Címszó: Claque - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0310.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0310.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22021.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Claque

Szócikk: Claque (klakk) Szervezett és fizetett tapsoló emberek (claqueurs, klakkür) neve a színházakban. A claque megalapítója Nero császár, (személy) ki a római Amphitheatrumban (intézmény) (információ)  5000 erőteljes fiatalembert fogadott, hogy őt tapsolják és akik fényes fizetést húztak és elegáns öltözetet, gyűrűket és egyéb ajándékokat kaptak a császártól. A »Hasznos Mulatságok« (cím) Bérlett tapsolók-nak ne­vezi a claqueur-ket. (L. 1830. (időpont) 21. sz., 167. o.) Párizsban (ország) 1820-ban (időpont) Assurance des Succ?s Dramatiques (intézmény) című társaság alakult, amely azt tűzte ki céljául, hogy darabokat sikerre visz. Természetesen, csak azokat, amelyeknek sikerét nála jó pénzért megrendelték. A társaság vezetője Sauton (személy) volt. A megrendelőnek be kellett jelentenie, mely jelenetek után kíván tapsot, nevetést, vagy könnyezést. Azt is meg kellett mondania, hol kívánja a nagy jeleneteket és hol kulmináljon a siker. A claque-vezér a nézőtér minden részén elhelyezte a maga embereit. Az ő intésére csattant fel a taps, tört ki a kacagás, vagy indult meg a hápogásszerű könnyezés. A leghíresebb klakkvezér David papa (személy) volt. 1883. (időpont) december havában halt meg, kilenevenegy éves korában. Utódja Fournier (személy) (információ)  lett, aki hat színháznak szállította a sikert. 1890-ben (időpont) halt meg és több millió frankot hagyott örököseinek. Olaszországban (ország) még mindig divatban van, sőt fontos szerve a színháznak a megfizetett klakk. A klakkhoz tartozó tagok ismertetőjelül egy halottfejjel ellátott gyűrűt viselnek az ujjukon. A művész föllépése előtt néhány nappal megjelenik a művésznél a klakk egyik vezetője, megállapodik vele a fizetendő tiszteletdíjban és megbeszélik a taps-programmot, ami annyit jelent, hogy pontosan megjelölik azokat a helyeket, amelyekét a klakknak tapssal meg kell szakítania. A tiszteletdíj a föllépő művész híressége szerint váltakozik ezer és ötvenezer líra között. Carusoról (személy) (információ)  beszélik, hogy mikor utoljára föllépett a milanói Scala-ban, (intézmény) (információ)  ötvenezer lírát kért tőle a klakk főnöke, mire Caruso (személy) (információ)  tiltakozott az összeg nagysága ellen és azt mondta, hogy nem fizet semmit, neki sikere lesz klakk nélkül is. Erre az esti föllépés alkalmával irtózatosan megbukott és kifütyülték. Az olasz (nemzetiség) (információ)  színházi köröknek nincs is szándékában szakítani a klakk-rendszerrel, mert szerintük ez okvetlenül szükséges a közönség hangulatának fokozá­ára. Berlinben (ország) 1911-ben (időpont) claque-gépet talált fel egy színigazgató. A megtapsolandó énekszám után a rendező egyszerűen igazít valamit ezen a gépen és erre lelkes tapsvihar hallatszik. Nálunk 1863. (időpont) április havában honosították meg a claque-rendszert a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Azonban e reform ellen kikel a Hölgyfutár, (intézmény) s a következőket írja április 30-iki kelettel: »A Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  egy idő óta tapsoncok vannak alkalmazva. Szép ! Csakhogy Pest (Budapest) nem Páris, (ország) (információ)  — itt bajosan fogja magát feltartani — mert itt nem lehet a közönség szemébe port szórni !« A M. Kir. Operaházban (intézmény) Weidinger Henrik (személy) volt a claque-főnök. Megh. 1910. (időpont) dec.11. Bécsben, (ország) a Burgtheaterben. (intézmény) 1886. (időpont) jún. havában Wilbrandt (személy) igazggató beszüntette a fizetett tapsoncok működését, A bécsi udvari opera (intézmény) (információ)  claqueurje Schöntag (személy) volt. Megh. 1898. (időpont) márc. 23-án. szin_I.0310.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Claque címszóvég 22021 Szócikk: Claque (klakk) Szervezett és fizetett tapsoló emberek (claqueurs, klakkür) neve a színházakban. A claque megalapítója Nero császár, yszemelynevy nero császár yszemelynevy Nero császár yszemelynevy nero yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy Nero yszemelynevy császár yszemelynevy ykodvegy ki a római Amphitheatrumban yintezmenyy római amphitheatrum yintezmenyy római Am yintezmenyy római yintezmenyy amphitheatrum yintezmenyy yintezmenyy római yintezmenyy Am yintezmenyy ykodvegy 5000 erőteljes fiatalembert fogadott, hogy őt tapsolják és akik fényes fizetést húztak és elegáns öltözetet, gyűrűket és egyéb ajándékokat kaptak a császártól. A »Hasznos Mulatságok« ycimy hasznos mulatságok ycimy Hasznos Mulatságok ycimy hasznos ycimy mulatságok ycimy ycimy Hasznos ycimy Mulatságok ycimy ykodvegy Bérlett tapsolók-nak ne­vezi a claqueur-ket. (L. 1830. 21. sz., 167. o.) Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy 1820-ban xevtizedx 1825 Assurance xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 des Succ?s Dramatiques yintezmenyy assurance des succ?s dramatiques yintezmenyy Assuranc yintezmenyy assurance yintezmenyy des yintezmenyy succ?s yintezmenyy dramatiques yintezmenyy yintezmenyy Assuranc yintezmenyy ykodvegy című társaság alakult, amely azt tűzte ki céljául, hogy darabokat sikerre visz. Természetesen, csak azokat, amelyeknek sikerét nála jó pénzért megrendelték. A társaság vezetője Sauton yszemelynevy sauton yszemelynevy Sauton yszemelynevy sauton yszemelynevy yszemelynevy Sauton yszemelynevy ykodvegy volt. A megrendelőnek be kellett jelentenie, mely jelenetek után kíván tapsot, nevetést, vagy könnyezést. Azt is meg kellett mondania, hol kívánja a nagy jeleneteket és hol kulmináljon a siker. A claque-vezér a nézőtér minden részén elhelyezte a maga embereit. Az ő intésére csattant fel a taps, tört ki a kacagás, vagy indult meg a hápogásszerű könnyezés. A leghíresebb klakkvezér David papa yszemelynevy david papa yszemelynevy David papa yszemelynevy david yszemelynevy papa yszemelynevy yszemelynevy David yszemelynevy papa yszemelynevy ykodvegy volt. 1883. xevtizedx 1885 december xtalanevtizedx 1895 havában halt meg, kilenevenegy éves korában. Utódja Fournier yszemelynevy fournier yszemelynevy Fournier yszemelynevy fournier yszemelynevy yszemelynevy Fournier yszemelynevy ykodvegy lett, aki hat színháznak szállította a sikert. 1890-ben xevtizedx 1895 halt xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 meg és több millió frankot hagyott örököseinek. Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy még mindig divatban van, sőt fontos szerve a színháznak a megfizetett klakk. A klakkhoz tartozó tagok ismertetőjelül egy halottfejjel ellátott gyűrűt viselnek az ujjukon. A művész föllépése előtt néhány nappal megjelenik a művésznél a klakk egyik vezetője, megállapodik vele a fizetendő tiszteletdíjban és megbeszélik a taps-programmot, ami annyit jelent, hogy pontosan megjelölik azokat a helyeket, amelyekét a klakknak tapssal meg kell szakítania. A tiszteletdíj a föllépő művész híressége szerint váltakozik ezer és ötvenezer líra között. Carusoról yszemelynevy caruso yszemelynevy Caruso yszemelynevy caruso yszemelynevy yszemelynevy Caruso yszemelynevy ykodvegy beszélik, hogy mikor utoljára föllépett a milanói Scala-ban, yintezmenyy milanói scala yintezmenyy milanói yintezmenyy milanói yintezmenyy scala yintezmenyy yintezmenyy milanói yintezmenyy ykodvegy ötvenezer lírát kért tőle a klakk főnöke, mire Caruso yszemelynevy caruso yszemelynevy Caruso yszemelynevy caruso yszemelynevy yszemelynevy Caruso yszemelynevy ykodvegy tiltakozott az összeg nagysága ellen és azt mondta, hogy nem fizet semmit, neki sikere lesz klakk nélkül is. Erre az esti föllépés alkalmával irtózatosan megbukott és kifütyülték. Az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy színházi köröknek nincs is szándékában szakítani a klakk-rendszerrel, mert szerintük ez okvetlenül szükséges a közönség hangulatának fokozá­ára. Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy 1911-ben xevtizedx 1915 claque-gépet talált fel egy színigazgató. A megtapsolandó énekszám után a rendező egyszerűen igazít valamit ezen a gépen és erre lelkes tapsvihar hallatszik. Nálunk 1863. xevtizedx 1865 április xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 havában honosították meg a claque-rendszert a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Azonban e reform ellen kikel a Hölgyfutár, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy s a következőket írja április 30-iki kelettel: »A Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egy idő óta tapsoncok vannak alkalmazva. Szép ! Csakhogy Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nem Páris, ytelepulesy páris ytelepulesy Páris yorszagy Franciaország ykodvegy — itt bajosan fogja magát feltartani — mert itt nem lehet a közönség szemébe port szórni !« A M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Weidinger Henrik yszemelynevy weidinger henrik yszemelynevy Weidinger Henrik yszemelynevy weidinger yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Weidinger yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy volt a claque-főnök. Megh. 1910. xevtizedx 1915 dec.11. Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy a Burgtheaterben. yintezmenyy burgtheater yintezmenyy Burgthea yintezmenyy burgtheater yintezmenyy yintezmenyy Burgthea yintezmenyy ykodvegy 1886. xevtizedx 1885 jún. xtalanevtizedx 1895 havában Wilbrandt yszemelynevy wilbrandt yszemelynevy Wilbrandt yszemelynevy wilbrandt yszemelynevy yszemelynevy Wilbrandt yszemelynevy ykodvegy igazggató beszüntette a fizetett tapsoncok működését, A bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy claqueurje Schöntag yszemelynevy schöntag yszemelynevy Schöntag yszemelynevy schöntag yszemelynevy yszemelynevy Schöntag yszemelynevy ykodvegy volt. Megh. 1898. xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 23-án. szin_I.0310.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Claque - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0310.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0310.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22021.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Claque

Szócikk: Claque (klakk) Szervezett és fizetett tapsoló emberek (claqueurs, klakkür) neve a színházakban. A claque megalapítója Nero császár, ki a római Amphitheatrumban 5000 erőteljes fiatalembert fogadott, hogy őt tapsolják és akik fényes fizetést húztak és elegáns öltözetet, gyűrűket és egyéb ajándékokat kaptak a császártól. A »Hasznos Mulatságok« Bérlett tapsolók-nak ne­vezi a claqueur-ket. (L. 1830. 21. sz., 167. o.) Párizsban 1820-ban Assurance des Succ?s Dramatiques című társaság alakult, amely azt tűzte ki céljául, hogy darabokat sikerre visz. Természetesen, csak azokat, amelyeknek sikerét nála jó pénzért megrendelték. A társaság vezetője Sauton volt. A megrendelőnek be kellett jelentenie, mely jelenetek után kíván tapsot, nevetést, vagy könnyezést. Azt is meg kellett mondania, hol kívánja a nagy jeleneteket és hol kulmináljon a siker. A claque-vezér a nézőtér minden részén elhelyezte a maga embereit. Az ő intésére csattant fel a taps, tört ki a kacagás, vagy indult meg a hápogásszerű könnyezés. A leghíresebb klakkvezér David papa volt. 1883. december havában halt meg, kilenevenegy éves korában. Utódja Fournier lett, aki hat színháznak szállította a sikert. 1890-ben halt meg és több millió frankot hagyott örököseinek. Olaszországban még mindig divatban van, sőt fontos szerve a színháznak a megfizetett klakk. A klakkhoz tartozó tagok ismertetőjelül egy halottfejjel ellátott gyűrűt viselnek az ujjukon. A művész föllépése előtt néhány nappal megjelenik a művésznél a klakk egyik vezetője, megállapodik vele a fizetendő tiszteletdíjban és megbeszélik a taps-programmot, ami annyit jelent, hogy pontosan megjelölik azokat a helyeket, amelyekét a klakknak tapssal meg kell szakítania. A tiszteletdíj a föllépő művész híressége szerint váltakozik ezer és ötvenezer líra között. Carusoról beszélik, hogy mikor utoljára föllépett a milanói Scala-ban, ötvenezer lírát kért tőle a klakk főnöke, mire Caruso tiltakozott az összeg nagysága ellen és azt mondta, hogy nem fizet semmit, neki sikere lesz klakk nélkül is. Erre az esti föllépés alkalmával irtózatosan megbukott és kifütyülték. Az olasz színházi köröknek nincs is szándékában szakítani a klakk-rendszerrel, mert szerintük ez okvetlenül szükséges a közönség hangulatának fokozá­ára. Berlinben 1911-ben claque-gépet talált fel egy színigazgató. A megtapsolandó énekszám után a rendező egyszerűen igazít valamit ezen a gépen és erre lelkes tapsvihar hallatszik. Nálunk 1863. április havában honosították meg a claque-rendszert a Nemzeti Színházban. Azonban e reform ellen kikel a Hölgyfutár, s a következőket írja április 30-iki kelettel: »A Nemzeti Színháznál egy idő óta tapsoncok vannak alkalmazva. Szép ! Csakhogy Pest nem Páris, — itt bajosan fogja magát feltartani — mert itt nem lehet a közönség szemébe port szórni !« A M. Kir. Operaházban Weidinger Henrik volt a claque-főnök. Megh. 1910. dec.11. Bécsben, a Burgtheaterben. 1886. jún. havában Wilbrandt igazggató beszüntette a fizetett tapsoncok működését, A bécsi udvari opera claqueurje Schöntag volt. Megh. 1898. márc. 23-án. szin_I.0310.pdf I