessé tette. Az antik dráma nem ismerte az ember szabad akaratából folyó elhatározását, mert mindent az istenek befolyására vezetett vissza, kikkel szemben minden elletállás hasztalan. Ha tehát valaki a végzet, a fátum ellen lázad, azt a sors irgalom nálkül megsemmisíti. E vallásos meggyőződés, mint a fennálló erkölcsi rend alapja, képezi az antik dráma fő jellemvonását. A görög dráma majdnem kétszázados virulásának a bekövetkezett áldatlan politikai viszonyok vetettek véget. A sülyedés csakhamar az irodalom terén is éreztette hatását: a fenségből közönséges lett, amint az Menander műveiből láthatjuk. Rómában a görög kultúra átvételével Plautus és Terentius műveiben megtaláljuk az újabb attikai polgári vígjáték folytatását, természetesen lokális szinezetben. A Nemzeti Színházban Paulay Ede igazgatása alatt és rendezésében került színre Sophokles »Antigoné«-ja, és »Electrá«-ja Jászai Mari felejthetetlen alakításában. Továbbá Tóth Imre igazgatása alatt Ivánfi rendezésében »Oedipus király«, melynek címszerepét Ivánfi Jenő és Kürti József játszották. Aeschylos »Heten Théba ellen«, csak rövid ideig tartotta magát műsoron. A felsoroltakon kívül Fáy Szeréna, Paulay Erzsi, Török Irma, Hettyey Aranka, E.Kovács Gyula, Nagy Imre, Szacsvay Imre, Gyenes László, Beregi Oszkár, Bakó László, Gál Gyula, Pethes Imre, Bartos Gyula, Mihályfi Károly voltak eddig az antik dráma előadásának erősségei. /Gál Gyula/ szin_I.0063.pdf I