Címszó: Bolygó hollandi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0262.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0262.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21629.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bolygó
hollandi
Szócikk: Bolygó hollandi Meséje népmese. Analóg
az örök zsidó regéjével, mert mindkettőnek átka az örökös bolyongás, egy asszony
átka űzi s csak egy nő hűsége! válthatja meg. A mondát feldolgozó opera szövegét
és zenéjét írta Wagner Richard. (személy) (információ)
Magyarra fordította ifj. Ábrányi Komél. (személy) Először
adatott 1875. (időpont) máj.
11-én, a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
Angyalfi Sándorral (személy) a
címszerepben. A többi szereplők ezek voltak: Daland: (szerep) Kőszeghy
Károly, (személy)
(információ)
Senta: (szerep) Tannerné,
(személy)
Erik: (szerep)
Pauli Richárd, (személy) (információ)
Mary: (szerep) Kvassayné,
(személy)
Daland kormányosa: (szerep) Verbőczy
(személy)
V. 50-ik előadása: 1909. (időpont) nov.
12-én volt, ekkor Szemere Árpád, (személy) (információ)
Medek Anna, (személy) (információ)
Szoyer Ilonka (személy) (információ)
és Erdős Richárd (személy) (információ)
voltak a főszereplők. (A M. Kir. Operaházban
(intézmény)
elsőízben 1888. (időpont) ápr.
21-én adták.) (Az Urufführung«-ja Drezdában (ország) volt,
1843-ban). (időpont)
Bécsben (ország)
elsőízben 1860. (időpont) nov.
2-án került színre, midőn Beck János (személy) (információ)
hazánkfia énekelte a címszerepet, Sentát
(szerep)
pedig a szintén magyar születésű Krausz Gizella, (személy) (információ)
aki utóbb a párizsi nagy operának (intézmény)
(információ)
lett a tagja. Ugyanott 1888. (időpont) szept.
19-én századszor adták. Rómában (ország) az
Apolló-színház (intézmény)
1887. (időpont)
ápr. havában mutatta be.) szin_I.0262.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bolygó hollandi címszóvég 21629 Szócikk:
Bolygó hollandi Meséje népmese. Analóg az örök zsidó regéjével, mert mindkettőnek
átka az örökös bolyongás, egy asszony átka űzi s csak egy nő hűsége! válthatja meg.
A mondát feldolgozó opera szövegét és zenéjét írta Wagner Richard. yszemelynevy
wagner richard yszemelynevy Wagner Richard yszemelynevy wagner yszemelynevy
richard yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richard yszemelynevy
ykodvegy Magyarra fordította ifj. Ábrányi Komél. yszemelynevy ifj. ábrányi
komél yszemelynevy ifj. Ábrányi Komél yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi
yszemelynevy komél yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi
yszemelynevy Komél yszemel Először adatott 1875. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 11-én, a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Angyalfi Sándorral yszemelynevy angyalfi sándor
yszemelynevy Angyalfi Sándor yszemelynevy angyalfi yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Angyalfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a címszerepben.
A többi szereplők ezek voltak: Daland: yszerepy daland yszerepy Daland yszerepy
daland yszerepy yszerepy Daland yszerepy ykodvegy Kőszeghy Károly, yszemelynevy
kőszeghy károly yszemelynevy Kőszeghy Károly yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy Senta: yszerepy senta yszerepy Senta yszerepy senta yszerepy yszerepy
Senta yszerepy ykodvegy Tannerné, yszemelynevy tannerne yszemelynevy Tannerné
yszemelynevy tannerne yszemelynevy yszemelynevy Tannerné yszemelynevy ykodvegy Erik:
yszerepy erik yszerepy Erik yszerepy erik yszerepy yszerepy Erik yszerepy
ykodvegy Pauli Richárd, yszemelynevy pauli richárd yszemelynevy Pauli Richárd
yszemelynevy pauli yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Pauli
yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy Mary: yszerepy mary yszerepy Mary
yszerepy mary yszerepy yszerepy Mary yszerepy ykodvegy Kvassayné, yszemelynevy
kvassayne yszemelynevy Kvassayné yszemelynevy kvassayne yszemelynevy
yszemelynevy Kvassayné yszemelynevy ykodvegy Daland kormányosa: yszerepy daland
kormányosa yszerepy Daland kormányosa yszerepy daland yszerepy kormányosa
yszerepy yszerepy Daland yszerepy kormányosa yszerepy ykodvegy Verbőczy yszemelynevy
verbőczy yszemelynevy Verbőczy yszemelynevy verbőczy yszemelynevy yszemelynevy
Verbőczy yszemelynevy ykodvegy V. 50-ik előadása: 1909. xevtizedx 1905 nov. 12-én
volt, ekkor Szemere Árpád, yszemelynevy szemere árpád yszemelynevy Szemere
Árpád yszemelynevy szemere yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Szemere
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Medek Anna, yszemelynevy medek anna
yszemelynevy Medek Anna yszemelynevy medek yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy
Medek yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Szoyer Ilonka yszemelynevy szoyer
ilonka yszemelynevy Szoyer Ilonka yszemelynevy szoyer yszemelynevy ilonka
yszemelynevy yszemelynevy Szoyer yszemelynevy Ilonka yszemelynevy ykodvegy és Erdős
Richárd yszemelynevy erdős richárd yszemelynevy Erdős Richárd yszemelynevy
erdős yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Erdős yszemelynevy Richárd
yszemelynevy ykodvegy voltak a főszereplők. (A M. Kir. Operaházban yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy elsőízben 1888. xevtizedx 1885 ápr. 21-én adták.) (Az Urufführung«-ja
Drezdában ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezdá yorszagy Németország ykodvegy volt,
1843-ban). xevtizedx 1845 Bécsben xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy elsőízben 1860. xevtizedx 1865
nov. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 2-án került színre, midőn Beck János
yszemelynevy beck jános yszemelynevy Beck János yszemelynevy beck yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Beck yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy hazánkfia
énekelte a címszerepet, Sentát yszerepy senta yszerepy Sentá yszerepy senta
yszerepy yszerepy Sentá yszerepy ykodvegy pedig a szintén magyar születésű Krausz
Gizella, yszemelynevy krausz gizella yszemelynevy Krausz Gizella yszemelynevy
krausz yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Krausz yszemelynevy
Gizella yszemelynevy ykodvegy aki utóbb a párizsi nagy operának yintezmenyy
párizsi nagy opera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy nagy
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy lett a tagja.
Ugyanott 1888. xevtizedx 1885 szept. 19-én századszor adták. Rómában ytelepulesy
róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy az Apolló-színház yintezmenyy
apolló-színház yintezmenyy Apolló-s yintezmenyy apolló-színház yintezmenyy
yintezmenyy Apolló-s yintezmenyy ykodvegy 1887. ápr. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 havában mutatta be.) szin_I.0262.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bolygó hollandi - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
MUCIM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0262.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0262.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21629.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bolygó
hollandi
Szócikk: Bolygó hollandi Meséje népmese. Analóg
az örök zsidó regéjével, mert mindkettőnek átka az örökös bolyongás, egy asszony
átka űzi s csak egy nő hűsége! válthatja meg. A mondát feldolgozó opera szövegét
és zenéjét írta Wagner Richard. Magyarra fordította ifj. Ábrányi Komél. Először
adatott 1875. máj. 11-én, a Nemzeti Színházban, Angyalfi Sándorral a címszerepben.
A többi szereplők ezek voltak: Daland: Kőszeghy Károly, Senta: Tannerné, Erik: Pauli
Richárd, Mary: Kvassayné, Daland kormányosa: Verbőczy V. 50-ik előadása: 1909. nov.
12-én volt, ekkor Szemere Árpád, Medek Anna, Szoyer Ilonka és Erdős Richárd voltak
a főszereplők. (A M. Kir. Operaházban elsőízben 1888. ápr. 21-én adták.) (Az Urufführung«-ja
Drezdában volt, 1843-ban). Bécsben elsőízben 1860. nov. 2-án került színre, midőn
Beck János hazánkfia énekelte a címszerepet, Sentát pedig a szintén magyar születésű
Krausz Gizella, aki utóbb a párizsi nagy operának lett a tagja. Ugyanott 1888. szept.
19-én századszor adták. Rómában az Apolló-színház 1887. ápr. havában mutatta be.)
szin_I.0262.pdf I