Címszó: Antik dráma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20348.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Antik
dráma
Szócikk: Antik dráma Az ember veleszületett játékos
kedve és utánzási hajlama a történelmi idők legrégibb korszakában csak úgy, mint
ma, az élet minden eseményét, de különösen azokat, melyek vallásos, vagy hazafias
érzését közelről, avagy távolról érintették: a diadalt épen úgy, mint a gyászt,
az akkori népszokás szerint szerette szertartásosan megünnepelni. Így Görögországban
(ország)
már a Krisztus előtti V. században a bacchusi ünnepekkel kapcsolatban kórusokat
és felvonulásokat, énekeket és táncokat rendeztek, melyek szorosan az istentisztelethez
tartoztak. Ezekben álruhákat és álarcokat használtak, hogy az általuk megtestesítendő
alakokat jellemezhessék, íme a színpadi előadások legelső megnyilatkozásai. A tulajdonképeni
dráma eredete egy énekes, vagy színész — »Thespis kordéja« — megjelenéséhez fűződik,
ki az istenek, félistenek, vagy hősök cselekedeteinek dicsőitésével szórakoztatta
hallgatóságát. E recitálásból fejlődött ki később a dialóg, mely már két színészt
kívánt. A drámaíró feltűnésével megteremtődött az a művészi forma, mely a cselekmény
kibővítésénél három szereplőt igényelt; ennél többet csak Euripides (személy) (információ)
— a három nagy görög (nemzetiség)
(információ)
tragikus legfiatalabbja — alkalmazott, vagyis
négyet. De a kórus, mely Aeschylos (személy) és
Sophokles (személy)
(információ)
műveiben, mint a történet és cselekmény összetartó
kapcsa és visszhangja — elmaradhatatlan — nála feleslegessé vagy jelentéktelenné
vált. E három remekíróval, kik a görög (nyelv) (információ)
dráma csúcspontját képezik, egyidőben jelenik
meg szintén Athénben (ország) Aristophanes,
(személy)
(információ)
ki vígjátékaiban korának politikai, tudományos
és társadalmi viszonyait, valamint ezek szereplőinek bűneit, hibáit, félszegségeit
maró szatírájával vérig ostorozta, és nevetségessé tette. Az antik dráma nem ismerte
az ember szabad akaratából folyó elhatározását, mert mindent az istenek befolyására
vezetett vissza, kikkel szemben minden elletállás hasztalan. Ha tehát valaki a végzet,
a fátum ellen lázad, azt a sors irgalom nálkül megsemmisíti. E vallásos meggyőződés,
mint a fennálló erkölcsi rend alapja, képezi az antik dráma fő jellemvonását. A
görög dráma (nyelv)
(információ)
majdnem kétszázados virulásának a bekövetkezett
áldatlan politikai viszonyok vetettek véget. A sülyedés csakhamar az irodalom terén
is éreztette hatását: a fenségből közönséges lett, amint az Menander (személy) műveiből
láthatjuk. Rómában (ország) a görög
kultúra átvételével Plautus (személy) és
Terentius (személy)
műveiben megtaláljuk az újabb attikai polgári vígjáték folytatását, természetesen
lokális szinezetben. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
Paulay Ede (személy) (információ)
igazgatása alatt és rendezésében került színre
Sophokles (személy)
(információ)
»Antigoné«-ja, (cím) (információ)
és »Electrá«-ja (cím) (információ)
Jászai Mari (személy) (információ)
felejthetetlen alakításában. Továbbá Tóth
Imre (személy)
(információ)
igazgatása alatt Ivánfi (személy) (információ)
rendezésében »Oedipus király«, (cím) (információ)
melynek címszerepét Ivánfi Jenő (személy) (információ)
és Kürti József (személy) (információ)
játszották. Aeschylos (személy) »Heten
Théba ellen«, (cím)
(információ)
csak rövid ideig tartotta magát műsoron.
A felsoroltakon kívül Fáy Szeréna, (személy) (információ)
Paulay Erzsi, (személy) (információ)
Török Irma, (személy) (információ)
Hettyey Aranka, (személy) (információ)
E.Kovács Gyula, (személy) Nagy
Imre, (személy)
(információ)
Szacsvay Imre, (személy) (információ)
Gyenes László, (személy) (információ)
Beregi Oszkár, (személy) (információ)
Bakó László, (személy) (információ)
Gál Gyula, (személy) (információ)
Pethes Imre, (személy) (információ)
Bartos Gyula, (személy) (információ)
Mihályfi Károly (személy) (információ)
voltak eddig az antik dráma előadásának erősségei.
/Gál Gyula/ (személy)
(információ)
szin_I.0063.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Antik dráma címszóvég 20348 Szócikk: Antik
dráma Az ember veleszületett játékos kedve és utánzási hajlama a történelmi idők
legrégibb korszakában csak úgy, mint ma, az élet minden eseményét, de különösen
azokat, melyek vallásos, vagy hazafias érzését közelről, avagy távolról érintették:
a diadalt épen úgy, mint a gyászt, az akkori népszokás szerint szerette szertartásosan
megünnepelni. Így Görögországban ytelepulesy görögország ytelepulesy
Görögország yorszagy Görögország ykodvegy már a Krisztus előtti V. században a bacchusi
ünnepekkel kapcsolatban kórusokat és felvonulásokat, énekeket és táncokat rendeztek,
melyek szorosan az istentisztelethez tartoztak. Ezekben álruhákat és álarcokat használtak,
hogy az általuk megtestesítendő alakokat jellemezhessék, íme a színpadi előadások
legelső megnyilatkozásai. A tulajdonképeni dráma eredete egy énekes, vagy színész
— »Thespis kordéja« — megjelenéséhez fűződik, ki az istenek, félistenek, vagy hősök
cselekedeteinek dicsőitésével szórakoztatta hallgatóságát. E recitálásból fejlődött
ki később a dialóg, mely már két színészt kívánt. A drámaíró feltűnésével megteremtődött
az a művészi forma, mely a cselekmény kibővítésénél három szereplőt igényelt; ennél
többet csak Euripides yszemelynevy euripides yszemelynevy Euripides
yszemelynevy euripides yszemelynevy yszemelynevy Euripides yszemelynevy
ykodvegy — a három nagy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tragikus
legfiatalabbja — alkalmazott, vagyis négyet. De a kórus, mely Aeschylos yszemelynevy
aeschylos yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy aeschylos yszemelynevy
yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy ykodvegy és Sophokles yszemelynevy
sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy
yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy műveiben, mint a történet és cselekmény
összetartó kapcsa és visszhangja — elmaradhatatlan — nála feleslegessé vagy jelentéktelenné
vált. E három remekíróval, kik a görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy
görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy dráma csúcspontját képezik, egyidőben
jelenik meg szintén Athénben ytelepulesy athén ytelepulesy Athén yorszagy
Görögország ykodvegy Aristophanes, yszemelynevy aristophanes yszemelynevy
Aristophanes yszemelynevy aristophanes yszemelynevy yszemelynevy Aristophanes
yszemelynevy ykodvegy ki vígjátékaiban korának politikai, tudományos és társadalmi
viszonyait, valamint ezek szereplőinek bűneit, hibáit, félszegségeit maró szatírájával
vérig ostorozta, és nevetségessé tette. Az antik dráma nem ismerte az ember szabad
akaratából folyó elhatározását, mert mindent az istenek befolyására vezetett vissza,
kikkel szemben minden elletállás hasztalan. Ha tehát valaki a végzet, a fátum ellen
lázad, azt a sors irgalom nálkül megsemmisíti. E vallásos meggyőződés, mint a fennálló
erkölcsi rend alapja, képezi az antik dráma fő jellemvonását. A görög dráma ynyelvy
görög ynyelvy görög dráma ynyelvy görög ynyelvy ynyelvy görög ynyelvy dráma
ynyelvy ykodvegy majdnem kétszázados virulásának a bekövetkezett áldatlan politikai
viszonyok vetettek véget. A sülyedés csakhamar az irodalom terén is éreztette hatását:
a fenségből közönséges lett, amint az Menander yszemelynevy menander
yszemelynevy Menander yszemelynevy menander yszemelynevy yszemelynevy Menander
yszemelynevy ykodvegy műveiből láthatjuk. Rómában ytelepulesy róma ytelepulesy
Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy a görög kultúra átvételével Plautus yszemelynevy
plautus yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy
Plautus yszemelynevy ykodvegy és Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy
Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy yszemelynevy Terentius
yszemelynevy ykodvegy műveiben megtaláljuk az újabb attikai polgári vígjáték folytatását,
természetesen lokális szinezetben. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Paulay Ede yszemelynevy paulay ede
yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt és rendezésében
került színre Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles
yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy
ykodvegy »Antigoné«-ja, ycimy antigone ycimy Antigoné ycimy antigone ycimy
ycimy Antigoné ycimy ykodvegy és »Electrá«-ja ycimy electra ycimy Electrá ycimy
electra ycimy ycimy Electrá ycimy ykodvegy Jászai Mari yszemelynevy jászai mari
yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy
Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy felejthetetlen alakításában. Továbbá
Tóth Imre yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy
ykodvegy igazgatása alatt Ivánfi yszemelynevy ivánfi yszemelynevy Ivánfi
yszemelynevy ivánfi yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy ykodvegy rendezésében
»Oedipus király«, ycimy oedipus király ycimy Oedipus király ycimy oedipus ycimy
király ycimy ycimy Oedipus ycimy király ycimy ykodvegy melynek címszerepét Ivánfi
Jenő yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy és Kürti József yszemelynevy kürti józsef yszemelynevy
Kürti József yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Kürti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy játszották. Aeschylos yszemelynevy
aeschylos yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy yszemelynevy aeschylos
yszemelynevy yszemelynevy yszemelynevy Aeschylos yszemelynevy ykodvegy »Heten Théba
ellen«, ycimy heten théba ellen ycimy Heten Théba ellen ycimy heten ycimy théba
ycimy ellen ycimy ycimy Heten ycimy Théba ycimy ellen ycimy ykodvegy csak rövid
ideig tartotta magát műsoron. A felsoroltakon kívül Fáy Szeréna, yszemelynevy
fáy szeréna yszemelynevy Fáy Szeréna yszemelynevy fáy yszemelynevy szeréna
yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy Szeréna yszemelynevy ykodvegy Paulay
Erzsi, yszemelynevy paulay erzsi yszemelynevy Paulay Erzsi yszemelynevy paulay
yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy Török Irma, yszemelynevy török irma yszemelynevy Török
Irma yszemelynevy török yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Török
yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Hettyey Aranka, yszemelynevy hettyey
aranka yszemelynevy Hettyey Aranka yszemelynevy hettyey yszemelynevy aranka
yszemelynevy yszemelynevy Hettyey yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy E.Kovács
Gyula, yszemelynevy e.kovács gyula yszemelynevy E.Kovács Gyula yszemelynevy
e.kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E.Kovács yszemelynevy
Gyula yszemelynevy ykodvegy Nagy Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy
Imre yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Szacsvay Imre, yszemelynevy szacsvay
imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Gyenes
László, yszemelynevy gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy
gyenes yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy Beregi Oszkár, yszemelynevy beregi oszkár yszemelynevy
Beregi Oszkár yszemelynevy beregi yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy
Beregi yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy Bakó László, yszemelynevy bakó
lászló yszemelynevy Bakó László yszemelynevy bakó yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Bakó yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Gál Gyula,
yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Pethes
Imre, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes Imre yszemelynevy pethes
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy Bartos Gyula, yszemelynevy bartos gyula yszemelynevy
Bartos Gyula yszemelynevy bartos yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy
Bartos yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Mihályfi Károly yszemelynevy
mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy voltak eddig az antik dráma előadásának erősségei. /Gál Gyula/ yszemelynevy
gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy szin_I.0063.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Antik dráma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0063.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20348.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Antik
dráma
Szócikk: Antik dráma Az ember veleszületett játékos
kedve és utánzási hajlama a történelmi idők legrégibb korszakában csak úgy, mint
ma, az élet minden eseményét, de különösen azokat, melyek vallásos, vagy hazafias
érzését közelről, avagy távolról érintették: a diadalt épen úgy, mint a gyászt,
az akkori népszokás szerint szerette szertartásosan megünnepelni. Így Görögországban
már a Krisztus előtti V. században a bacchusi ünnepekkel kapcsolatban kórusokat
és felvonulásokat, énekeket és táncokat rendeztek, melyek szorosan az istentisztelethez
tartoztak. Ezekben álruhákat és álarcokat használtak, hogy az általuk megtestesítendő
alakokat jellemezhessék, íme a színpadi előadások legelső megnyilatkozásai. A tulajdonképeni
dráma eredete egy énekes, vagy színész — »Thespis kordéja« — megjelenéséhez fűződik,
ki az istenek, félistenek, vagy hősök cselekedeteinek dicsőitésével szórakoztatta
hallgatóságát. E recitálásból fejlődött ki később a dialóg, mely már két színészt
kívánt. A drámaíró feltűnésével megteremtődött az a művészi forma, mely a cselekmény
kibővítésénél három szereplőt igényelt; ennél többet csak Euripides — a három nagy
görög tragikus legfiatalabbja — alkalmazott, vagyis négyet. De a kórus, mely Aeschylos
és Sophokles műveiben, mint a történet és cselekmény összetartó kapcsa és visszhangja
— elmaradhatatlan — nála feleslegessé vagy jelentéktelenné vált. E három remekíróval,
kik a görög dráma csúcspontját képezik, egyidőben jelenik meg szintén Athénben Aristophanes,
ki vígjátékaiban korának politikai, tudományos és társadalmi viszonyait, valamint
ezek szereplőinek bűneit, hibáit, félszegségeit maró szatírájával vérig ostorozta,
és nevetségessé tette. Az antik dráma nem ismerte az ember szabad akaratából folyó
elhatározását, mert mindent az istenek befolyására vezetett vissza, kikkel szemben
minden elletállás hasztalan. Ha tehát valaki a végzet, a fátum ellen lázad, azt
a sors irgalom nálkül megsemmisíti. E vallásos meggyőződés, mint a fennálló erkölcsi
rend alapja, képezi az antik dráma fő jellemvonását. A görög dráma majdnem kétszázados
virulásának a bekövetkezett áldatlan politikai viszonyok vetettek véget. A sülyedés
csakhamar az irodalom terén is éreztette hatását: a fenségből közönséges lett, amint
az Menander műveiből láthatjuk. Rómában a görög kultúra átvételével Plautus és Terentius
műveiben megtaláljuk az újabb attikai polgári vígjáték folytatását, természetesen
lokális szinezetben. A Nemzeti Színházban Paulay Ede igazgatása alatt és rendezésében
került színre Sophokles »Antigoné«-ja, és »Electrá«-ja Jászai Mari felejthetetlen
alakításában. Továbbá Tóth Imre igazgatása alatt Ivánfi rendezésében »Oedipus király«,
melynek címszerepét Ivánfi Jenő és Kürti József játszották. Aeschylos »Heten Théba
ellen«, csak rövid ideig tartotta magát műsoron. A felsoroltakon kívül Fáy Szeréna,
Paulay Erzsi, Török Irma, Hettyey Aranka, E.Kovács Gyula, Nagy Imre, Szacsvay Imre,
Gyenes László, Beregi Oszkár, Bakó László, Gál Gyula, Pethes Imre, Bartos Gyula,
Mihályfi Károly voltak eddig az antik dráma előadásának erősségei. /Gál Gyula/ szin_I.0063.pdf
I