Címszó: Deési színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22558.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Deési színészet

Szócikk: Deési színészet A városban magyar színészek már a legrégibb időkben működtek. 1853. (időpont) júl. havában Kaczvinszky János (személy) (információ)  társulata járt a városban. A 60-as években erős művészetpártolás észlelhető. 1860. (időpont) jan. havától Gerő Jakab (személy) (információ)  hirdeti a kultúrát. A mai színház megépítési mozgalma 1883. (időpont) aug. havában indult meg, báró Bánffy Dezső (személy) (információ)  és Biró Dezső (személy) (információ)  buzgólkodására. A színház megnyílt 1886. (időpont) nov. 3-án, műkedvelőkkel. Színre került: 1. »Turul«, (cím) prológ, írta Kiss J., (személy) (információ)  mely így szól: Hadak útjáról földön és égen Szól rege, ének Csaba nyiláról... s utódairól Nagy, hős Etelének. Ködbe, borúba, mesés homályba Enyész az ősök világcsatája — S nincs oda fáklya... S hogy Álmos alatt útra kelének A hős daliák, Szerezni nyájas, melengető fészket, Zsákmányt, paripát: Ködön, felhőn át, hol madár sem jár, Az ég magasán előttük száll... száll A turulmadár! A hol lecsapott, ott tábort ütének Nap alkonyán, S törvényt láttak a bölcsek, a vének, S a törvény után Víg zene zendült, s krónikás regébe Fogott a lantos — se hossza, se vége — Most ezer éve! A hol lecsapott az égi szárnyas,Hadúr madara, Ott bűverőt nyert a berkek árnya, Vizek sugara; Hegy, völgy, sík, róna, alant és fent, A turul termékeny csókjától szent Kéjbe megrezzent. A hol lecsapott, s a földet legyinté, Nap alkonyatán, Hajnalra tündérhangzatok kelének: A te nyelved, hazám! Minden zenénél bűbájosabb dallam, Fuvolánál lágyabb, vagy ha megharsan: Vihar a viharban! S idők határin messze túl, úgy Végzé végezet! E nyelvnek ott zengeni, zendülni kell, Ha minden elveszett! Hol megfogant a turul csókja El nem enyészhet — egy isten óvja — Magyar szó és magyar nóta! S itt is megszálltak »Deust« kiálttak A hős daliák, S pihenve indultak, nagy hadi útnak Verni a csatát! Szamos vizéből ittak paripáik, Szüzek táncától, — hajnalhasadtáig Remegett a pázsit. A hol áldoztak, a hol toroztak S lejtek lányaik A villik, tündérek, bűbájos lények Vérható táncait: Ma új varázs tüzében égnek, Áldozva oltárin a Szépnek, Hölgyei Deésnek! Hol kobzos zengett nagy hős csatákról, ím a színpad áll; Oltár nekünk, mert nyelvet, kincset ápol, Drágább mindannyinál, Aki emelte, aki tetézte, E hon nemtője, nemzetünk véde, Áldja meg érte!... Halljátok! A turul suhog a légben Fejeink felett, Bűvös csókjával beszenteli az Ujabb ezredet. S e pillanatnak tiszta ihletében Kiáltsunk »Deust«, mint őseink régen — Isten segéljen! 2. »V. László«, (cím) Dobsa Lajos (személy) (információ)  drámaja. 3. Csiky Gergely (személy) (információ)  »Sötét pont«-ja. (cím) (információ)  A színházat Voyta Adolf (személy) építette. Van 19 páholya, 25 erkélyszéke, 222 ülőhelye. Férőképessége 500 személyre szól. Az első igazgatók Zoltán Gyula (személy) (információ)  és Tóth Béla, (személy) (információ)  kik 1886. (időpont) nov. 17-én kezdték meg az előadásaikat a »Király házasodik« (cím) (információ)  c. vígjátékkal, A műkedvelők társulata megalakult 1872-ben, (időpont) 1876-ban (időpont) báró Bánffy Dezső (személy) (információ)  állt a vezetés élén. szin_I.0392.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Deési színészet címszóvég 22558 Szócikk: Deési színészet A városban magyar színészek már a legrégibb időkben működtek. 1853. júl. xtalanevtizedx 1865 havában Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky jános yszemelynevy Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy társulata járt a városban. A 60-as években erős művészetpártolás észlelhető. 1860. xevtizedx 1865 jan. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 havától Gerő Jakab yszemelynevy gerő jakab yszemelynevy Gerő Jakab yszemelynevy gerő yszemelynevy jakab yszemelynevy yszemelynevy Gerő yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy hirdeti a kultúrát. A mai színház megépítési mozgalma 1883. xevtizedx 1885 aug. havában indult meg, báró Bánffy Dezső yszemelynevy báró bánffy dezső yszemelynevy báró Bánffy Dezső yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Dezső yszemelynev és Biró Dezső yszemelynevy biró dezső yszemelynevy Biró Dezső yszemelynevy biró yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Biró yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy buzgólkodására. A színház megnyílt 1886. nov. 3-án, műkedvelőkkel. Színre került: 1. »Turul«, ycimy turul ycimy Turul ycimy turul ycimy ycimy Turul ycimy ykodvegy prológ, írta Kiss J., yszemelynevy kiss j. yszemelynevy Kiss J. yszemelynevy kiss yszemelynevy j. yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy mely így szól: Hadak útjáról földön és égen Szól rege, ének Csaba nyiláról... s utódairól Nagy, hős Etelének. Ködbe, borúba, mesés homályba Enyész az ősök világcsatája — S nincs oda fáklya... S hogy Álmos alatt útra kelének A hős daliák, Szerezni nyájas, melengető fészket, Zsákmányt, paripát: Ködön, felhőn át, hol madár sem jár, Az ég magasán előttük száll... száll A turulmadár! A hol lecsapott, ott tábort ütének Nap alkonyán, S törvényt láttak a bölcsek, a vének, S a törvény után Víg zene zendült, s krónikás regébe Fogott a lantos — se hossza, se vége — Most ezer éve! A hol lecsapott az égi szárnyas,Hadúr madara, Ott bűverőt nyert a berkek árnya, Vizek sugara; Hegy, völgy, sík, róna, alant és fent, A turul termékeny csókjától szent Kéjbe megrezzent. A hol lecsapott, s a földet legyinté, Nap alkonyatán, Hajnalra tündérhangzatok kelének: A te nyelved, hazám! Minden zenénél bűbájosabb dallam, Fuvolánál lágyabb, vagy ha megharsan: Vihar a viharban! S idők határin messze túl, úgy Végzé végezet! E nyelvnek ott zengeni, zendülni kell, Ha minden elveszett! Hol megfogant a turul csókja El nem enyészhet — egy isten óvja — Magyar szó és magyar nóta! S itt is megszálltak »Deust« kiálttak A hős daliák, S pihenve indultak, nagy hadi útnak Verni a csatát! Szamos vizéből ittak paripáik, Szüzek táncától, — hajnalhasadtáig Remegett a pázsit. A hol áldoztak, a hol toroztak S lejtek lányaik A villik, tündérek, bűbájos lények Vérható táncait: Ma új varázs tüzében égnek, Áldozva oltárin a Szépnek, Hölgyei Deésnek! Hol kobzos zengett nagy hős csatákról, ím a színpad áll; Oltár nekünk, mert nyelvet, kincset ápol, Drágább mindannyinál, Aki emelte, aki tetézte, E hon nemtője, nemzetünk véde, Áldja meg érte!... Halljátok! A turul suhog a légben Fejeink felett, Bűvös csókjával beszenteli az Ujabb ezredet. S e pillanatnak tiszta ihletében Kiáltsunk »Deust«, mint őseink régen — Isten segéljen! 2. »V. László«, ycimy v. lászló ycimy V. László ycimy v. ycimy lászló ycimy ycimy V. ycimy László ycimy ykodvegy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa lajos yszemelynevy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy drámaja. 3. Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy »Sötét pont«-ja. ycimy sötét pont ycimy Sötét pont ycimy sötét ycimy pont ycimy ycimy Sötét ycimy pont ycimy ykodvegy A színházat Voyta Adolf yszemelynevy voyta adolf yszemelynevy Voyta Adolf yszemelynevy voyta yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Voyta yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy építette. Van 19 páholya, 25 erkélyszéke, 222 ülőhelye. Férőképessége 500 személyre szól. Az első igazgatók Zoltán Gyula yszemelynevy zoltán gyula yszemelynevy Zoltán Gyula yszemelynevy zoltán yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Tóth Béla, yszemelynevy tóth béla yszemelynevy Tóth Béla yszemelynevy tóth yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy kik 1886. nov. 17-én kezdték meg az előadásaikat a »Király házasodik« ycimy király házasodik ycimy Király házasodik ycimy király ycimy házasodik ycimy ycimy Király ycimy házasodik ycimy ykodvegy c. vígjátékkal, A műkedvelők társulata megalakult 1872-ben, xevtizedx 1875 1876-ban báró xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Bánffy Dezső yszemelynevy báró bánffy dezső yszemelynevy báró Bánffy Dezső yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Dezső yszemelynev állt a vezetés élén. szin_I.0392.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Deési színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22558.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Deési színészet

Szócikk: Deési színészet A városban magyar színészek már a legrégibb időkben működtek. 1853. júl. havában Kaczvinszky János társulata járt a városban. A 60-as években erős művészetpártolás észlelhető. 1860. jan. havától Gerő Jakab hirdeti a kultúrát. A mai színház megépítési mozgalma 1883. aug. havában indult meg, báró Bánffy Dezső és Biró Dezső buzgólkodására. A színház megnyílt 1886. nov. 3-án, műkedvelőkkel. Színre került: 1. »Turul«, prológ, írta Kiss J., mely így szól: Hadak útjáról földön és égen Szól rege, ének Csaba nyiláról... s utódairól Nagy, hős Etelének. Ködbe, borúba, mesés homályba Enyész az ősök világcsatája — S nincs oda fáklya... S hogy Álmos alatt útra kelének A hős daliák, Szerezni nyájas, melengető fészket, Zsákmányt, paripát: Ködön, felhőn át, hol madár sem jár, Az ég magasán előttük száll... száll A turulmadár! A hol lecsapott, ott tábort ütének Nap alkonyán, S törvényt láttak a bölcsek, a vének, S a törvény után Víg zene zendült, s krónikás regébe Fogott a lantos — se hossza, se vége — Most ezer éve! A hol lecsapott az égi szárnyas,Hadúr madara, Ott bűverőt nyert a berkek árnya, Vizek sugara; Hegy, völgy, sík, róna, alant és fent, A turul termékeny csókjától szent Kéjbe megrezzent. A hol lecsapott, s a földet legyinté, Nap alkonyatán, Hajnalra tündérhangzatok kelének: A te nyelved, hazám! Minden zenénél bűbájosabb dallam, Fuvolánál lágyabb, vagy ha megharsan: Vihar a viharban! S idők határin messze túl, úgy Végzé végezet! E nyelvnek ott zengeni, zendülni kell, Ha minden elveszett! Hol megfogant a turul csókja El nem enyészhet — egy isten óvja — Magyar szó és magyar nóta! S itt is megszálltak »Deust« kiálttak A hős daliák, S pihenve indultak, nagy hadi útnak Verni a csatát! Szamos vizéből ittak paripáik, Szüzek táncától, — hajnalhasadtáig Remegett a pázsit. A hol áldoztak, a hol toroztak S lejtek lányaik A villik, tündérek, bűbájos lények Vérható táncait: Ma új varázs tüzében égnek, Áldozva oltárin a Szépnek, Hölgyei Deésnek! Hol kobzos zengett nagy hős csatákról, ím a színpad áll; Oltár nekünk, mert nyelvet, kincset ápol, Drágább mindannyinál, Aki emelte, aki tetézte, E hon nemtője, nemzetünk véde, Áldja meg érte!... Halljátok! A turul suhog a légben Fejeink felett, Bűvös csókjával beszenteli az Ujabb ezredet. S e pillanatnak tiszta ihletében Kiáltsunk »Deust«, mint őseink régen — Isten segéljen! 2. »V. László«, Dobsa Lajos drámaja. 3. Csiky Gergely »Sötét pont«-ja. A színházat Voyta Adolf építette. Van 19 páholya, 25 erkélyszéke, 222 ülőhelye. Férőképessége 500 személyre szól. Az első igazgatók Zoltán Gyula és Tóth Béla, kik 1886. nov. 17-én kezdték meg az előadásaikat a »Király házasodik« c. vígjátékkal, A műkedvelők társulata megalakult 1872-ben, 1876-ban báró Bánffy Dezső állt a vezetés élén. szin_I.0392.pdf I