Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23461.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Erkel
Ferenc-színkör Gyulán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523460.htm
Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Az egyetlen
Nagyváradot (megye)
kivéve, ahol három évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a mult század
végéig pedig csak nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon
nem volt vidéki város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes
lett volna s amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint Gyula (megye) városához.
Hogyan indult meg a magyar színészet működése a szabadságharcot követő 1850-ben,
(időpont)
Havi, (személy)
(információ)
Szabó (személy) (információ)
s Kaczvinszky (személy) (információ)
hármas direktorok vezetése alatt álló, száznál
na gyobb létszámú színtársulattal Gyulán, (megye) ar ról
eme Lexikon más helyén külön szá molok be. Gyulának (megye) a vidéki
nyári színé szetet illető későbbi nagy fontosságát csak azzal illusztrálom, hogy
a kiegyezés utáni esztendőkben: 1869. (időpont) és
1870-ben, (időpont)
az akkor még alig 15.000 lakosú s nem színma gyar kis városka, éppen olyan nyári
állo mása volt az aradi, (megye) (információ)
mint aminő a nagy váradi (ország) volt
a debreceni (megye)
színtársulatnak. Jó emlékű Follinusz János (személy) (információ)
volt az aradi (megye) (információ)
di rektor, aki úgy 1869., (időpont) mint
1870. (időpont)
kora ta vaszán, rögtön a téli évad befejezte után eljött teljes társulatával Gyulára
(megye) s
itten egészen szeptember végéig, tehát teljes öt hónapon keresztül játszott. Erre
nem volt akkor, de azóta sem példa egy elsőrangú társulat életében. És micsoda egy
jeles társulat volt a Follinuszé! (személy) (információ)
Az akkori legki válóbb színi erők voltak
közötte. Hogy másokat ne említsek, Káldy Gyula, (személy) (információ)
az operának későbbi nagyérdemű s országos
tekintélyű karmestere dirigálta a teljes számú zenekart. Dékány Teréz (személy) (információ)
(Jókainé Laborfalvi Rózának (személy) (információ)
tudvalevőleg legben sőbb barátnője) volt
a csodaszép hangú koloratura. Káldy Gyulával (személy) (információ)
Gyulán (megye) léptek
boldog házassági frigyre. A társulat tagjai között voltak: Radetzky Sarolta, (személy) (információ)
Zádorné Petrovics Ilka (személy) (a
későbbi Gerőffyné). (személy) En
nek a jutalomjátékára tisztelői száz ara nyat gyűjtöttek és adtak át neki. Dóry
Judith, (személy)
(információ)
a legjobb drámai színésznők egyike, Maár
Júlia (személy)
(a későbbi Bács Károlyné), (személy) (információ)
Marczell Géza, (személy) (információ)
a kiváló buffó, Szakáll An tal, (személy) (információ)
felesége Török Rózsi, (személy) (információ)
Zajonghy, (személy) (információ)
Kápolnai (személy) (információ)
énekes színészek, Szathmáry Árpád (személy) (információ)
(az utolérhetetlen »Szatyi úr«), (személy) Boros,
(személy)
(információ)
hí res komikus és még számos jeles tehetség.
Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját szottak, hétfő, szerda s péntek szünnapok
voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett rá a gyulai (megye) saisonokra,
sőt kike reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak
úgy lehetett, hogy Dékány Teréznek (személy) (információ)
80 forint, Káldynak (személy) (információ)
pedig 60 forint volt csak a havi fizetése.
Csupán az Aradról (megye) (információ)
Gyulára (megye) s innen
Aradra (megye)
(információ)
visszautazás költségeit kellett vi selnie.
Vasútja nem volt még akkor Gyu lának, (megye) az utazás
kocsikon történt. De ahánv uri fogat volt Gyulán, (megye) jóformán
valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel kezésére. Csak egy baj volt,
de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett színkör. A Korona vendéglő
udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala kították át az öltözők,
sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo bákban volt). Maga
a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A kocsiszín mögötti
udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi naponta kellett,
a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén — szintén korlátlan
térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is, hogy egy-egy nagy
eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan, még csak a
pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz nyár volt
mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is végig nézték
az előadást zúgoló dás nélkül. A Follinuszt (személy) (információ)
követő aradi (megye) (információ)
di rektorok egy darabig hűtlenek lettek
Gyu lához, (megye)
Temesvárra (megye)
mentek el, ahol tagad hatatlanul nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre.
De anyagilag rosszabbul jártak, mintha ők is Gyula (megye) mellett
marad tak volna. Temesvár (megye) akkor
még túlnyomóan német (nemzetiség)
(információ)
város volt, ahol szívesebben hódol tak a
német, (nemzetiség)
(információ)
mint a magyar Tháliának. Később azután a
magyar színészet egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt, ebben
tagadhatatlanul nagy része volt az aradiak (megye) (információ)
nyári szereplésének. Gyu lára (megye) 1870.
(időpont)
után éveken keresztül csak ki sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek. Follinuszék
(személy)
(információ)
fenn említett saisonja annyira kifejlesztette
a gyulai (megye)
közönség műigényeit, hogy ezek a másod- és har madrangú, zenekar nélküli kis társulatok
előadásai igen gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget
a színházba-járástól. A Korona ven déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte
meg magát és épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá holya
ugyan nem, de karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí tési költségek
megtérítése címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis Gyulára
(megye) vonzotta
az akkori nevesebb igazgatókat, Aradi Gerőt, (személy) (információ)
Sztupa An dort, (személy) (információ)
Gerőffy Andort (személy) (információ)
és másokat is. Újra a legjobb és később országos
hírűvé vált színészek játszottak nyaranta Gyulán, (megye) akik
évtizedek múlva is hangoztatták, hogy a gyulainál (megye) lelkesebb
és műértőbb közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak. Szilágyi Vilmos,
(személy)
(információ)
a Vígszínház (intézmény)
(információ)
egyik jeles színésze és rendezője, később
az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
elnöke, egész színipályája alatt szerzett
sikerei között legértékesebb nek tartotta a »Párizsi rongyszedő« (cím) (információ)
intrikus gonosztevője szerepében Gyulán (megye) nyílt
színen kapott zajos tapsot, ahol a megbot ránkozás és felháborodottság füttyeitől
kel lett tartania. Volt emellett Gyulának (megye) még egy
nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park, a közepén levő óvárral, amely
utóbbi az ország Pesttől (Budapest)
Orsováig (megye)
terjedő részének egyedül épségben maradt várromja. A körötte levő várkert pedig
a tatai (megye)
mellett az egész ország leg szebb parkja, több évszázados fákkal, árnyas ligetekkel,
ami Gleichenberggel (ország) felérő
valóságos üdülő helye volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott töltötték
el, a ligetekben tanulták szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott költötték
el ebédjüket is. Az emlékezetesebb színi saisonok között különösen kettő emelkedik
ki. Az egyik a Krecsányié, (személy) (információ)
1885-ben, (időpont) a
másik a Ditrói Mór (személy) (információ)
vezette Thália színtársulaté. Ditrói (személy) (információ)
Gyuláról (megye) ment
Kolozsvárra, (megye)
hol azután a Vígszínház (intézmény)
(információ)
megnyitásáig direktorkodott. Mind a két saison
olyan, hogy külön is meg kell emlékeznem róluk. Krecsányi (személy) (információ)
— amint a Színészek Lapjában (intézmény)
(információ)
közölt kegyeletes megemlékezés is megörökíti
róla, — 1885. (időpont) tavaszán
Egerben (megye)
játszott. Rosszul ment ott neki, aminek egyik oka, az ugyanebben az évben Budapesten
(Budapest)
tartott első Országos kiállítás is volt. A közönség annak a látogatására tartogatta
inkább a pénzét és nem költött színházra. E sorok írója, aki évtizedeken át benső
barátságban volt Krecsányival, (személy) (információ)
levelet kapott tőle Egerből, (megye) hogy
azt az időt; amig ősszel Aradra, (megye) (információ)
új állomása helyére bevonul, szeretné, ha
csak lehetséges, Gyulán (megye) tölteni.
De nagyon fél eljönni, mert ha itt is olyan rosszul menne neki, mint ahogy Egerben,
(megye) az
valóságos katasztrófa lenne rá nézve. Már pedig a pesti (Budapest)
kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri Gyulát, (megye) már töltött
itt egy saisont és csak akkor kockáztathatja meg a Gyulára (megye) jövetelt,
ha legalább nyolcvan ülő hely bérletet biztosíthatunk neki. Ez te hát — miután
hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem teljesíthetetlen feltétel
volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet Gyulán (megye) legfeljebb
— de az is ritka esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti (Budapest)
kiállítás önsúlya emellett nem csak Egerben, (megye) hanem
mindenütt, tehát. Gyulán (megye) is érezhető
volt. Még, ha páholyok lettek volna! De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és
hatodik sorban is bérlőket találni, mikor mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább
a második sorba törekszik. Mégis gondoltam merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség
megvalósításához. Kísérlet volt, amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról.
Készítettem egy aréna helytervezetet, egyben kiállítottam a bérlet aláírási ívet
és elmentem az akkori gyulai (megye) társadalom
legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt lelkű és nagy színpártoló
úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy Krecsányi (személy) (információ)
eljöjjön Gyu lára? (megye) Elmondottam
neki, milyen kiváló színi erők vannak a társulatnál. Hegyesi Mari, (személy) (információ)
aki akkor tavasszal vendégszerepel ti a Nemzeti
Színházban (intézmény)
(információ)
»Denise« (cím) (információ)
címszerepében és nyomban leszerződtették
oda, de csak az aradi (megye) (információ)
saison végén volt a Nem zetinél (intézmény)
állását elfoglalandó, tehát Gyulára (megye) még okvetlenül
eljön, Fodor Fruzina, (személy) (információ)
Maár Júlia, (személy) Siposné,
(személy)
Krecsányiné Kiss Veron, (személy) Závodszky
Teréz, (személy)
(információ)
Örley Flóra, (személy) (információ)
Halmayné Harmath Emma, (személy) Locsarekné,
(személy)
Nyilas Ilona, (személy) továbbá
Tiszay Dezső, (személy) (információ)
Boránd Gyula, (személy) (információ)
Nyilasi Mátyás, (személy) (információ)
Horváth Arnold, (személy) (információ)
Haday Sándor, (személy) Pálfi
György, (személy)
(információ)
Halmay Imre (személy) (információ)
és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos
asszonyomtól függ, hogy Gyulára (megye) jöjjenek,
mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva tőlem. Ugy, ha nagyságos asszonyom
az első sor helyett, amelyben szokott bérelni, aláír nekem a hatodik sorban két
ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni a feltételül ki kötött nyolcvan
bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt. Az úrnő megértett és a teljes üres
bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet: szerényen hozzátette, hogy ő
nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt eredményt vonná maga után.
Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam a bérlet-gyűjtést. A közönség
nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy Gyula (megye) legelőkelőbb
úrnője hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni. Sokan tehát
még a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy a hátrább
eső padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második sorbeliek.
Végeredményül tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam összehozni.
Miután pedig a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is szokott a színházba
vonzani, az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros értelemben zsúfolt
színkörben játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó Krecsányit, (személy) (információ)
aki megkereste az Egerből (megye) való
hurcolkodási költséget és az egész társulat nyári gázsiját, mintha kicserélték volna:
állandóan jókedvű volt és a saison folyamán maga is fellépett a »Fecsegők« (cím) c.operettben
és amiben utólérhetetlennek tartotta magát: Quasimodó (szerep) szerepében.
Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy Krecsényi (személy) mint
színház színpadra lépett. Mindez pedig csak azért és úgy eshetett meg, mert egy
városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta magára nézve lealacsonyítónak, hogy
az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban váltsa meg bérletét. Mint
mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan megbukott a saison alatt.
Az »Ifj.Fromont és idősb Risler«c.színmű, (cím) melynek cselekvénye
szerint tudvalevőleg Fromont (szerep) elhanyagolja
hitvesét és Rislerné (szerep) körül
legyeskedik. Fromontnét (szerep) az
élte tavaszában levő, vakító szépségű Hegyesi Mari (személy) (információ)
játszta. Rislernét (szerep) pedig
az ugyancsak nagytehetségű Maár Júlia. (személy) A
publikum, tisztelet, becsület Alphons Daudetnek, (személy) nem
akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek, a Fromontot (szerep) játszó
Pálfit (személy)
(információ)
pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának
ekkorra elfajulásáért. Másik kimagasló saisonja volt a Ditrói Mór (személy) (információ)
vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból
álló Thália színész - szövetkezetnek. Ditróiról (személy) (információ)
még Krecsányi (személy) (információ)
is elismerte, hogy ő nála különb rendező,
pedig Krecsányi (személy) (információ)
tudvalevőleg semmire sem volt annyira büszke,
mint rendezői talentumára. A tagok között volt Ditróiné, (személy) ki
mióta magyar színészet van, a legnagyobb, a legjobb naiva volt és maradt. Réti Laura,
(személy)
a fenomenális hangú énekesnő. A férfi tagok között pedig Molnár Antal, (személy) (információ)
akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt a
nyolcvanas esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb
tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult,
a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű olasz (nemzetiség)
(információ)
Novelliét, (személy) meg
sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest,
tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett Shylockban,
(cím) (információ)
Otthellóban, (cím) Keanben,
(cím) (információ)
Gonosz Pistában, (cím) (információ)
eljátszotta Konti (személy) (információ)
»Királyfogásá«-ban (cím) Marx bárót,
(szerep)
Rip-Ripben (cím)
ráosztották Hudson kapitányt. (szerep) Mindegyikben
tökéletes, a legtöbben utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki
a magyar színészet nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A Tháliát
(cím) előzőleg
már egy saisonban játszott Gyulán. (megye) Innen
levélben Aradra (megye) (információ)
ajánlkozott Krecsányihoz, (személy) (információ)
aki miután őt személyesen még nem ismerte,
tőlem kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a Nemzeti Színházat
(intézmény)
(információ)
az a csapás sújtaná, hogy Ujházi (személy) (információ)
meghalna, minden más kombináció nélkül Molnár
Antalt (személy)
(információ)
kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre
Krecsányi (személy)
(információ)
őt, minden feltételét elfogadva, látatlanul
szerződtette. A téli szezon leteltével Krecsányi, (személy) (információ)
akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak
mondott, hogy önzésével tagjait lelketlenül kizsarolja, magához kérette Molnárt
(személy)
(információ)
és azt mondotta neki: »Én, Molnár (személy) (információ)
úr, megakarom Önt tovább is tartani, e célból
gázsiját is felemelem, de csak azzal a feltétellel szerződtetem tovább, ha Ön nálam
csupán drámákban fog játszani.« Molnár (személy) (információ)
felfortyanva kérdezte, hogy talán nincsen
egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs, mondotta Krecsányi, (személy) (információ)
hanem azért kikötésem változhatatlan. Én
ugyanis nem veszem lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor azt a jogos szemrehányást
tehesse, hogy olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek Önt megismertem, művészi
egyéniségéhez méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam és fejlődésében ezzel
akadályoztam. Molnár Antal, (személy) (információ)
aki féktelen természetű ember volt és egyformán
áhítozott a páholy, nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta el Krecsányi (személy) (információ)
feltételeit és — ez meg az ő egyéniségét
jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb körülmények között is
határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez szerződött, hogy
tovább is játszhassa Marx bárót (szerep) és
burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény azonban, hogy a magyar színészet Egressy
Gábor, (személy)
(információ)
Tóth József (személy) (információ)
és a többi nagyok mellé valamikor Molnár
Antalt (személy)
(információ)
is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult
meg. Molnár, (személy)
(információ)
a színpadon kívül féktelen, szertelen, önmaga
fegyelmezésére képtelen ember volt. Ez a féktelensége Othellót (szerep) meghaladó
féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő feleségét nem engedte színpadra,
a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani, magaviseletével igazán nem
adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. Molnár, (személy) (információ)
akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó
pesszimisztikus nézetei voltak, nem hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi
rohamában, az »Egy csepp méreg« (cím) (információ)
után, amelybe utolérhetetlenül játszott,
éjszaka egy órakor a Koronavendéglő egyik szobájában, teljesen felöltözve, tükör
előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet játszana, agyonlőtte magát.
A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális emberénél kétszeres súlyú
agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének ez volt a magyarázata. Pályatársai
és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése és fájdalmas részvéte kísérte
sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a gyulai (megye) magyar
róm. kath. temetőben. szin_I.0529.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Erkel Ferenc-színkör Gyulán címszóvég 23461
Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Az egyetlen Nagyváradot ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy kivéve, ahol három
évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a mult század végéig pedig csak
nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon nem volt vidéki
város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes lett volna s
amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint Gyula ytelepulesy gyula
ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy városához. Hogyan indult meg a magyar
színészet működése a szabadságharcot követő 1850-ben, Havi, xtalanevtizedx 1865
yszemelynevy havi yszemelynevy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy
Havi yszemelynevy ykodvegy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó
yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy s Kaczvinszky
yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky
yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy ykodvegy hármas direktorok vezetése
alatt álló, száznál na gyobb létszámú színtársulattal Gyulán, ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy ar ról eme Lexikon más helyén
külön szá molok be. Gyulának ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés
megye ykodvegy a vidéki nyári színé szetet illető későbbi nagy fontosságát csak
azzal illusztrálom, hogy a kiegyezés utáni esztendőkben: 1869. xevtizedx 1865 és
xtalanevtizedx 1875 1870-ben, xevtizedx 1875 az akkor még alig 15.000 lakosú s nem
színma gyar kis városka, éppen olyan nyári állo mása volt az aradi, ytelepulesy
arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy mint aminő a nagy váradi ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy nagy várad yorszagy Románia ykodvegy volt a debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színtársulatnak. Jó emlékű
Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János
yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy
arad ymegyey arad megye ykodvegy di rektor, aki úgy 1869., xevtizedx 1865 mint
xtalanevtizedx 1875 1870. xevtizedx 1875 kora ta vaszán, rögtön a téli évad befejezte
után eljött teljes társulatával Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá
ymegyey békés megye ykodvegy s itten egészen szeptember végéig, tehát teljes öt
hónapon keresztül játszott. Erre nem volt akkor, de azóta sem példa egy elsőrangú
társulat életében. És micsoda egy jeles társulat volt a Follinuszé! yszemelynevy
follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy
yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy Az akkori legki válóbb színi erők
voltak közötte. Hogy másokat ne említsek, Káldy Gyula, yszemelynevy káldy gyula
yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy az operának későbbi
nagyérdemű s országos tekintélyű karmestere dirigálta a teljes számú zenekart. Dékány
Teréz yszemelynevy dékány teréz yszemelynevy Dékány Teréz yszemelynevy dékány
yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Teréz
yszemelynevy ykodvegy (Jókainé Laborfalvi Rózának yszemelynevy jókainé
laborfalvi róza yszemelynevy Jókainé Laborfalvi Rózá yszemelynevy jókainé
yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Jókainé
yszemelynevy Laborfalvi yszem tudvalevőleg legben sőbb barátnője) volt a csodaszép
hangú koloratura. Káldy Gyulával yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy
Gyulá yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy
yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy Gyulán ytelepulesy gyula ytelepulesy
Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy léptek boldog házassági frigyre. A társulat tagjai
között voltak: Radetzky Sarolta, yszemelynevy radetzky sarolta yszemelynevy
Radetzky Sarolta yszemelynevy radetzky yszemelynevy sarolta yszemelynevy
yszemelynevy Radetzky yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy Zádorné Petrovics
Ilka yszemelynevy zádorné petrovics ilka yszemelynevy Zádorné Petrovics Ilka
yszemelynevy zádorné yszemelynevy petrovics yszemelynevy ilka yszemelynevy
yszemelynevy Zádorné yszemelynevy Petrovics yszemelyn (a későbbi Gerőffyné). yszemelynevy
gerőffyne yszemelynevy Gerőffyné yszemelynevy gerőffyne yszemelynevy
yszemelynevy Gerőffyné yszemelynevy ykodvegy En nek a jutalomjátékára tisztelői
száz ara nyat gyűjtöttek és adtak át neki. Dóry Judith, yszemelynevy dóry
judith yszemelynevy Dóry Judith yszemelynevy dóry yszemelynevy judith
yszemelynevy yszemelynevy Dóry yszemelynevy Judith yszemelynevy ykodvegy a legjobb
drámai színésznők egyike, Maár Júlia yszemelynevy maár júlia yszemelynevy Maár
Júlia yszemelynevy maár yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Maár
yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy (a későbbi Bács Károlyné), yszemelynevy
bács károlyne yszemelynevy Bács Károlyné yszemelynevy bács yszemelynevy
károlyne yszemelynevy yszemelynevy Bács yszemelynevy Károlyné yszemelynevy
ykodvegy Marczell Géza, yszemelynevy marczell géza yszemelynevy Marczell Géza yszemelynevy
marczell yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Marczell yszemelynevy Géza
yszemelynevy ykodvegy a kiváló buffó, Szakáll An tal, yszemelynevy szakáll an
tal yszemelynevy Szakáll An tal yszemelynevy szakáll yszemelynevy an
yszemelynevy tal yszemelynevy yszemelynevy Szakáll yszemelynevy An
yszemelynevy tal yszemelynevy ykodve felesége Török Rózsi, yszemelynevy török
rózsi yszemelynevy Török Rózsi yszemelynevy török yszemelynevy rózsi
yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Zajonghy,
yszemelynevy zajonghy yszemelynevy Zajonghy yszemelynevy zajonghy yszemelynevy
yszemelynevy Zajonghy yszemelynevy ykodvegy Kápolnai yszemelynevy kápolnai
yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy kápolnai yszemelynevy yszemelynevy Kápolnai
yszemelynevy ykodvegy énekes színészek, Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry
árpád yszemelynevy Szathmáry Árpád yszemelynevy szathmáry yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy (az
utolérhetetlen »Szatyi úr«), yszemelynevy szatyi úr yszemelynevy Szatyi úr
yszemelynevy szatyi yszemelynevy úr yszemelynevy yszemelynevy Szatyi
yszemelynevy úr yszemelynevy ykodvegy Boros, yszemelynevy boros yszemelynevy Boros
yszemelynevy boros yszemelynevy yszemelynevy Boros yszemelynevy ykodvegy hí res
komikus és még számos jeles tehetség. Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját szottak,
hétfő, szerda s péntek szünnapok voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett
rá a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy saisonokra,
sőt kike reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak
úgy lehetett, hogy Dékány Teréznek yszemelynevy dékány teréz yszemelynevy
Dékány Teréz yszemelynevy dékány yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy
Dékány yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy 80 forint, Káldynak yszemelynevy
káldy yszemelynevy Káldy yszemelynevy káldy yszemelynevy yszemelynevy Káldy
yszemelynevy ykodvegy pedig 60 forint volt csak a havi fizetése. Csupán az Aradról
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Gyulára ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy s innen Aradra ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy visszautazás költségeit kellett
vi selnie. Vasútja nem volt még akkor Gyu lának, ytelepulesy gyula
ytelepulesy Gyu lá ymegyey békés megye ykodvegy az utazás kocsikon történt. De
ahánv uri fogat volt Gyulán, ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés
megye ykodvegy jóformán valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel kezésére.
Csak egy baj volt, de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett színkör.
A Korona vendéglő udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala kították
át az öltözők, sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo bákban
volt). Maga a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A kocsiszín
mögötti udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi naponta
kellett, a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén — szintén
korlátlan térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is, hogy egy-egy
nagy eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan, még csak
a pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz nyár
volt mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is végig
nézték az előadást zúgoló dás nélkül. A Follinuszt yszemelynevy follinusz
yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy
Follinusz yszemelynevy ykodvegy követő aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad
ymegyey arad megye ykodvegy di rektorok egy darabig hűtlenek lettek Gyu lához,
ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyu lá ymegyey békés megye ykodvegy Temesvárra ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy mentek el, ahol tagad
hatatlanul nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre. De anyagilag rosszabbul
jártak, mintha ők is Gyula ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés
megye ykodvegy mellett marad tak volna. Temesvár ytelepulesy temesvár
ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy akkor még túlnyomóan német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy város volt, ahol szívesebben hódol tak a német, ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy mint a magyar Tháliának. Később azután a magyar színészet
egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt, ebben tagadhatatlanul nagy
része volt az aradiak ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye
ykodvegy nyári szereplésének. Gyu lára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyu lá
ymegyey békés megye ykodvegy 1870. után xtalanevtizedx 1885 éveken keresztül csak
ki sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek. Follinuszék yszemelynevy
follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy
yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy fenn említett saisonja annyira kifejlesztette
a gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy közönség
műigényeit, hogy ezek a másod- és har madrangú, zenekar nélküli kis társulatok
előadásai igen gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget
a színházba-járástól. A Korona ven déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte
meg magát és épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá holya
ugyan nem, de karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí tési költségek
megtérítése címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis Gyulára
ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy vonzotta az akkori
nevesebb igazgatókat, Aradi Gerőt, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi
Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi
yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy Sztupa An dort, yszemelynevy sztupa
an dor yszemelynevy Sztupa An dor yszemelynevy sztupa yszemelynevy an
yszemelynevy dor yszemelynevy yszemelynevy Sztupa yszemelynevy An yszemelynevy
dor yszemelynevy ykodvegy Gerőffy Andort yszemelynevy gerőffy andor
yszemelynevy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy andor yszemelynevy
yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy és másokat is. Újra
a legjobb és később országos hírűvé vált színészek játszottak nyaranta Gyulán, ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy akik évtizedek múlva is hangoztatták,
hogy a gyulainál ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye
ykodvegy lelkesebb és műértőbb közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak.
Szilágyi Vilmos, yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy Szilágyi Vilmos
yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi
yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy a Vígszínház yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy egyik jeles színésze és rendezője, később az Országos Színészegyesület
yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy
ykodvegy elnöke, egész színipályája alatt szerzett sikerei között legértékesebb
nek tartotta a »Párizsi rongyszedő« ycimy párizsi rongyszedő ycimy Párizsi
rongyszedő ycimy párizsi ycimy rongyszedő ycimy ycimy Párizsi ycimy rongyszedő
ycimy ykodvegy intrikus gonosztevője szerepében Gyulán ytelepulesy gyula
ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy nyílt színen kapott zajos tapsot,
ahol a megbot ránkozás és felháborodottság füttyeitől kel lett tartania. Volt
emellett Gyulának ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye
ykodvegy még egy nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park, a közepén
levő óvárral, amely utóbbi az ország Pesttől pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Orsováig ytelepulesy orsova ytelepulesy Orsová
ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy terjedő részének egyedül épségben maradt várromja.
A körötte levő várkert pedig a tatai ytelepulesy tata ytelepulesy tata ymegyey
komárom megye ykodvegy mellett az egész ország leg szebb parkja, több évszázados
fákkal, árnyas ligetekkel, ami Gleichenberggel ytelepulesy gleichenberg
ytelepulesy Gleichenberg yorszagy Ausztria ykodvegy felérő valóságos üdülő helye
volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott töltötték el, a ligetekben tanulták
szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott költötték el ebédjüket is. Az emlékezetesebb
színi saisonok között különösen kettő emelkedik ki. Az egyik a Krecsányié, yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy 1885-ben, xevtizedx 1885 a másik a
Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói
yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy
ykodvegy vezette Thália színtársulaté. Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy
Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy
ykodvegy Gyuláról ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye
ykodvegy ment Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy hol azután a Vígszínház yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy megnyitásáig direktorkodott. Mind a két saison olyan, hogy
külön is meg kell emlékeznem róluk. Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy ykodvegy — amint a Színészek Lapjában yintezmenyy
színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek yintezmenyy lapja
yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy közölt kegyeletes megemlékezés
is megörökíti róla, — 1885. tavaszán xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Egerben
ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy játszott. Rosszul
ment ott neki, aminek egyik oka, az ugyanebben az évben Budapesten Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tartott első Országos kiállítás
is volt. A közönség annak a látogatására tartogatta inkább a pénzét és nem költött
színházra. E sorok írója, aki évtizedeken át benső barátságban volt Krecsányival,
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy levelet kapott tőle Egerből,
ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy hogy azt az időt;
amig ősszel Aradra, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye
ykodvegy új állomása helyére bevonul, szeretné, ha csak lehetséges, Gyulán ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy tölteni. De nagyon fél eljönni,
mert ha itt is olyan rosszul menne neki, mint ahogy Egerben, ytelepulesy eger
ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy az valóságos katasztrófa lenne rá
nézve. Már pedig a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri Gyulát, ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy már töltött itt egy saisont
és csak akkor kockáztathatja meg a Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá
ymegyey békés megye ykodvegy jövetelt, ha legalább nyolcvan ülő hely bérletet biztosíthatunk
neki. Ez te hát — miután hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem
teljesíthetetlen feltétel volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet Gyulán
ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy legfeljebb — de
az is ritka esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy kiállítás önsúlya emellett nem csak Egerben, ytelepulesy
eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy hanem mindenütt, tehát. Gyulán
ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy is érezhető volt.
Még, ha páholyok lettek volna! De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és hatodik
sorban is bérlőket találni, mikor mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább
a második sorba törekszik. Mégis gondoltam merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség
megvalósításához. Kísérlet volt, amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról.
Készítettem egy aréna helytervezetet, egyben kiállítottam a bérlet aláírási ívet
és elmentem az akkori gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés
megye ykodvegy társadalom legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt
lelkű és nagy színpártoló úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy Krecsányi
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy eljöjjön Gyu lára? ytelepulesy
gyula ytelepulesy Gyu lá ymegyey békés megye ykodvegy Elmondottam neki, milyen
kiváló színi erők vannak a társulatnál. Hegyesi Mari, yszemelynevy hegyesi mari
yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi yszemelynevy mari yszemelynevy
yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy aki akkor tavasszal
vendégszerepel ti a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »Denise« ycimy denise ycimy Denise ycimy denise ycimy
ycimy Denise ycimy ykodvegy címszerepében és nyomban leszerződtették oda, de csak
az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy saison végén
volt a Nem zetinél yintezmenyy nem zeti yintezmenyy Nem zet yintezmenyy nem
yintezmenyy zeti yintezmenyy yintezmenyy Nem yintezmenyy zet yintezmenyy
ykodvegy állását elfoglalandó, tehát Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy
Gyulá ymegyey békés megye ykodvegy még okvetlenül eljön, Fodor Fruzina, yszemelynevy
fodor fruzina yszemelynevy Fodor Fruzina yszemelynevy fodor yszemelynevy
fruzina yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Fruzina yszemelynevy
ykodvegy Maár Júlia, yszemelynevy maár júlia yszemelynevy Maár Júlia
yszemelynevy maár yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Maár
yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy Siposné, yszemelynevy siposne
yszemelynevy Siposné yszemelynevy siposne yszemelynevy yszemelynevy Siposné
yszemelynevy ykodvegy Krecsányiné Kiss Veron, yszemelynevy krecsányiné kiss
veron yszemelynevy Krecsányiné Kiss Veron yszemelynevy krecsányiné yszemelynevy
kiss yszemelynevy veron yszemelynevy yszemelynevy Krecsányiné yszemelynevy Kiss
yszemelyne Závodszky Teréz, yszemelynevy závodszky teréz yszemelynevy Závodszky
Teréz yszemelynevy závodszky yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy
Závodszky yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Örley Flóra, yszemelynevy
örley flóra yszemelynevy Örley Flóra yszemelynevy örley yszemelynevy flóra
yszemelynevy yszemelynevy Örley yszemelynevy Flóra yszemelynevy ykodvegy Halmayné
Harmath Emma, yszemelynevy halmayné harmath emma yszemelynevy Halmayné Harmath
Emma yszemelynevy halmayné yszemelynevy harmath yszemelynevy emma yszemelynevy
yszemelynevy Halmayné yszemelynevy Harmath yszemelynevy Locsarekné, yszemelynevy
locsarekne yszemelynevy Locsarekné yszemelynevy locsarekne yszemelynevy
yszemelynevy Locsarekné yszemelynevy ykodvegy Nyilas Ilona, yszemelynevy nyilas
ilona yszemelynevy Nyilas Ilona yszemelynevy nyilas yszemelynevy ilona
yszemelynevy yszemelynevy Nyilas yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy továbbá
Tiszay Dezső, yszemelynevy tiszay dezső yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy
tiszay yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy Boránd Gyula, yszemelynevy boránd gyula yszemelynevy
Boránd Gyula yszemelynevy boránd yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy
Boránd yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Nyilasi Mátyás, yszemelynevy
nyilasi mátyás yszemelynevy Nyilasi Mátyás yszemelynevy nyilasi yszemelynevy
mátyás yszemelynevy yszemelynevy Nyilasi yszemelynevy Mátyás yszemelynevy
ykodvegy Horváth Arnold, yszemelynevy horváth arnold yszemelynevy Horváth
Arnold yszemelynevy horváth yszemelynevy arnold yszemelynevy yszemelynevy
Horváth yszemelynevy Arnold yszemelynevy ykodvegy Haday Sándor, yszemelynevy
haday sándor yszemelynevy Haday Sándor yszemelynevy haday yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Haday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pálfi
György, yszemelynevy pálfi györgy yszemelynevy Pálfi György yszemelynevy pálfi
yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Pálfi yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy Halmay Imre yszemelynevy halmay imre yszemelynevy Halmay
Imre yszemelynevy halmay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Halmay
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos
asszonyomtól függ, hogy Gyulára ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey
békés megye ykodvegy jöjjenek, mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva tőlem.
Ugy, ha nagyságos asszonyom az első sor helyett, amelyben szokott bérelni, aláír
nekem a hatodik sorban két ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni
a feltételül ki kötött nyolcvan bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt.
Az úrnő megértett és a teljes üres bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet:
szerényen hozzátette, hogy ő nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt
eredményt vonná maga után. Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam
a bérlet-gyűjtést. A közönség nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy Gyula
ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyula ymegyey békés megye ykodvegy legelőkelőbb úrnője
hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni. Sokan tehát még
a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy a hátrább eső
padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második sorbeliek. Végeredményül
tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam összehozni. Miután pedig
a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is szokott a színházba vonzani,
az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros értelemben zsúfolt színkörben
játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó Krecsányit, yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy aki megkereste az Egerből ytelepulesy
eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy való hurcolkodási költséget és
az egész társulat nyári gázsiját, mintha kicserélték volna: állandóan jókedvű volt
és a saison folyamán maga is fellépett a »Fecsegők« ycimy fecsegők ycimy
Fecsegők ycimy fecsegők ycimy ycimy Fecsegők ycimy ykodvegy c.operettben és amiben
utólérhetetlennek tartotta magát: Quasimodó yszerepy quasimodó yszerepy
Quasimodó yszerepy quasimodó yszerepy yszerepy Quasimodó yszerepy ykodvegy szerepében.
Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy Krecsényi yszemelynevy krecsényi
yszemelynevy Krecsényi yszemelynevy krecsényi yszemelynevy yszemelynevy
Krecsényi yszemelynevy ykodvegy mint színház színpadra lépett. Mindez pedig csak
azért és úgy eshetett meg, mert egy városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta
magára nézve lealacsonyítónak, hogy az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban
váltsa meg bérletét. Mint mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan
megbukott a saison alatt. Az »Ifj.Fromont és idősb Risler«c.színmű, ycimy
ifj.fromont és idősb risler ycimy Ifj.Fromont és idősb Risler ycimy ifj.fromont
ycimy és ycimy idősb ycimy risler ycimy ycimy Ifj.Fromont ycimy és ycimy idősb
ycimy Risler ycimy ykodvegy melynek cselekvénye szerint tudvalevőleg Fromont yszerepy
fromont yszerepy Fromont yszerepy fromont yszerepy yszerepy Fromont yszerepy
ykodvegy elhanyagolja hitvesét és Rislerné yszerepy rislerne yszerepy Rislerné
yszerepy rislerne yszerepy yszerepy Rislerné yszerepy ykodvegy körül legyeskedik.
Fromontnét yszerepy fromontne yszerepy Fromontné yszerepy fromontne yszerepy
yszerepy Fromontné yszerepy ykodvegy az élte tavaszában levő, vakító szépségű Hegyesi
Mari yszemelynevy hegyesi mari yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi
yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari
yszemelynevy ykodvegy játszta. Rislernét yszerepy rislerne yszerepy Rislerné
yszerepy rislerne yszerepy yszerepy Rislerné yszerepy ykodvegy pedig az ugyancsak
nagytehetségű Maár Júlia. yszemelynevy maár júlia yszemelynevy Maár Júlia
yszemelynevy maár yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Maár
yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy A publikum, tisztelet, becsület Alphons
Daudetnek, yszemelynevy alphons daudet yszemelynevy Alphons Daudet yszemelynevy
alphons yszemelynevy daudet yszemelynevy yszemelynevy Alphons yszemelynevy
Daudet yszemelynevy ykodvegy nem akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek,
a Fromontot yszerepy fromont yszerepy Fromont yszerepy fromont yszerepy
yszerepy Fromont yszerepy ykodvegy játszó Pálfit yszemelynevy pálfi
yszemelynevy Pálfi yszemelynevy pálfi yszemelynevy yszemelynevy Pálfi
yszemelynevy ykodvegy pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának ekkorra elfajulásáért.
Másik kimagasló saisonja volt a Ditrói Mór yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy
Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy
Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból
álló Thália színész - szövetkezetnek. Ditróiról yszemelynevy ditrói
yszemelynevy Ditrói yszemelynevy ditrói yszemelynevy yszemelynevy Ditrói
yszemelynevy ykodvegy még Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy ykodvegy is elismerte, hogy ő nála különb rendező, pedig Krecsányi
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy tudvalevőleg semmire sem
volt annyira büszke, mint rendezői talentumára. A tagok között volt Ditróiné, yszemelynevy
ditróine yszemelynevy Ditróiné yszemelynevy ditróine yszemelynevy yszemelynevy
Ditróiné yszemelynevy ykodvegy ki mióta magyar színészet van, a legnagyobb, a legjobb
naiva volt és maradt. Réti Laura, yszemelynevy réti laura yszemelynevy Réti
Laura yszemelynevy réti yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Réti
yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy a fenomenális hangú énekesnő. A férfi tagok
között pedig Molnár Antal, yszemelynevy molnár antal yszemelynevy Molnár Antal
yszemelynevy molnár yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt
a nyolcvanas esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb
tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult,
a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy Novelliét, yszemelynevy novellie yszemelynevy Novellié
yszemelynevy novellie yszemelynevy yszemelynevy Novellié yszemelynevy ykodvegy meg
sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest,
tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett Shylockban,
ycimy shylock ycimy Shylock ycimy shylock ycimy ycimy Shylock ycimy ykodvegy Otthellóban,
ycimy otthelló ycimy Otthelló ycimy otthelló ycimy ycimy Otthelló ycimy
ykodvegy Keanben, ycimy kean ycimy Kean ycimy kean ycimy ycimy Kean ycimy
ykodvegy Gonosz Pistában, ycimy gonosz pista ycimy Gonosz Pistá ycimy gonosz
ycimy pista ycimy ycimy Gonosz ycimy Pistá ycimy ykodvegy eljátszotta Konti yszemelynevy
konti yszemelynevy Konti yszemelynevy konti yszemelynevy yszemelynevy Konti
yszemelynevy ykodvegy »Királyfogásá«-ban ycimy királyfogása ycimy Királyfogásá
ycimy királyfogása ycimy ycimy Királyfogásá ycimy ykodvegy Marx bárót, yszerepy
marx báró yszerepy Marx báró yszerepy marx yszerepy báró yszerepy yszerepy Marx
yszerepy báró yszerepy ykodvegy Rip-Ripben ycimy rip-rip ycimy Rip-Rip ycimy
rip-rip ycimy ycimy Rip-Rip ycimy ykodvegy ráosztották Hudson kapitányt. yszerepy
hudson kapitány yszerepy Hudson kapitány yszerepy hudson yszerepy kapitány
yszerepy yszerepy Hudson yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy Mindegyikben tökéletes,
a legtöbben utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki a magyar
színészet nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A Tháliát ycimy
thália ycimy Tháliá ycimy thália ycimy ycimy Tháliá ycimy ykodvegy előzőleg már
egy saisonban játszott Gyulán. ytelepulesy gyula ytelepulesy Gyulá ymegyey
békés megye ykodvegy Innen levélben Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad
ymegyey arad megye ykodvegy ajánlkozott Krecsányihoz, yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy ykodvegy aki miután őt személyesen még nem ismerte, tőlem
kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a Nemzeti Színházat yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az a csapás sújtaná, hogy Ujházi
yszemelynevy ujházi yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ujházi yszemelynevy
yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ykodvegy meghalna, minden más kombináció nélkül
Molnár Antalt yszemelynevy molnár antal yszemelynevy Molnár Antal yszemelynevy
molnár yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy őt, minden feltételét elfogadva, látatlanul
szerződtette. A téli szezon leteltével Krecsányi, yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy
Krecsányi yszemelynevy ykodvegy akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak mondott,
hogy önzésével tagjait lelketlenül kizsarolja, magához kérette Molnárt yszemelynevy
molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy és azt mondotta neki: »Én, Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy úr, megakarom Önt tovább is tartani, e célból gázsiját is
felemelem, de csak azzal a feltétellel szerződtetem tovább, ha Ön nálam csupán drámákban
fog játszani.« Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy
molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy felfortyanva kérdezte,
hogy talán nincsen egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs, mondotta
Krecsányi, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy hanem azért kikötésem
változhatatlan. Én ugyanis nem veszem lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor
azt a jogos szemrehányást tehesse, hogy olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek
Önt megismertem, művészi egyéniségéhez méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam
és fejlődésében ezzel akadályoztam. Molnár Antal, yszemelynevy molnár antal
yszemelynevy Molnár Antal yszemelynevy molnár yszemelynevy antal yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy aki féktelen természetű
ember volt és egyformán áhítozott a páholy, nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta
el Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy feltételeit
és — ez meg az ő egyéniségét jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb
körülmények között is határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez
szerződött, hogy tovább is játszhassa Marx bárót yszerepy marx báró yszerepy
Marx báró yszerepy marx yszerepy báró yszerepy yszerepy Marx yszerepy báró
yszerepy ykodvegy és burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény azonban, hogy a
magyar színészet Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy
Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Tóth József yszemelynevy tóth józsef
yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és a többi nagyok mellé
valamikor Molnár Antalt yszemelynevy molnár antal yszemelynevy Molnár Antal
yszemelynevy molnár yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult
meg. Molnár, yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy a színpadon kívül féktelen,
szertelen, önmaga fegyelmezésére képtelen ember volt. Ez a féktelensége Othellót
yszerepy othelló yszerepy Othelló yszerepy othelló yszerepy yszerepy Othelló
yszerepy ykodvegy meghaladó féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő feleségét
nem engedte színpadra, a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani, magaviseletével
igazán nem adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. Molnár, yszemelynevy
molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó pesszimisztikus
nézetei voltak, nem hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi rohamában,
az »Egy csepp méreg« ycimy egy csepp méreg ycimy Egy csepp méreg ycimy egy
ycimy csepp ycimy méreg ycimy ycimy Egy ycimy csepp ycimy méreg ycimy ykodvegy után,
amelybe utolérhetetlenül játszott, éjszaka egy órakor a Koronavendéglő egyik szobájában,
teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy drámai szerepet
játszana, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette, hogy normális
emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének
ez volt a magyarázata. Pályatársai és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése
és fájdalmas részvéte kísérte sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a
gyulai ytelepulesy gyula ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy magyar róm.
kath. temetőben. szin_I.0529.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Erkel Ferenc-színkör Gyulán - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0529.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23461.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Erkel
Ferenc-színkör Gyulán
Szócikk: Erkel Ferenc-színkör Gyulán Az egyetlen
Nagyváradot kivéve, ahol három évtizede sincs még, hogy téli színház létesült, a
mult század végéig pedig csak nyári állomás volt, nem csak Csonka, hanem egész Nagy-Magyarországon
nem volt vidéki város, amely — nyári saison szempontjából — olyan jelentőségteljes
lett volna s amelyhez annyi nevezetes esemény fűződnék, mint Gyula városához. Hogyan
indult meg a magyar színészet működése a szabadságharcot követő 1850-ben, Havi,
Szabó s Kaczvinszky hármas direktorok vezetése alatt álló, száznál na gyobb létszámú
színtársulattal Gyulán, ar ról eme Lexikon más helyén külön szá molok be. Gyulának
a vidéki nyári színé szetet illető későbbi nagy fontosságát csak azzal illusztrálom,
hogy a kiegyezés utáni esztendőkben: 1869. és 1870-ben, az akkor még alig 15.000
lakosú s nem színma gyar kis városka, éppen olyan nyári állo mása volt az aradi,
mint aminő a nagy váradi volt a debreceni színtársulatnak. Jó emlékű Follinusz
János volt az aradi di rektor, aki úgy 1869., mint 1870. kora ta vaszán, rögtön
a téli évad befejezte után eljött teljes társulatával Gyulára s itten egészen szeptember
végéig, tehát teljes öt hónapon keresztül játszott. Erre nem volt akkor, de azóta
sem példa egy elsőrangú társulat életében. És micsoda egy jeles társulat volt a
Follinuszé! Az akkori legki válóbb színi erők voltak közötte. Hogy másokat ne említsek,
Káldy Gyula, az operának későbbi nagyérdemű s országos tekintélyű karmestere dirigálta
a teljes számú zenekart. Dékány Teréz (Jókainé Laborfalvi Rózának tudvalevőleg legben
sőbb barátnője) volt a csodaszép hangú koloratura. Káldy Gyulával Gyulán léptek
boldog házassági frigyre. A társulat tagjai között voltak: Radetzky Sarolta, Zádorné
Petrovics Ilka (a későbbi Gerőffyné). En nek a jutalomjátékára tisztelői száz ara
nyat gyűjtöttek és adtak át neki. Dóry Judith, a legjobb drámai színésznők egyike,
Maár Júlia (a későbbi Bács Károlyné), Marczell Géza, a kiváló buffó, Szakáll An
tal, felesége Török Rózsi, Zajonghy, Kápolnai énekes színészek, Szathmáry Árpád
(az utolérhetetlen »Szatyi úr«), Boros, hí res komikus és még számos jeles tehetség.
Igaz, hogy hetenként csak négyszer ját szottak, hétfő, szerda s péntek szünnapok
voltak és csodálatos, az igazgató még sem fizetett rá a gyulai saisonokra, sőt kike
reste a dologi kiadások mellett a társulat teljes gázsiját is. Ez csak úgy lehetett,
hogy Dékány Teréznek 80 forint, Káldynak pedig 60 forint volt csak a havi fizetése.
Csupán az Aradról Gyulára s innen Aradra visszautazás költségeit kellett vi selnie.
Vasútja nem volt még akkor Gyu lának, az utazás kocsikon történt. De ahánv uri
fogat volt Gyulán, jóformán valamennyi ingyen állott e célra a társulat rendel
kezésére. Csak egy baj volt, de az azután igen nagy baj. Nevezetesen: nem volt fedett
színkör. A Korona vendéglő udvarán levő tágas kocsiszín volt a színpad, abból ala
kították át az öltözők, sőt a díszletraktár egy részét is (a másik rész a vendégszo
bákban volt). Maga a nézőtér azután olyan nagy, aminőt az igazgató csak akart. A
kocsiszín mögötti udvaron ülőhelyekül annyi lócát állítottak ugyanis fel, amennyi
naponta kellett, a lócák mögött a földszinti állóhely, amely —karzat nem lévén —
szintén korlátlan térfogatú. »Hely« tehát volt bőségesen. Bizony megesett az is,
hogy egy-egy nagy eső elmosta az előadást, de ezt a publikum nem fogta fel tragikusan,
még csak a pénzét sem kérte vissza. Igaz, hogy ez nagy ritkán esett meg, mert száraz
nyár volt mind a kettő. Egy-egy rövid zápor meg sem kottyant, esernyők alatt is
végig nézték az előadást zúgoló dás nélkül. A Follinuszt követő aradi di rektorok
egy darabig hűtlenek lettek Gyu lához, Temesvárra mentek el, ahol tagad hatatlanul
nagyobb és jobb színház állott, rendelkezésükre. De anyagilag rosszabbul jártak,
mintha ők is Gyula mellett marad tak volna. Temesvár akkor még túlnyomóan német
város volt, ahol szívesebben hódol tak a német, mint a magyar Tháliának. Később
azután a magyar színészet egyik legerősebb téli állomása lett és hogy így történt,
ebben tagadhatatlanul nagy része volt az aradiak nyári szereplésének. Gyu lára
1870. után éveken keresztül csak ki sebb, másod- sőt harmadrangú igazgatók jöttek.
Follinuszék fenn említett saisonja annyira kifejlesztette a gyulai közönség műigényeit,
hogy ezek a másod- és har madrangú, zenekar nélküli kis társulatok előadásai igen
gyér publikumot vonzottak, sőt csaknem teljesen elszoktatták a közönséget a színházba-járástól.
A Korona ven déglő bérlője csak a hetvenes évek közepén emberelte meg magát és
épített a kocsiszín elé deszkából fedett arénát, amelynek pá holya ugyan nem, de
karzata már volt. Ezért azonban az igazgatóknak, az épí tési költségek megtérítése
címén, busás bért kellett fizetniök. Az új színkör azonban mégis Gyulára vonzotta
az akkori nevesebb igazgatókat, Aradi Gerőt, Sztupa An dort, Gerőffy Andort és
másokat is. Újra a legjobb és később országos hírűvé vált színészek játszottak nyaranta
Gyulán, akik évtizedek múlva is hangoztatták, hogy a gyulainál lelkesebb és műértőbb
közönséget színipályájuk folyamán sehol sem találtak. Szilágyi Vilmos, a Vígszínház
egyik jeles színésze és rendezője, később az Országos Színészegyesület elnöke, egész
színipályája alatt szerzett sikerei között legértékesebb nek tartotta a »Párizsi
rongyszedő« intrikus gonosztevője szerepében Gyulán nyílt színen kapott zajos tapsot,
ahol a megbot ránkozás és felháborodottság füttyeitől kel lett tartania. Volt
emellett Gyulának még egy nagy vonzereje: a Wenckheim (most Almássy grófi) park,
a közepén levő óvárral, amely utóbbi az ország Pesttől Orsováig terjedő részének
egyedül épségben maradt várromja. A körötte levő várkert pedig a tatai mellett az
egész ország leg szebb parkja, több évszázados fákkal, árnyas ligetekkel, ami Gleichenberggel
felérő valóságos üdülő helye volt nyáron a színészeknek, akik az egész napot ott
töltötték el, a ligetekben tanulták szerepüket, sőt akárhányan oda vitték és ott
költötték el ebédjüket is. Az emlékezetesebb színi saisonok között különösen kettő
emelkedik ki. Az egyik a Krecsányié, 1885-ben, a másik a Ditrói Mór vezette Thália
színtársulaté. Ditrói Gyuláról ment Kolozsvárra, hol azután a Vígszínház megnyitásáig
direktorkodott. Mind a két saison olyan, hogy külön is meg kell emlékeznem róluk.
Krecsányi — amint a Színészek Lapjában közölt kegyeletes megemlékezés is megörökíti
róla, — 1885. tavaszán Egerben játszott. Rosszul ment ott neki, aminek egyik oka,
az ugyanebben az évben Budapesten tartott első Országos kiállítás is volt. A közönség
annak a látogatására tartogatta inkább a pénzét és nem költött színházra. E sorok
írója, aki évtizedeken át benső barátságban volt Krecsányival, levelet kapott tőle
Egerből, hogy azt az időt; amig ősszel Aradra, új állomása helyére bevonul, szeretné,
ha csak lehetséges, Gyulán tölteni. De nagyon fél eljönni, mert ha itt is olyan
rosszul menne neki, mint ahogy Egerben, az valóságos katasztrófa lenne rá nézve.
Már pedig a pesti kiállítás miatt ettől nagyon kell tartani. Ő jól ismeri Gyulát,
már töltött itt egy saisont és csak akkor kockáztathatja meg a Gyulára jövetelt,
ha legalább nyolcvan ülő hely bérletet biztosíthatunk neki. Ez te hát — miután
hat egész széksort kellett lebéreltetni — súlyos, csaknem teljesíthetetlen feltétel
volt. Hiszen ha nagyon jól ment, akkor a bérlet Gyulán legfeljebb — de az is ritka
esetben — 40—50 székre rúgott. A pesti kiállítás önsúlya emellett nem csak Egerben,
hanem mindenütt, tehát. Gyulán is érezhető volt. Még, ha páholyok lettek volna!
De hogyan lehessen negyedik, sőt ötödik és hatodik sorban is bérlőket találni, mikor
mindenki, ha már bérel, az első vagy legalább a második sorba törekszik. Mégis gondoltam
merészet és nagyot és neki fogtam a lehetetlenség megvalósításához. Kísérlet volt,
amely ha nem sikerül, lemondok minden továbbiról. Készítettem egy aréna helytervezetet,
egyben kiállítottam a bérlet aláírási ívet és elmentem az akkori gyulai társadalom
legtekintélyesebb és legelőkelőbb, amellett finom, művelt lelkű és nagy színpártoló
úrnőjéhez, megkérdezvén tőle, nem óhajtaná-e, hogy Krecsányi eljöjjön Gyu lára?
Elmondottam neki, milyen kiváló színi erők vannak a társulatnál. Hegyesi Mari, aki
akkor tavasszal vendégszerepel ti a Nemzeti Színházban »Denise« címszerepében és
nyomban leszerződtették oda, de csak az aradi saison végén volt a Nem zetinél állását
elfoglalandó, tehát Gyulára még okvetlenül eljön, Fodor Fruzina, Maár Júlia, Siposné,
Krecsányiné Kiss Veron, Závodszky Teréz, Örley Flóra, Halmayné Harmath Emma, Locsarekné,
Nyilas Ilona, továbbá Tiszay Dezső, Boránd Gyula, Nyilasi Mátyás, Horváth Arnold,
Haday Sándor, Pálfi György, Halmay Imre és még egy csomó jó színész. Kizárólag nagyságos
asszonyomtól függ, hogy Gyulára jöjjenek, mondám az úrnőnek. Hogyan, kérdé ő csodálkozva
tőlem. Ugy, ha nagyságos asszonyom az első sor helyett, amelyben szokott bérelni,
aláír nekem a hatodik sorban két ülést. Ha ezt megcselekszi, akkor, megtudom csinálni
a feltételül ki kötött nyolcvan bérletet, anélkül azonban meg sem kísérlem azt.
Az úrnő megértett és a teljes üres bérletíven a hatodik pad végén aláírt két bérletet:
szerényen hozzátette, hogy ő nem hiszi ugyan, hogy az ő aláírás az általam remélt
eredményt vonná maga után. Én azonban a két bérlet birtokában bizalommal folytattam
a bérlet-gyűjtést. A közönség nagy megrőkönyödéssel vett tudomást róla, hogy Gyula
legelőkelőbb úrnője hatodik sorban bérel és szerénységben nem akart mögötte maradni.
Sokan tehát még a hetedik és a nyolcadik padsorban is jegyeztek bérletet, úgy, hogy
a hátrább eső padsorok hamarább népesedtek be bérlettel, mint az első s második
sorbeliek. Végeredményül tehát a kikötött nyolcvan helyett százöt bérletet tudtam
összehozni. Miután pedig a nagy bérlet azonkívül rendszerint nagy publikumot is
szokott a színházba vonzani, az előadások mindenike harmadfél hónapon át a szó-szoros
értelemben zsúfolt színkörben játszódott le s a mindig tépelődő és panaszkodó Krecsányit,
aki megkereste az Egerből való hurcolkodási költséget és az egész társulat nyári
gázsiját, mintha kicserélték volna: állandóan jókedvű volt és a saison folyamán
maga is fellépett a »Fecsegők« c.operettben és amiben utólérhetetlennek tartotta
magát: Quasimodó szerepében. Tudtommal ez volt az utolsó eset, hogy Krecsényi mint
színház színpadra lépett. Mindez pedig csak azért és úgy eshetett meg, mert egy
városszerte elismert rangbeli úrnő nem tartotta magára nézve lealacsonyítónak, hogy
az őt jogosan megillető első sor helyett a hatodikban váltsa meg bérletét. Mint
mulatságos dolgot örökítem meg, hogy egy darab alaposan megbukott a saison alatt.
Az »Ifj.Fromont és idősb Risler«c.színmű, melynek cselekvénye szerint tudvalevőleg
Fromont elhanyagolja hitvesét és Rislerné körül legyeskedik. Fromontnét az élte
tavaszában levő, vakító szépségű Hegyesi Mari játszta. Rislernét pedig az ugyancsak
nagytehetségű Maár Júlia. A publikum, tisztelet, becsület Alphons Daudetnek, nem
akceptálta tőle sem a cselekményt, azt hihetetlennek, a Fromontot játszó Pálfit
pedig egyszerűen hülyének mondotta, gusztusának ekkorra elfajulásáért. Másik kimagasló
saisonja volt a Ditrói Mór vezetése alatt, ugyancsak kiváló tagokból álló Thália
színész - szövetkezetnek. Ditróiról még Krecsányi is elismerte, hogy ő nála különb
rendező, pedig Krecsányi tudvalevőleg semmire sem volt annyira büszke, mint rendezői
talentumára. A tagok között volt Ditróiné, ki mióta magyar színészet van, a legnagyobb,
a legjobb naiva volt és maradt. Réti Laura, a fenomenális hangú énekesnő. A férfi
tagok között pedig Molnár Antal, akiről külön kell megemlékeznem. Ő volt a nyolcvanas
esztendők fiatal nemzedékének legnagyobb reménységére jogosító, legtehetségesebb
tagja. Ennek értékelték őt úgy a direktorok, mint pályatársai s ahol megfordult,
a közönség is mindenütt megkedvelte. Igazi szerepkörét, akár a világhírű olasz Novelliét,
meg sem lehetett állapítani. A legellentétesebb szerepeket játszotta, hősszerelmest,
tragikust, jellemszínészt, komikust, operett-buffót egyaránt. Fellépett Shylockban,
Otthellóban, Keanben, Gonosz Pistában, eljátszotta Konti »Királyfogásá«-ban Marx
bárót, Rip-Ripben ráosztották Hudson kapitányt. Mindegyikben tökéletes, a legtöbben
utólérhetetlen volt. Úgy indult, úgy fejlődött, hogy mindenki a magyar színészet
nem nagy számú óriásai közé emelkedőnek jövendőlte. A Tháliát előzőleg már egy saisonban
játszott Gyulán. Innen levélben Aradra ajánlkozott Krecsányihoz, aki miután őt személyesen
még nem ismerte, tőlem kért róla véleményt. Emlékszem, csak annyit írtam, ha a Nemzeti
Színházat az a csapás sújtaná, hogy Ujházi meghalna, minden más kombináció nélkül
Molnár Antalt kellene helyére szerződtetni. Erre a levelemre Krecsányi őt, minden
feltételét elfogadva, látatlanul szerződtette. A téli szezon leteltével Krecsányi,
akit pedig majdnem mindenki olyan direktornak mondott, hogy önzésével tagjait lelketlenül
kizsarolja, magához kérette Molnárt és azt mondotta neki: »Én, Molnár úr, megakarom
Önt tovább is tartani, e célból gázsiját is felemelem, de csak azzal a feltétellel
szerződtetem tovább, ha Ön nálam csupán drámákban fog játszani.« Molnár felfortyanva
kérdezte, hogy talán nincsen egyéb szerepköreiben vele megelégedve? Erről szó sincs,
mondotta Krecsányi, hanem azért kikötésem változhatatlan. Én ugyanis nem veszem
lelkemre, hogy a magyar színészet valamikor azt a jogos szemrehányást tehesse, hogy
olyan tehetséget és ígéretet, mint aminőnek Önt megismertem, művészi egyéniségéhez
méltatlan, selejtes szerepekben foglalkoztattam és fejlődésében ezzel akadályoztam.
Molnár Antal, aki féktelen természetű ember volt és egyformán áhítozott a páholy,
nézőtér és karzat tapsaira, nem fogadta el Krecsányi feltételeit és — ez meg az
ő egyéniségét jellemzi — magas fix-gázsi helyett bizonytalan és legjobb körülmények
között is határozottan kisebb anyagi javadalmat igérő Thália szövetkezethez szerződött,
hogy tovább is játszhassa Marx bárót és burleszk komikusi szerepeit is. Az a remény
azonban, hogy a magyar színészet Egressy Gábor, Tóth József és a többi nagyok mellé
valamikor Molnár Antalt is sorozni fogja — fájdalom — nem valósult meg. Molnár,
a színpadon kívül féktelen, szertelen, önmaga fegyelmezésére képtelen ember volt.
Ez a féktelensége Othellót meghaladó féltékenységében is megnyilatkozott. Színésznő
feleségét nem engedte színpadra, a szegény asszony nem mert senkivel szóba sem állani,
magaviseletével igazán nem adott legkisebb okot sem féltékenységre. Hasztalan. Molnár,
akinek a nőkről, előző tapasztalatokon nyugvó pesszimisztikus nézetei voltak, nem
hitt neki. S egy teljesen indokolatlan féltékenységi rohamában, az »Egy csepp méreg«
után, amelybe utolérhetetlenül játszott, éjszaka egy órakor a Koronavendéglő egyik
szobájában, teljesen felöltözve, tükör előtt állva, színészi pózban, mintha egy
drámai szerepet játszana, agyonlőtte magát. A rendőrorvosi boncolás azután kiderítette,
hogy normális emberénél kétszeres súlyú agyveleje volt. Óriási tehetségének és féktelenségének
ez volt a magyarázata. Pályatársai és az egész város közönségének leírhatatlan megdöbbenése
és fájdalmas részvéte kísérte sírjába, mely — sajnos — most is jeltelenül áll a
gyulai magyar róm. kath. temetőben. szin_I.0529.pdf I