Címszó: Deési színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22558.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Deési
színészet
Szócikk: Deési színészet A városban magyar színészek
már a legrégibb időkben működtek. 1853. (időpont) júl.
havában Kaczvinszky János (személy) (információ)
társulata járt a városban. A 60-as években
erős művészetpártolás észlelhető. 1860. (időpont) jan.
havától Gerő Jakab (személy) (információ)
hirdeti a kultúrát. A mai színház megépítési
mozgalma 1883. (időpont) aug.
havában indult meg, báró Bánffy Dezső (személy) (információ)
és Biró Dezső (személy) (információ)
buzgólkodására. A színház megnyílt 1886.
(időpont)
nov. 3-án, műkedvelőkkel. Színre került: 1. »Turul«, (cím) prológ, írta
Kiss J., (személy)
(információ)
mely így szól: Hadak útjáról földön és égen
Szól rege, ének Csaba nyiláról... s utódairól Nagy, hős Etelének. Ködbe, borúba,
mesés homályba Enyész az ősök világcsatája — S nincs oda fáklya... S hogy Álmos
alatt útra kelének A hős daliák, Szerezni nyájas, melengető fészket, Zsákmányt,
paripát: Ködön, felhőn át, hol madár sem jár, Az ég magasán előttük száll... száll
A turulmadár! A hol lecsapott, ott tábort ütének Nap alkonyán, S törvényt láttak
a bölcsek, a vének, S a törvény után Víg zene zendült, s krónikás regébe Fogott
a lantos — se hossza, se vége — Most ezer éve! A hol lecsapott az égi szárnyas,Hadúr
madara, Ott bűverőt nyert a berkek árnya, Vizek sugara; Hegy, völgy, sík, róna,
alant és fent, A turul termékeny csókjától szent Kéjbe megrezzent. A hol lecsapott,
s a földet legyinté, Nap alkonyatán, Hajnalra tündérhangzatok kelének: A te nyelved,
hazám! Minden zenénél bűbájosabb dallam, Fuvolánál lágyabb, vagy ha megharsan: Vihar
a viharban! S idők határin messze túl, úgy Végzé végezet! E nyelvnek ott zengeni,
zendülni kell, Ha minden elveszett! Hol megfogant a turul csókja El nem enyészhet
— egy isten óvja — Magyar szó és magyar nóta! S itt is megszálltak »Deust« kiálttak
A hős daliák, S pihenve indultak, nagy hadi útnak Verni a csatát! Szamos vizéből
ittak paripáik, Szüzek táncától, — hajnalhasadtáig Remegett a pázsit. A hol áldoztak,
a hol toroztak S lejtek lányaik A villik, tündérek, bűbájos lények Vérható táncait:
Ma új varázs tüzében égnek, Áldozva oltárin a Szépnek, Hölgyei Deésnek! Hol kobzos
zengett nagy hős csatákról, ím a színpad áll; Oltár nekünk, mert nyelvet, kincset
ápol, Drágább mindannyinál, Aki emelte, aki tetézte, E hon nemtője, nemzetünk véde,
Áldja meg érte!... Halljátok! A turul suhog a légben Fejeink felett, Bűvös csókjával
beszenteli az Ujabb ezredet. S e pillanatnak tiszta ihletében Kiáltsunk »Deust«,
mint őseink régen — Isten segéljen! 2. »V. László«, (cím) Dobsa Lajos
(személy)
(információ)
drámaja. 3. Csiky Gergely (személy) (információ)
»Sötét pont«-ja. (cím) (információ)
A színházat Voyta Adolf (személy) építette.
Van 19 páholya, 25 erkélyszéke, 222 ülőhelye. Férőképessége 500 személyre szól.
Az első igazgatók Zoltán Gyula (személy) (információ)
és Tóth Béla, (személy) (információ)
kik 1886. (időpont) nov.
17-én kezdték meg az előadásaikat a »Király házasodik« (cím) (információ)
c. vígjátékkal, A műkedvelők társulata megalakult
1872-ben, (időpont)
1876-ban (időpont)
báró Bánffy Dezső (személy) (információ)
állt a vezetés élén. szin_I.0392.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Deési színészet címszóvég 22558 Szócikk:
Deési színészet A városban magyar színészek már a legrégibb időkben működtek. 1853.
júl. xtalanevtizedx 1865 havában Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky
jános yszemelynevy Kaczvinszky János yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy társulata járt a városban. A 60-as években erős művészetpártolás észlelhető.
1860. xevtizedx 1865 jan. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 havától Gerő Jakab
yszemelynevy gerő jakab yszemelynevy Gerő Jakab yszemelynevy gerő yszemelynevy
jakab yszemelynevy yszemelynevy Gerő yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy hirdeti
a kultúrát. A mai színház megépítési mozgalma 1883. xevtizedx 1885 aug. havában
indult meg, báró Bánffy Dezső yszemelynevy báró bánffy dezső yszemelynevy báró
Bánffy Dezső yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy dezső
yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Dezső
yszemelynev és Biró Dezső yszemelynevy biró dezső yszemelynevy Biró Dezső
yszemelynevy biró yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Biró
yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy buzgólkodására. A színház megnyílt 1886.
nov. 3-án, műkedvelőkkel. Színre került: 1. »Turul«, ycimy turul ycimy Turul
ycimy turul ycimy ycimy Turul ycimy ykodvegy prológ, írta Kiss J., yszemelynevy
kiss j. yszemelynevy Kiss J. yszemelynevy kiss yszemelynevy j. yszemelynevy
yszemelynevy Kiss yszemelynevy J. yszemelynevy ykodvegy mely így szól: Hadak útjáról
földön és égen Szól rege, ének Csaba nyiláról... s utódairól Nagy, hős Etelének.
Ködbe, borúba, mesés homályba Enyész az ősök világcsatája — S nincs oda fáklya...
S hogy Álmos alatt útra kelének A hős daliák, Szerezni nyájas, melengető fészket,
Zsákmányt, paripát: Ködön, felhőn át, hol madár sem jár, Az ég magasán előttük száll...
száll A turulmadár! A hol lecsapott, ott tábort ütének Nap alkonyán, S törvényt
láttak a bölcsek, a vének, S a törvény után Víg zene zendült, s krónikás regébe
Fogott a lantos — se hossza, se vége — Most ezer éve! A hol lecsapott az égi szárnyas,Hadúr
madara, Ott bűverőt nyert a berkek árnya, Vizek sugara; Hegy, völgy, sík, róna,
alant és fent, A turul termékeny csókjától szent Kéjbe megrezzent. A hol lecsapott,
s a földet legyinté, Nap alkonyatán, Hajnalra tündérhangzatok kelének: A te nyelved,
hazám! Minden zenénél bűbájosabb dallam, Fuvolánál lágyabb, vagy ha megharsan: Vihar
a viharban! S idők határin messze túl, úgy Végzé végezet! E nyelvnek ott zengeni,
zendülni kell, Ha minden elveszett! Hol megfogant a turul csókja El nem enyészhet
— egy isten óvja — Magyar szó és magyar nóta! S itt is megszálltak »Deust« kiálttak
A hős daliák, S pihenve indultak, nagy hadi útnak Verni a csatát! Szamos vizéből
ittak paripáik, Szüzek táncától, — hajnalhasadtáig Remegett a pázsit. A hol áldoztak,
a hol toroztak S lejtek lányaik A villik, tündérek, bűbájos lények Vérható táncait:
Ma új varázs tüzében égnek, Áldozva oltárin a Szépnek, Hölgyei Deésnek! Hol kobzos
zengett nagy hős csatákról, ím a színpad áll; Oltár nekünk, mert nyelvet, kincset
ápol, Drágább mindannyinál, Aki emelte, aki tetézte, E hon nemtője, nemzetünk véde,
Áldja meg érte!... Halljátok! A turul suhog a légben Fejeink felett, Bűvös csókjával
beszenteli az Ujabb ezredet. S e pillanatnak tiszta ihletében Kiáltsunk »Deust«,
mint őseink régen — Isten segéljen! 2. »V. László«, ycimy v. lászló ycimy V.
László ycimy v. ycimy lászló ycimy ycimy V. ycimy László ycimy ykodvegy Dobsa Lajos
yszemelynevy dobsa lajos yszemelynevy Dobsa Lajos yszemelynevy dobsa yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Dobsa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy drámaja.
3. Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely
yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy »Sötét pont«-ja. ycimy sötét pont
ycimy Sötét pont ycimy sötét ycimy pont ycimy ycimy Sötét ycimy pont ycimy
ykodvegy A színházat Voyta Adolf yszemelynevy voyta adolf yszemelynevy Voyta
Adolf yszemelynevy voyta yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Voyta
yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy építette. Van 19 páholya, 25 erkélyszéke,
222 ülőhelye. Férőképessége 500 személyre szól. Az első igazgatók Zoltán Gyula yszemelynevy
zoltán gyula yszemelynevy Zoltán Gyula yszemelynevy zoltán yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Tóth
Béla, yszemelynevy tóth béla yszemelynevy Tóth Béla yszemelynevy tóth
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Béla yszemelynevy
ykodvegy kik 1886. nov. 17-én kezdték meg az előadásaikat a »Király házasodik« ycimy
király házasodik ycimy Király házasodik ycimy király ycimy házasodik ycimy
ycimy Király ycimy házasodik ycimy ykodvegy c. vígjátékkal, A műkedvelők társulata
megalakult 1872-ben, xevtizedx 1875 1876-ban báró xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 Bánffy Dezső yszemelynevy báró bánffy dezső yszemelynevy báró Bánffy Dezső
yszemelynevy báró yszemelynevy bánffy yszemelynevy dezső yszemelynevy
yszemelynevy báró yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Dezső yszemelynev állt a vezetés
élén. szin_I.0392.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Deési színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0392.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22558.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Deési
színészet
Szócikk: Deési színészet A városban magyar színészek
már a legrégibb időkben működtek. 1853. júl. havában Kaczvinszky János társulata
járt a városban. A 60-as években erős művészetpártolás észlelhető. 1860. jan. havától
Gerő Jakab hirdeti a kultúrát. A mai színház megépítési mozgalma 1883. aug. havában
indult meg, báró Bánffy Dezső és Biró Dezső buzgólkodására. A színház megnyílt 1886.
nov. 3-án, műkedvelőkkel. Színre került: 1. »Turul«, prológ, írta Kiss J., mely
így szól: Hadak útjáról földön és égen Szól rege, ének Csaba nyiláról... s utódairól
Nagy, hős Etelének. Ködbe, borúba, mesés homályba Enyész az ősök világcsatája —
S nincs oda fáklya... S hogy Álmos alatt útra kelének A hős daliák, Szerezni nyájas,
melengető fészket, Zsákmányt, paripát: Ködön, felhőn át, hol madár sem jár, Az ég
magasán előttük száll... száll A turulmadár! A hol lecsapott, ott tábort ütének
Nap alkonyán, S törvényt láttak a bölcsek, a vének, S a törvény után Víg zene zendült,
s krónikás regébe Fogott a lantos — se hossza, se vége — Most ezer éve! A hol lecsapott
az égi szárnyas,Hadúr madara, Ott bűverőt nyert a berkek árnya, Vizek sugara; Hegy,
völgy, sík, róna, alant és fent, A turul termékeny csókjától szent Kéjbe megrezzent.
A hol lecsapott, s a földet legyinté, Nap alkonyatán, Hajnalra tündérhangzatok kelének:
A te nyelved, hazám! Minden zenénél bűbájosabb dallam, Fuvolánál lágyabb, vagy ha
megharsan: Vihar a viharban! S idők határin messze túl, úgy Végzé végezet! E nyelvnek
ott zengeni, zendülni kell, Ha minden elveszett! Hol megfogant a turul csókja El
nem enyészhet — egy isten óvja — Magyar szó és magyar nóta! S itt is megszálltak
»Deust« kiálttak A hős daliák, S pihenve indultak, nagy hadi útnak Verni a csatát!
Szamos vizéből ittak paripáik, Szüzek táncától, — hajnalhasadtáig Remegett a pázsit.
A hol áldoztak, a hol toroztak S lejtek lányaik A villik, tündérek, bűbájos lények
Vérható táncait: Ma új varázs tüzében égnek, Áldozva oltárin a Szépnek, Hölgyei
Deésnek! Hol kobzos zengett nagy hős csatákról, ím a színpad áll; Oltár nekünk,
mert nyelvet, kincset ápol, Drágább mindannyinál, Aki emelte, aki tetézte, E hon
nemtője, nemzetünk véde, Áldja meg érte!... Halljátok! A turul suhog a légben Fejeink
felett, Bűvös csókjával beszenteli az Ujabb ezredet. S e pillanatnak tiszta ihletében
Kiáltsunk »Deust«, mint őseink régen — Isten segéljen! 2. »V. László«, Dobsa Lajos
drámaja. 3. Csiky Gergely »Sötét pont«-ja. A színházat Voyta Adolf építette. Van
19 páholya, 25 erkélyszéke, 222 ülőhelye. Férőképessége 500 személyre szól. Az első
igazgatók Zoltán Gyula és Tóth Béla, kik 1886. nov. 17-én kezdték meg az előadásaikat
a »Király házasodik« c. vígjátékkal, A műkedvelők társulata megalakult 1872-ben,
1876-ban báró Bánffy Dezső állt a vezetés élén. szin_I.0392.pdf I
