Címszó: Bohém - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21589.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bohém
Szócikk: Bohém Bizalmaskodó érintkezésben a. m.
író, művész, könnyűvérű és szeles életmódja miatt. A szó Henry Murger: (személy) Scénes
de la vie de bohéme (cím) (1851.) (időpont) c.
regényéből lett közkeletűvé. Általában a művészvilág tagjaira vonatkoztatják a kifejezést,
kik nevetve koplalnak és kacagással űzik el a napi gondot. A szó azonban nemcsak
a könnyelműséget jelenti. A bohém embert ugyanis a nemesszívűség is jellemzi, ki
akkor érzi magát boldognak, ha mást is boldoggá tehet — ha csak rövid időre is.
Vidám kedély, ötlet, aranyszív: ez a hármas adomány a bohémember főtulajdonsága.
A bohém azonkívül úr a szó par excellence értelmében. Bizonyos korlátok között mozog,
mindenben határt tart, tekintélyét biztosítani tudja. Igaz ugyan, hogy a laza erkölcsű,
ízléstelen kontárok e téren is jelentkeznek, de ők nem tudnak felemelkedni az igazi
bohémek színvonalára, — ezért maradnak ők — ál-bohémek. A bohémségnek, amelynek
semmi köze sincs már a neve eredetéhez, a csehországi cigányokhoz, igen kevés köze
van ahhoz a hetven év óta nagyon elszaporodott emberfajhoz is, amely — ha nagy puhakalapot,
bársonykabátot és lenge fekete nyakkendőt ölt s esetleg még lyukas cipőt is hord
— mindjárt bohémnek mondja magát. Alapjában mindegy, ki milyen ruhát hord, mi a
foglalkozása; ahogy Murger (személy) mondja:
a bohémség egyformán lehet az Akadémia, a kórház vagy a halottasház előszava. Csupán
egy uniformis az, amely az igazi bohémet minden többi embertársától megkülönbözteti:
az, hogy mindegyik a szíve vértanúságának a pálmáját hordja a kezében. szin_I.0258.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bohém címszóvég 21589 Szócikk: Bohém Bizalmaskodó
érintkezésben a. m. író, művész, könnyűvérű és szeles életmódja miatt. A szó Henry
Murger: yszemelynevy henry murger yszemelynevy Henry Murger yszemelynevy henry
yszemelynevy murger yszemelynevy yszemelynevy Henry yszemelynevy Murger
yszemelynevy ykodvegy Scénes de la vie de bohéme ycimy scénes de la vie de
bohéme ycimy Scénes de la vie de bohéme ycimy scénes ycimy de ycimy la ycimy
vie ycimy de ycimy bohéme ycimy ycimy Scénes ycimy de ycimy la ycimy vie ycimy
de ycimy bohéme yc (1851.) c. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 regényéből
lett közkeletűvé. Általában a művészvilág tagjaira vonatkoztatják a kifejezést,
kik nevetve koplalnak és kacagással űzik el a napi gondot. A szó azonban nemcsak
a könnyelműséget jelenti. A bohém embert ugyanis a nemesszívűség is jellemzi, ki
akkor érzi magát boldognak, ha mást is boldoggá tehet — ha csak rövid időre is.
Vidám kedély, ötlet, aranyszív: ez a hármas adomány a bohémember főtulajdonsága.
A bohém azonkívül úr a szó par excellence értelmében. Bizonyos korlátok között mozog,
mindenben határt tart, tekintélyét biztosítani tudja. Igaz ugyan, hogy a laza erkölcsű,
ízléstelen kontárok e téren is jelentkeznek, de ők nem tudnak felemelkedni az igazi
bohémek színvonalára, — ezért maradnak ők — ál-bohémek. A bohémségnek, amelynek
semmi köze sincs már a neve eredetéhez, a csehországi ytelepulesy csehország
ytelepulesy csehország ykodvegy cigányokhoz, igen kevés köze van ahhoz a hetven
év óta nagyon elszaporodott emberfajhoz is, amely — ha nagy puhakalapot, bársonykabátot
és lenge fekete nyakkendőt ölt s esetleg még lyukas cipőt is hord — mindjárt bohémnek
mondja magát. Alapjában mindegy, ki milyen ruhát hord, mi a foglalkozása; ahogy
Murger yszemelynevy murger yszemelynevy Murger yszemelynevy murger yszemelynevy
yszemelynevy Murger yszemelynevy ykodvegy mondja: a bohémség egyformán lehet az
Akadémia, a kórház vagy a halottasház előszava. Csupán egy uniformis az, amely az
igazi bohémet minden többi embertársától megkülönbözteti: az, hogy mindegyik a szíve
vértanúságának a pálmáját hordja a kezében. szin_I.0258.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bohém - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0258.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21589.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bohém
Szócikk: Bohém Bizalmaskodó érintkezésben a. m.
író, művész, könnyűvérű és szeles életmódja miatt. A szó Henry Murger: Scénes de
la vie de bohéme (1851.) c. regényéből lett közkeletűvé. Általában a művészvilág
tagjaira vonatkoztatják a kifejezést, kik nevetve koplalnak és kacagással űzik el
a napi gondot. A szó azonban nemcsak a könnyelműséget jelenti. A bohém embert ugyanis
a nemesszívűség is jellemzi, ki akkor érzi magát boldognak, ha mást is boldoggá
tehet — ha csak rövid időre is. Vidám kedély, ötlet, aranyszív: ez a hármas adomány
a bohémember főtulajdonsága. A bohém azonkívül úr a szó par excellence értelmében.
Bizonyos korlátok között mozog, mindenben határt tart, tekintélyét biztosítani tudja.
Igaz ugyan, hogy a laza erkölcsű, ízléstelen kontárok e téren is jelentkeznek, de
ők nem tudnak felemelkedni az igazi bohémek színvonalára, — ezért maradnak ők —
ál-bohémek. A bohémségnek, amelynek semmi köze sincs már a neve eredetéhez, a csehországi
cigányokhoz, igen kevés köze van ahhoz a hetven év óta nagyon elszaporodott emberfajhoz
is, amely — ha nagy puhakalapot, bársonykabátot és lenge fekete nyakkendőt ölt s
esetleg még lyukas cipőt is hord — mindjárt bohémnek mondja magát. Alapjában mindegy,
ki milyen ruhát hord, mi a foglalkozása; ahogy Murger mondja: a bohémség egyformán
lehet az Akadémia, a kórház vagy a halottasház előszava. Csupán egy uniformis az,
amely az igazi bohémet minden többi embertársától megkülönbözteti: az, hogy mindegyik
a szíve vértanúságának a pálmáját hordja a kezében. szin_I.0258.pdf I