Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23461.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Erkel Ferenc-színkör Gyulán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm

 

Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Az egyetlen Nagyváradot (megye) kivéve, ahol három évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a mult század végéig pedig csak nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon nem volt vidéki város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes lett volna s amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint Gyula (megye) városához. Hogyan indult meg a magyar színészet működése a szabadságharcot követő 1850-ben, (időpont) Havi, (személy) (információ)  Szabó (személy) (információ)  s Kaczvinszky (személy) (információ)  hármas direktorok vezetése alatt álló, száznál na­ gyobb létszámú színtársulattal Gyulán, (megye) ar­ ról eme Lexikon más helyén külön szá­ molok be. Gyulának (megye) a vidéki nyári színé­ szetet illető későbbi nagy fontosságát csak azzal illusztrálom, hogy a kiegyezés utáni esztendőkben: 1869. (időpont) és 1870-ben, (időpont) az akkor még alig 15.000 lakosú s nem színma­ gyar kis városka, éppen olyan nyári állo­ mása volt az aradi, (megye) (információ)  mint aminő a nagy­ váradi (ország) volt a debreceni (megye) színtársulatnak. Jó emlékű Follinusz János (személy) (információ)  volt az aradi (megye) (információ)  di­ rektor, aki úgy 1869., (időpont) mint 1870. (időpont) kora ta­ vaszán, rögtön a téli évad befejezte után eljött teljes társulatával Gyulára (megye) s itten egészen szeptember végéig, tehát teljes öt hónapon keresztül játszott. Erre nem volt akkor, de azóta sem példa egy elsőrangú társulat életében. És micsoda egy jeles társulat volt a Follinuszé! (személy) (információ)  Az akkori legki­ válóbb színi erők voltak közötte. Hogy másokat ne említsek, Káldy Gyula, (személy) (információ)  az operának későbbi nagyérdemű s országos tekintélyű karmestere dirigálta a teljes számú zenekart. Dékány Teréz (személy) (információ)  (Jókainé Laborfalvi Rózának (személy) (információ)  tudvalevőleg legben­ sőbb barátnője) volt a csodaszép hangú koloratura. Káldy Gyulával (személy) (információ)  Gyulán (megye) léptek boldog házassági frigyre. A társulat tagjai között voltak: Radetzky Sarolta, (személy) (információ)  Zádorné Petrovics Ilka (személy) (a későbbi Gerőffyné). (személy) En­ nek a jutalomjátékára tisztelői száz ara­ nyat gyűjtöttek és adtak át neki. Dóry Judith, (személy) (információ)  a legjobb drámai színésznők egyike, Maár Júlia (személy) (a későbbi Bács Károlyné), (személy) (információ)  Marczell Géza, (személy) (információ)  a kiváló buffó, Szakáll An­ tal, (személy) (információ)  felesége Török Rózsi, (személy) (információ)  Zajonghy, (személy) (információ)  Kápolnai (személy) (információ)  énekes színészek, Szathmáry Árpád (személy) (információ)  (az utolérhetetlen »Szatyi úr«), (személy) Boros, (személy) (információ)  hí­ res komikus és még számos jeles tehetség. Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját­ szottak, hétfő, szerda s péntek szünnapok voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett rá a gyulai (megye) saisonokra, sőt kike­ reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak úgy lehetett, hogy Dékány Teréznek (személy) (információ)  80 forint, Káldynak (személy) (információ)  pedig 60 forint volt csak a havi fizetése. Csupán az Aradról (megye) (információ)  Gyulára (megye) s innen Aradra (megye) (információ)  visszautazás költségeit kellett vi­ selnie. Vasútja nem volt még akkor Gyu­ lának, (megye) az utazás kocsikon történt. De ahánv uri fogat volt Gyulán, (megye) jóformán valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel­ kezésére. Csak egy baj volt, de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett színkör. A Korona vendéglő udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala­ kították át az öltözők, sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo­ bákban volt). Maga a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A kocsiszín mögötti udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi naponta kellett, a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén — szintén korlátlan térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is, hogy egy-egy nagy eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan, még csak a pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz nyár volt mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is végig nézték az előadást zúgoló­ dás nélkül. A Follinuszt (személy) (információ)  követő aradi (megye) (információ)  di­ rektorok egy darabig hűtlenek lettek Gyu­ lához, (megye) Temesvárra (megye) mentek el, ahol tagad­ hatatlanul nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre. De anyagilag rosszabbul jártak, mintha ők is Gyula (megye) mellett marad­ tak volna. Temesvár (megye) akkor még túlnyomóan német (nemzetiség) (információ)  város volt, ahol szívesebben hódol­ tak a német, (nemzetiség) (információ)  mint a magyar Tháliának. Később azután a magyar színészet egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt, ebben tagadhatatlanul nagy része volt az aradiak (megye) (információ)  nyári szereplésének. Gyu­ lára (megye) 1870. (időpont) után éveken keresztül csak ki­ sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek. Follinuszék (személy) (információ)  fenn említett saisonja annyira kifejlesztette a gyulai (megye) közönség műigényeit, hogy ezek a másod- és har­ madrangú, zenekar nélküli kis társulatok előadásai igen gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget a színházba-járástól. A Korona ven­ déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte meg magát és épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá­ holya ugyan nem, de karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí­ tési költségek megtérítése címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis Gyulára (megye) vonzotta az akkori nevesebb igazgatókat, Aradi Gerőt, (személy) (információ)  Sztupa An­ dort, (személy) (információ)  Gerőffy Andort (személy) (információ)  és másokat is. Újra a legjobb és később országos hírűvé vált színészek játszottak nyaranta Gyulán, (megye) akik évtizedek múlva is hangoztatták, hogy a gyulainál (megye) lelkesebb és műértőbb közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak. Szilágyi Vilmos, (személy) (információ)  a Vígszínház (intézmény) (információ)  egyik jeles színésze és rendezője, később az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  elnöke, egész színipályája alatt szerzett sikerei között legértékesebb­ nek tartotta a »Párizsi rongyszedő« (cím) (információ)  intrikus gonosztevője szerepében Gyulán (megye) nyílt színen kapott zajos tapsot, ahol a megbot­ ránkozás és felháborodottság füttyeitől kel­ lett tartania. Volt emellett Gyulának (megye) még egy nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park, a közepén levő óvárral, amely utóbbi az ország Pesttől (Budapest) Orsováig (megye) terjedő részének egyedül épségben maradt várromja. A körötte levő várkert pedig a tatai (megye) mellett az egész ország leg­ szebb parkja, több évszázados fákkal, árnyas ligetekkel, ami Gleichenberggel (ország) felérő valóságos üdülő helye volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott töltötték el, a ligetekben tanulták szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott költötték el ebédjüket is. Az emlékezetesebb színi saisonok között különösen kettő emelkedik ki. Az egyik a Krecsányié, (személy) (információ)  1885-ben, (időpont) a másik a Ditrói Mór (személy) (információ)  vezette Thália színtársulaté. Ditrói (személy) (információ)  Gyuláról (megye) ment Kolozsvárra, (megye) hol azután a Vígszínház (intézmény) (információ)  megnyitásáig direktorkodott. Mind a két saison olyan, hogy külön is meg kell emlékeznem róluk. Krecsányi (személy) (információ)  — amint a Színészek Lapjában (intézmény) (információ)  közölt kegyeletes megemlékezés is megörökíti róla, — 1885. (időpont) tavaszán Eger­ben (megye) játszott. Rosszul ment ott neki, aminek egyik oka, az ugyanebben az évben Budapesten (Budapest) tartott első Országos kiállítás is volt. A közönség annak a látogatására tartogatta inkább a pénzét és nem költött színházra. E sorok írója, aki évtizedeken át benső barátságban volt Krecsányival, (személy) (információ)  levelet kapott tőle Egerből, (megye) hogy azt az időt; amig ősszel Aradra, (megye) (információ)  új állomása helyére bevonul, szeretné, ha csak lehetséges, Gyulán (megye) tölteni. De nagyon fél eljönni, mert ha itt is olyan rosszul menne neki, mint ahogy Egerben, (megye) az valóságos katasztrófa lenne rá nézve. Már pedig a pesti (Budapest) kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri Gyulát, (megye) már töltött itt egy saisont és csak akkor kockáztathatja meg a Gyulára (megye) jövetelt, ha legalább nyolcvan ülő­ hely bérletet biztosíthatunk neki. Ez te­ hát — miután hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem teljesíthetetlen feltétel volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet Gyulán (megye) legfeljebb — de az is ritka esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti (Budapest) kiállítás önsúlya emellett nem csak Egerben, (megye) hanem mindenütt, tehát. Gyulán (megye) is érezhető volt. Még, ha páholyok lettek volna! De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és hatodik sorban is bérlőket találni, mikor mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább a második sorba törekszik. Mégis gondoltam merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség megvalósításához. Kísérlet volt, amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról. Készítettem egy aréna helytervezetet, egyben kiállítottam a bérlet aláírási­ ívet és elmentem az akkori gyulai (megye) társadalom legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt lelkű és nagy színpártoló úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy Krecsányi (személy) (információ)  eljöjjön Gyu­ lára? (megye) Elmondottam neki, milyen kiváló színi erők vannak a társulatnál. Hegyesi Mari, (személy) (információ)  aki akkor tavasszal vendégszerepel ti a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  »Denise« (cím) (információ)  címszerepében és nyomban leszerződtették oda, de csak az aradi (megye) (információ)  saison végén volt a Nem­ zetinél (intézmény) állását elfoglalandó, tehát Gyulára (megye) még okvetlenül eljön, Fodor Fruzina, (személy) (információ)  Maár Júlia, (személy) Siposné, (személy) Krecsányiné Kiss Veron, (személy) Závodszky Teréz, (személy) (információ)  Örley Flóra, (személy) (információ)  Halmayné Harmath Emma, (személy) Locsarekné, (személy) Nyilas Ilona, (személy) továbbá Tiszay Dezső, (személy) (információ)  Boránd Gyula, (személy) (információ)  Nyilasi Mátyás, (személy) (információ)  Horváth Arnold, (személy) (információ)  Haday Sándor, (személy) Pálfi György, (személy) (információ)  Halmay Imre (személy) (információ)  és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos asszonyomtól függ, hogy Gyulára (megye) jöjjenek, mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva tőlem. Ugy, ha nagyságos asszonyom az első sor helyett, amelyben szokott bérelni, aláír nekem a hatodik sorban két ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni a feltételül ki­ kötött nyolcvan bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt. Az úrnő megértett és a teljes üres bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet: szerényen hozzátette, hogy ő nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt eredményt vonná maga után. Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam a bérlet-gyűjtést. A közönség nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy Gyula (megye) legelőkelőbb úrnője hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni. Sokan tehát még a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy a hátrább eső padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második sorbeliek. Végeredményül tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam összehozni. Miután pedig a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is szokott a színházba vonzani, az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros értelemben zsúfolt színkörben játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó Krecsányit, (személy) (információ)  aki megkereste az Egerből (megye) való hurcolkodási költséget és az egész társulat nyári gázsiját, mintha kicserélték volna: állandóan jókedvű volt és a saison folyamán maga is fellépett a »Fecsegők« (cím) c.operettben és amiben utólérhetetlennek tartotta magát: Quasimodó (szerep) szerepében. Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy Krecsényi (személy) mint színház színpadra lépett. Mindez pedig csak azért és úgy eshetett meg, mert egy városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta magára nézve lealacsonyítónak, hogy az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban váltsa meg bérletét. Mint mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan megbukott a saison alatt. Az »Ifj.Fromont és idősb Risler«c.színmű, (cím) melynek cselekvénye szerint tudvalevőleg Fromont (szerep) elhanyagolja hitvesét és Rislerné (szerep) körül legyeskedik. Fromontnét (szerep) az élte tavaszában levő, vakító szépségű Hegyesi Mari (személy) (információ)  játszta. Rislernét (szerep) pedig az ugyancsak nagytehetségű Maár Júlia. (személy) A publikum, tisztelet, becsület Alphons Daudetnek, (személy) nem akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek, a Fromontot (szerep) játszó Pálfit (személy) (információ)  pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának ekkorra elfajulásáért. Másik kimagasló saisonja volt a Ditrói Mór (személy) (információ)  vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból álló Thália színész - szövetkezetnek. Ditróiról (személy) (információ)  még Krecsányi (személy) (információ)  is elismerte, hogy ő nála különb rendező, pedig Krecsányi (személy) (információ)  tudvalevőleg semmire sem volt annyira büszke, mint rendezői talentumára. A tagok között volt Ditróiné, (személy) ki mióta magyar színészet van, a legnagyobb, a legjobb naiva volt és maradt. Réti Laura, (személy) a fenomenális hangú énekesnő. A férfi tagok között pedig Molnár Antal, (személy) (információ)  akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt a nyolcvanas esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult, a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű olasz (nemzetiség) (információ)  Novelliét, (személy) meg sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest, tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett Shylockban, (cím) (információ)  Otthellóban, (cím) Keanben, (cím) (információ)  Gonosz Pistában, (cím) (információ)  eljátszotta Konti (személy) (információ)  »Királyfogásá«-ban (cím) Marx bárót, (szerep) Rip-Ripben (cím) ráosztották Hudson kapitányt. (szerep) Mindegyikben tökéletes, a legtöbben utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki a magyar színészet nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A Tháliát (cím) előzőleg már egy saisonban játszott Gyulán. (megye) Innen levélben Aradra (megye) (információ)  ajánlkozott Krecsányihoz, (személy) (információ)  aki miután őt személyesen még nem ismerte, tőlem kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  az a csapás sújtaná, hogy Ujházi (személy) (információ)  meghalna, minden más kombináció nélkül Molnár Antalt (személy) (információ)  kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre Krecsányi (személy) (információ)  őt, minden feltételét elfogadva, látatlanul szerződtette. A téli szezon leteltével Krecsányi, (személy) (információ)  akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak mondott, hogy önzésével tagjait lelketlenül kizsarolja, magához kérette Molnárt (személy) (információ)  és azt mondotta neki: »Én, Molnár (személy) (információ)  úr, megakarom Önt tovább is tartani, e célból gázsiját is felemelem, de csak azzal a feltétellel szerződtetem tovább, ha Ön nálam csupán drámákban fog játszani.« Molnár (személy) (információ)  felfortyanva kérdezte, hogy talán nincsen egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs, mondotta Krecsányi, (személy) (információ)  hanem azért kikötésem változhatatlan. Én ugyanis nem veszem lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor azt a jogos szemrehányást tehesse, hogy olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek Önt megismertem, művészi egyéniségéhez méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam és fejlődésében ezzel akadályoztam. Molnár Antal, (személy) (információ)  aki féktelen természetű ember volt és egyformán áhítozott a páholy, nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta el Krecsányi (személy) (információ)  feltételeit és — ez meg az ő egyéniségét jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb körülmények között is határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez szerződött, hogy tovább is játszhassa Marx bárót (szerep) és burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény azonban, hogy a magyar színészet Egressy Gábor, (személy) (információ)  Tóth József (személy) (információ)  és a többi nagyok mellé valamikor Molnár Antalt (személy) (információ)  is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult meg. Molnár, (személy) (információ)  a színpadon kívül féktelen, szertelen, önmaga fegyelmezésére képtelen ember volt. Ez a féktelensége Othellót (szerep) meghaladó féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő feleségét nem engedte színpadra, a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani, magaviseletével igazán nem adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. Molnár, (személy) (információ)  akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó pesszimisztikus nézetei voltak, nem hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi rohamában, az »Egy csepp méreg« (cím) (információ)  után, amelybe utolérhetetlenül játszott, éjszaka egy órakor a Korona­vendéglő egyik szobájában, teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet játszana, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének ez volt a magyarázata. Pályatársai és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése és fájdalmas részvéte kísérte sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a gyulai (megye) magyar róm. kath. temetőben. szin_I.0529.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Erkel Ferenc-színkör Gyulán címszóvég 23461 Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Az egyetlen Nagyváradot ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy kivéve, ahol három évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a mult század végéig pedig csak nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon nem volt vidéki város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes lett volna s amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy városához. Hogyan indult meg a magyar színészet működése a szabadságharcot követő 1850-ben, Havi, xtalanevtizedx 1865 yszemelynevy havi yszemelynevy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy s Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy ykodvegy hármas direktorok vezetése alatt álló, száznál na­ gyobb létszámú színtársulattal Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy ar­ ról eme Lexikon más helyén külön szá­ molok be. Gyulának ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy a vidéki nyári színé­ szetet illető későbbi nagy fontosságát csak azzal illusztrálom, hogy a kiegyezés utáni esztendőkben: 1869. xevtizedx 1865 és xtalanevtizedx 1875 1870-ben, xevtizedx 1875 az akkor még alig 15.000 lakosú s nem színma­ gyar kis városka, éppen olyan nyári állo­ mása volt az aradi, ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy mint aminő a nagy­ váradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagy­ várad yorszagy Románia ykodvegy volt a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színtársulatnak. Jó emlékű Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy di­ rektor, aki úgy 1869., xevtizedx 1865 mint xtalanevtizedx 1875 1870. xevtizedx 1875 kora ta­ vaszán, rögtön a téli évad befejezte után eljött teljes társulatával Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy s itten egészen szeptember végéig, tehát teljes öt hónapon keresztül játszott. Erre nem volt akkor, de azóta sem példa egy elsőrangú társulat életében. És micsoda egy jeles társulat volt a Follinuszé! yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy Az akkori legki­ válóbb színi erők voltak közötte. Hogy másokat ne említsek, Káldy Gyula, yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy az operának későbbi nagyérdemű s országos tekintélyű karmestere dirigálta a teljes számú zenekart. Dékány Teréz yszemelynevy dékány teréz yszemelynevy Dékány Teréz yszemelynevy dékány yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy (Jókainé Laborfalvi Rózának yszemelynevy jókainé laborfalvi róza yszemelynevy Jókainé Laborfalvi Rózá yszemelynevy jókainé yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy Laborfalvi yszem tudvalevőleg legben­ sőbb barátnője) volt a csodaszép hangú koloratura. Káldy Gyulával yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyulá yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy léptek boldog házassági frigyre. A társulat tagjai között voltak: Radetzky Sarolta, yszemelynevy radetzky sarolta yszemelynevy Radetzky Sarolta yszemelynevy radetzky yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Radetzky yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy Zádorné Petrovics Ilka yszemelynevy zádorné petrovics ilka yszemelynevy Zádorné Petrovics Ilka yszemelynevy zádorné yszemelynevy petrovics yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Zádorné yszemelynevy Petrovics yszemelyn (a későbbi Gerőffyné). yszemelynevy gerőffyne yszemelynevy Gerőffyné yszemelynevy gerőffyne yszemelynevy yszemelynevy Gerőffyné yszemelynevy ykodvegy En­ nek a jutalomjátékára tisztelői száz ara­ nyat gyűjtöttek és adtak át neki. Dóry Judith, yszemelynevy dóry judith yszemelynevy Dóry Judith yszemelynevy dóry yszemelynevy judith yszemelynevy yszemelynevy Dóry yszemelynevy Judith yszemelynevy ykodvegy a legjobb drámai színésznők egyike, Maár Júlia yszemelynevy maár júlia yszemelynevy Maár Júlia yszemelynevy maár yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Maár yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy (a későbbi Bács Károlyné), yszemelynevy bács károlyne yszemelynevy Bács Károlyné yszemelynevy bács yszemelynevy károlyne yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy Károlyné yszemelynevy ykodvegy Marczell Géza, yszemelynevy marczell géza yszemelynevy Marczell Géza yszemelynevy marczell yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Marczell yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy a kiváló buffó, Szakáll An­ tal, yszemelynevy szakáll an­ tal yszemelynevy Szakáll An­ tal yszemelynevy szakáll yszemelynevy an­ yszemelynevy tal yszemelynevy yszemelynevy Szakáll yszemelynevy An­ yszemelynevy tal yszemelynevy ykodve felesége Török Rózsi, yszemelynevy török rózsi yszemelynevy Török Rózsi yszemelynevy török yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Zajonghy, yszemelynevy zajonghy yszemelynevy Zajonghy yszemelynevy zajonghy yszemelynevy yszemelynevy Zajonghy yszemelynevy ykodvegy Kápolnai yszemelynevy kápolnai yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy kápolnai yszemelynevy yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy ykodvegy énekes színészek, Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry árpád yszemelynevy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy (az utolérhetetlen »Szatyi úr«), yszemelynevy szatyi úr yszemelynevy Szatyi úr yszemelynevy szatyi yszemelynevy úr yszemelynevy yszemelynevy Szatyi yszemelynevy úr yszemelynevy ykodvegy Boros, yszemelynevy boros yszemelynevy Boros yszemelynevy boros yszemelynevy yszemelynevy Boros yszemelynevy ykodvegy hí­ res komikus és még számos jeles tehetség. Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját­ szottak, hétfő, szerda s péntek szünnapok voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett rá a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy saisonokra, sőt kike­ reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak úgy lehetett, hogy Dékány Teréznek yszemelynevy dékány teréz yszemelynevy Dékány Teréz yszemelynevy dékány yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy 80 forint, Káldynak yszemelynevy káldy yszemelynevy Káldy yszemelynevy káldy yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy ykodvegy pedig 60 forint volt csak a havi fizetése. Csupán az Aradról ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy s innen Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy visszautazás költségeit kellett vi­ selnie. Vasútja nem volt még akkor Gyu­ lának, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyu­ lá ymegyey békés megye ykodvegy az utazás kocsikon történt. De ahánv uri fogat volt Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy jóformán valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel­ kezésére. Csak egy baj volt, de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett színkör. A Korona vendéglő udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala­ kították át az öltözők, sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo­ bákban volt). Maga a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A kocsiszín mögötti udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi naponta kellett, a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén — szintén korlátlan térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is, hogy egy-egy nagy eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan, még csak a pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz nyár volt mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is végig nézték az előadást zúgoló­ dás nélkül. A Follinuszt yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy követő aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy di­ rektorok egy darabig hűtlenek lettek Gyu­ lához, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyu­ lá ymegyey békés megye ykodvegy Temesvárra ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy mentek el, ahol tagad­ hatatlanul nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre. De anyagilag rosszabbul jártak, mintha ők is Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy mellett marad­ tak volna. Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy akkor még túlnyomóan német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy város volt, ahol szívesebben hódol­ tak a német, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy mint a magyar Tháliának. Később azután a magyar színészet egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt, ebben tagadhatatlanul nagy része volt az aradiak ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy nyári szereplésének. Gyu­ lára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyu­ lá ymegyey békés megye ykodvegy 1870. után xtalanevtizedx 1885 éveken keresztül csak ki­ sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek. Follinuszék yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy fenn említett saisonja annyira kifejlesztette a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy közönség műigényeit, hogy ezek a másod- és har­ madrangú, zenekar nélküli kis társulatok előadásai igen gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget a színházba-járástól. A Korona ven­ déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte meg magát és épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá­ holya ugyan nem, de karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí­ tési költségek megtérítése címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy vonzotta az akkori nevesebb igazgatókat, Aradi Gerőt, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy Sztupa An­ dort, yszemelynevy sztupa an­ dor yszemelynevy Sztupa An­ dor yszemelynevy sztupa yszemelynevy an­ yszemelynevy dor yszemelynevy yszemelynevy Sztupa yszemelynevy An­ yszemelynevy dor yszemelynevy ykodvegy Gerőffy Andort yszemelynevy gerőffy andor yszemelynevy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy és másokat is. Újra a legjobb és később országos hírűvé vált színészek játszottak nyaranta Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy akik évtizedek múlva is hangoztatták, hogy a gyulainál ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy lelkesebb és műértőbb közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak. Szilágyi Vilmos, yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy egyik jeles színésze és rendezője, később az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy elnöke, egész színipályája alatt szerzett sikerei között legértékesebb­ nek tartotta a »Párizsi rongyszedő« ycimy párizsi rongyszedő ycimy Párizsi rongyszedő ycimy párizsi ycimy rongyszedő ycimy ycimy Párizsi ycimy rongyszedő ycimy ykodvegy intrikus gonosztevője szerepében Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy nyílt színen kapott zajos tapsot, ahol a megbot­ ránkozás és felháborodottság füttyeitől kel­ lett tartania. Volt emellett Gyulának ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy még egy nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park, a közepén levő óvárral, amely utóbbi az ország Pesttől pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Orsováig ytelepulesy orsova ytelepulesy Orsová ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy terjedő részének egyedül épségben maradt várromja. A körötte levő várkert pedig a tatai ytelepulesy tata ytelepulesy tata ymegyey komárom megye ykodvegy mellett az egész ország leg­ szebb parkja, több évszázados fákkal, árnyas ligetekkel, ami Gleichenberggel ytelepulesy gleichenberg ytelepulesy Gleichenberg yorszagy Ausztria ykodvegy felérő valóságos üdülő helye volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott töltötték el, a ligetekben tanulták szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott költötték el ebédjüket is. Az emlékezetesebb színi saisonok között különösen kettő emelkedik ki. Az egyik a Krecsányié, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy 1885-ben, xevtizedx 1885 a másik a Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vezette Thália színtársulaté. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy Gyuláról ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy ment Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hol azután a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy megnyitásáig direktorkodott. Mind a két saison olyan, hogy külön is meg kell emlékeznem róluk. Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy — amint a Színészek Lapjában yintezmenyy színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek yintezmenyy lapja yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy közölt kegyeletes megemlékezés is megörökíti róla, — 1885. tavaszán xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Eger­ben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy játszott. Rosszul ment ott neki, aminek egyik oka, az ugyanebben az évben Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tartott első Országos kiállítás is volt. A közönség annak a látogatására tartogatta inkább a pénzét és nem költött színházra. E sorok írója, aki évtizedeken át benső barátságban volt Krecsányival, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy levelet kapott tőle Egerből, ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy hogy azt az időt; amig ősszel Aradra, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy új állomása helyére bevonul, szeretné, ha csak lehetséges, Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy tölteni. De nagyon fél eljönni, mert ha itt is olyan rosszul menne neki, mint ahogy Egerben, ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy az valóságos katasztrófa lenne rá nézve. Már pedig a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri Gyulát, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy már töltött itt egy saisont és csak akkor kockáztathatja meg a Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy jövetelt, ha legalább nyolcvan ülő­ hely bérletet biztosíthatunk neki. Ez te­ hát — miután hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem teljesíthetetlen feltétel volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy legfeljebb — de az is ritka esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kiállítás önsúlya emellett nem csak Egerben, ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy hanem mindenütt, tehát. Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy is érezhető volt. Még, ha páholyok lettek volna! De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és hatodik sorban is bérlőket találni, mikor mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább a második sorba törekszik. Mégis gondoltam merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség megvalósításához. Kísérlet volt, amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról. Készítettem egy aréna helytervezetet, egyben kiállítottam a bérlet aláírási­ ívet és elmentem az akkori gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy társadalom legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt lelkű és nagy színpártoló úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy eljöjjön Gyu­ lára? ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyu­ lá ymegyey békés megye ykodvegy Elmondottam neki, milyen kiváló színi erők vannak a társulatnál. Hegyesi Mari, yszemelynevy hegyesi mari yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy aki akkor tavasszal vendégszerepel ti a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Denise« ycimy denise ycimy Denise ycimy denise ycimy ycimy Denise ycimy ykodvegy címszerepében és nyomban leszerződtették oda, de csak az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy saison végén volt a Nem­ zetinél yintezmenyy nem­ zeti yintezmenyy Nem­ zet yintezmenyy nem­ yintezmenyy zeti yintezmenyy yintezmenyy Nem­ yintezmenyy zet yintezmenyy ykodvegy állását elfoglalandó, tehát Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy még okvetlenül eljön, Fodor Fruzina, yszemelynevy fodor fruzina yszemelynevy Fodor Fruzina yszemelynevy fodor yszemelynevy fruzina yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Fruzina yszemelynevy ykodvegy Maár Júlia, yszemelynevy maár júlia yszemelynevy Maár Júlia yszemelynevy maár yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Maár yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy Siposné, yszemelynevy siposne yszemelynevy Siposné yszemelynevy siposne yszemelynevy yszemelynevy Siposné yszemelynevy ykodvegy Krecsányiné Kiss Veron, yszemelynevy krecsányiné kiss veron yszemelynevy Krecsányiné Kiss Veron yszemelynevy krecsányiné yszemelynevy kiss yszemelynevy veron yszemelynevy yszemelynevy Krecsányiné yszemelynevy Kiss yszemelyne Závodszky Teréz, yszemelynevy závodszky teréz yszemelynevy Závodszky Teréz yszemelynevy závodszky yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Závodszky yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Örley Flóra, yszemelynevy örley flóra yszemelynevy Örley Flóra yszemelynevy örley yszemelynevy flóra yszemelynevy yszemelynevy Örley yszemelynevy Flóra yszemelynevy ykodvegy Halmayné Harmath Emma, yszemelynevy halmayné harmath emma yszemelynevy Halmayné Harmath Emma yszemelynevy halmayné yszemelynevy harmath yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Halmayné yszemelynevy Harmath yszemelynevy Locsarekné, yszemelynevy locsarekne yszemelynevy Locsarekné yszemelynevy locsarekne yszemelynevy yszemelynevy Locsarekné yszemelynevy ykodvegy Nyilas Ilona, yszemelynevy nyilas ilona yszemelynevy Nyilas Ilona yszemelynevy nyilas yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Nyilas yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy továbbá Tiszay Dezső, yszemelynevy tiszay dezső yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Boránd Gyula, yszemelynevy boránd gyula yszemelynevy Boránd Gyula yszemelynevy boránd yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Boránd yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Nyilasi Mátyás, yszemelynevy nyilasi mátyás yszemelynevy Nyilasi Mátyás yszemelynevy nyilasi yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy Nyilasi yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy Horváth Arnold, yszemelynevy horváth arnold yszemelynevy Horváth Arnold yszemelynevy horváth yszemelynevy arnold yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Arnold yszemelynevy ykodvegy Haday Sándor, yszemelynevy haday sándor yszemelynevy Haday Sándor yszemelynevy haday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Haday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pálfi György, yszemelynevy pálfi györgy yszemelynevy Pálfi György yszemelynevy pálfi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Pálfi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Halmay Imre yszemelynevy halmay imre yszemelynevy Halmay Imre yszemelynevy halmay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos asszonyomtól függ, hogy Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy jöjjenek, mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva tőlem. Ugy, ha nagyságos asszonyom az első sor helyett, amelyben szokott bérelni, aláír nekem a hatodik sorban két ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni a feltételül ki­ kötött nyolcvan bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt. Az úrnő megértett és a teljes üres bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet: szerényen hozzátette, hogy ő nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt eredményt vonná maga után. Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam a bérlet-gyűjtést. A közönség nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy legelőkelőbb úrnője hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni. Sokan tehát még a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy a hátrább eső padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második sorbeliek. Végeredményül tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam összehozni. Miután pedig a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is szokott a színházba vonzani, az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros értelemben zsúfolt színkörben játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó Krecsányit, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy aki megkereste az Egerből ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy való hurcolkodási költséget és az egész társulat nyári gázsiját, mintha kicserélték volna: állandóan jókedvű volt és a saison folyamán maga is fellépett a »Fecsegők« ycimy fecsegők ycimy Fecsegők ycimy fecsegők ycimy ycimy Fecsegők ycimy ykodvegy c.operettben és amiben utólérhetetlennek tartotta magát: Quasimodó yszerepy quasimodó yszerepy Quasimodó yszerepy quasimodó yszerepy yszerepy Quasimodó yszerepy ykodvegy szerepében. Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy Krecsényi yszemelynevy krecsényi yszemelynevy Krecsényi yszemelynevy krecsényi yszemelynevy yszemelynevy Krecsényi yszemelynevy ykodvegy mint színház színpadra lépett. Mindez pedig csak azért és úgy eshetett meg, mert egy városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta magára nézve lealacsonyítónak, hogy az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban váltsa meg bérletét. Mint mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan megbukott a saison alatt. Az »Ifj.Fromont és idősb Risler«c.színmű, ycimy ifj.fromont és idősb risler ycimy Ifj.Fromont és idősb Risler ycimy ifj.fromont ycimy és ycimy idősb ycimy risler ycimy ycimy Ifj.Fromont ycimy és ycimy idősb ycimy Risler ycimy ykodvegy melynek cselekvénye szerint tudvalevőleg Fromont yszerepy fromont yszerepy Fromont yszerepy fromont yszerepy yszerepy Fromont yszerepy ykodvegy elhanyagolja hitvesét és Rislerné yszerepy rislerne yszerepy Rislerné yszerepy rislerne yszerepy yszerepy Rislerné yszerepy ykodvegy körül legyeskedik. Fromontnét yszerepy fromontne yszerepy Fromontné yszerepy fromontne yszerepy yszerepy Fromontné yszerepy ykodvegy az élte tavaszában levő, vakító szépségű Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi mari yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy játszta. Rislernét yszerepy rislerne yszerepy Rislerné yszerepy rislerne yszerepy yszerepy Rislerné yszerepy ykodvegy pedig az ugyancsak nagytehetségű Maár Júlia. yszemelynevy maár júlia yszemelynevy Maár Júlia yszemelynevy maár yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Maár yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy A publikum, tisztelet, becsület Alphons Daudetnek, yszemelynevy alphons daudet yszemelynevy Alphons Daudet yszemelynevy alphons yszemelynevy daudet yszemelynevy yszemelynevy Alphons yszemelynevy Daudet yszemelynevy ykodvegy nem akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek, a Fromontot yszerepy fromont yszerepy Fromont yszerepy fromont yszerepy yszerepy Fromont yszerepy ykodvegy játszó Pálfit yszemelynevy pálfi yszemelynevy Pálfi yszemelynevy pálfi yszemelynevy yszemelynevy Pálfi yszemelynevy ykodvegy pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának ekkorra elfajulásáért. Másik kimagasló saisonja volt a Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból álló Thália színész - szövetkezetnek. Ditróiról yszemelynevy ditrói yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ykodvegy még Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy is elismerte, hogy ő nála különb rendező, pedig Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy tudvalevőleg semmire sem volt annyira büszke, mint rendezői talentumára. A tagok között volt Ditróiné, yszemelynevy ditróine yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy ditróine yszemelynevy yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy ykodvegy ki mióta magyar színészet van, a legnagyobb, a legjobb naiva volt és maradt. Réti Laura, yszemelynevy réti laura yszemelynevy Réti Laura yszemelynevy réti yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Réti yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy a fenomenális hangú énekesnő. A férfi tagok között pedig Molnár Antal, yszemelynevy molnár antal yszemelynevy Molnár Antal yszemelynevy molnár yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt a nyolcvanas esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult, a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Novelliét, yszemelynevy novellie yszemelynevy Novellié yszemelynevy novellie yszemelynevy yszemelynevy Novellié yszemelynevy ykodvegy meg sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest, tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett Shylockban, ycimy shylock ycimy Shylock ycimy shylock ycimy ycimy Shylock ycimy ykodvegy Otthellóban, ycimy otthelló ycimy Otthelló ycimy otthelló ycimy ycimy Otthelló ycimy ykodvegy Keanben, ycimy kean ycimy Kean ycimy kean ycimy ycimy Kean ycimy ykodvegy Gonosz Pistában, ycimy gonosz pista ycimy Gonosz Pistá ycimy gonosz ycimy pista ycimy ycimy Gonosz ycimy Pistá ycimy ykodvegy eljátszotta Konti yszemelynevy konti yszemelynevy Konti yszemelynevy konti yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy ykodvegy »Királyfogásá«-ban ycimy királyfogása ycimy Királyfogásá ycimy királyfogása ycimy ycimy Királyfogásá ycimy ykodvegy Marx bárót, yszerepy marx báró yszerepy Marx báró yszerepy marx yszerepy báró yszerepy yszerepy Marx yszerepy báró yszerepy ykodvegy Rip-Ripben ycimy rip-rip ycimy Rip-Rip ycimy rip-rip ycimy ycimy Rip-Rip ycimy ykodvegy ráosztották Hudson kapitányt. yszerepy hudson kapitány yszerepy Hudson kapitány yszerepy hudson yszerepy kapitány yszerepy yszerepy Hudson yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy Mindegyikben tökéletes, a legtöbben utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki a magyar színészet nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A Tháliát ycimy thália ycimy Tháliá ycimy thália ycimy ycimy Tháliá ycimy ykodvegy előzőleg már egy saisonban játszott Gyulán. ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy Innen levélben Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy ajánlkozott Krecsányihoz, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy aki miután őt személyesen még nem ismerte, tőlem kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az a csapás sújtaná, hogy Ujházi yszemelynevy ujházi yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ujházi yszemelynevy yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ykodvegy meghalna, minden más kombináció nélkül Molnár Antalt yszemelynevy molnár antal yszemelynevy Molnár Antal yszemelynevy molnár yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy őt, minden feltételét elfogadva, látatlanul szerződtette. A téli szezon leteltével Krecsányi, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak mondott, hogy önzésével tagjait lelketlenül kizsarolja, magához kérette Molnárt yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy és azt mondotta neki: »Én, Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy úr, megakarom Önt tovább is tartani, e célból gázsiját is felemelem, de csak azzal a feltétellel szerződtetem tovább, ha Ön nálam csupán drámákban fog játszani.« Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy felfortyanva kérdezte, hogy talán nincsen egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs, mondotta Krecsányi, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy hanem azért kikötésem változhatatlan. Én ugyanis nem veszem lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor azt a jogos szemrehányást tehesse, hogy olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek Önt megismertem, művészi egyéniségéhez méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam és fejlődésében ezzel akadályoztam. Molnár Antal, yszemelynevy molnár antal yszemelynevy Molnár Antal yszemelynevy molnár yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy aki féktelen természetű ember volt és egyformán áhítozott a páholy, nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta el Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy feltételeit és — ez meg az ő egyéniségét jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb körülmények között is határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez szerződött, hogy tovább is játszhassa Marx bárót yszerepy marx báró yszerepy Marx báró yszerepy marx yszerepy báró yszerepy yszerepy Marx yszerepy báró yszerepy ykodvegy és burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény azonban, hogy a magyar színészet Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és a többi nagyok mellé valamikor Molnár Antalt yszemelynevy molnár antal yszemelynevy Molnár Antal yszemelynevy molnár yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult meg. Molnár, yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy a színpadon kívül féktelen, szertelen, önmaga fegyelmezésére képtelen ember volt. Ez a féktelensége Othellót yszerepy othelló yszerepy Othelló yszerepy othelló yszerepy yszerepy Othelló yszerepy ykodvegy meghaladó féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő feleségét nem engedte színpadra, a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani, magaviseletével igazán nem adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. Molnár, yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó pesszimisztikus nézetei voltak, nem hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi rohamában, az »Egy csepp méreg« ycimy egy csepp méreg ycimy Egy csepp méreg ycimy egy ycimy csepp ycimy méreg ycimy ycimy Egy ycimy csepp ycimy méreg ycimy ykodvegy után, amelybe utolérhetetlenül játszott, éjszaka egy órakor a Korona­vendéglő egyik szobájában, teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet játszana, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének ez volt a magyarázata. Pályatársai és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése és fájdalmas részvéte kísérte sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy magyar róm. kath. temetőben. szin_I.0529.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23461.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Erkel Ferenc-színkör Gyulán

Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Az egyetlen Nagyváradot kivéve, ahol három évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a mult század végéig pedig csak nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon nem volt vidéki város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes lett volna s amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint Gyula városához. Hogyan indult meg a magyar színészet működése a szabadságharcot követő 1850-ben, Havi, Szabó s Kaczvinszky hármas direktorok vezetése alatt álló, száznál na­ gyobb létszámú színtársulattal Gyulán, ar­ ról eme Lexikon más helyén külön szá­ molok be. Gyulának a vidéki nyári színé­ szetet illető későbbi nagy fontosságát csak azzal illusztrálom, hogy a kiegyezés utáni esztendőkben: 1869. és 1870-ben, az akkor még alig 15.000 lakosú s nem színma­ gyar kis városka, éppen olyan nyári állo­ mása volt az aradi, mint aminő a nagy­ váradi volt a debreceni színtársulatnak. Jó emlékű Follinusz János volt az aradi di­ rektor, aki úgy 1869., mint 1870. kora ta­ vaszán, rögtön a téli évad befejezte után eljött teljes társulatával Gyulára s itten egészen szeptember végéig, tehát teljes öt hónapon keresztül játszott. Erre nem volt akkor, de azóta sem példa egy elsőrangú társulat életében. És micsoda egy jeles társulat volt a Follinuszé! Az akkori legki­ válóbb színi erők voltak közötte. Hogy másokat ne említsek, Káldy Gyula, az operának későbbi nagyérdemű s országos tekintélyű karmestere dirigálta a teljes számú zenekart. Dékány Teréz (Jókainé Laborfalvi Rózának tudvalevőleg legben­ sőbb barátnője) volt a csodaszép hangú koloratura. Káldy Gyulával Gyulán léptek boldog házassági frigyre. A társulat tagjai között voltak: Radetzky Sarolta, Zádorné Petrovics Ilka (a későbbi Gerőffyné). En­ nek a jutalomjátékára tisztelői száz ara­ nyat gyűjtöttek és adtak át neki. Dóry Judith, a legjobb drámai színésznők egyike, Maár Júlia (a későbbi Bács Károlyné), Marczell Géza, a kiváló buffó, Szakáll An­ tal, felesége Török Rózsi, Zajonghy, Kápolnai énekes színészek, Szathmáry Árpád (az utolérhetetlen »Szatyi úr«), Boros, hí­ res komikus és még számos jeles tehetség. Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját­ szottak, hétfő, szerda s péntek szünnapok voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett rá a gyulai saisonokra, sőt kike­ reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak úgy lehetett, hogy Dékány Teréznek 80 forint, Káldynak pedig 60 forint volt csak a havi fizetése. Csupán az Aradról Gyulára s innen Aradra visszautazás költségeit kellett vi­ selnie. Vasútja nem volt még akkor Gyu­ lának, az utazás kocsikon történt. De ahánv uri fogat volt Gyulán, jóformán valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel­ kezésére. Csak egy baj volt, de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett színkör. A Korona vendéglő udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala­ kították át az öltözők, sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo­ bákban volt). Maga a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A kocsiszín mögötti udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi naponta kellett, a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén — szintén korlátlan térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is, hogy egy-egy nagy eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan, még csak a pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz nyár volt mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is végig nézték az előadást zúgoló­ dás nélkül. A Follinuszt követő aradi di­ rektorok egy darabig hűtlenek lettek Gyu­ lához, Temesvárra mentek el, ahol tagad­ hatatlanul nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre. De anyagilag rosszabbul jártak, mintha ők is Gyula mellett marad­ tak volna. Temesvár akkor még túlnyomóan német város volt, ahol szívesebben hódol­ tak a német, mint a magyar Tháliának. Később azután a magyar színészet egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt, ebben tagadhatatlanul nagy része volt az aradiak nyári szereplésének. Gyu­ lára 1870. után éveken keresztül csak ki­ sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek. Follinuszék fenn említett saisonja annyira kifejlesztette a gyulai közönség műigényeit, hogy ezek a másod- és har­ madrangú, zenekar nélküli kis társulatok előadásai igen gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget a színházba-járástól. A Korona ven­ déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte meg magát és épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá­ holya ugyan nem, de karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí­ tési költségek megtérítése címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis Gyulára vonzotta az akkori nevesebb igazgatókat, Aradi Gerőt, Sztupa An­ dort, Gerőffy Andort és másokat is. Újra a legjobb és később országos hírűvé vált színészek játszottak nyaranta Gyulán, akik évtizedek múlva is hangoztatták, hogy a gyulainál lelkesebb és műértőbb közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak. Szilágyi Vilmos, a Vígszínház egyik jeles színésze és rendezője, később az Országos Színészegyesület elnöke, egész színipályája alatt szerzett sikerei között legértékesebb­ nek tartotta a »Párizsi rongyszedő« intrikus gonosztevője szerepében Gyulán nyílt színen kapott zajos tapsot, ahol a megbot­ ránkozás és felháborodottság füttyeitől kel­ lett tartania. Volt emellett Gyulának még egy nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park, a közepén levő óvárral, amely utóbbi az ország Pesttől Orsováig terjedő részének egyedül épségben maradt várromja. A körötte levő várkert pedig a tatai mellett az egész ország leg­ szebb parkja, több évszázados fákkal, árnyas ligetekkel, ami Gleichenberggel felérő valóságos üdülő helye volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott töltötték el, a ligetekben tanulták szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott költötték el ebédjüket is. Az emlékezetesebb színi saisonok között különösen kettő emelkedik ki. Az egyik a Krecsányié, 1885-ben, a másik a Ditrói Mór vezette Thália színtársulaté. Ditrói Gyuláról ment Kolozsvárra, hol azután a Vígszínház megnyitásáig direktorkodott. Mind a két saison olyan, hogy külön is meg kell emlékeznem róluk. Krecsányi — amint a Színészek Lapjában közölt kegyeletes megemlékezés is megörökíti róla, — 1885. tavaszán Eger­ben játszott. Rosszul ment ott neki, aminek egyik oka, az ugyanebben az évben Budapesten tartott első Országos kiállítás is volt. A közönség annak a látogatására tartogatta inkább a pénzét és nem költött színházra. E sorok írója, aki évtizedeken át benső barátságban volt Krecsányival, levelet kapott tőle Egerből, hogy azt az időt; amig ősszel Aradra, új állomása helyére bevonul, szeretné, ha csak lehetséges, Gyulán tölteni. De nagyon fél eljönni, mert ha itt is olyan rosszul menne neki, mint ahogy Egerben, az valóságos katasztrófa lenne rá nézve. Már pedig a pesti kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri Gyulát, már töltött itt egy saisont és csak akkor kockáztathatja meg a Gyulára jövetelt, ha legalább nyolcvan ülő­ hely bérletet biztosíthatunk neki. Ez te­ hát — miután hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem teljesíthetetlen feltétel volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet Gyulán legfeljebb — de az is ritka esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti kiállítás önsúlya emellett nem csak Egerben, hanem mindenütt, tehát. Gyulán is érezhető volt. Még, ha páholyok lettek volna! De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és hatodik sorban is bérlőket találni, mikor mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább a második sorba törekszik. Mégis gondoltam merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség megvalósításához. Kísérlet volt, amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról. Készítettem egy aréna helytervezetet, egyben kiállítottam a bérlet aláírási­ ívet és elmentem az akkori gyulai társadalom legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt lelkű és nagy színpártoló úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy Krecsányi eljöjjön Gyu­ lára? Elmondottam neki, milyen kiváló színi erők vannak a társulatnál. Hegyesi Mari, aki akkor tavasszal vendégszerepel ti a Nemzeti Színházban »Denise« címszerepében és nyomban leszerződtették oda, de csak az aradi saison végén volt a Nem­ zetinél állását elfoglalandó, tehát Gyulára még okvetlenül eljön, Fodor Fruzina, Maár Júlia, Siposné, Krecsányiné Kiss Veron, Závodszky Teréz, Örley Flóra, Halmayné Harmath Emma, Locsarekné, Nyilas Ilona, továbbá Tiszay Dezső, Boránd Gyula, Nyilasi Mátyás, Horváth Arnold, Haday Sándor, Pálfi György, Halmay Imre és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos asszonyomtól függ, hogy Gyulára jöjjenek, mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva tőlem. Ugy, ha nagyságos asszonyom az első sor helyett, amelyben szokott bérelni, aláír nekem a hatodik sorban két ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni a feltételül ki­ kötött nyolcvan bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt. Az úrnő megértett és a teljes üres bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet: szerényen hozzátette, hogy ő nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt eredményt vonná maga után. Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam a bérlet-gyűjtést. A közönség nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy Gyula legelőkelőbb úrnője hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni. Sokan tehát még a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy a hátrább eső padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második sorbeliek. Végeredményül tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam összehozni. Miután pedig a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is szokott a színházba vonzani, az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros értelemben zsúfolt színkörben játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó Krecsányit, aki megkereste az Egerből való hurcolkodási költséget és az egész társulat nyári gázsiját, mintha kicserélték volna: állandóan jókedvű volt és a saison folyamán maga is fellépett a »Fecsegők« c.operettben és amiben utólérhetetlennek tartotta magát: Quasimodó szerepében. Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy Krecsényi mint színház színpadra lépett. Mindez pedig csak azért és úgy eshetett meg, mert egy városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta magára nézve lealacsonyítónak, hogy az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban váltsa meg bérletét. Mint mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan megbukott a saison alatt. Az »Ifj.Fromont és idősb Risler«c.színmű, melynek cselekvénye szerint tudvalevőleg Fromont elhanyagolja hitvesét és Rislerné körül legyeskedik. Fromontnét az élte tavaszában levő, vakító szépségű Hegyesi Mari játszta. Rislernét pedig az ugyancsak nagytehetségű Maár Júlia. A publikum, tisztelet, becsület Alphons Daudetnek, nem akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek, a Fromontot játszó Pálfit pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának ekkorra elfajulásáért. Másik kimagasló saisonja volt a Ditrói Mór vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból álló Thália színész - szövetkezetnek. Ditróiról még Krecsányi is elismerte, hogy ő nála különb rendező, pedig Krecsányi tudvalevőleg semmire sem volt annyira büszke, mint rendezői talentumára. A tagok között volt Ditróiné, ki mióta magyar színészet van, a legnagyobb, a legjobb naiva volt és maradt. Réti Laura, a fenomenális hangú énekesnő. A férfi tagok között pedig Molnár Antal, akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt a nyolcvanas esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult, a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű olasz Novelliét, meg sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest, tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett Shylockban, Otthellóban, Keanben, Gonosz Pistában, eljátszotta Konti »Királyfogásá«-ban Marx bárót, Rip-Ripben ráosztották Hudson kapitányt. Mindegyikben tökéletes, a legtöbben utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki a magyar színészet nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A Tháliát előzőleg már egy saisonban játszott Gyulán. Innen levélben Aradra ajánlkozott Krecsányihoz, aki miután őt személyesen még nem ismerte, tőlem kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a Nemzeti Színházat az a csapás sújtaná, hogy Ujházi meghalna, minden más kombináció nélkül Molnár Antalt kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre Krecsányi őt, minden feltételét elfogadva, látatlanul szerződtette. A téli szezon leteltével Krecsányi, akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak mondott, hogy önzésével tagjait lelketlenül kizsarolja, magához kérette Molnárt és azt mondotta neki: »Én, Molnár úr, megakarom Önt tovább is tartani, e célból gázsiját is felemelem, de csak azzal a feltétellel szerződtetem tovább, ha Ön nálam csupán drámákban fog játszani.« Molnár felfortyanva kérdezte, hogy talán nincsen egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs, mondotta Krecsányi, hanem azért kikötésem változhatatlan. Én ugyanis nem veszem lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor azt a jogos szemrehányást tehesse, hogy olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek Önt megismertem, művészi egyéniségéhez méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam és fejlődésében ezzel akadályoztam. Molnár Antal, aki féktelen természetű ember volt és egyformán áhítozott a páholy, nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta el Krecsányi feltételeit és — ez meg az ő egyéniségét jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb körülmények között is határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez szerződött, hogy tovább is játszhassa Marx bárót és burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény azonban, hogy a magyar színészet Egressy Gábor, Tóth József és a többi nagyok mellé valamikor Molnár Antalt is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult meg. Molnár, a színpadon kívül féktelen, szertelen, önmaga fegyelmezésére képtelen ember volt. Ez a féktelensége Othellót meghaladó féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő feleségét nem engedte színpadra, a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani, magaviseletével igazán nem adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. Molnár, akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó pesszimisztikus nézetei voltak, nem hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi rohamában, az »Egy csepp méreg« után, amelybe utolérhetetlenül játszott, éjszaka egy órakor a Korona­vendéglő egyik szobájában, teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet játszana, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének ez volt a magyarázata. Pályatársai és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése és fájdalmas részvéte kísérte sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a gyulai magyar róm. kath. temetőben. szin_I.0529.pdf I