Címszó: Bogyai /Bogya/ Róza - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21582.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bogyai
Bogya Róza
Szócikk: Bogyai /Bogya/ Róza énekesnő, a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
tagja, sz. Erdélyben. (ország) (információ)
Catalano (személy) és
Arlet (személy)
tanítványa. 1854. (időpont) márc.
6-án lépett fel először a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az » Ernáni« (cím) Elvira (szerep) szerepében,
miről így ír a Pesti Napló: (intézmény)
(információ)
»A kisasszony rokonszenves s eléggé terjedelmes,
szép és erős hanggal, jeles és ritka biztonságú intonációval, hangja érccel és magassággal
bír, éneke jó iskolára, zeneképzettségre s manierja jó mesterre mutat.« Dicsérő
kritikával halmozza el a Vasárnapi Újság (intézmény)
(információ)
is: »Jövendője nagy és követelései kicsinyek
és azonfelül magyar.« Ugyanez év máj. 30-án szintén az »Ernáni«-ban (cím) lép fel,
mint az intézet szerződtetett tagja. Egy év múlva Bécsbe (ország) megy
és Catalano (személy)
tanárnál tovább képezi magát és a Zenebarátok termében több hangversenyen lép fel.
1857-ben (időpont)
Piemontban, (ország)
majd az aradi színházban (intézmény)
(információ)
működött, később Győrben (megye) is találjuk.
1858-ban (időpont)
Olaszország (ország)
nagyobb városaiban művészi körútra indult és művészetét elismeréssel halmozták el.
1859. (időpont)
aug. havában Párizsban (ország) a Szépművészetek
Akadémiája (intézmény)
és a Jeles Művészek Egylete (intézmény)
tagjául választotta. 1860-ban (időpont) Berlinben
(ország)
találjuk (Victoria színház). (intézmény)
1863. (időpont)
jún. havában Londonban (ország) nagy
tetszés mellett vendégszerepelt a Kristálypalotában, a »Dinorah«-ban, (cím) (információ)
ez alkalommal az Evening Standard (intézmény)
nagy elismeréssel írt a magyar művésznőről. 1864. (időpont) óta
De Ruda (személy)
(információ)
néven külföldön szerepelt. Szerepei: Adalgisa
(szerep)
(Norma), (cím)
(információ)
Elvira (szerep) (Ernáni),
(cím) Júlia
(szerep)
(Montecchi és Capuletti), (cím) (információ)
Contarini Lucretia (szerep) (A
két Foscari), (cím)
Hermine (szerep)
(Négy Hajmonfi), (cím)
Norma (szerep)
(információ)
stb. szin_I.0256.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bogyai Bogya Róza címszóvég 21582 Szócikk:
Bogyai /Bogya/ Róza énekesnő, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. Erdélyben. ytelepulesy erdély ytelepulesy
Erdély yorszagy Románia ykodvegy Catalano yszemelynevy catalano yszemelynevy
Catalano yszemelynevy catalano yszemelynevy yszemelynevy Catalano yszemelynevy
ykodvegy és Arlet yszemelynevy arlet yszemelynevy Arlet yszemelynevy arlet
yszemelynevy yszemelynevy Arlet yszemelynevy ykodvegy tanítványa. 1854. márc. 6-án
lépett fel először a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az » Ernáni« ycimy ernáni ycimy Ernáni
ycimy ycimy ernáni ycimy ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy Elvira yszerepy
elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira yszerepy yszerepy Elvira yszerepy
ykodvegy szerepében, miről így ír a Pesti Napló: yintezmenyy pesti napló
yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy »A kisasszony rokonszenves
s eléggé terjedelmes, szép és erős hanggal, jeles és ritka biztonságú intonációval,
hangja érccel és magassággal bír, éneke jó iskolára, zeneképzettségre s manierja
jó mesterre mutat.« Dicsérő kritikával halmozza el a Vasárnapi Újság yintezmenyy
vasárnapi újság yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy vasárnapi yintezmenyy újság
yintezmenyy yintezmenyy Vasárnap yintezmenyy ykodvegy is: »Jövendője nagy és követelései
kicsinyek és azonfelül magyar.« Ugyanez év máj. 30-án szintén az »Ernáni«-ban ycimy
ernáni ycimy Ernáni ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy lép fel, mint
az intézet szerződtetett tagja. Egy év múlva Bécsbe ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megy és Catalano yszemelynevy
catalano yszemelynevy Catalano yszemelynevy catalano yszemelynevy yszemelynevy
Catalano yszemelynevy ykodvegy tanárnál tovább képezi magát és a Zenebarátok termében
több hangversenyen lép fel. 1857-ben Piemontban, ytelepulesy piemont
ytelepulesy Piemont yorszagy Svájc ykodvegy majd az aradi színházban yintezmenyy
aradi színház yintezmenyy aradi sz yintezmenyy aradi yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy aradi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy működött, később
Győrben ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy is találjuk.
1858-ban Olaszország ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy
Olaszország ykodvegy nagyobb városaiban művészi körútra indult és művészetét elismeréssel
halmozták el. 1859. aug. xtalanevtizedx 1865 havában Párizsban ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy a Szépművészetek Akadémiája
yintezmenyy szépművészetek akadémiája yintezmenyy Szépművé yintezmenyy
szépművészetek yintezmenyy akadémiája yintezmenyy yintezmenyy Szépművé
yintezmenyy ykodvegy és a Jeles Művészek Egylete yintezmenyy jeles művészek
egylete yintezmenyy Jeles Mű yintezmenyy jeles yintezmenyy művészek yintezmenyy
egylete yintezmenyy yintezmenyy Jeles yintezmenyy Mű yintezmenyy ykodvegy tagjául
választotta. 1860-ban xevtizedx 1865 Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy
Berlin yorszagy Németország ykodvegy találjuk (Victoria színház). yintezmenyy
victoria színház yintezmenyy Victoria yintezmenyy victoria yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Victoria yintezmenyy ykodvegy 1863. jún. havában Londonban
ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy nagy
tetszés mellett vendégszerepelt a Kristálypalotában, a »Dinorah«-ban, ycimy
dinorah ycimy Dinorah ycimy dinorah ycimy ycimy Dinorah ycimy ykodvegy ez alkalommal
az Evening Standard yintezmenyy evening standard yintezmenyy Evening
yintezmenyy evening yintezmenyy standard yintezmenyy yintezmenyy Evening
yintezmenyy ykodvegy nagy elismeréssel írt a magyar művésznőről. 1864. óta xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 De Ruda yszemelynevy de ruda yszemelynevy De Ruda
yszemelynevy de yszemelynevy ruda yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy
Ruda yszemelynevy ykodvegy néven külföldön szerepelt. Szerepei: Adalgisa yszerepy
adalgisa yszerepy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy yszerepy Adalgisa
yszerepy ykodvegy (Norma), ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy
Norma ycimy ykodvegy Elvira yszerepy elvira yszerepy Elvira yszerepy elvira
yszerepy yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy (Ernáni), ycimy ernáni ycimy Ernáni
ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy Júlia yszerepy júlia yszerepy
Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy (Montecchi és Capuletti),
ycimy montecchi és capuletti ycimy Montecchi és Capuletti ycimy montecchi ycimy
és ycimy capuletti ycimy ycimy Montecchi ycimy és ycimy Capuletti ycimy
ykodvegy Contarini Lucretia yszerepy contarini lucretia yszerepy Contarini
Lucretia yszerepy contarini yszerepy lucretia yszerepy yszerepy Contarini
yszerepy Lucretia yszerepy ykodvegy (A két Foscari), ycimy a két foscari ycimy
A két Foscari ycimy a ycimy két ycimy foscari ycimy ycimy A ycimy két ycimy
Foscari ycimy ykodvegy Hermine yszerepy hermine yszerepy Hermine yszerepy
hermine yszerepy yszerepy Hermine yszerepy ykodvegy (Négy Hajmonfi), ycimy négy
hajmonfi ycimy Négy Hajmonfi ycimy négy ycimy hajmonfi ycimy ycimy Négy ycimy
Hajmonfi ycimy ykodvegy Norma yszerepy norma yszerepy Norma yszerepy norma
yszerepy yszerepy Norma yszerepy ykodvegy stb. szin_I.0256.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bogyai /Bogya/ Róza - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0256.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21582.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bogyai
Bogya Róza
Szócikk: Bogyai /Bogya/ Róza énekesnő, a Nemzeti
Színház tagja, sz. Erdélyben. Catalano és Arlet tanítványa. 1854. márc. 6-án lépett
fel először a Nemzeti Színházban, az » Ernáni« Elvira szerepében, miről így ír a
Pesti Napló: »A kisasszony rokonszenves s eléggé terjedelmes, szép és erős hanggal,
jeles és ritka biztonságú intonációval, hangja érccel és magassággal bír, éneke
jó iskolára, zeneképzettségre s manierja jó mesterre mutat.« Dicsérő kritikával
halmozza el a Vasárnapi Újság is: »Jövendője nagy és követelései kicsinyek és azonfelül
magyar.« Ugyanez év máj. 30-án szintén az »Ernáni«-ban lép fel, mint az intézet
szerződtetett tagja. Egy év múlva Bécsbe megy és Catalano tanárnál tovább képezi
magát és a Zenebarátok termében több hangversenyen lép fel. 1857-ben Piemontban,
majd az aradi színházban működött, később Győrben is találjuk. 1858-ban Olaszország
nagyobb városaiban művészi körútra indult és művészetét elismeréssel halmozták el.
1859. aug. havában Párizsban a Szépművészetek Akadémiája és a Jeles Művészek Egylete
tagjául választotta. 1860-ban Berlinben találjuk (Victoria színház). 1863. jún.
havában Londonban nagy tetszés mellett vendégszerepelt a Kristálypalotában, a »Dinorah«-ban,
ez alkalommal az Evening Standard nagy elismeréssel írt a magyar művésznőről. 1864.
óta De Ruda néven külföldön szerepelt. Szerepei: Adalgisa (Norma), Elvira (Ernáni),
Júlia (Montecchi és Capuletti), Contarini Lucretia (A két Foscari), Hermine (Négy
Hajmonfi), Norma stb. szin_I.0256.pdf I
