Címszó: Bogyai /Bogya/ Róza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21582.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bogyai Bogya Róza

Szócikk: Bogyai /Bogya/ Róza énekesnő, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, sz. Erdélyben. (ország) (információ)  Catalano (személy) és Arlet (személy) tanítványa. 1854. (időpont) márc. 6-án lépett fel először a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az » Ernáni« (cím) Elvira (szerep) szerepében, miről így ír a Pesti Napló: (intézmény) (információ)  »A kisasszony rokonszenves s eléggé terjedelmes, szép és erős hanggal, jeles és ritka biztonságú intonációval, hangja érccel és magassággal bír, éneke jó iskolára, zeneképzettségre s manierja jó mesterre mutat.« Dicsérő kritikával halmozza el a Vasárnapi Újság (intézmény) (információ)  is: »Jövendője nagy és követelései kicsinyek és azonfelül magyar.« Ugyanez év máj. 30-án szintén az »Ernáni«-ban (cím) lép fel, mint az intézet szerződtetett tagja. Egy év múlva Bécsbe (ország) megy és Catalano (személy) tanárnál tovább képezi magát és a Zenebarátok termében több hangversenyen lép fel. 1857-ben (időpont) Piemontban, (ország) majd az aradi színházban (intézmény) (információ)  működött, később Győrben (megye) is találjuk. 1858-ban (időpont) Olaszország (ország) nagyobb városaiban művészi körútra indult és művészetét elismeréssel halmozták el. 1859. (időpont) aug. havában Párizsban (ország) a Szépművészetek Akadémiája (intézmény) és a Jeles Művészek Egylete (intézmény) tagjául választotta. 1860-ban (időpont) Berlinben (ország) találjuk (Victoria színház). (intézmény) 1863. (időpont) jún. havában Londonban (ország) nagy tetszés mellett vendégszerepelt a Kristálypalotában, a »Dinorah«-ban, (cím) (információ)  ez alkalommal az Evening Standard (intézmény) nagy elismeréssel írt a magyar művésznőről. 1864. (időpont) óta De Ruda (személy) (információ)  néven külföldön szerepelt. Szerepei: Adalgisa (szerep) (Norma), (cím) (információ)  Elvira (szerep) (Ernáni), (cím) Júlia (szerep) (Montecchi és Capuletti), (cím) (információ)  Contarini Lucretia (szerep) (A két Foscari), (cím) Hermine (szerep) (Négy Hajmonfi), (cím) Norma (szerep) (információ)  stb. szin_I.0256.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bogyai Bogya Róza címszóvég 21582 Szócikk: Bogyai /Bogya/ Róza énekesnő, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. Erdélyben. ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Catalano yszemelynevy catalano yszemelynevy Catalano yszemelynevy catalano yszemelynevy yszemelynevy Catalano yszemelynevy ykodvegy és Arlet yszemelynevy arlet yszemelynevy Arlet yszemelynevy arlet yszemelynevy yszemelynevy Arlet yszemelynevy ykodvegy tanítványa. 1854. márc. 6-án lépett fel először a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az » Ernáni« ycimy ernáni ycimy Ernáni ycimy ycimy ernáni ycimy ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy Elvira yszerepy elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy szerepében, miről így ír a Pesti Napló: yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy »A kisasszony rokonszenves s eléggé terjedelmes, szép és erős hanggal, jeles és ritka biztonságú intonációval, hangja érccel és magassággal bír, éneke jó iskolára, zeneképzettségre s manierja jó mesterre mutat.« Dicsérő kritikával halmozza el a Vasárnapi Újság yintezmenyy vasárnapi újság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy is: »Jövendője nagy és követelései kicsinyek és azonfelül magyar.« Ugyanez év máj. 30-án szintén az »Ernáni«-ban ycimy ernáni ycimy Ernáni ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy lép fel, mint az intézet szerződtetett tagja. Egy év múlva Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megy és Catalano yszemelynevy catalano yszemelynevy Catalano yszemelynevy catalano yszemelynevy yszemelynevy Catalano yszemelynevy ykodvegy tanárnál tovább képezi magát és a Zenebarátok termében több hangversenyen lép fel. 1857-ben Piemontban, ytelepulesy piemont ytelepulesy Piemont yorszagy Svájc ykodvegy majd az aradi színházban yintezmenyy aradi színház yintezmenyy aradi sz yintezmenyy aradi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy aradi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy működött, később Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy is találjuk. 1858-ban Olaszország ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy nagyobb városaiban művészi körútra indult és művészetét elismeréssel halmozták el. 1859. aug. xtalanevtizedx 1865 havában Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy a Szépművészetek Akadémiája yintezmenyy szépművészetek akadémiája yintezmenyy Szépművé yintezmenyy szépművészetek yintezmenyy akadémiája yintezmenyy yintezmenyy Szépművé yintezmenyy ykodvegy és a Jeles Művészek Egylete yintezmenyy jeles művészek egylete yintezmenyy Jeles Mű yintezmenyy jeles yintezmenyy művészek yintezmenyy egylete yintezmenyy yintezmenyy Jeles yintezmenyy Mű yintezmenyy ykodvegy tagjául választotta. 1860-ban xevtizedx 1865 Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy találjuk (Victoria színház). yintezmenyy victoria színház yintezmenyy Victoria yintezmenyy victoria yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Victoria yintezmenyy ykodvegy 1863. jún. havában Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy nagy tetszés mellett vendégszerepelt a Kristálypalotában, a »Dinorah«-ban, ycimy dinorah ycimy Dinorah ycimy dinorah ycimy ycimy Dinorah ycimy ykodvegy ez alkalommal az Evening Standard yintezmenyy evening standard yintezmenyy Evening yintezmenyy evening yintezmenyy standard yintezmenyy yintezmenyy Evening yintezmenyy ykodvegy nagy elismeréssel írt a magyar művésznőről. 1864. óta xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 De Ruda yszemelynevy de ruda yszemelynevy De Ruda yszemelynevy de yszemelynevy ruda yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Ruda yszemelynevy ykodvegy néven külföldön szerepelt. Szerepei: Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy yszerepy Adalgisa yszerepy ykodvegy (Norma), ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Elvira yszerepy elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy (Ernáni), ycimy ernáni ycimy Ernáni ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy Júlia yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy (Montecchi és Capuletti), ycimy montecchi és capuletti ycimy Montecchi és Capuletti ycimy montecchi ycimy és ycimy capuletti ycimy ycimy Montecchi ycimy és ycimy Capuletti ycimy ykodvegy Contarini Lucretia yszerepy contarini lucretia yszerepy Contarini Lucretia yszerepy contarini yszerepy lucretia yszerepy yszerepy Contarini yszerepy Lucretia yszerepy ykodvegy (A két Foscari), ycimy a két foscari ycimy A két Foscari ycimy a ycimy két ycimy foscari ycimy ycimy A ycimy két ycimy Foscari ycimy ykodvegy Hermine yszerepy hermine yszerepy Hermine yszerepy hermine yszerepy yszerepy Hermine yszerepy ykodvegy (Négy Hajmonfi), ycimy négy hajmonfi ycimy Négy Hajmonfi ycimy négy ycimy hajmonfi ycimy ycimy Négy ycimy Hajmonfi ycimy ykodvegy Norma yszerepy norma yszerepy Norma yszerepy norma yszerepy yszerepy Norma yszerepy ykodvegy stb. szin_I.0256.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bogyai /Bogya/ Róza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21582.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bogyai Bogya Róza

Szócikk: Bogyai /Bogya/ Róza énekesnő, a Nemzeti Színház tagja, sz. Erdélyben. Catalano és Arlet tanítványa. 1854. márc. 6-án lépett fel először a Nemzeti Színházban, az » Ernáni« Elvira szerepében, miről így ír a Pesti Napló: »A kisasszony rokonszenves s eléggé terjedelmes, szép és erős hanggal, jeles és ritka biztonságú intonációval, hangja érccel és magassággal bír, éneke jó iskolára, zeneképzettségre s manierja jó mesterre mutat.« Dicsérő kritikával halmozza el a Vasárnapi Újság is: »Jövendője nagy és követelései kicsinyek és azonfelül magyar.« Ugyanez év máj. 30-án szintén az »Ernáni«-ban lép fel, mint az intézet szerződtetett tagja. Egy év múlva Bécsbe megy és Catalano tanárnál tovább képezi magát és a Zenebarátok termében több hangversenyen lép fel. 1857-ben Piemontban, majd az aradi színházban működött, később Győrben is találjuk. 1858-ban Olaszország nagyobb városaiban művészi körútra indult és művészetét elismeréssel halmozták el. 1859. aug. havában Párizsban a Szépművészetek Akadémiája és a Jeles Művészek Egylete tagjául választotta. 1860-ban Berlinben találjuk (Victoria színház). 1863. jún. havában Londonban nagy tetszés mellett vendégszerepelt a Kristálypalotában, a »Dinorah«-ban, ez alkalommal az Evening Standard nagy elismeréssel írt a magyar művésznőről. 1864. óta De Ruda néven külföldön szerepelt. Szerepei: Adalgisa (Norma), Elvira (Ernáni), Júlia (Montecchi és Capuletti), Contarini Lucretia (A két Foscari), Hermine (Négy Hajmonfi), Norma stb. szin_I.0256.pdf I