Címszó: Bianchi Bianca - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21402.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bianchi
Bianca
Szócikk: Bianchi Bianca (cs.n. Schwarcz Berta),
(személy)
koloraturénekesnő, sz. Heidelbergben, (ország) 1858.
(időpont)
jún. 27-én. Szülei színészek voltak. (Anyja: Schwarcz Natália (személy) megh.
1896. aug. 15-én, Salzburgban, (ország) 64
éves korában.) Gyermekkorában Wilczekné (személy) és
Pollini, (személy)
a híres hamburgi (ország) intendáns
képeztette és utóbb Párizsban (ország) Viardot
Garcia (személy)
asszonynál nyert végleges kiképeztetést. Hamburgon (ország) át
a bécsi udvari operához (intézmény)
(információ)
szerződött, hol egyszerre meghódította a
közönséget. 1879. (időpont) júl.
1-én mutatkozott be nálunk a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
amidőn az »Alvajáró« (cím) (információ)
után ezeket írta róla a »Pesti Hirlap«: (intézmény)
(információ)
»Hangja kiválóan lírai és koloratur szerepekre
alkalmas, egyenletesen képzett, csengő, tiszta és rendkívül szép. Minden jelenete
után, mikben a legnehezebb részeket a legnagyobb könnyűséggel énekelte, szűnni nem
akaró tapsokban nyilvánította a közönség tetszését.« Hírneve egyre nőtt s a külföld
egyre-másra hívogatta. 1880. (időpont) február
havától Olaszországban (ország) vendégszerepelt.
1883. (időpont)
máj. 1-én a bécsi udv. Opera (intézmény)
(információ)
újra szerződteti 18.000 frt. fizetéssel.
1885. (időpont)
aug. 2-án ismét nálunk játszik, ekkor a »Luciá«-ban (cím) lépett fel
és okt. 1-től huzamosabb időre szerződtették. 1892. (időpont) jan.
havában 6 hónapos szerződést vállalt az Operaházban. (intézmény)
(információ)
1894. (időpont) márc.
havában a bádeni nagyherceg (személy) a
művészetek és tudományok érmével tüntette ki. 1895. (időpont) febr.
27-én elbúcsúzott a magyar közönségtől, »Bánk bán« (cím) (információ)
Melindá-jában. (szerep) Tőlünk
Münchenbe (ország)
ment. 1897. (időpont)
jún. 30-án Münchenben (ország) egykori
mestere, Pollini (Pohl) Bernát (személy) udv.
tanácsos, színigazgató (sz. 1836. (időpont) dec.
12-én, megh. 1897. nov. 27-én) neje lesz. 1901. (időpont) okt.
2-án viszontlátjuk a M. Kir. Operaházban. (intézmény)
1902. (időpont)
jún. havában kinevezték a müncheni Akadémia (intézmény)
énektanárnőjévé. szin_I.0229.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bianchi Bianca címszóvég 21402 Szócikk:
Bianchi Bianca (cs.n. Schwarcz Berta), yszemelynevy schwarcz berta yszemelynevy
Schwarcz Berta yszemelynevy schwarcz yszemelynevy berta yszemelynevy
yszemelynevy Schwarcz yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy koloraturénekesnő,
sz. Heidelbergben, ytelepulesy heidelberg ytelepulesy Heidelberg yorszagy
Németország ykodvegy 1858. jún. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 27-én. Szülei
színészek voltak. (Anyja: Schwarcz Natália yszemelynevy schwarcz natália
yszemelynevy Schwarcz Natália yszemelynevy schwarcz yszemelynevy natália
yszemelynevy yszemelynevy Schwarcz yszemelynevy Natália yszemelynevy ykodvegy megh.
1896. aug. 15-én, Salzburgban, ytelepulesy salzburg ytelepulesy Salzburg
yorszagy Ausztria ykodvegy 64 éves korában.) Gyermekkorában Wilczekné yszemelynevy
wilczekne yszemelynevy Wilczekné yszemelynevy wilczekne yszemelynevy
yszemelynevy Wilczekné yszemelynevy ykodvegy és Pollini, yszemelynevy pollini
yszemelynevy Pollini yszemelynevy pollini yszemelynevy yszemelynevy Pollini
yszemelynevy ykodvegy a híres hamburgi ytelepulesy hamburg ytelepulesy hamburg
yorszagy Németország ykodvegy intendáns képeztette és utóbb Párizsban ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Viardot Garcia yszemelynevy
viardot garcia yszemelynevy Viardot Garcia yszemelynevy viardot yszemelynevy
garcia yszemelynevy yszemelynevy Viardot yszemelynevy Garcia yszemelynevy
ykodvegy asszonynál nyert végleges kiképeztetést. Hamburgon ytelepulesy hamburg
ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy át a bécsi udvari operához yintezmenyy
bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy
ykodvegy szerződött, hol egyszerre meghódította a közönséget. 1879. xevtizedx
1875 júl. xtalanevtizedx 1885 1-én mutatkozott be nálunk a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy amidőn az »Alvajáró« ycimy
alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy után
ezeket írta róla a »Pesti Hirlap«: yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti
Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy »Hangja kiválóan lírai és koloratur szerepekre
alkalmas, egyenletesen képzett, csengő, tiszta és rendkívül szép. Minden jelenete
után, mikben a legnehezebb részeket a legnagyobb könnyűséggel énekelte, szűnni nem
akaró tapsokban nyilvánította a közönség tetszését.« Hírneve egyre nőtt s a külföld
egyre-másra hívogatta. 1880. xevtizedx 1885 február havától Olaszországban ytelepulesy
olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy vendégszerepelt.
1883. máj. 1-én a bécsi udv. Opera yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy
bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy újra szerződteti 18.000 frt.
fizetéssel. 1885. aug. xtalanevtizedx 1895 2-án ismét nálunk játszik, ekkor a »Luciá«-ban
ycimy lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy lépett fel
és okt. 1-től huzamosabb időre szerződtették. 1892. xevtizedx 1895 jan. havában
6 hónapos szerződést vállalt az Operaházban. yintezmenyy operaház yintezmenyy
Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy
ykodvegy 1894. márc. havában a bádeni nagyherceg yszemelynevy bádeni nagyherceg
yszemelynevy bádeni nagyherceg yszemelynevy bádeni yszemelynevy nagyherceg
yszemelynevy yszemelynevy bádeni yszemelynevy nagyherceg yszemelynevy ykodvegy a
művészetek és tudományok érmével tüntette ki. 1895. febr. 27-én elbúcsúzott a magyar
közönségtől, »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán
ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Melindá-jában. yszerepy melinda
yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melindá yszerepy ykodvegy Tőlünk
Münchenbe ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy
ment. 1897. jún. 30-án Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München
yorszagy Németország ykodvegy egykori mestere, Pollini (Pohl) Bernát yszemelynevy
pollini (pohl) bernát yszemelynevy Pollini (Pohl) Bernát yszemelynevy pollini
yszemelynevy (pohl) yszemelynevy bernát yszemelynevy yszemelynevy Pollini
yszemelynevy (Pohl) yszemelynevy Be udv. tanácsos, színigazgató (sz. 1836. xevtizedx
1835 dec. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 12-én, megh. 1897. nov. 27-én)
neje lesz. 1901. xevtizedx 1905 okt. 2-án viszontlátjuk a M. Kir. Operaházban. yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy 1902. jún. havában kinevezték a müncheni Akadémia yintezmenyy müncheni
akadémia yintezmenyy müncheni yintezmenyy müncheni yintezmenyy akadémia
yintezmenyy yintezmenyy müncheni yintezmenyy ykodvegy énektanárnőjévé. szin_I.0229.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bianchi Bianca - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0229.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21402.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bianchi
Bianca
Szócikk: Bianchi Bianca (cs.n. Schwarcz Berta),
koloraturénekesnő, sz. Heidelbergben, 1858. jún. 27-én. Szülei színészek voltak.
(Anyja: Schwarcz Natália megh. 1896. aug. 15-én, Salzburgban, 64 éves korában.)
Gyermekkorában Wilczekné és Pollini, a híres hamburgi intendáns képeztette és utóbb
Párizsban Viardot Garcia asszonynál nyert végleges kiképeztetést. Hamburgon át a
bécsi udvari operához szerződött, hol egyszerre meghódította a közönséget. 1879.
júl. 1-én mutatkozott be nálunk a Nemzeti Színházban, amidőn az »Alvajáró« után
ezeket írta róla a »Pesti Hirlap«: »Hangja kiválóan lírai és koloratur szerepekre
alkalmas, egyenletesen képzett, csengő, tiszta és rendkívül szép. Minden jelenete
után, mikben a legnehezebb részeket a legnagyobb könnyűséggel énekelte, szűnni nem
akaró tapsokban nyilvánította a közönség tetszését.« Hírneve egyre nőtt s a külföld
egyre-másra hívogatta. 1880. február havától Olaszországban vendégszerepelt. 1883.
máj. 1-én a bécsi udv. Opera újra szerződteti 18.000 frt. fizetéssel. 1885. aug.
2-án ismét nálunk játszik, ekkor a »Luciá«-ban lépett fel és okt. 1-től huzamosabb
időre szerződtették. 1892. jan. havában 6 hónapos szerződést vállalt az Operaházban.
1894. márc. havában a bádeni nagyherceg a művészetek és tudományok érmével tüntette
ki. 1895. febr. 27-én elbúcsúzott a magyar közönségtől, »Bánk bán« Melindá-jában.
Tőlünk Münchenbe ment. 1897. jún. 30-án Münchenben egykori mestere, Pollini (Pohl)
Bernát udv. tanácsos, színigazgató (sz. 1836. dec. 12-én, megh. 1897. nov. 27-én)
neje lesz. 1901. okt. 2-án viszontlátjuk a M. Kir. Operaházban. 1902. jún. havában
kinevezték a müncheni Akadémia énektanárnőjévé. szin_I.0229.pdf I
